Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
/ JV- r y (\ ..._ ' „ Motoros” hévvé! Bercelen Eredménnyel zárták az elmúlt évet az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységében, ahol 290 millió forint termelési értéket állítottak elő 1982-ben. Ez az összeg azért is jelentős, mert 40 millió forinttal több mint az 1981-ben produkált érték, de változatlan létszámmal, a hatékonyság növelésével valósították meg. Sikeres termékeik közé tartozott a tavalyi év szenzációja, az elektromos rotációs kapa, amelyből 2000 darab készült, és a hőkandallókhoz szükséges ventillátor — 33 ezer darabos tételben —, amellyel tőkésimportot helyettesítettek. Gyártották az automata mosógépekhez való meghajtómotorokat és lúgszivattyúkat, havonta 7000 darabos mennyiségben. Képünkön: Tim Já- nosné és Oroszki Ferencné mosógépek motorját szereli. — kép: kulcsár — Végrehajtó bizottsági ülés Salgótarjánban Ülést tartott tegnap Salgótarján város Tanácsának végrehajtó bizottsága. A testület megvitatta a tanácsülés elé kerülő 1983. évi fejlesztési terv és működési kóltség- vetéstervezetet, a társadalmi munkaakciók idei évi tervét, majd az IKV ez évi lakóházfelújítási címjegyzékéről és a városgazdálkodási üzem feladattervéről készült előterjesztést. Ugyancsak tanácsülés elé kerül majd a vb által tegnap megvitatott tanácsi és végrehajtó bizottsági munkaterv- tervezet. A végrehajtó bizottság a továbbiakban az IKV tevékenységei körének bővítését, a lakásigények megújítását tartalmazó előterjesztést vitatta meg, és egyéb ügyeket tárgyalt. fl mezőgazdaság múlt évi kárai Érdekeltté tett gazdaságok — Kevesebb térítés mint egy éve VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÖÜETEK7 X tgjA NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI Bl ZOTTS AGA ES A MEGYEI TANÁCS LAŐdA ’ XXXiX. ÉVF., 20. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 25., KEDD A HNF megyei elnöksége tárgyalta Háztáji és kisegítő gazdaságok Nógrádban Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Mar- czinek István, a HNF megyei bizottsága titkárának előterjesztésében a jelenlévők megvitatták a megyei bizottság és az elnökség 1983. évi munkaprogramját. Ezután a béke- és barátsági munka idei eseményeinek, rendezvényeinek jóváhagyására került sor. Az elnökségi ülés harmadik témája a kisegítő-kiegészítő gazdasági, szolgáltatási tevékenység tapasztalatainak összegzése, a további feladatok megjelölése volt. Zándoki Béla, a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat Salgótarján —Balassagyarmat állomásának általános főmérnöke szóbeli előterjesztésében elmondotta, a tavalyi gazdaságpolitikai munkatervük fő célkitűzése az volt, hogy tervszerűbbé tegyék a kiegészítő tevékenységet. A Népfront sajátos eszközeivel. (falugyűlés, népfrontrendezvények) eredményesen segítette a fentiek végrehajtását. Főleg azzal, hogy a népfront gazdaságpolitikai munkája az utóbbi években egyenlő rangot nyert a mozgalom többi ágazatával. A háztáji és kisegítő gazdaságokban a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában a termelési kedv tovább fokozódott. A kistermelésből származó termékek bruttó termelési értéke az 1980. évi egy- milliárd forintról két év alatt mintegy hét százalékkal növekedve, elérte az 1,1 milliárd forintot. Az állattenyésztéssel foglalkozók száma mintegy 49 000. A létszámfejlesztésre és pótlásra, szintentartásra 22 millió forint állami támogatást kaptak a háztáji kisegítő gazdaságok. A kertészeti termékek közül jelentősebb a fejlődés a bogyósgyümölcs- és uborkatermesztésben : az előbbi húsz, az utóbbi harminc százalékkal növekedett. A termelés bővülését jól segítették ' a „Téli esték” sorozat keretében megtartott tájékoztató és ismeretterjesztő előadások, valamint a nagyüzemi integrációs hálózat kialakulása. A vágómarha, a nyúlhús, a méz felvásárlása száz százalékban integrált, jelentősen növekedett a vágósertés-értékesítés integráltsága. A politikai és gazdasági súlyt képviselő háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fokozása érdekében a tömegszervezetek, mozgalmak, vállalatok, szövetkezetek összehangolt tevékenysége továbbra Is szükséges. A termelés technikai feltételeinek javítása pedig megköveteli a folyamatos áruellátást, úgy a gépi eszközök mint a növényvédő szerek, a vetőmag és a takarmányok biztosításában. A HNF megyei elnöksége végezetül egyéb ügyeket, bejelentéseket tárgyalt. Élelmiszer-újdonságok — Bővülő választék, különleges ízek Az élelmiszeripar legfontosabb idei feladata: továbbra is az egyenletes, jó színvonalú ellátás biztosítása. A terv szerint az igényekkel összhangban, a korszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedik az állati eredetű termékeket előállító vállalatok termelése, míg a sütő- és tészta-. Sieti e az édesipar valamivel mérsékli a termelést. Az üzemek nem csak a minőség további javítására, ha nem a választék bővítésére is törekszenek, és ennek megfelelően előreláthatóan 100—120 újdonság jelenik meg. Egy részük az olcsóbb termékek körét gazdagítja. A tejipar termékeiből jelenleg 176 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás, s az idén előreláthatóan eléri a 180 kilogrammot. Ehhez az iparág — a meglevő választékban — elegendő mennyiséget termel, s a kereskedelemmel együttműködve, az eddig kevésbé ellátott településekre, aprófalvakba is naponta eljuttatja a friss tejet és a készítményeket. Emellett a választék is bővül — elsősorban sajtokból. Az idén kezdi meg a termelést a szekszárdi tejüzem, ahol a trapisía sajt mellett új zsírszegény, diétázóknak, fogyókúrázóknak ajánlott sajtok, a lestyán, a paprikás és a fokhagymás ízesítésű termékek jelennek meg, amelyek egyúttal olcsóbbak is a hagyományos sajtoknál. Másik újdonság a krémfehér sajt. Amíg általában az itthon már megkedvelt, jól bevált termékekkel próbálkoznak a vállalatok a külpiacon, addig e sajttal éppen fordított a helyzet. A kisteleki üzem készítménye a közel- keleti országokban már évek óta igen keresett cikk, s most hazai kereskedelem is átveszi a sós ízű, sajtsaláták készítésére is alkalmas terméket. A Veszprémi Tejipari Vállalat a Camembert sajtcsalád választékát bővíti: a Bakony és a Tihany után az idén nagyobb arányban gyártja a különleges penésszel érlelt Brie sajtot. Jelenleg Budapesten már 200 üzletben forgalmazzák. Űj csomagolásban 15 és 20 dekagrammos változatban jelenik meg az olasz konyhát idéző, reszelnivaló parmezán sajt. Az önkiszolgáló üzletek igényének megfelelően bővítik a 15—20 dekagrammos csoinagolt sajtok arányát. Forgalomba hozzák az ízesített tejek vaníliás változatát, s várhatóan a jelenleginél több, 7 napig eltartható féltartós tejet árulnak majd. Most egyedül Tatabányán készül a féltartós zacskós tej, az ipar azonban már tárgyal több mezőgazdasági üzemmel új közös töltőüzemek létesítéséről, főként nagyvárosok közelében. A húsipar 25—30-féIe olyan újdonságot ad a kereskedelemnek, amelynek döntő többsége az olcsóbb kategóriába tartozik. A vállalatok a fejlesztéseknél a hazai csomagolóanyagok nagyobb arányú felhasználására, a különleges ízek előállítására, s az eltarthatósági idő növelésére törekednek. Mindezeket egyesíti magában többek között a Zalaegerszegi Húsipari Vállalat zalai pároskolbásza. A győri vállalat a termékszerkezet korszerűsítésével igyekszik termelését rugalmasan igazítani a fogyasztók igényéhez. A kevésbé kelendő kolbászok, rúd- áruk arányát csökkenti, s a. felszabaduló kapacitást a keresettebb májastermékek gyártásának fokozására állítja át. E termékeknek új változatait fejlesztette ki, a meglevők minőségét pedig tovább javította. Gyakori kifogás ■ volt például, hogy a májasok rosszul kenhetők, szétesnek a kenyéren, ezért módosítottak a technológián, megszűntek a reklamációk. Hamarosan megjelenik a tubusos kenőmájas a Mátravidéki Fémművek fejlesztette ki hozzá a csomagolóanyagot. Svájci céggel kooperálva — egyelőre kölcsöngéppel — dobozolják a májas egy részét, s megpróbálnak közösen eladni e termékből közel-keleti piacon. Ugyancsak a győri üzem újdonsága a húskenyér, amely négyféle ízesítésben készül. A Baranya megyei Húsipari Vállalat társélelmiszer-ipari üzemekkel, a hűtőházakkal épített ki jó kapcsolatot. A pécsi üzem új húsos mirelitkészítményt gyárt, amelyet a budapesti, a győri és a bajai hűtőházakban tárolnak. A korszerű táplálkozást segíti elő a baromfiipar több újdonsága is. Az orosházi üzem már tavaly megkezdte a baromfivirsli és -mortadel- la gyártását. A termék jól vizsgázott, növekedett a kereslet iránta, ezért most fokozzák a termelést. Máshol, mint például a törökszentmiklósi feldolgozóban paní- rozott, sütésre kész csirkehúst állítanak elő, a debreceni üzem pulykapörkölttel és aprólékkal „rukkolt. ki”, a pécsi üzem pedig darabolt kacsát szállít a kereskedelemnek. Újdonság az is, hogy korábban az aprólék csupán kétféle változatban készült, most több variációban párosítják a mirelitcsomagban a szárnyat, a lábat, a fejet és a zúzát. A hűtőipar gyárai olyan újdonságokkal jelentek meg az idén, amelyekre biztos felvevőpiac ígérkezik, így elsősorban az olcsóbb termékek körébe tartozó tésztafélék választékát bővítik. Üjdonság a mirelit forgácsfánk, a stiriai lekvárosmetélt és a spaggetti Bolognese. A gombás és a zöldségízesítésű pizza is rövidesen kapható lesz. A győri üzem zseléstorta előállítására rendezkedett be, a1 békéscsabai hűtőház pedig megkezdi az almatorta gyártását. Kuriózum a csepeli üzem készítménye, a mirelit báránypörkölt, amelyet már árusítanak is. (MTI) A mezc^azdasági nagyüzemeknek nyújtott térítés 1982- ben 3,7 milliárd forint volt, 600 millióval kevesebb, mint a megelőző évben — ez derül ki az Állami Biztosító kárstatisztikájából. Növénykárokat 695 ezer hektáron mértek fel, s ezekre 2,6 milliárd forintot fizettek. A legsúlyosabb veszteségeket tavaly is a jég okozta: mintegy 1,6 milliárd forint kártérítést kaptak a gazdaságok. Vízkárok után 550 millió forintot utaltak át, az az összeg valamivel alacsonyabb, mint a megelőző évben volt. A tavaszi fagykárok lényegesen kevesebb veszteséget okoztak, mint korábban: az 1981. évi, csaknem 1 milliárd forinttal szemben 1982-ben 30Ó millió forint volt a kártérítés összége. Nógrádban a mezőgazdasági nagyüzemek 1982-ben 34 456 hektárra jelentettek be kárt és ebből 25 545-re kaptak 27 millió 139 ezer forint térítést. A legnagyobb károkat a múlt évben is a tavaszi kifagyás okozta — mintegy hétmillió forintot — de a jég és vihar is nagy területen pusztított. E két utóbbira egyaránt 5 és fél millió forinttot fizetett az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatósága. A feltételek megváltoztatásával a biztosítás érdekeltté tette az üzemeket a károk megelőzésében és elhárításában, amit például a termelési struktúra felülvizsgálatával, átalakításával érhetnek el. Kétségtelen, hogy az elmúlt év kimagasló terméseredmények egész sor szorosan vett szakmai tényezőnek köszönhetőek, a kárstatisztikák alapján azonban az is bizonyos, hogy a biztosítási feltételek ösztönző vonásai az elmúlt évben érvényre jutottak. Az állatkárok után tavaly 1 milliárd forintot térítettek a gazdaságoknak, az álló- és forgóeszközök káraira pedig 120 millió forintot fizettek. Az üzemek gazdálkodásában a jelentősebb a tenyészállat- és lóbiztosítás, a gazdaságok mintegy 85 százaléka minden évben biztosítja állományát. A gazdaságok eltérő eredményei szerint mindeddig nem diifferenciálták a díjat a gazdaságok eltérő eredményei szerint, 1983-tól azonban erre is sor kerül. Tenyészállat- és lóbiztosításra 21,5 millió forint kártérítést vehettek fel a nógrádi nagyüzemek, növendék- és hí- zóállat-bizt.osítás után pedig másfél millió forintot. Megtérült a baromfiállományban és a zártrendszerű sertéstelepeken keletkező káruk zöme is, 400-400 ezer forint térítést kaptak. Az üzemek álló- és forgóeszközeikben keletkezett káraikra 2 mMlió 778 ezer forintot fizetett a biztosító. Nógrádban a múlt évben összesen 53 millió 242 ezer forintot kaptak a nagyüzemek, kártérítésként. Ez az összeg csaknem egymillió forinttal kevesebb az előző évinél. Ülésf J-arfoH- az Országos Közművelődési Tanács Hétfőn a Parlamentben — Győri Imre elnökletével — ülést tartott az Országos Közművelődési Tanács. Az ülésen részt vett Sarlós István, a Minisztertanács elnök- helyettese. A testület Rátkai Ferenc művelődési miniszter- helyettes előterjesztése alapján áttekintette az amatőr művészeti- mozgalom helyzetét, művelődéspolitikai szerepét. A Művelődési Minisztérium beszámolója és a vita alapján az OKT megállapította, hogy e mozgalomnak nemcsak nagy hagyományú múltja, hanem gazdag, színes jelene is van. Az országban mintegy 23 000 amatőr művészeti csoport tevékenykedik: a megközelítőleg ötszázezer résztvevő többsége az együttes alkotás és a közösségi művelődés iránt érdeklődő fiatal. Az Országos Közművelődési Tanács állás- foglalása szerint az amatőr művészeti mozgalom további társadalmi figyelmet érdemel.
