Nógrád, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

T60 ÉVE SZÜLETETT MADÁCH fMRE 0.) Á színhely: Nóg megye az 1840-es években Feladatok — és megfelelés Rendhagyó programmal je­lentkezett elmúlt kedden a Stúdió ’83. A televízió közis­mert, s mind általánosabban becsült kulturális magazin­ja, ezúttal szakítva szokásos szerkesztési gyakorlatával, egyetlen átfogó téma megvi. tatására Köpeczi Béla műve­lődési minisztert hívta egy­órás vendégségbe. A műsor­vezető Érdi Sándor és il­lusztris vendége révén rend­kívül hasznos beszélgetés fi­gyelői lehettünk mindazon dolgoknak és feladatoknak, amik napjainkban tudo­mányos. kulturális, okta­tási életünket betöltik, elvi és gyakorlati tapasztalatait jellemzik, amelyek ismereté­ben további törekvéseinket meghatározhatjuk. Művelődési életünknek a televízió nyilvánosságában va­ló „feltérképezése” szeren­csésen egybeesett azzal a két­napos országos agitációs, pro­paganda- és művelődéspoliti­kai tanácskozással, melyen pártunk eszmei-ideológiai te. vékenységének időszerű kér. dései kerültek termékeny vi­tára. A televízió szerda eső szín­háza közvetítését, melynek keretében Arnold Wesker, A konyha című színművét lát­hattuk a Nemzeti Színház előadásában, voltaképpen az országos eszmei-ideológiai ta­nácskozás és a Stúdió ’83.- ban elhangzottak illusztráció­jának is felfoghatjuk. — már ami történetesen a Nemzeti Színház művészetpoütikai el­kötelezettségét illeti. Neveze­tesen azt, hogy hazánk első színháza váljon végre újból a klasszikus és az új magyar drámák otthonává- Az el­múlt évek műsorpolitikája ugyanis épp ezit az elsőren­dű kötelességét hagyta fi­gyelmen kívül a színháznak. Ennek eredménye és termé­ke a tartalmi és művészi ér­tékben egyaránt vitatható produkciók sora —, többek között A konyha is. A kusza összevisszaság, mely egy nagy étterem kony­hájában zajlik, itt a műben úgyszólván minden tudatos dramaturgiai vonalvezetést nélkülöz. Kaotikus beszéd­foszlányok jutnak el hozzánk a színpadról, amikből alig- alig áll össze valami a fül­nek, az értelemnek. A sze­replők ki-be futkosnak, mint a csótányok, ha fény villan rájuk, egymásra torlódó dia­lógusok idegesítő zűrzavara az egész kétórás látvány, s csak megkönnyebbülten fel- lélegzünk utána. A színmű végén az a be­nyomása az embernek, mint­ha valamiféle helyzetkép­dokumentum anyagot rögzí­tettek volna magnóra vala­melyik nagy éttermünk kony­hájából a színészek, s azt helyettesítenék be a színpa­don. A történés naturálisán lapos, híján minden eszmei szándéknak, művészi gyurmá- zásnak. A közreműködők tö­megével kerülünk szemközt, de jószerint nem akad egyet­len, akire néhány pillanaton túl érdekkel figyelni tudnánk. A színműnek nem hogy ha­gyományos drámai szerkeze­te, de semmiféle tartása sincs. Maga a mindennapi slatnpos- ság, amihez szükségtelen színháza mennünk. Pénteken került képernyő­re Vészi Endre Budapesti tri­lógiájának második darabja a Nyitott ház. A hosszú elő­szoba után az írónak ez a tévéjátéka is vigasztalanul sivár bérkaszárnyák világá­ban pereg. Kicsit extrém, sorsukban valamiképp meg­bicsaklott emberek élik itt a maguk kisszerű, kissorsú életüket, az egymásrautalt­ság kényszerű egységében. Megindítóik és f uraságuk ban megesodálkozni valók; valósak is meg nem is, ahogyan Vé­szi húsból és kötészetből al­katukat, jellemüket, hétköz­napi életüket és álmaikat elénk formázza. Szeretnünk kell ezeket az embereket — és figyelnünk rájuk, amiképp az író teszi. És teszik a té­véjáték kitűnő szereplői. Sza­bó Éva, Gálffi László, Páger Antal, Benkő Gyula, Makay Sándor, Inke Lász.ló, Pártos Erzsi, Pap Vera és a többiek — Gábor Pál rendkívül at­moszférateremtő ' rendezésé­ben. Az igényesen könnyű mu­zsika barátai bizonyára szí­vesen váltottak át szombaton este a második műsorra. Nem érte csalódás őket, mert Offenbach Kékszakáll cí­mű operamókája igen élve­zetes szórakozást nyújtott. Az operett „atyjának” csúfondá- ros, szatirikus muzsikája tel. jes pompájában tündökölt; méltó megszólaltatokra '’ta­lált az Erkel Színház művé. szeiben: Barlay Zsuzsában, Begényi Ferencben, Karizs Bélában, Melis Györgyben, Sudlik Máriában, Zempléni Máriában, Bándi Jánosban, Tóth Jánosban, Takács Ta­marában, Szabó Anitában, Takács Máriában, Szűcs Már. tában, s az ez alkalomra hozzájuk csatlakozott Bene­dek Miklósban. láttunk néhány jő filmet is a héten, s látványosan él­vezetes, szórakoztató volt Vá­gó István és Wisinger István magazinműsora, a Vasárnap délután is. (b. t.) KutturáJís prognózis Országos rendezvények Balassagyarmaton Elkészült Balassagyarmat ez évi kulturális rendezvény- terve. A művelődési intéz­mények terén ismert nehéz­ségekkel küszködő városban idén három országos jelle­gű rendezvénysorozatot tar­tanak. Május elsején a vá­rosi sportcsarnok ad helyet — immár hagyományosan — a „B” osztályú íormációs táncbajnokságnak. A Balassa Kupa országos rejtvényfejtő­versenyre december 3-án ke­rül sor. A legnagyobb munka elé — az ugyancsak hagyomá­nyos — Madách Imre irodal­mi színpadi napok méltó megrendezése állítja a házi­gazdákat. Az már bizonyos, hogy az amatőr színjátszó csoportok és irodalmi színpa­dok idei seregszemléjét nem tematikus, hanem műfaji kö­töttség jegyében hirdetik meg. Ez évben — a helyi adottságokat is figyelembe véve — kamarajellegű elő­adásokkal lehet nevezni a balassagyarmati versenyre. Tekintettel a Madách-évfor- „dulóra, a nagy íróra több kiegészítő program is meg­emlékezik. Az irodalmi na­pokra február elején teszik közzé a részletes felhívást a rendező szervek; a művelő­dési központ és a Népműve­lési Intézet. A színjátszó-ta­lálkozó időpontja december 9—11 lesz, helye pedig — a tervek szerint a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola Öváros téri épületének — ma még fel­újítás alatt álló — nagyter­me. Pályázat alkotói ösztöndíjra A Komárom megyei Tanács művelődési osztálya pályázatot hirdetett az 1983. évi alkotói ösz­töndíjakra. A különböző művésze­ti ágakban, a társadalom- és ter­mészettudományokban, valamint az alkalmazott tudományok bár­melyik területén dolgozó szakem­bereket támogatják ily módon, ha Komárom megyével kapcsolatos az alkotó, tudományos vagy el­méleti munkájuk. Az egy—három hónapos ösztöndíjak összege a huzamosabb ideje dolgozó, elis­mert alkotóknál havi 6000, a pá­lyakezdőknél 5000 forint. Ezen be­lül a képzőművészeknek lehető­ségük van arra, hogy egy hóna­pon át a győri grafikai ülőhely­ben dolgozzanak. Az ösztöndíjat szabadságra, fizetés nélküli sza­badságra. vagy csökkentett mun­kaidőre adják. Pályázni január 31-ig lehet a megye városi, járási művelődési osztályain beszerezhe­tő jelentkezési lapon, vagy köz­vetlenül a Komárom megyei Ta­nácsnál. Nem lehet teljes az ismere­tünk a költőről, ha nem vesz- szük szemügyre, nem ismerjük meg azt a földrajzi-gazdasági- társadalmi egységet, amely őt körülvette, amelyben élt, és amely meghatározta, megszab­ta cselekvési lehetőségeit. Nógrád megye területileg többször változott a történelem . során. A jelzett időszakban nagyobb volt, mint jelenleg. A korabeli számítások szerint te­rülete 77 7/10 nögyszögöl mér­földet tett ki, ami 1 026 641 holdnak felelt meg. Ebből hasznavehető volt 600 000 hold, míg a többi szántóföldi műve­lésre alkalmatlan. így egyrészt látszik, hogy a megye alapve­tően mezőgazdasági jellegű, másrészt a mezőgazdasága a mostoha természeti viszonyok miatt fejletlen is volt. Ezt igazolja egyébként az is, ha ránézünk a korabeli tér­képre. Északi részét magas he­gyek borították, az ott élő, fő­leg szlovák lakosság elsősor­ban az erdőből, a fakiterme­lésből és -megmunkálásból élt. A jelentős szántóföldi műve­lés az Ipolytól délre, Szécsény, Balassagyarmat irányában ta­lálható. Az Ipoly a legnagyobb folyója, gyakorta kiöntő, ki­számíthatatlan vizén 40 vízi­malom dolgozott. A mezőgazdaság fő termé­nyei ekkor a búza, a rozs, árpa, északon a zab, hajdina, burgo­nya. Igen jó minőségű a szőlő- termesztés, ennek következté­ben szívesen itták országszer­te a nógrádi borokat, főleg a Radon, Pencen, Jobbágyiban, Ecsegen készítetteket. Állattenyésztése kisebb je­lentőségű. Főképp a juhte­nyésztés dominált, ami a gabo. nadekonjuktúra után jelentős pénzbevételi lehetőséget bizto­sított. Ipari képe sivár. A meglevő mezővárosi céhek mellett (Szé­csény, Fülek, Losonc, Balassa­gyarmat) mindössze egy posz­tómanufaktúrát emelhetünk ki, amely Gócson működött, és országosan is számon tartot­ták. Ekkoriban kezdenek ki­bontakozni és termékminőség­ben fejlődni a nógrádi üveg­huták is. Híres volt viszont kereske­delme. Elsősorban a három nagy város piaca, de közülük is kiemelkedett Losonc, amely az északi bányavárosok orszá­gos kisugárzású gabonapiaca volt. A megye lakosainak száma ekkor 180—190 ezer fő. (Pon­tos adatot nem tudunk mon­dani az eltérő és bizonytalan statisztikai felmérések miatt.) A népesség kétharmad része magyar, egyharmad része szlo­vák (akkori szóhasználattal él­ve: tót), s jelentéktelen szám­ban éltek még zsidók, néme­tek, görögök stb. A megyében 393 lakott te­lepülést írtak össze. Ebből 11 mezőváros, 252 falu és 130 puszta. A lakosok megközelí­tően kétharmad része katoli­kus, egyharmad része evangé­likus vallású és kisebb részben egyéb vallásúak is élnek itt. Az adózó népesség száma 170 000 főre, a nemesek száma 1844-ben 10 133 főre tehető. Mindkét társadalmi osztály erős tagozódásban élt. soraik­ban a szegény nemest csak a kiváltságai különböztették meg az elaprózott telken élő jobbágytól vagy a nincstelen zsellértől. Négy járásra oszlott Nógrád ekkpr, amelyből (lélekszámát tekintve) a szécsényi volt a legnagyobb. Majd a kékkői, a fülekl, s végül a losonci járás következett a sorban. A megyeszékhely Balassa­gyarmat. Itt tartották a me­gyei közgyűléseket, amelyeken a megye nemesi tisztikara in­tézte a közigazgatási, törvény­kezési stb. ügyeket. Élén a főispán állt, mellette két alis­pán, a főjegyző, a főügyész, a járási főszolgabírák stb. Egy jelentős iskolája volt, a losonci líceum, több helyen ki- sebb-nagyobb elemi iskolák működtek. A liberális szellem hatására jött létre és műkö­dött ekkor több intézmény, mint a nemzeti intézet, a rabdolgoztató intézet, a me­gyei védegylet, kaszinók, mű­kedvelő színjátszó társulatok. Közkönyvtára is csak egy volt, Losoncon, több helyen a ka­szinói könyvtárak könyveiből és hírlapjaiból lehetett eliga­zodni a gyorsan változó poli­tikai események között. (Folytatjuk) P. M. Népfáncosképzés LGT-fervek Az Állami Balett Intézet a hivatásos együttesek utánpót­lására néptánco-képzést in­dít a következő tanévben. Felvételre azok a lányok és fiúk jelentkezhetnek, akik az 1932/83-as tanévben fejezik be az általános iskola 8. osz­tályát és kedvet éreznek a táncospálya iránt A jelent­kezők felvételi vizsgát tesz­nek: időpontjáról és köve­telményeiről az Állami Ba­lett Intézet írásban értesíti az érdekelteket A felvételi vizsgára jelentkezők buda­pesti elhelyezéséről a szülők­nek kell gondoskodniuk. A tanulmányi idő négy év. A növendékek a szakképzés­sel egyidejűleg gimnáziumi oktatásban is részesülnek. Ta­nulmányaik végeztével szak­mai oklevelet és érettségi bi­zonyítványt kapnak. A jelentkezési kérelmet ja­nuár 31. és február 12. között kell az intézet címére (1061 Budapest, Népköztársaság út­ja 25.) eljuttatni. Január 26-án és 27-én este a Lokomotív Gt. együttesé lesz a Vígszínház 3zinpaöa. A zenekar meghívta baráti körét is: a műsorban fellép a Láma együttes ér a „Tomi és a detektívek” hevű for­máció is. Az LGT tavaly megállapo-1 dást kötött az angol EMI cég­gel, s ez alapvetően megha­tározza idei programjukat. Ha minden a tervek szerint történik, még az idén a kül­földi piacra kerül két kisle­mezük, és legutóbbi — ha­zánkban karácsonykor meg­jelenj — nagylemezük angol nyelvű változata, valamint az együttest vezető Presser Gábor szólólemeze, az Elect- romantika. Londonban a BBC televí­ziós társaság stábjával foly­tatják az idén showműsoru- kat, ezért hazai koncertprog­ramjukat még nem alakítot­ták ki véglegesen, de az bi­zonyos, hogy május 1-én, a sok éves hagyományoknak megfelelően, ismét felhangzik a tabánbeli szabadtéri monst- rehangversenyükön a régi dal: „Gyere, gyere ki a hegyol­dalba!”. HUMOR Két barátnő találkozik: — Hallottad, hogy Enrique és Daisy titokban összeháza­sodott? Igaz lenne a hír? — Igaznak kell lennie, hi­szen mindenki erről beszél! * — Salátik úr! Maga meg­mentette az életemet! — ki­abáltam, es örömömben az öreg nyakába borultam. — Mi az kérem? — kérdez­te csodálkozva. — Maga megmentett en­gem! — ismételtem — Ho­gyan tudnám meghálálni...? — Vagy úgy! Köszönöm, ott­hon mindenki egészséges — mondta, majd bólintott, és tovább sántikált. Egészen elfelejtettem, hogy az öreg süket mint az ágyú. * A normandiai falun áthaladó autós megszólít egy helyi la­kost: — Mondja kérem, hol kap­hatok itt pótalkatrészeket a kocsimhoz? — Amott, az éles kanyaron túl, az árokban, ott egy egész halom hever! vm műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Japán. II. rész. 8.57: Cigánydalok, csárdások 9.34: Találkozás a Hang-villá­ban. 10.05: MR 10—14 10.35: A cigánybáró. Részletek Johann Strauss ©perettjé- ből. 11.39: Védett férfiak. XX1V/2. rész. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Kb. 14 00: Népdalok, néptáncok. 14.40: Egy vers — több fordítás- 15.05: Kórusainknak ajánljuk. 15.28: Nyitnikék 16.00: Erkel: Ünnepi nyitány 16.11: Délutáni Rádiószínház 17.05: Minek nekünk a zene. • avagy egy kísérlet utóéle­te. II. rész. 17.30: Mozart: G-dúr szonáta K. 301. 19.15: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 20.01: Lélek és teet. XII. rész: Hizarov. 20.31: Szvorák Katalin népdalo­kat énekel 20.45: Rádióezínház 22.30. Kapcsoljuk a 6-«e stúdiót. Kb. 23.30: Balettzene ű.iO: Szigeti Edit táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ: 8.95: Verbunkos muzsika 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.,j5; Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Zongoramuzsika 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Kamasz-panasz 18.35: Nosztalgiahullám ^9.10: Hét bagoly. Krúdy Gyula regényét rádióra alkalmaz­ta: Rá ez György 19.35: Csak fiataloknak: 20.45: Koncert a Carnegie Hall­ban 1938—39-ben. 21.42: Nótacsokor 22.30: Vukán György szerzemé­nyeiből 23.20: Baba vásár 4 NÓGRÁD - 1983. januóf 18., kedd MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr'. Gyárfás Agnes előadása. — 17.15! Fiatalok zenés találkozója. Szer­keszti: Bély Katalin és Zakar Já­nos — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A lakáscserékről be­szélget Grim Gyulával, a lakás- és helyiséggazdálkodási osztály vezetőjével Tóth Mária. — Bor­sod—Heves—Nógrád idei egészség­ügyi beruházásairól). — 13.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika (ált. isi.. 7. oszt.) 8.35: Környezetismeret <alt. isk. 1. oszt.) 0 on* Kémia fáit. isk 7 oszt.) 9.30: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 10.00: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) 10.30: lJeltácska s.0.50: Képújság Í4.0G: Iskolatévé. Magyar, nyelv 14.15: Fizika, (ált. isk. 7. oszt.) (ism.) 14.45: Fizika (ált. isk. 8. oszt.) (ism.) ló.10: Kémia (ism.) i5.4ó: Napköziseknek, szakkörök nek (SZ.) Hírek iti.ió: Tiziar«o. Fejedelmek festő­je — festők fejedelme. (ism.) 17.00: Versenyfeszültség.. 17.15: Bereg télen, Bereg nyáron. Tájfilm. (ism.) 17.35: Reklám 17.40: Sportmúzeum. 18.00: Képújság 18.05: Szól a nóta 18.35: A régen vót embör. lS.00- Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti rnese 19.30: Tv-liíradó 20.00: Az Onedin család. Magya­rul beszélő angol tévéfilm- sofozat. X/3. rész: A nem kívánt útitárs. 20.50: Stúdió ’83. 21.50: Felkínálom — népgazdasá­gi hasznosításra. 22.30: Tv-híradó 3. (SZ.) 2. MŰSOR: N 20.00: M ű s or is m erte t és 20.01: Gólyavári esték 20.40: Szóljatok? Osziáiyhamíet 2i.i0; Tv-híradó 2. 21 30: Reklám 21.35: A kirándulás. 22.15: Képújság BESZTERCÉD ANYA: li.00: ÍSKöiatelevízió 16 20: Tudomány és technika 17.15: Matematika mindenkinek 17.53: Kelet-szlovákiai magazin 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Esti mese 19.30: Tv niiadó 20.05: Az elszánt rezesbanda. (ism.) 21.20: Tudomány és g>akwia» 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica viva — zenei ma­gazin. 23.00: Hírek 1983. januá: 18., iiedd: 20.0G: Oueclin — ill. 2 MŰSOR: 16,10: Tv-híradó 16.25: A csehszlovák főváros múltja és jelene. 16.40: Szakmunkástanulók mű­sora. 17.15: Blokád. Szovjet film. 1. rész. (ism.) 13.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész. 19.30: Tv-híradó 20.05: Fiatalok tv-klubja. 2. rész. 21.30: Időszerű események 22.00: Inter Bratislava—Olimpija Ljubljana férfi KEK kosár­labda-mérkőzés. 22.25: Matematika mindenkinek, (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: A postás min­dig kétszer csenget, I—II. (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Kohász: A kis darázs ,14). Színes, francia film. — Tarján vendéglő: Várlak ná­lad vacsorára (14). — Balassa­gyarmati Madách: ’skolamozi: Ballada a katonáról. Szovjet film. o órától: Nada-csoport (16). Szí­nes francia— olasz bűnügyi film. — Nagybátonyi Petőfi: Ben Húr, 1—II- Világsikerű, színes ameri­kai szuperprodukció. — Pásztói Mátra: Gondviselés. (14). Színes.* francia film. — Rétsági Asztalos: Jobb ma egy nő, mint tegnap há­rom (16). Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Kistere- nyei Petőfi: Elvis Presley. Színes^ zenés amerikai film a világhírű énekes életéről. — jobbágyi: Nyom nélkül. Magyar, bűnügyi film,

Next

/
Oldalképek
Tartalom