Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
EARÄTAfNK ÉLETÉBŐL Eredményi a szénbányászatban 1982-ben a lengyel bányászok 139,3 millió tonna kőszenet és 37,4 millió tonna barnaszenet hoztak felszínre. Ez megfelelt a válság előtti évi mennyiségnek. Ennél több feketeszenet, 201 millió tonnát csak 1979-ben bányásztak Lengyel- országban. Ezt az eredményt azonban akkor hétnapos munkahéttel érték el, vasárnaponként is dolgoztak a bányákban. Aztán jött a válság. A szénbánya" szat visszaesett: 1931-ben csak 163 millió tonna volt a teljesítmény. A szénhiányt az ipar, a lakossági ellátás és az export egyaránt megsínylette. Az energiaigényes iparágakat, mint például a cementgyártást, kénytelenek voltak leállítani. Napirenden voltak az áramkiesések. A következmény: az állattenyésztő telepeken- elpusztultak a csirkék, a tehenek nem adtak tejet, az utcai világítást kikapcsolták, a könyvtáraltat és múzeumokat sötétedéskor bezárták. Ily módon az 1982-ben elért eredmények nemcsak Lengyel- ország lakosságát, de &. világ- közvéleményt is meglepték. Meglepetés volt ez Reagan amerikai elnök tanácsadói szá- 'mára is, akik arra számítottak, hogy a lengyel szén eltűnik a világpiacról, hogy he iyet adjon az amerikai szénexportnak. A valóság ezzel szemben: Lengyelország 29,1 millió tonna szenet exportált 16,1 millió tonnával többet, mint egy fél évvel korábban. A nyugati kivitel megduplázódott: elérte a 16 millió ton nát. \ Kedvezőek az eredmények az energiagazdaságban is. Az erőművek az ellátási nehézsé' gek ellenére túlteljesítették tervüket: 117,5 milliárd kilowattóra elektromos energiát termeltek, Tavaly év eleje óta nem voltak áramkíesések. A lengyel erőművek összteljesí- ménye 1270 megawattal bővült: áramot adott már a Po- laniec erőmű V. és VI. blokkja, Belchatow és Zarnowiecz. A bányászatban és az energiaszolgáltatásban elért eredmények mindenekelőtt a munkafegyelem megszilárdulásának köszönhetők. A jelentések szerint, ha a szállítási nehézségek nem akadályozták volna, még 2,5—3 millió tonnával több kőszenet is ki tudtak volna termelni. Képünkön: Kombájnosbrigád a wieczdre- ki szénbányában. Nemcsak egy feladatra A szövetkezetek kézfogéi« Jelen korunk egyre nehezebbé váló gazdasági körülményei között a szigorodó feltételeket diktáló közgazdasági környezetben mind nagyobb a jelentősége és a haszna az agrárüzemek összefogásának. Az együttműködésnek már hagyományai vannak és a módjai is különfélék. Régebben — némi túlzással — alkalmi, csak egy-egy nagyobb feladatra koncentrálódó volt az ösz- szefogás, ám az utóbbi esztendőkben országszerte kialakultak azok a formák, amelyek rendszeressé — az egyenes üzemi terveket alapul véve — általában is tervszerűvé tették a mozgalmat. HITELT AD A TSZ-EK KÖZÖS BANKJA Bács-Kiskunban a gazdaságok két-, vágj' többoldalú kapcsolatai mellett például közös támogatási alapot (KTA) hoztak létre. A tsz-ek olyan pénzügyi bázist alakítottak ki, amelyből szükség esetén segítséget, a fejlesztéshez, a beruházásokhoz hosszabb-rövi- debb lejáratú hitelt nyújthatnak egymásnak. Munkájuk fontosságát igazolandó: az elmúlt években csaknem 200 kölcsönkérelemmel foglalkoztak- Az alakuláskor negyvenegyen voltak, de az ötlet hasznát látva, azóta megduplázódott a tagszövetkezetek száma. Önkéntes a belépés, a részvétel, a szervezet felépítése és működése demokratikus. A lényegi kérdésekről — az egyéni és közös érdekeket szem előtt tartva — küldöttértekezleten döntenek. Lehetővé vált az is, hogy az átmeneti pénzzavarok áthidalására kölcsönszerződést kössenek a t gok. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 53 tagszövetkezet részesült valamilyen hitelben. Az odaítélt összeg egy üttvéve meghaladta a 240 millió forintot. Kértek, s kaptak a közös gazdaságok pénzt fejlesztésre, alkalmasint a veszteség vagy az alaphiány fedezésére. beruházásokra. A KTA támogatásával épült termény- tároló és lucernaszárító, magtár és szarvasmarhatelep, hidroforház, szolgálati lakás és orvosi rendelő a tsz-ekben. Sok helyütt segítettek egymáson gének vásárlásakor, a meliorációs munkák megindításá- ná\ az öntözéses zöldségter- nv's-tés kialakításakor és a rre,1A,cüzemági épületek létesí- t ’ ■ ss 'n Olyan befektetések e- -m-.iv-ket a szövetkezetek egyedül, önérőből nem tudtak volna megvalósítani. Ugyanakkor a KTA ma már nemcsak gazdasági, hanem társadalmi intézmény is. Jó iskolája a közös gondolkodásnak. A KISKÖRZETI RENDSZER VIZSGÁJA Hozhatunk példát a nagyobb eredményeket adó együttes cselekvésre az ország más vidékeiről is: Borsodból, Csong- rádból, Vasból. A szövetkezetek Vas megyében éppúgy, mint másutt, különféle adott- ságúak. Ez egyrészt a földek elhelyezkedéséből, minőségéből, az alkalmazott technológiák színvonalából, másrészt pedig a termelés szervezettségéből és hatékonyságából fakad. Néha azonban a jó gondolatnak maga a természet vonja meg a határait. Például akkor, ha valamely munka gépesítése — a területek nagysága, vagy a domborzati viszonyok miatt — egy-egy szövetkezetben nem teremthet a ráfordítással arányos nyereséget. Többek között ezért volt figyelemre méltó a vasi tsz- ek kezdeményezése az úgynevezett kiskörzeti rendszerének a kialakítására. Arra törekedtek, hogy a gazdaságok minél szorosabban dolgozzanak együtt. Ez az egyik módja a szakmai tapasztalatok, a szellemi értékek kihasználásának, gyors forgásának, továbbításának, az állandó megújulásnak is, A megyében tíz kiskörzetet szerveztek. Általában öt-hat gazdaság tartozik mindegyikhez — s megtartva önállóságukat — ösz- szesen átlag 15 ezer hektáron munkálkodnak. A szövetkezetek a műszaki fejlesztés során ügyelnek arra — különösen költséges gépek vásárlásakor —, hogy ne legyenek körzetükben fölösleges párhuzamosságok, hogy ésszerűen tervezzék meg a gépi kapacitást. Ugeyanakkor a már meglevő eszközök jobb, intenzívebb alkalmazását is feladatul tűzték. Hasonló a helyzet a telepi berendezések és a szállítójárművek esetében is. A beszerzésnél nem négy-öt kocsi járja az országot. sokszor üresen futva, emésztve az üzemanyagot, hanem összehangolják a fuvarokat. i Különösen jól vizsgáztak a kiskörzetek tavaly ősszel, amikor ár pusztította a határt Vas megyében. Odaveszett a barett termény, a kukorica, a napraforgó, a takarmánynövények jó része, szántatlanul, vetetlenül maradtak sok helyütt a táblák. Az egymást segítő akarat azonban csökkentette a veszteségeket, az aktuális tennivalók végzésében a komisz idő okozta lemaradást. Géppel, eszközökkel, emberekkel vontak hidat a szövetkezetek maguk közé. NEM ÖNZETLENÜL — A KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖKÉRT Az árvízi példa persze szélsőséges, hiszen ilyenkor íratlan törvény az önfeláldozó segítség. De ha az élet visszatér a szokott medrébe, már más normák jutnak ismét érvényre. Ekkor már az egymást segítést hallva, senki sem gondolhat a belső üzemi érdekeket, a gazdasági kívánalmakat mellőzve önzetlenségre. Ilyen rendszerben ugyanis hiába a jó szándék, a támogatás akarata, aligha valószínű, hogy valódi hasznot hozó lesz a vállalkozás. Más szóval a nagyüzemek összefogása, a tervek, a célok megvalósítására csak akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha az egyes üzemek — a maguk sajátos adottságaikat, lehetőségeiket maximálisan kihasználva — különbül ön is mindent elkövetnek a belső tartalékok mozgósításáért. Ha így tesznek, egyértelműek az előnyök: az agrárüzemek kézfogása szinte mindenütt az eredmények, a jövedelmezőség növeléséhez, a termelési biztonság fokozódásához, a gazdálkodás ésszerűsö- déséhez vezet. Deáki László BALASSAGYARMATI JÁRÁS Számvetés egy nehéz év után Joggal sóhajthattak fel a balassagyarmati járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek vezetői az új esztendő első napjaiban: nehéz évet zártunk. Ugyanazokkal a gondokkal küzdöttek meg, akár az ország más részein termelő gazdasági egységek: rosszabbodott értékesítési lehetőségek, termékszerkezet-váltás, energia- ínség és így tovább. A korábbi éveknél jóval nehezebb feltételek között kellett helytállni — állapította meg legutóbbi kibővített ülésén a párt balassagyarmati járási bizottsága. öröm és üröm az iparban A mindmegannyi nehézség ellenére is a járás ipari üzemei négy százalékkal tettek többet a népgazdaság asztalára 1982-ben, mint egy esztendővel korábban. Ám a megváltozott küi- és belgazdasági helyzethez nem mindenütt sikerült rugalmasan alkalmazkodni. amiért is a tervezed értéknél nyolc százalékkal kisebb a teljesítmény. A rubelelszámolású export lényegesen nőtt (159.1 százalékkal!), viszont a tőkés vásárlók 22 százalékkal kevesebbet rendeltek az előre elgondolt- nál. A Szondi Ipari Szövetkezet korábban szépen virágzó külföldi megrendelései megcsappantak, a szécsényi ELZETT-gyáregységben elmaradt az igényt követő termékváltás és még sorolhatnánk az okokat. Örvendetes, hogy a megnövekedett termelést csökkenő anyagfelhasználással érték el az ipari üzemek, ám a hatékonyságon még sok a változtatni való. S bár tavaly mintegy 25 miliő forintot fordítottak a termelést segítő gépekre és épületekre, az egyes üzemekben a szinten tartáshoz sem volt elég. Jól gazdálkodott a szécsényi és az érsekvadkerti ÉPSZÖV (előbbi 8, utóbbi 10 milliós eredménnyel.) de említésre érdemes az ELZETT szécsényi gyára, valamint a Szondi Ipari Szövetkezet is. A Pest Vidéki Kőbányákhoz tartozó nógrádkövesdi fejtő komoly munkaerőgondokkal küszködik jó ideje, ez azonban egyedi eset. A járás meghatározó ipari üzemeiben — az Ipari Műszergyár ber- celi és az ELZETT szécsényi gyáregységében — stabil a termelőkollektíva. Nem javult viszont a munkafegyelem. Sok a fölösleges táppénzesnap, rosszul kihasznált a munkaidő, gyakori a szervezetlenség, a nemtörődömség, ebben egyaránt vétkes beosztott és vezető — állapította meg kritikusan a párt járási bizottsága. Kétarcú mezőgazdaság Az elmúlt év mezőgazdasági eredményeinek megítélése kettős. A mennyiség oldaláról csupa jó mondható és ez öröm. A termelési érték 15, az árbevétel 24 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt ! Mind nagyobb részt kér a termelőszövetkezetek biztonságos alaptevékenységét segítő kiegészítőipari ágazat. Szép termést takarítottak be gabonából és kukoricából, az országos átlagtól eltérően azonban kevesebbet hozott a burgonya és a bogyós gyümölcs több fajtája. Figyelmeztető, hogy a takarmány termelési költsége jelentősen nőtt, ám a hozamok nem érték el a tavalyi szintet. Az állattenyésztés 2 százalékkal lépte túl árbevételi tervét. Gyarapodott a tehén- állomány, csökkent a te- nyészjuhok száma. Az állategészségügyben föllelhető hiányosságok elveszett forintokat jelentettek Magyarnán- dor, Szanöa. Szügy és Bércéi mezőgazdasági üzemeiben. Megcsappant a. termelői kedv a háztáji gazdaságokban (pedig jelentős segítséget kaptak a nagyüzemektől). Tejből 11, vágómarhából 16. hízósertésből 7 százalékkal kevesebbet kínáltak eladásra a korábbinál. Jobb életkörülmények A nehezebb gazdasági helyzet nem volt akadálya annak. hogy javítsanak a munkásszállításon és az üzemi étkeztetésen. Kiegyensúlyozott volt a balassagyarmati járás ellátása, a bolti forgalom 6 százalékkal nőtt. Sókat javult és az új üzemeltetési formák bevezetésével még nyilván többet javul a szolgáltatás. Mindez együttesen feltétele a megfelelő munkavégzésnek — állapította meg a párt járási bizottsága. Ezt szolgálták a tanácsi fejlesztések is. Tavaly 17 millió forint jutott a kommunális beruházásokra. Jelentős erőfeszítések történtek a lakásépítésben, tavaly 160 magánerős otthon készült és Szé- csényben 30 OTP-lakást adtak át. Drégelypaiánkon orvosi rendelő, Szügyben öregek napközi otthona épült, Endre- falván új tantermet kapott az iskola, Cserhátsurány művelődési otthonnal gazdagodott, két kilométerrel hosszabb lett a villany-, másféllel az úthálózat. A dejtári, a pataki és nógrádkövesdi vízmű sokat javított a vízgondokon. Joggal állapíthatta meg a gazdasági vezetőkkel bővült pártbizottsági ülés, hogy a nehezebb körülmények, a gondok ellenére sincs szégyenkeznivalója a járás gazdasági egységeinek. Természetes azonban, hogy az idei esztendő újabb nagy feladatokat ró az ipari és mezőgazdasági üzemekre. Mindenütt törekedni kell a szervezettség színvonalának állandó emelésére. A külgazdasági helyzet javulása egyelőre nem várható, így az eredmények javítása a jobb. hatékonyabb munkától, az eladható, nyereséges termékektől remélhető. Ne jusson senki megelőlegezett béremeléshez, csak azt fizessék jobban, aki bizonyított. Az elért eredmények megtartása. megőrzése országos célkitűzés — összhangban a párt Központi Bizottságának tavaly decemberi határozatával —, ám ahol a javításra lehetőség nyílik, azt precíz munkával, a munkaidő maximális kihasználásával, az értékesítés lehetőségeinek szem előtt tartásával meg kell tenni. Nem lesz könnyű az idei esztendő sem — szögezte le a párt balassagyarmati járási bizottsága az elmúlt esztendő összegzése, a lehetőségek számbavétele után —, de a párttagok és a pártonkívüli- ek összefogása a tavalyinál is jobb eredményeket szü'het. H. Z. A Gauz-MÁVAG mátranová- ki gyáregységének fő profilja a darugyártás, de emellett foglalkoznak más szerkezetek kész, (csévél is. Képünkön: Bakos Sándor gépi forgácsoló hosszgyalugépen a Magyar Hajó- és Drrngyár megren-’e- lésérc darukhoz kerékszekre- nyek fejlemezeit készíti. Tanácsülés Szécsényben Az 1982-es esztendőben a romhányiak településük gyarapításáért hétmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó érték meghaladja a háromezer forintot. A summa mintegy egytizedét. hétszázezret fordítottak a község útjaira. A másik nagyobb lélegzetű akció a csatornázás volt, melyhez a lakosság anyagiakkal is hozzájárult. Negyedmilliót gyűjW+ek össze s ugyan eny- nyil ér az összefogással elvégzett munka is. A hátralevő összegek sok „apró” tennivaló elvégzésével jöttek össze. Tereprendezés. szanálás, tavaszi fásítás... Sokáig sorolhatnánk a romhányi szorgoskodók eredményeit. Az idén a tavalyihoz hasonló módon a csatornázást szeretnék folytatni a községben. Ugyancsak számítanak a lakosság munkájára a gázve- zeték-épí téssel kapcsolatban, mely az üzemek +ámogatásá- val valósul meg az idén Romhanyban. A Szécsényi nagyközségi Tanács a napokban megtartott ülésén Földi Lászlónak, a nagyközségi tanács eh lökének előterjesztésében vitatta meg és fogadta el a nagyközség idei fejlesztési tervét és fenntartási költségvetését. A testület az igényeket és lehetőségeket, a gazdaságosságot, a takarékosságot figyelembe véve felelősségteljesen döntőit annak a 34 millió forintnak a sorsáról, amely a tanács rendelkezésére áll. ,.A nehezebb gazdasági helyzetben még hatékonyabbá kell tenni a gazdasági szervek öntevékenységét, a helyi tartalékok kihasználását fokozni kell a társadalmi munka végzését” — hangsúlyozták többen is a hozzászólásokban. A nagyközség ez évi „háztartásához” a felsőbb tanácsi szervektől 16,4 piillió forintot kap. A többit saját maguknak kell kigazdálkodni. Nagymértékben számítanak a lakosság aktivitására. a társadalmi munka végzésére. A rendelkezésre álló ősz- szeg jelentős részét a tanácsi kezelésben levő intézmények működésének zavartalan biztosítására, a fenntartásra fordítják. A nagyközség fejlesztésére 8;4 millió forintot irányoztak elő Ebből az ösz- szegből biztosítják a Rákóczi úton a 30 OTP-lakás építéséhez a telket, s ugyanitt épül fel !8 célcsoportos állami lakás A sportpálya melletti telkek közművesítésére jelentős összeget költenek. Megoldják a Dugonics utca közvilágítását. A Szántó Kovács János és a Kun Bela utcákban járda építését tervezik. Tovább épül a szeméttároló es az idén szeretnék a munkálatokat befejezni. Pösténypusztán a ravatalozó építéséhez számítanak a lakosság közreműködésére. A tanácskozáson részt vett Skoda Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára, a Nógrád megyei Tanács tagja, aki választói előtt szólt a megyei testületben végzett munkájáról. A tanács személyi ügyekben is döntött. Velenczei Janos egészségi állapotára való tekintettel kérte megyei tanácstagi felmentését. \ nagyközségi tanács Stayer Lászlót választotta meg megyei tanácstagnak. NÓGRAD - 1983 januói 19., szerda Kiemelkedő teljesítmény !■ Összefogás Romhányért ÓRIÁS UBORKA Az ufai A. N. Jasztebov óriási méretű uborkákat termeszt. A termés hossza eléri a másfél métert, súlya pedig a három kilogrammot. A vietnami származású uborkafajta fogyasztható nyersen. sütve, savanyítva egyaránt. A logenárija nevű uborka este virágzik, reggelre becsukódik. . A beporzást követően a növekedést nem napokkal, hanem órákkal lehet szá* molni. A napi növekedés négy-öt centiméter.
