Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

Új termékük: a lopásgátló Belépés csak érettségivel és nagy szakmai gyakorlattal — Teljesítjük az évi tervet, limit az egész szövetkezetre értünk. Ugyanis nekünk nincs külön tervünk. Feladatunk, hogy az ez évi 170 millió fo­rint árbevételhez előteremt­sük a nálunk gyártható és a késztermékekhez szükséges alkatrészeket — érzékelteti je­len státusukat Nagy István, a VILTESZ Ipari Szövetkezet di- ó'jenői telephelyének párí- alapszervezeíi titkára, miköz­ben lépteinket az automata forgácsolóüzem felé irányít­juk. Mégpedig azért, mert az összes forgácsolt alkatrészek innen kerülnek ki. — A jelenlegi üzemrészt két műhelyből alakítottuk ki. A belső munkálatokra 180—200 ezer forintot költöttünk, az új gépek vásárlására pedig másfél-két milliót. Két mű­szakban hatan dolgoznak az automata masinák mellett. Az itt látható termelőeszközök közül csupán három a régi — folytatja az előbbi gondolatot a pártalapszervezet titkára. A szövetkezet vezetősége azért döntött ennek az üzem­résznek a létrehozása mellett, hogy megszabaduljanak a kooperációval járó időnkén­ti, illetve rendszeres bizony­talanságtól, a kiszolgáltatott­ságtól. — Az új gépek jól bevál­tak — szól ismét Nagy István. — A magyar gyártmányúnkon kívül van köztük lengyel és csehszlovák is. Az utóbbi kö­zé soroljuk a Skoda legújabb típusú, nagy teljesítményű megmunkálómasinát, amely egy tized másodperc alatt ké­szít el egy-egy alkatrészt. Egy évben 1 millió 200 ezer al­katrészt biztosít a késztermé­kekhez. Egyébként a külön­böző alkatrészekből, a legki­sebb széria ezer darabnál kezdődik. Erre azonban rit­Képes Pál gépi forgácsoló in­dí kapcsolókat készít, ame­lyeket teliergépjármüvekbe építenek be. Műszakonként csaknem 4 ezer darabot állít elő ebből az igen fontos al­katrészből. (Kép: Gyurkó) kán kerül sor, inkább az 5— 10 ezres szérianagyság ha­tározza meg a tennivalókat. Mielőtt megkérdezné, öröm­mel megmondom, hogy az át­alakításra és az új gépekre fordított pénzt már régen meg­kerestük ezekkel a masinák­kal — mutat a zümmögve dolgozó gépekre. — Hetenként, az igények­nek megfelelően 10—12-szer állunk át a különböző méretű alkatrészek előállítására —, kapcsolódik a beszélgetésbe Poszpisel Gyula, ennek a z üzemnek a csoportvezetője. — A nagy Skodánál ennél ke­vesebbszer — háromszor- négyszer. Az átállás a kisebb gépeknél egy óra, a nagyob­baknál eléri a három órát is. Az automata forgácsológé­pekből kiömlő csaknem száz­féle alkatrész egy részét Bu­dapestre, a szövetkezet sze- reldéjébe szállítjuk, más ré­szét pedig helyben dolgozzuk be az IKARUS-nak, a Cse­pel Autónak és a Rábának szállítandó autólámpákba. — Űj termékünket lopás­gátlónak nevezzük, ami va­lójában vészvillogó — folytat­ja az előbbi gondolatot a pártalapszervezet titkára. — Amikor először meghallottam, bizony én is megborzongtam. A csipogó hangtól kezdve, ki tudja még milyen hangot ad ki. Egyelőre csak az autóbu­szoknál tudjuk alkalmazni. A szövetkezet központjában dől. gozó fejlesztéssel foglalkozó szakemberek azon fáradoznak, hogy használatát kiterjesszék a személygépkocsikra is, Az új automata forgácsoló- üzem nemcsak a korszerű, nagy teljesítményű és fontos alkatrészeket előállító gé­pekkel hívja fel magára a fi­gyelmet, hanem van egy má­sik sajátossága is. Ebben a termelőegységben csak olyan esztergályos szakemberek dolgozhatnak, akiknek szak- középiskolájuk, érettségijük van, illetve 15 éves szakmai gyakorlatot vallhatnak ma­gukénak. Mégpedig azért, mert az automata gépek beál­lítása, karbantartása, működ­tetése, folyamatos üzemelteté­se magasabb általános mű­veltséggel és nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező szak­embereket kíván. Az év vége előtt már nyu­godtan mondhatja a kollektí­va: az idei esztendő gazda­sági csatáját megnyerték. Ez viszont jó alapot, kedvező hangulatot teremt a jövő évi még szigorúbb közgazdasági követelmények teljesítéséhez. V. K. Vizsgáztak a jövő kukoricái Folyamatosnak ígérkezik a mezőgazdaság kukoricafajts- utánpótlása; a magyar nö- vénynemesítők és a külföldi eredetű fajtákat és hibride­ket gondozó jntézetek egész sor új fajtajelöltet küldtek tu­dományos szakmai vizsgálat­ra. Az eredményekről most adott ki jelentést az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet; ezek szerint 1982-ben az intézet kísérleti állomása­in több mint 200 hazai és külföldi hibriddel végeztek fajtaösszehasonlító mérése­ket, elemzéseket, öt külön­böző érési csoportban vizsga i­nyek között tették ki próbá­nak a reményteljes növénye­ket. Az adatok összesítésénél kiderült, hogy a nagyobb te­rületeken is jó termést adnak a jelöltek, mintegy bizonysá­gul annak, hogy az „igazi” h asz r. álatb a vétel is hasonló­an eredményes lehet, Egy-egy fajtajelölt kiugróan jó termést adott; 14 és 15 tonnás hek­tárra átszámított hozamokat tart nyilván az intézet ösz- sítése. Várhatóan ezek a növények hamarosan bekerülhetnek a — . I »»iái. — hivatalosan elismert hibridek közé. Az intézet ugyanis már elkészítette az eredményeket nyilvántartó anyagot, ez lesz az alapja annak a tudomá­nyos javaslatnak, amely a termesztés engedélyezéséről végül is döntést hozó szakbi­zottság elé kerül. , A most kipróbált növények legjobbjai kiegészítik majd a jelenleg is széles fajtaválasz­tékot, amelynek genetikai ér­téke' magas, ezt a mezőgaz­dasági nagyüzemek termés- eredményei is igazolják. „Nincs gyakorlatibb egy jő elméletnél1" Beszélgetés a MAE Nógrád megyei szervezetének titkárával Jövőre lesz 30 esztendős a Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szervezete. Hét szakosztályában és két helyi csoportjában ma már több mint négyszázan tevékenykednek. Az egyesület munkájáról, feladatairól, ter­veiről beszélgettünk dr. Gyöngyösi Istvánnal, a szervezet titkárával. — Elsődleges célunk, a megye mezőgazdasága előtt álló feladatok végrehajtását — sajátos eszközeinkkel, módszereinkkel — segíteni. Ebből adódik, hogy egyesüle­tünk munkájában is súlypon­ti kérdés a gabona- és hús­program teljesítésének tá­mogatása. Idei rendezvénye­ink több mint felét is e cél szolgálatába állítottuk. Emel­lett nagy figyelmet fordítunk az energiafelhasználás ra­cionalizálására, az alacsony hatékonyságú mezőgazdasá­gi üzemek komplex fejleszté­sére, az élelmiszer-termelés ipari hátterének korszerűsí­tésére. — Minden elmélet annyit ér, amennyit a gyakorlatban megvalósítanak belőle. Tud­nak-e gyakorlati tanácsokat adni, és igénylik-e ezt az üzemek? — Igen. Sokat segítettünk a gazdaságoknak például a higiénikus tejtermelésre való üzemi felkészülésben, a ta­vaszi árpa, vagy a csillagfürt új termesztési eljárásainak kidolgozásában, az új fajták megismertetésében. Elmond­ható ugyanez az olajos növé­nyekről is. Több bemutatót szerveztünk a folyékony mű­trágyázás alkalmazásáról, va­lamint az energiatakarékos, nedves gabonatárolásról. Mindezek hozzájárultak ah­hoz, hogy a nagyüzemek mind több esetben igénylik segít­ségünket De nem csak a gazdaságok. A megyei párt- bizottság felkérésére mi is konzultáltunk a mezőgazda- sági nagyüzemek indokolat­lan differenciálódásáról, és ki is dolgoztunk néhány ja­vaslatot ennek elkerülésére, mérséklésére. — Mennyiben számíthat az egyesület a gazdaságokra és tagjaira, akiknek többsége e nagyüzemek vezetőiből ke­rül ki? — Ha azt mondom, hogy 43 tizem, vállalat segíti mun­kánkat, mint pártoló tag, ak­kor azt is mondom, hogy szi­lárd anyagi bázisra támasz­kodhatunk. Tagjaink sorá­ban pedig már régóta nem­csak mezőgazdászok vannak, hanem állattegészségü gyi szakemberek, gépészmérnö­kök és közgazdászok is. Hogy ez mit jelent a munkánkban, nem szükséges ecsetelnem. Ugyanilyen lényegesnek tar­tom azt is, hogy nincs a me­gyének egyetlen zuga sem, ahol valamilyen formában ne lenne érezhető a tevékenysé­günk. Nincs olyan tudomá­nyos szervezet sem, amelyik­kel ne szívesen működnénk együtt céljaink megvalósítá­sában. Igaznak tartom azt a mondást, miszerint nincs gyakorlatibb egy jó elmélet­nél. Ha valamire ráirányítjuk a figyelmet, fölkeltjük iránta az érdeklődést, gondolkodás­ra késztetjük az embereket, már sokat tettünk. — Az egyesület jelentősége minden bizonnyal tovább nö­vekszik a következő években. Milyen fontosabb célokat tűz­tek maguk elé? — Ami szervezetünket il­leti, nem tervezünk változta­tásokat. Javítani szeretnénk viszont a ’szakosztályok ön- tevékenységét, támogatur' minden ésszerű kezdemé­nyezést. Tovább akarjuk szé­lesíteni kapcsolatainkat a fia­tal szakemberekkel, vala­mint a nyugdíjasokkal, akik­nek gyakorlati tapasztalatai­ra, aktivitásukra égető szük­ségünk van. Fontos feladatunknak te­kintjük a falun élők össze­fogásának erősítését az „Ag­rárértelmiség a szocialista faluért” mozgalom keretében. Elkészült 1983. évi munka­tervünk is, amelyben több mint harminc rendezvény, ankét, tanulmányút és ta­pasztalatcsere szerepel. Ezek során — többek között — az előző évekénél is nagyobb fi­gyelmet fordítunk a takar­mánytermesztés színvonalá­nak javítására, a hulladékok és a melléktermékek eddigi­nél nagyobb arányú, gazda­ságos felhasználására. Befejeződött Nagybátony- ban a tanácstagi beszámolók sorozata. A százöt választó- körzet tanácstagjai beszámol­tak az év eredményeiről, gondjairól. Elmondták pél­dául, hogy a lakásgondok eny­hítésére, az Ifjúsági-lakótelep kialakításához 65 építési tel­ket sajátítottak ki, ezeket tar­tós használatra adják az — Több mint nyolc éve irányítja a MAE nógrádi szervezetét. Hogyan ítéli meg, elérhető-e a jövőben is az a fejlődés, amely eddig jelle­mezte munkájukat? — A megye agrár szakem­bereinek több mint fele tag­ja egyesületünknek. Szigorú­an önkéntes alapon végzik szervezetünkön belüli társa­dalmi teendőinket. Hogy a jövőben miként alakul fejlő­désünk, az kizárólag rajtunk múlik. Azon, miként tudjuk vonzóvá tenni, hogy ezek az emberek szabad idejüket, esetleg egyéb pénzszerzési le­hetőségeiket feláldozva vé­gezzék ezt a fontos munkát. Szerencsére érzik és tudják, hogy tevékenységük segíti a termelőmunkát, s ez ösztön­zi őket. Az idén létrehoztuk az üze­mi összekötő hálózatot. így valamennyi gazdaságban van már olyan tagunk, aki tol­mácsolja az igényeket, a ké­réseket, s ezzel még gyakor­latibbá válik együttműködé­sünk a- termelőkkel. Formali­tások mellőzésével dolgo­zunk, s minden esetben igyekszünk a legidőszerűbb kérdéseket napirendre tűzni, amelyek megvitatása valóban segítséget jelent a nagyüze­meknek. — Mint fontos intézmény — a KSH — megyei igazga­tójának mit jelent egy tudo­mányos egyesület titkárának lenni? — Űgv vélem, nem túlzók, ha azt állítom, élvezem a ta­gok, a tisztségviselők bizal­mát. S az, hogy számítanak ez emberre, munkájára, min­dig jó érzés. Számomra az egyesületben végzett munka lehetőség az állandó megúju­lásra. Ez pedig egvet jelent az állandó fejődéssel. ame>v hivatali munkám során is r.é’külözhetetlen követel­mény. építkezőknek. Megkezdődött a kertvárosban a bányászla­kások építése, ezekből 54 ké­szül. Itt épül 3 orvosi lakás is. Százhatvanegy lakásban fejezték be a gázszerelési munkákat, s a Benin úton négy tetőtéri lakás kialakítá­sát oldották meg. A község­gazdálkodási vállalat 24 lakás felújítását fejezi be az év vé­géig. Zilahy Tamás Kiemelve a beszámolókból Lakásokról Nagybátonyban ták a növényeket, s az ered­mények biztatóak. A kísérleti parcellákon a kukorica átlagtermése hek­tárra átszámolva meghaladta a tíz tonnát, a pontos méré­sek szerint 10,3 tonna volt. Számos fajta jelöltet nemcsak a jobban ellenőrizhető kis- parcellákon vizsgáztattak, hanem nagyüzemi körülmé­Pászión la áldozó nyugdi aseftnali A pásztói Béke Termelő- szövetkezet Vöröskereszt- alapszervezető a nőbizott­sággal karöltve, a közel­múltban nyugdíjastalálkozót szervezett. A szíves invitá­lásra mintegy 100 idős em­ber ment el, köztük néhá- nyan a gazdaság alapító tag­jai közül is. A vendégek szórakoztatására az általá­nos iskolások tánccsoportja lépett fel, s alkalomhoz il­lő szavalattal is köszöntötték az öregeket. Az idei mun­káról, a szövetkezet ered­ményeiről dr. Bencze Bar­na, a gazdaság elnöke tájé­koztatta őket, majd ajándé­kok átadása után fehérasz- tal mellett ért véget a han­gulatos rendezvény. Tízéves a kishatármenti forgalom Négy ország áruja tizennégy megyénkben Éppen tíz esztendeje, 1972- ben írták alá magyar keres­kedelmi vállalatok az első kis­határmenti árucsere-forgalmi megállapodást csehszlovák partnereikkel. Ezt követően jelentek meg Győr-Sopron, Komárom, Pest, Nógrád és Borsod megyék üzleteiben északi szomszédunk árui. Szí­vesen csatlakozott a kezdemé­nyezéshez a Szovjetunió is, ennek az együttműködésnek elsősorban Szabolcs-Szatmár megye lakossága látta hasz­nát. A Romániával megkötött egyezmény révén Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye vált részesévé az országok közötti árucserének. Jugo­szlávia belépése révén pedig Csongrád. Bács-Kiskun, Bara­nya, Somogy, Zala és Vas me­gyék kereskedelmi hálózatá­nak árukínálata színesedett. KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A kishatármenti forgalom­ban vállalatok állnak kap­csolatban egymással. A Kon- sumex és a Hungarocoop köti még a szerződéseket, s bo­csátja a területen működő ke­reskedelmi vállalatok rendel­kezésére az árukat. A cseré­re felajánlott termékek felku­tatásában viszont valameny­nyien részt vesznek. A rend­szer egyik érdekessége — és ebben rejlik nagy tartaléka is —, hogy a kiküldött fo­gyasztási cikkek ellentétele­ként ugyanolyan vagy hason­ló összetételű termékek kerül­nek a hazai forgalomba, így a fogyasztásra szánt ja­vak mennyisége nem csök­ken. Egy példát erre. Ha tíz­ezer pár női cipőt küldünk ki csehszlovák, vagy jugo­szláv partnereinknek, ugyan­annyi jön vissza, de az már fazonban, kidolgozásban más, mondhatnánk, egyedi, amely javítja az üzletek kínálatát. A közönség gyorsan meg­kedvelte a határokon túlról származó árukat. Nemcsak divatos, újszerű vagy éppen hiánypótló jellegük, hanem olykor olcsóságuk miatt is. A Csehszlovákiából érkező farmernadrágok, szövetek és kelmék, faliszőnyegek, vala­mint a férfi-, női és gyer­mekkonfekció-termékek mind keresett áruk. A gyermek­kerékpár, a pezsgő és sok­féle más árucikk a Szovjet­unióból érkezik. A román partnerek sportcipőket, búto­rokat — köztük a kedvelt Bonanza-családot —. téli ano- rákokat, üvegárut küldenek Jugoszláviából az idén kap­tunk először vízhatlan, szőr­mével bélelt női gumicsiz­mákat a megszokott csokolá- tíékrémek, lisztesáruk, szeszes italok mellett. Remélhetőleg az idén is bőven lesz még Vileda törlő- és mosogató­kendő. az Árucsere hatAsai Az újszerű kereskedelmi kapcsolatok, az elmúlt évti­zedben erőteljesen fejlődtek, megizmosodtak. Jól illuszt­rálja ezt a magyar—csehszlo­vák forgalom. Amikor a fe­lek megkötötték az első szer­ződést, 2—2 millió rubel ér­tékben szállítottak egymás­nak. 1975-ben 12,5, tavaly 18,7, az idei várható pedig 25 millió rubel a felenkénti áruszállítások értéke. Napjainkban sokat beszé­lünk az egészséges verseny szükségességéről, mint a ve­vőkért folytatott harc egyik lényeges eszközéről. A kis­határmenti forgalom emelke­dését célzó lépések egyben a verseny kibontakozását is szolgálják. A Belkereskedel­mi, valamint Külkereskedel­mi Minisztérium, a megyei tanácsok hathatósan segítik a kishatármenti árucsere-forgal­mat; ösztönzik a mennyiségi és minőségi növekedését. A kereskedelem megújhodása, szervezetrendszerének sze­münk előtt zajló változásai, a kereslethez való jobb igazo­dás egy sor területen meg­növelte a határmenti csere­forgalom jelentőségét. A vál­lalatoknak adott önálló kül­kereskedelmi jog minden bi­zonnyal felpezsdíti az üzleti forgalmat. Hiszen itt a sa­ját kezdeményezés, a jó üz­letpolitika játssza a főszere­pet. A miskolci Ferrovill már az év eleje óta gyakorolja ezt a jogot, míg a Skála- Coop 1983. január 1-től jut ehhez az előnyös lehetőség­hez. Kevesen gondolnak arra, hogy a külföldről ilyen csa­tornán bekerült iparcikkek, egyéb termékek hatással van­nak a hazai termelőkre és kitűnő lehetőséget kínálnak egyfajta piackutatásra. Hi­szen az üzletekben megfor­duló emberek érdeklődéséből, vásárlási készségéből lemér­hetik egy-egy termék kelen­dőségét, piacának nagyságát. Ugyanakkor erőteljesen arra késztetik a gyártó vállala­tokat — és a kereskedelmet —, hogy itthon is nagyobb figyelmet fordítsanak a so­kak által keresett áruk gyár­tására és forgalmazására. KILÁTÁSOK Közismert, hogy a jelenle­gi gazdasági helyzet nem ked­vez az importnak. Ez külö­nösen érzékenyen érint egyes fogyasztási cikkeket. Az ipar­ban zajló profiltisztítás, ter­mékváltás pedig egy sor te­rületen növelte a hiánycik­kek számát. Kétség nem fér ahhoz, hogy a jó üzletpoli­tika, a rugalmas alkalmazko­dás a piac igényeihez, a he­lyi árutermelők és árualapok felkutatása és bekapcsolásuk a kereskedelmi forgalomba — nagyban enyhítheti a feszült­ségeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező szocialista országokban is vannak olyan kihasználatlan kapacitások, amelyek felhasz­nálásával — elsősorban ter­melési kooperáció révén — bővíthető a forgalomba ke­rülő áruk köre. Mi sem mu­tatja jobban a kereskedelem rugalmasságát, mint az, hogy az utóbbi időben úgynevezett árucsere-forgalmi társaságok alakultak — például a délal­földi —, amelyhez 43 ipari, mezőgazdasági és kereskedel­mi vállalat csatlakozott. A kishatármenti árucsere már szerves része a belkeres­kedelemnek. Jelentősége, a forgalomban képviselt aránya az elkövetkező esztendőkben tovább növekszik. Mindez egybevág azzal a törekvéssel, hogy a Magyarországot sem kímélő gazdasági nehézségek között is jó legyen az áru­kínálat. Ebben segít az öt ország kereskedelmi szerveze­teinek mind gyümölcsözőbb együttműködése, amely ha­zánkban, a határmenti tizen­négy megyében ötmillió em­bert érint. Kisfaludy Kiss Emil NOGRAD - 1982. decembei 22., szerda I

Next

/
Oldalképek
Tartalom