Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

Örök jegyesség Katona Judit új verseskönyve X televízió legutóbbi A HÉT című műsorában részletesen beszámolt az úgynevezett nem hivatásos kiadók több évtize­des tevékenységéről s arról a kiállításról, amely Budapesten nyílt meg, reprezentatív válo­gatást adva a gazdag könyv- termésből. Itt megyénként is áttekinthették az érdeklődők a helyi könyvkiadási szerkeze­tet, megismerkedhettek a leg­lényegesebb kiadványokkal, köztük a nógrádiakkal is. Lapunk hasábjain rendsze­resen figyelemmel kísérjük a megyei kiadványokat, tudo­mányos publikációkat, hely- lörténeti, helyismereti, honis­mereti köteteket periódiákats pár év óta a Palócföld Köny­vek újabb köteteit. Igyek­szünk tájékozódni más or­szágrészek ilyen jellegű kez­deményezéseiről is. Örömmel számolunk , most be Katona Judit Örök kegyes­ség című verseskönyvéről, amely Békéscsabán látott nap­világot a megyei könyvtár ki­adásában. A nyomdatechni- kailag is magas színvonalú kötet a szerző által aláírt 250 példányban készült a könyv­tár házinyomdájában. ■ Katona Judit verseivel a NÖGRÄD olvasói rendszere­sen találkozthatnak. A Szege­den élő költőnek korábban már hivatásos kiadónál is je­lent meg verseskötete, régóta ismert az olvasók körében. Költészete az utóbbi években tovább mélyült, drámaiságá­ban tovább súlyosbodott. Min­denekelőtt az Örök jegyesség verseire érvényes ez a megál­lapítás. Ez a karcsú verses­könyv ugyanis valójában egyetlen gondolatot fogalmaz meg konok makacssággal újra és újra: költögeii a halott édesanyát, szólit.gatja a szin­tén már léten túli „hur-csönd” apát, siratja — ősi siratóéne­kek fekete gyötrelmével — a „fájdalmasan rövid és véges” gyermekkort. Ez az ősrégi műfaj — a si­rató a finnugor népeknél is a kezdetektől ismert — modern elemekkel gazdagodik Katona Judit költészetében. A tizen­öt versből álló ciklus ugyanis nem egyszerűen gyászdalok világító csokra, hanem a ma­gány szorításában vergődő mo­dern ember döbbenetes erejű önkifejezése. Az emberé, aki nem él társak nélkül, szúkebb és tágabb közösség is vigyáz­za, a lét kérdéseivel azonban változatlanul önmagának kell megbirkóznia. Iszonyú birkó­zás ez, amit a költő esetében csak tovább erősít a vallomás művészi átélésének igazsága. A ciklus az átokhozó páva­madár megjelenésével kezdő­dik, ez ugyancsak ősi szimbó­lum. Jön a páva, rikolt és va­laki eltávozik közülünk. Ka­tona Judit azóta gyűjtögeti kötőjébe a szörnyű madár tol­láit, mint ékköveket. A foly­tatás méltó a bevezető költe­Koalály-kiállí o Bartók-emlékházb mény izzó és önfeladó hevü­letéhez A fájdalom egyik csú- t csára a címadó Örök jegyes- j ség gimü vers olvasásakor érünk: „Rendet vágok, iszonyú rendet. Csönd van. A férgek énekéi­nek. Megvillan a lapátok éle Sár van az anyám tenyerében, csigagyöngy ran az anyám hajában. Szorítja, nyomja az a párta. Húsába nőtt, már fö'sebezte: kiált riéha, hogy levethesse. Fejemre tenném, hogy leint­sem, sötét hajam fölékesílsem, törékeny létem fölvidiisam, magamat bútól szabadítsam, hisz álmaimba csak belép, el­megy s néz szótlanul. Nem ismer meg.” A hiány megfogalmazására való fanatikus törekvés Kato­na Judit számára távolról sem öncél. Nem merül el a fájdal­mak tengerébe. Virrasztása a sorsát vállaló ember fegyel­mezett, szép magatartásával emelkedhet példává. Olyan emberi, művészi példává i3, amely — különös paradoxon — azáltal ösztönöz a minden­napi lét vállalására, tartalom­mal való megtöltésére, hogy a lét határának őszinte megraj­zolásával tudatosítja az élet megismételhetetlenségét s az ebben rejlő értéket és szépsé­get. Tóth Elemér Lucfalvai nyelvoktatás Mint közismert, Luciáivá szlovák nemzetiségi község, lakóinak száma megközelíti a nyolcszázat. A Nagybárkányi közös községi Tanács a falu­ban egy nemzetiségi óvodát és iskolát tart fenn. Ez utób­biban nemzetiségi nyelvmű­velő szakkör, énekkar, tánc- csoport működik, s gyakran szerepelnek eredményesen a járási és megyei versenyeken. Nemrégiben a Hazafias Nép­front megyei szervei értékel­ték az intézményben zajló te­vékenységet, s megállapítot­ták, hogy a nemzetiségi lét kiteljesedését jól szolgálja a Lucfalván folyó nyelvi okta­tás. * Országos szakmai tanulmányi versenyek X Művelődésügyi Miniszté­rium középfokú nevelési fő­osztálya meghirdette az or­szágos szakmai tanulmányi versenyeket. A Művelődési Közlönyben megjelent ismer­tetés szerint a szakközépisko­lák IV. osztályos tanulói 32- féle szakmai versenyen ve­hetnek részt. A versenyzőknek a tanter­vekben előírt feladatokat kell megoldaniuk szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizsgákon. A versenyeket 1983. febru­ár eleje és április vége között tartják, a vizsgák jellege sze­rint két vagy három forduló­ban. A selejtezőket a ver­senyzők iskoláiban, az elő­döntőket és a döntőket a kijelölt szakközépisko­lákban rendezik meg. A legkiválóbb eredményt elérő tanulók az érettségi vizsgán jeles minősítést kapnak az; adott szakmai tantárgyakból. Azoknak, akik egyetemen vagy főiskolán a szakképzett­ségüknek megfelelő szakon folytatják tanulmányaikat, az előírt szaktantárgyakból nem kell felvételi vizsgát tenniük. Az idei tanévben még több tanuló jelentkezését várják a szakmai versenyekre, mint ahányan tavaly neveztek be. Az előző oktatási évben ren­dezett 26-féle szakmai verse­nyen közel hatezer végzős szakközépiskolás vett részt 450 jutott a döntőbe és 90 ért el kiváló eredményt. Ady- és Babifs- kéziratok A Petőfi Irodalmi Múzeum a közeljövőben kívánja meg­jelentetni Ady Endre és Ba­bits Mihály kéziratának, fel­jegyzéseinek, ajánlásainak, leveleinek, illetve a nekik címzett írásoknak a kataló­gusát. A kiadványok (a már megjelent József Attila-kata- lógushoz hasonlóan) a tárgy­körbe vágó valamennyi do­kumentum számbavételére törekszenek, függetlenül at­tól, hogy azok hazai, vagy külföldi köz- vagy magán- gyűjteményben találhatók. Kérik mindazokat, akik Ady- .vagy Babits-kéziratot, levelet, vagy egyéb emléket őriznek, értesítsék a Petőfi Irodalmi Múzeumot. Cím: 1364 Buda­pest, Pf. 71. Bartók vendégül látja Ko­dályt — úgy, ahogy az életben is sokszor találkoztak, mint ahogy barátok, szellemi társak voltak. A Kodály-centenáricnn alkalmából bensőséges kiállí­tást rendeztek az alig egy éve megnyílt Bartók-emlékház- ban, Budán a II. kerületben. „Vonzzák egymást, mint a kiegészítő ellentétek” — irta a két zeneszerző-óriásról Molnár Aurél. S a kiállításon is Bar­tók és Kodály barátsága, ha­sonló és ellentétes nézeteik kapnak hangot. Dokumentumok, fényképek, iratok, levelek sorakoznak a falon és a tárlókban. A mos­tani kiállításon Kodály szemé­lye, tevékenysége a központ. De oly gyakran találkozik fel­lépése, megnyilatkozása Bar­tókéval. Itt a Psalmus kéziratos kot­tája. Fotók a fiatal Kodályról. Együtt Bartókkal. Népdalfel­dolgozások, eltérő és hasonló módszereik. De nézetük igen egyezik a népdal szerepéről, helyéről az új magyar zenében Leveleik egymáshoz. Vélemé­nyük egymás munkásságáról. Hangversenyplakátok. A Há­ry színlapja 1926-ból, az októ­ber 16-i ősbemutatóról — Nagy Izabella és Körmendi Já­nos Vendégfellépésével. Le­mezborítók. Felvételek Ko­dályról és Kodály fényképei népdalgyűjtő útjáról. A Székelyfonó milánói be­mutatója a Scalaban, Failoni vezényletével. A Budavári Te Deum meg­születésének körülményei. A mű kottája, szövegrészlete, be­Kodály felesége társaságában. mutatója. Kodály vezényel — hangversenyen és lemezfelvé­telen. Kodály zeneelméleti mun­kásságának dokumentumai Könyvei, tanulmányai. A ma­gyar népdal strófaszerkezetéről, írott könyvének kiadása. Közéleti szereplései. Tevé­kenysége az új alapokon tör­ténő ének-, zeneoktatás megte­remtéséért. A zeneszerzőről el­nevezett debreceni iskola fel­avatásán, 1957-ben. Tanítvá­nyaival, gyerekek között. Díjak, kitüntetések; 1948-as Kossuth-díja. 1960: az oxfordi egyetem díszdoktorává avat­ja, 1965: — Herder-díjjal tün­tetik ki. S 80 éves, amikor az Elnöki Tanács a Magyar Nép- köztársaság Érdemrendjét ado­mányozza neki. Fotók — Kodály barátokkal, a családja körében. Pablo Ca- sals-sal, kortárs világnagysá­gokkal, zenészekkel, karmes­terekkel, feleségével. Néhány személyes tárgy, emlék, levelei, s a hozzá írott levelek. Kodály Zoltánnak még nincs önálló múzeuma. Ez a kiállítás, s a Budapesti Történeti Múze­umban rendezett bemutató anyaga a számos családi doku­mentum jó alapja lehetne egy Kodály-emlékház gyűjtemé­nyének. K. M. Téli szünet az iskolákban: december 23-tól Alig több mnit két hét van már csak hátra a diákok téli vakációjáig: december 23-án kezdődik a téli szünet az álta­lános és középiskolákban. A tanítás — tanévnyitó-utasítás szerint — január 3-lg szüne­tel, először 4-én ülnek ismét padba a diákok. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a ta­nítási napok rendjét nem befo­lyásolja a munkahelyek módo­sított munkarendje. Eszerint december 11-én, szombaton és 1983. január 2-án, vasárnap az iskolákban nincs tanítás, mi­vel a más munkahelyeken le­dolgozandó december 24-e és 31-e az oktatási intézmények­ben már eleve tanítási szünet. Természetesen a gyerekek óvo­dai, napközi, nevelő- és diák­otthoni foglalkoztatásáról a szülők munkaidejéhez igazod­va gondoskodnak. A vakáció idején — az igé­nyeknek megfelelően — a nap­közi otthonok továbbra is vár­ják a tanulókat. Számukra az iskolák, valamint az úttörő- és ifjúsági házak vidám műsoro­kat, játékos programokat szer­veznek. Az első félév ezúttal sem a szünet végeztével, hanem ja­nuár 28-án fejeződik be, a fél­évi osztályzatokat 1983. február 4-én tudják meg a tanulók. A tavaszi szünet április 5-től 8- ig tart. Jelena Obrazcova ismét Magyarországon Jelena Obrazcova, a világhí­rű szovjet mezzoszoprán éne­kesnő, a moszkvai Nagyszín­ház tagja barcelonai és bé­csi turnéja után december közepén ismét Magyarország­ra látogat Kecskeméten 13- án, a fővárosban pedig 14-én, a pesti Vigadóban ad ária- és dalestet Műsorán egyebek közt régi orosz dalok, román­cok és népszerű operaáriák szerepelnek. A hangversenyen zongorán Varasdy Emmi mű­ködik közre. Aforizmák Á kultúra olyan eszköz, amelyre a professzoroknak professzorok nevelésére van szükségük — akik a maguk részéről megint professzoro­kat adnak a világnak. (Simone Weil) * Egyes emberek még a légy­nek sem tudnak ártani — inert képtelenek legyet fogni. (Helmut Qualtinger) * Ä szerelmi csalódást legin­kább új szerelemmel lehet pótolni, pontosan úgy, aho­gyan az ember a megszökött macskát újjal pótolja. (Henry Miller) * Az amerikai nők férjüktől ugyanazt a tökéletességet vár­ják, amit az angol nők az inasuknál remélnek megtalál­ni. (W. S. Maugham) * Az éles nyelv az egyetlen csiszolt tárgy, amely állandó használat révén csak még élesebbé válik. (Washington Irving) NŰGRAD - 1982. december 8., szerda Első hallásra hihetetlennek tűnt: Endreíaiván csupán 12 esztendeje van óvoda! Abban — a nem is éppen legkisebb községben —, ahol most 49— 51 százalék között ingadozik, korábban, a pilinyi és szé- csényfelíalui iskolások be- körzetesítése előtt még ma­gasabb arányú is volt a ci­gány tanulók létszáma. És egy évtizeddel ezelőtt még alig-alig tudták közülük el­végezni az általános iskolát, vagy akár csak a felső tago­zatig eljutni!% Hogy ebben' milyen szerepe lehetett az óvoda hiányának, talán nem is kell ecsetelni. Még azok előtt sem, akik íté­letükben megrekedtek a gyer­mekmegőrző fogalmánál — hi­szen szokásokat- viselkedést, beszédet még az is alakít, formál... De az óvoda — különösen itt — jóval több ennél. Er­ről a „többről” beszélgetünk Kiss Károlyné vezető óvónő­vel. A filigrán fiatalasszonyt nem könnyű egy ilye*» ko­moly feladatokkal birkózó intézmény vezetőjeként el­képzelni — pedig tíz éve töl­ti be ezt a posztot, felettesei és a szülők egyaránt elisme­rik, elfogadják törekvéseit, jónak tartják munkáját. A tízéves jubileumig persze sok minden történt. Nem mindig vették eléggé komolyan széle­sebb körben az óvodai beíra- tást, a rendszeres óvodába járást. — Hogy most hogvan ál- .lunk? A településen 55 óvo- | dás korú gyermek él — közü- ! lük 48-at írattak be az óvo­| dába. 33 c'gánygvermeket. A i védőnővel együtt szoktuk fn'- mérni a leendő óvodásokat. * kiírunk a szülőknek. Égy év­Cigánygyermekek az óvodában tized néni kis idő — elég jól ismerem a családokat, szinte már tudom, hol mit fogunk találni, emlékszem a korábbi években hozzánk járó testvé­rekre. A beíratás előtt elláto­gatunk a szülőkhöz, szólunk az óvoda előnyeiről, fontos­ságáról. A kimaradó hét gye­rekből nem mindegyik cigány családból származik — van, ahol a mama gyermekgondo­zásin van a kisebbel, és azért nem adja be még a kicsik közé. Itt kisebb a gond — in­kább a többieknél, a magyar nyelvben gyengéknél. Mert hibáztatható-e a pedagógus, vagy az elsős gyerek, ha nem megy a cigány nyelvhaszná­lat miatt az alapismeretek elsajátítása, nem tud előreha­ladni? Ezért is kell iszonyú­an, hogy minél hamarabb be­kerüljenek a gyerekközösség­be! — Kik foglalkoznak velük? Milyenek a feltételeik? — Jelenleg négy óvónői ál­lásból három betöltött. Raj­tam kívül még egy képesített óvónő van, Űj Tünde Judit, a másik kolléganő egy gyer­mekgondozási szabadságon levő diplomásat helyettesít. Egy kisközépső és egy nagy­csoportunk van — az előbbi­ben csak tizenkettő, az utób­biban 21 cigánygyermek van. A feltételekről: ahol most ülünk (öltöző? előszoba?...) — ez az iroda vanna’- fog­lalkozat': termek, saját kony­ha, van udvarunk. De na­gyon hiányzik a negyedik óvónő! Amikor bekopögtam, éppen egy vizsgálat eredményeit be­szélték meg: logopédiai szű­rést végeztek 35 gyereknél. Milyen képet kaptak? — Eléggé elszomorítót: a felmértek közül 26 gyermek beszédhibás, tízen különösen gyatrán beszélnek. Logopé­dushoz csak egy jár — nem is lenne könnyű elhordani őket a szülőknek. — Akkor mi a megoldás? — Sajnos, az óvónőképző­ben ilyen jellegű felkészítést alig-alig kaptunk. Ezért a lo­gopédiai munkaközösségi fog­lalkozásra számíthatunk, ta­valy is járt egyik kolléganő, most a Tünde megy. Ezenkí­vül a szülői értekezleten, egyéni beszélgetésben, csa­ládlátogatáskor újra és újra elmondjuk, ne beszéljenek csak cigányul a gyerekek je­lenlétében, mert azt szokja meg jobban! És megint visz- szatérve egy gondra: ne csak ötéves korukban adják be az óvodába — ekkor már keve­sebbet javíthatunk! — Más téren könnyebb a felzárkóztatás. az iskolára való felkészítés? — Nem mondhatnám. Ez részben összefügg a beszéd­del, a szó- és fogalomértéssel —, elég, ha csak a környe­zetismeretre utalok. Rettene­tesen gvengék legtöbben ma­tematikában — különösen azok, akik későn kerülnek be. Mert a többieknek már itt a közösségben sikerült a szám­fogalmat például megérteni­ük, játékos formában. De aki névutókat se tud használ­ni, kínlódva fejezi ki magát, nem érti a környező világ viszonylatait. A rajza sok gyereknek csak irka-firka, alig volt ceruza a kezükben. A szülőkkel szerencsére jó a kapcsolatunk, a többség a ko­rábbi évek gyakorlatától el­térően törődik a neveléssel is, megfelelőek, néhol kiugróan jók az anyagi viszonyaik is. Volt alkalom beszélgetések­re a társadalmi munkák ide­jén is. Itt az óvodában az egyéni bánásmódra, szemé­lyes foglalkoztatásra törek­szünk — persze, nem mindig könnyű a differenciálás, van­nak kiemelkedő képességű­ek is (a cigánygyermekek kö­zött éppúgy, mint a többiek­nél) — bűn lenne csak a le­maradókkal foglalkozni. Tu­datosnak, tervszerűnek kell lenni —, de a melegség se hiányozzék. — Mit mutatnak az iskola- érettségi vizsgálatok — sike­rül-e lefaragni a hátrányok­ból? — Tavaly csak egy nagy- csoportost tartottunk telje­sen iskolaéretlennek. Még ketten lettek volna —, de bíztunk benne, hogy a kora tavaszi időponttól szeptem­berig utolérik a többieket. Csak az egyiknek sikerült. Eb­ben a tanévben szigorúbbak leszünk, a bizonytalan ese­tekben valószínűleg többet elküldünk a nevelési tanács­adóba. Együttműködünk az iskolával is. egyeztetjük a fel­adatokat. A gyerekek é-d?ke ez —. hogy kevesebb ’* -en a lemorzso’-’dés éwes. ké* sőbb. G. Kiss Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom