Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

A Nógrád megyei Tanács MADZSAR JÓZSEF KÓRHÁZ-RENDELŐ­INTÉZET (3100 Salgótarján, Vöröshadsereg út 64.) PÁLYÁZATOT HIRDET: betöltésére. Pályázhatnak könyvtár szakos, illetve angol—né­met szakos felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők. Felvételre keresünk gép­r w vr. ironot. Leveleket: „Városközpont” jeligére a NÖGRÁD-kiadó- te kérjük. Hirdessen Ön is a NÓGRÁD-ban IPOLY BÚTORGYÁR FELVÉTELT HIRDET: asztalos és faipari szak­munkások számára, tartós külföldi munkavég zés céljára. A külföldi tartózkodási idő minimum egy év, ami meg­hosszabbítható. Magas ke­reseti lehetőség. A munka­bér 90 százaléka hazautal­ható devizában történik. A külföldi tartózkodás ide­je alatt a vállalat biztosít­ja az átlagbér fizetését is. Jelentkezés a vállalat sze­mélyzeti osztályán. Jelentkezési felhívás! Gyárunk 1 éves időtartamú SlKÜ VEGG Y ÁRTÓ SZAKMUNKÁS­VIZSGÁRA előkészítő tanfolyamot In­dít, középiskolát végzett, katonaidejüket letöltött fiatalok részére Bérezés: kezdő órabér 19 Ft'óra -f műszakpótlék. A szakmunkásvizsgát tett fiatalok síküveggyártó és -feldolgozó munkakörök betöltésére kapnak képesí­tést. Jelentkezés: szemé­lyesen, vagy írásban a gyár oktatási csoportjánál na­ponta 13—15 óráig. Cím: 3104 ÜM Salgótarjá­ni Síküveggyár Pf. 3. Szem. és okt. oszt. Észak kis népei Az óriás északi és szibériai területeken elszórtan élő kis népek — csukcsok, korjakok, evenkek, nyenyecek, hantik és manysik — életkörülményei­nek javítására már a 20-as évek elején törvényt hoztak a Szovjetunióban. Bentlakásos iskolákat, kórházakat, kultu­rális létesítményeket alakítot­tak ki még a legtávolabbi nemzetiségi körzetekben is. 1929-ben a Távol-Északon el­sőként megalakult a nyonyec autonóm körzet. Rövidesen újabb 93 kerület és nemzeti­ségi körzet kapott autonómiát. 1930-ban Leningrádban meg­nyílt az északi népek egyete­me. Az első diákok — a kis népek képviselői, valamint a nyelvüket elsajátító első orosz tanárok, a tudósokkal közösen 1932-ig 14 szovjet nép é? nem­zetiség írásrendszerét dolgoz­ták ki. A szótárak és tanköny­vek kiadását követően megkez­dődött az irodalom terjeszté­se. Petropavlovszk-Kamcsatsz- kijban egészségügyi techniku­mok, Anadirban, Csukotkán pedig pedagógiai főiskolák nyíltak. A habarovszki orvos- egyetemen külön előkészítő év­folyamot szerveztek. Ma a tá­voli településeken már helybe­li tanárok tanítanak, az isko­lai oktatás anyanyelven folyik. A kórházakban helybeli orvo­sok gyógyítanak, s az ipart, mezőgazdaságot nem ismerők unokái gyárakat, szovhozokat, kolhozokat irányítanak. Fej­lett Csukotka bányászata, élel­miszer- és építőipara, valamint közlekedési hálózata. Bilibinó- ban pedig felépült az ország legészakibb atomerőműve. A A leningrádi Herzen pedagógiai főiskola Helikopter hozta a postát és könyvújdonságokat a Tajmir- f élsziget rénszarvastenyésztői nek. hagyományos foglalkozási ága- szatot, vadászatot, prémfel kát ma modern körülmények dolgozást is jól képzett hely: között folytatják, így a nalá- szakemberek irányítják. Kétmillióid jenes románc A sztori augusztus óta tart­ja lázban a felkelő nap orszá­gát. Főszereplői állandóan a lapok címoldalain szépeinek, s nincs olyan tv-híradó, amely be ne számolna az ügy jelen­legi állásáról. A közelmúltban kormányváltozás volt Japán­ban — és előfordult hogy a vá­lasztásokkal kapcsolatos hírek csak a második helyen szere­peltek. A sztori egy-egy szerelmi ro­mánc — mond Íratni, „Lőve story”. Felettébb mégis* tó is lehetett volna ez a két évtize­des szerelmi történet, ha nem fűződne hozzá a háború utáni Japán egyik legnagyobb sik­kasztási ügye. A főszereplő ugyan« az or­szág egyik legnagyobb áruház­konszernjének igazgatója. Oka. da Sigeru és kédvese Takehi- sa Micsi. A páros több mint két évtizeden keresztül „ejtet­te át” Micokusi áruházkon­s»emt, amely ez idő szerint több mint 109 éves. A nagy múltú Micukosi mind­azonáltal egy évszázad alatt sem élt át ennél nagyobb meg­rázkódtatást. A volt igazgató gátlástalanul, erős kézzel ural­kodott felette — de ott csalt, ahol tudott, s aki gyanút fo­gott, annak azonnal útilaput kötött talpára. A lebukás ennek ellenére bekövetkezett, s ahogy ez len­ni szokott: a legbanálisabb módon. Még augusztusban tör­tént, hogy a Micukosi „antik, perzsa műkincsekből” bemuta­tót rendezett, s a kiállítás után e műkincseket csillagászati áron adták volna el. Néhány szakértő azonban gyanút fo­gott, s kiderítette, hogy a be­mutatott „antik perzsa” műtár­gyak egytől egyig hamisítvá­nyok. Óriási volt a felháborodás, s Okada ellenfelei —, akik hosz- szú évek alatt meg sem mer­tek szólalni — most egytől egyig kipakoltak. Elmondták például, hogy a Micukosi vezetője szeretőjé­nek, az említett Takehisa Mi- csinok átjátszotta az áruház- konskern importügyleteit, s ezekből mindketten busás hasznot húztak. Okada a vál­lalat pénzéből, több mint 110 millió jenért hozatta rendbe luxusvilláját. A vizsgálat fényt derített ar­ra, hogy Okadáék az elmúlt húsz év alatt mintegy kétmilli­árd jennel rövidítette meg a Micukosit. Kétmilliárd jen testvérek között is mintegy ki­lencmillió dollárnak felel meg, s ez már Japánban is szép összeg. Az áruházkon­szern igazgató tanácsa persze rögtön menesztette Okadát, s vele Takehisát is, mégpedig egyenesen a börtönbe. Ügyük- egyelőre még folyik a „Senorita arbitro" ben vizsgálat. Vasárnaponként sötét ru­hába öltözik, férfiakat és fér­fiaknak dirigál. Egy füttyen­tésre megáll a gárda. Százak, ezrek figyelik mozdulatait. Kezdés előtt eligazítja a ka­pitányokat, játék közben a fenegyerekeket — és a ruhá­ját. Ö a galíciai lány. Elvira Seijo Lopez, Spa­nyolország első női futballbí- rója. Alig múlt húszéves, de már végigfütyült két szezont. Néhányszor kiváló minősítést kapott a sajtótól. — Hogyan szánta rá ma­gát, hogy sípot vesz a kezébe? — Szinte a focipályán nőt­tem fel — válaszolja. Apám is futballbírá. Több mint IS éve bíráskodik. Számtalan mérkőzését végignéztem. Egy­re több szabályt ismertem meg. — Az „As” című sportláp nemrég azt írta, hogy sok. családi vita zajlott le a papa dirigálta mérkőzések után. — Így igaz. Egy meccs után megmondtam a papá­nak, hogy megadott egy nyil­vánvalóan lesgólt. A papa azt vigta a szemembe, hogy akkor kritizáljak, ha majd bírói igazolvány lesz a ke­zemben. S Elvira elindult kilincsel­ni. Egy évig szóba sem álltak vele komolyan. A tartomá­nyi labdarúgó-szövetség né­hány vezetőjének azonban tetszett, hogy a harcias lány kitart elhatározása mellett. Segítettek. „Folytathatjuk a vitát.” — mondta Elvira nem. sokkal később a papának, és felmu­tatta a 433-as számit játékve­zetői igazolványt. Elvira ed­dig még csak harmad- és ne­gyedosztályú mérkőzéseket vezetett. — Melyik volt a legnehe­zebb? — Amikor a papa volt a partjelzőm — válaszolja. Túl­ságosan jól akartuk csinálni. Inkább egymást figyeltük, és nem c játékot. Kértük is, hogy együtt ne küldjenek bennünket pályára. — Apropó a pálya! A fiúk hogyan viselkednek? — Általában tisztelettudó- ak. Ecjyszer-kétszer viccelnek is. Az egyikük azt mondta, hogy szíveseit vállalja a sár­ga lapot, ha ö veheti ki s zsebemből. — Mivel tart rendet, tekin­télyt? — Határozott vagyok, ez a legjobb fegyelmező eszköz. A papa most is figyeli a mér­kőzéseimet, utána minden!: megbeszélünk. — Lágyszívűnek tartják, még senkit sem állított ki. — A fiúk nem durváskod- nak, ha egy nő vezeti őket. — A spanyol nyelvben nincs szó a női játékvezetőre — nem zavarja ez? — Legalább nem azt hang­súlyozzák, hogy nő vagyok. Különben, is, mindig hozzá­teszik, hogy „senorita arbitro” — azaz bíró kisasszony. Spanyolország északnyuga­ti csücskében mindenki is­meri a ,,senorita arbitro”-t. A lányok pedig döngetik a la bdarúgó-szövetség kapuját: ők is bírók akarnak lenni. — Vannak-e tervei, vágyai? — Egyszer szeretnék első ligás mérkőzést vezetni — például egy Real Madrid— Barcelona rangadót. Az elmúlt hetek botrányos játék-vezetői tévedéseire visz- szapillantva tényleg elkellene egy határozott „senorita” az első ligában is!’ \ PltOIIIKI) Fi] ltL M ■ MMMFill Mir M1 A Salgótarjáni Ru­hagyár pályázatot hirdet közgazdasági jellegű felsőfokú vég­zettséggel, legalább 3—5 éves gyakorlattal rendelkező szakembe­rek számára. külön­böző munkakörök be­töltésére, valamint érettségivel, gyakor­lattal, gépkocsival ren­delkező alkatrész- beszerző részére. Ér­deklődni lehet a vál­lalat személyzeti osz­tályán, a 11-077/31-es telefonszámon. A VEGYÉPSZEI Salgótarjáni Gyá­ra felvesz: TERVEZŐI MUNKAKÖRBE tervezésben jártas gépészmérnökö­ket, TECHNOLÓGUS MUNKAKÖRBE gépész üzem­mérnököket gépész szak­technikusokat, szakközépiskolai végzettséggel ren­delkezőket. Adminisztrá­tori MUNKAKÖRBE gépírni tudó ad­minisztrátort. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: — lakatos. Hegesz­tő, forgácsoló szakmunkásokat és segéd muri',:'so­kat. jelentkezés a gyár munkaügy! osztályán. 3100 Salgótarján Rá­kóczi üt 249 HOSŐZUKECYI Ál­lami Gazdaság Duna— Tisza-kozi Meliorá­ciós Társaság, Kecs­kemét felvételre ke­res 18. évét betöltött férfiakat, tanuló gép- vezetői munkakör­be. Nehézgépvezetöi tanfolyam elvégzé­sét. biztosítjuk. A tanfolyam idejér:- 3300 Ft hó munkabért fizetünk. Felvételre keres továbbá jogo­sítvánnyal rendelke­ző neh é-pép vezető­ket (DV—Sz—100) kotrómestereket. Ke­reseti lehetőség 4000 7000 Fl-ig. Alagűsö- fektetési munkák irá- r, vitásához felve­szünk geodéziai ké­pesítéssel rendelke­ző munkavezetőt 0000—10 000 Ft-os ha­vi keresettel és se­gédmunkásokat vál­tozó munkahelyre, a gép kiszolgálásához, 6000 Ft keresettel. Je­lentkezni lehet. Kecs­kemét, Mártírok u. 36. sz. alatt a mun­kaügyi csoportveze­tőnél. KÉTSZOBÁS, szö­vetkezeti lakás el­adó. Salgótarján, Arany J. u. 21. II. em. 6. Tel.: 14-234. SALGOTARJAN­Tdegérben garázs el­adó. Érdeklődni a 10-419-es telefonon, 17—20 óráig. GARAZS eladó Ba­lassagyarmaton, a kórház mellett. Ér­deklődni lehet: Ba­lassagyarmat, kór­ház, I. belgyógyá­szat. Dr. Huszág Lí­via. WARTBURG Li­mousin nyeremény- autó eladó: Balassa­gyarmat, Rákóczi út 76. Telefon: 781. LEGÚJABB típusi távirányítású színes- tv eladó. Nagybá- tony, Kilián út 32. Vitkóczi. SÍRKŐ ;iagy va- .asztékban kapnato December 3)-lg. 20 százalékos árenged­ménnyé! megren- delnetű a tavaszi nő­napokra. Dobrovol- ni Mátyás sírkőfara­gó mester Tar Sza­badság u. 25. ÉRTESÍTEM a ked­ves vásárlóközönsé­get, hogy gyermek- ruha- és kötöttáru­üzletemet Balassa­gyarmaton a' kórház­zal szemben, decem­ber 15-én 9 órakor megnyitom. Bartos Béláné — kiskeres­kedő. SZESZFŐZDÉK ja­vítását, felújítását és karbantartását vál­lalom. Oroszi László, rézműves, Gyöngyös, Zalár u. 29/1. BALASSAGYAR­MATI lakosok figye­lem ! A takarékszö­vetkezet ismét vesz fel tagokat! A tag­ság a decemberi kölcsönigényét mi­nél előbb jelezze! IGAZGATÓSÁG. ELVESZETT egy Airedale terrier, te­tovált fülű, 8 hóna­pos kölyökkutya. Színe: fekete, cser- barna. Kérem, aki tud róla, jutalom el­lenében értesítsen. Halász Ferenc, Sal­gótarján, Arany Já­nos út 7. Il/i. Tele­fon: 11-241. Üj nyughelyen a liget dalnoka Sikerlemez idézi Jancsi bohóc emlékét A két világháború közötti időben rendkívül népszerű volt országszerte a városligeti cir­kuszok dalnoka Jancsi bohóc. A nyomdászpályát a Beketow- cirkusz porondjával felcserélő nagyszerű mulattató Morgen­róth Károly névre hallgatott, de annyira csak Jancsi bohócnak ismerték, hogy a neki szóló le­veleket sokszor Morgenróth Jánosnak címezték, de még adófelszólítást is kapott János névre, amikor a ligeti Jancsi- Aréna igazgatója volt egy ide­ig. Az akkori cirkuszbolond gyermeksereg tagjai, akik az­óta már nagyapává „serdül­tek”, bizonyára meghatottan hallgatják, amikor a lemezját­szón Halász Judit előadásában felhangzik a Paprikajancsi sze­renádja. A vers Weöres Sán­dor 1938-ban megjelent A te­remtés dicsérete című köteté­nek egyik gyöngyszeme, s min­den strófájának utolsó sora refrénszerűen ezzel végződik: ,„..a Jancsi bohóc”. Megjelené­se után egy évvel Morgenróth Károly elhunyt, a vers viszont több mint negyven év után Bródi János megzenésítésében idézi emlékét. Jancsi bohóc egyébként csak a költő fantáziájában adott szerenádot, a valóságban az általa aktuális strófáknak, kup- léknak, vagy dobverseknek ne­vezett tréfás dalocskákkal bű­völte el közönségét, amely es­téről estére virágesővel borí­totta a porondot, ha Jancsi föllépett. A régi idők csasztuskáit gi­tárkísérettel adta elő. Lisztes­képű, szomorkásán mosolygó, klasszikus fehér, de kalocsai virágmotívumokkal ékes bajaz- zó-öltözetű dalnokként őrizték meg képei. A gitártól egyetlen fellépésekor sem vált meg, ak­kor is a nyakában lógott, ami­kor egyébként dalait dobbal kísérte: a strófákat elválasztó, illetve összekötő „bumsztedrá bumsztedrá”-t ilyenkor egy dobra mért ütéssel festette alá A szellemes négysorosok csat­tanóinak jó része azóta a pes­ti viccekben él tovább, a vá­rosi folklór része lett, s mint ilyenek, nem nélkülözték oly­kor a vaskosságot se;».: „Egy ötvenes férfi tar, A nejét ha­nyagolta, S átváltotta a nőcs- ke, öt két husswiöiösre”. Né­hány sor a Ki hogy megy a másvilágra című kupiéból: ....A bicsérdista konzekvens, é s beharap a fűbe, Szabónak cérnája szakad, s nem fűz töb­bé tűbe. A csinos szobalányt, de ezt nem én költőm, Magá­hoz szóllítja az Űr, csakúgy, mint a földön”. Jancsi bohóc kupiéinak csú- fondáros soraiban olykor való­ságos korrajz búvik meg, ta­lálóan rátapintanak .az akkori idők kisemberének gondjaira, bajaira, mint például az itt kö­vetkezők: „Kisfiam játék köz­ben lenyelt ma egy fillért. El­hivattam orvosom, a jó dok­tor Pintért. Megvizsgálta, s azt mondta, az adóhivatalba kell vinni, Mivelhogy ott ki tud­nak ám az emberből minden fillért venni”. — „Tojást ven­ni akartam, De az árát sokall­tam. És a kofa szólt vadul. Tojjon olcsóbbat az úr”. — „zsemle kellett — este volt. Be volt csukva már a bolt. így szólt a pék: anyjukom. Add ki csak a kulcslyukon.” 1939 ben örökre elnémult a vén gitáros. Temetésén elhang­zott ismert dala: „Gitárom sír? helyettem is, Gitárom szólj helyettem is, Csendüljön fel a bús szavad. Mert nékem sír­nom nem szabad, Bohóc vagyok, hát sírnom nem szabad.” Az idén az Űjköztemetöben felszámolták azt a régi parcel­lát, ahol Morgenróth Károly és felesége hamvai nyugodtak. Leányuk. Rosier Endre, a ki­váló operaénekes özvegye, Morgányi Jozefin balettmű­vésznő úgy intézkedett, hogy szüleinek hamvait a Mező Im­re úti sírkertben temessék el a Rosier család sírboltjában. Jancsi bohóc új nyughelye fö­lött gyönyörű síremlék áll: unokatestvére, Berán Lajos szobrászművész alkotása. Csorna Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom