Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
Politikai képzés Salgóbányán ~A KISZ Nógrád megyei bizottságának salgóbányai politikai képzési központjában Heves és Nógrád megye KISZ- vezetőinek oktatása folyik. Ebben az évben több mint 3000 fiatal végzett az iskola különféle tanfolyamain. A jól felszerelt iskolakönyvtárban minden hallgató megtalálja a munkájához szükséges szakirodalmat. A szabad idő hasznos eltöltését nagymértékben segíti a kétpályás automata tekepálya is, amelyet előszeretettel használnak a fiatalok. Az iskola tanulói rendszeresen sportolnak. Az iskolának tornaterme, szaunája és 20 fokos vizű fedett úszómedencéje van. (Rigó Tibor) Játszani tudni Jogról közérthetően Tavaly májusban Helsinkiben járva, a Finlandia palotában azt hittem, nemzetközi konferenciára tévedtem. Zöld szmokingos pincérek vitték ugyanis a konyakot, a kaviá- ros szendvicset. Egyébként csakugyan nem kis esemény volt, Rubik Ernő tiszteletére jöttek össze és a kongresszusi terem zsúfolásig telt kockát pörgető fiatalokkal. Akárhogy vizsgáljuk, mindez a magyar játék soha nem látott sikerét jelentette. És nemcsak Helsinkiben. A kockával szerencsénk is volt, de sokat jelentett, hogy a tömeggyártásban a gondolat segítője it. a magyar ipar. Ha leleményesek maradunk, akkor a magyar játék világhírű maradhat, s az ipar és az iparművészet összefogása révén állandó devizát jelenthet népgazdaságunknak. Egy biztos: a Rubik-kocka sikere felrázta hazai iparművészeinket és iparunkat is. Helyes törekvés, hogy a budapesti Fényes Adolf- teremben bemutatták a szabadtéri játékok új elképzeléseit, továbbá a gyermekkori tárgyakat. Üdvös dolog, hogy a Munkásmozgalmi Múzeum előtt hosszú hónapokig játszhattak a gyerekek. A külföldi példákon okulva, a Skála Áruházban nemcsak hintalovakat helyeztek el, hanem órás megőrzésre házi óvodát is létesítettek, ahol a vásárlás időtartamáig gyermekjátékok özönében válogathatnak a gyerekek. At. is örvendetes, hogy áruházaink karácsonyi játékvására évről évre nő, egész pavilonokat alakítanak ilyenkor játékparadicsommá. A játékboltok áruajánlata jó közepes, a klasz- szdkus gyermekjátékokból nincs hiány, de bizonyos kényelmesség is érezhető. A játéktervezők alig jelentkeznek újdonságokkal-. Pedig a Rubik-kocka sikere kötelez olyan értelemben Is, hogy illene minden évben egykét különleges új játékkal meglepni a hazai és a külföldi piacot. Ha most nem törünk be hatékonyan a világpiacra, akkor végérvényesen elszalasztunk újabb lehetőséget. Mindehhez a játéktervezés sürgető'lehetőségeit kell kiaknáznunk, örvendetes például, hogy az iparművészeti főiskola a Monori Játék- és Kefegyárral közösen hoz létre új szobai és szabadtéri játékokat. Minél több hasonlóra lenne szükség. Mivel a pszichológiai kutatásolt kétséget kizáróan igazolták a játék komoly szerepét a gyermek emberré válásában, elsősorban arra kell törekednünk, hogy helyesen is alkalmazzuk. Óvodáink programjában a játék egyre nagyobb mértékkel szerepel, de a lakótelepek természeti sivárságát is lehet oldani a játék — egyéni és közösségi — sok- szorozásával. Példa rá a kecskeméti játékpalota, mely egy város jó és alkotó közérzetének tartozéka. S kitekinthetünk külföldre is, ahol a közterek, fás ligetek hangulata megegyezik a játszó felnőtt- és gyerekcsoportok derűs látványával. Szembetűnők Párizsban az alkalmi csoportok (ez a lényeg, hogy alkalmi), melyek azonnal versengeni kezdenek ezüstösen fénylő kugliszerű golyókkal a játszótereken. A mi fővárosunkban is több tér őriz sakk- és kártyahagyományokat. Kevés azonban még a hely, s olykor a játék ön- feledtségét rontja, hogy komolyabb pénzösszegek cserélnek gazdát. De remélhetően kezdenek az egészséges formák kialakulni, s mind többen gondolnak — Kosztolányi szerint — a játék munkát alkotássá érlelő nemes varázsára. Losonci Miklós flaiassagyannatfól A Balassagyarmati városi Tanács a Házi Jogtanácsadő szerkesztő bizottságával együttműködve korábban számos köznyelven megírt jogszabály-ismertetőt adott ki. A népszerű füzetecskéket újabb kiadványok követik ugyancsak a tanács gondozásában. Valószínűleg a legnagyobb érdeklődésnek a lakásgazdálkodás új szabályait magyarázó kiadvány örvend majd, de jelentősen segíti a helybeliek tájékozódását ügyes-bajos gondjaikban, az állattartással, köztisztasággal, s a házirendekkel kapcsolatban hozott új tanácsi rendeletek ismertető röplapja is. Gyarapodó Cered Két hónapja kezdte el a helybeli költségvetési üzem Cereden az új étterem építését, s a létesítmény már tető alatt van! A beruházók az ÁFÉSZ és a községi tanács, de a helyi termelőszövetkezet, és a salgótarjáni szolgáltató szövetkezet is hozzájárul létrejöttéhez. Ennek megfelelően több célt is szolgál egyszerre a leendő étkezde. Innen kívánják megoldani a községi gyermek- intézmények ellátását, a felmerülő üzemi étkeztetés igényeinek kielégítését, s természetesen minden betérőt szívesen látnak, étlap szerinti kiszolgálással. A szakipari munkák befejezése után az átadást 1983. májusára tervezik. 1922-ben, a Szovjetunió megalakulásának évében ült a volánhoz egy moszkvai fiatalember, Misa. Ebben az időben a Szovjetuniónak nem volt saját gépkocsigyártása. Az országban Renaultok, Chevroletek és más külföldi márkák futottak. Ilyenre került Mihail Judkevics fiatal gépkocsivezető is, aki mind a mai napig dolgozik. Judkevics nemrég ünnepelte 80. születésnapját. Látása éles, keze biztos, hiszen másként nem is dolgozhatna taxisként egy olyan hatalmas városban, mint Moszkva. A hosszú évek alatt sok érdekes utasai volt. Így például többször utazott Iván Papa- nyinnal. a Déli-sarkvidék egyik úszó jégtábláján elhelyezett első szovjet tudományos kutatóállomás vezetőjével. Húsz évvel ezelőtt lépett be a főváros 10-es számú taxi- vállalatához, ahol mind a mai napig balesetmentesen, köz- megelégedésre végzi munkáját. . A veterán taxis nagyon sze- (réti a foglalkozását és egye- j lőre nem kíván nyugdíjba * vonulni. Figyelembe véye hajHatvan év a volánnál lőtt korát, a vezetők engedélyezték, hogy a számára legmegfelelőbb időbeosztás szerint dolgozzék. Mihail Judkevics háborús veterán, a munka veteránja, vidám és életörömmel teli. — Nagyon várom a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóját, amely egybeesik a munkaviszonyom kezdetének 60. évfordulójával. Szeretek beszélgetni utasaimmal, fővárosunk vendégeivel — mondja a 80 éves moszkvai gépkocsivezető. idő alatt húzta fel az étterem ■ falait, de emellett saját céljai- ; ra is új épületet adott át a közelmúltban. Ebben raktár- és szociális helyiségeket alakított ki, javítva ezzel dolgozói munkakörülményeit. A virágok, a 80 éves moszkvai taxisofőrt, Mihail Judkevicset köszöntik. Környezetvédelem Egyre nagyobb rang illet! ’ a tanácsi munkában a környezetvédelmet, a köztisztaságot, a tanácsi szervek lehetőségeihez mérten anyagiakban is többet áldoznak. A salgótarjáni járásban 1978-ban 750 ezer forintot fordítottak e célokra, _ ez évben már több mint két- ‘ millió forintot használnak föl a tanácsi szervek környezetvé- , delmi feladatokra. Az össze- j get főként parkosításokra, szemétlerakóhelyek létesítésére költik. Ehhez még hozzájárulnak azok a több milliós nagyságrendben mérhető társadalmi munkálatok, amelyeket a községek, települések lakói kezdeményezik környezetük szebbé tételére. ÁFÉSZ és népfrontbizottság Párbeszéd az «Hatásról Még az idén kő főznek A rétsági November 7.-.lakó- telepen lezajlott a héten 12 újonnan elkészült lakás műszaki átadása. Az új otthonokat az OTP értékesíti. A Rétsági Építőipari Szövetkezet ezzel egy négy lépcsőházas épület felét, készítette el, a másik két lépcsőházból nyíló lakások befejezését jövő év májusának végére vállalta. A műszakilag már átadott egy szoba két félszobás lakásokban jelenleg a hiánypótlási munkákat végzik, a beköltözés még ebben az évben megkezdődik. Gyártósoron a Tonik Új termék gyártását kezdte I meg az Iooly Bútorgyár. Tonik néven színes fóliaborítás- sal négy méter hosszú szekrénysort ad legújabban a piacra. Az olcsó árú szekrénysor alkalmas berendezés ifjú házasok számára, kiváló gyerfnekszobát lehet összeállítani‘segítségével, de hétvégi házakhoz is ajánlható. Még az I idén kétszáz darabot készítenek belőle, s a jövő év első felére már eddig 700 dgrabra kapott rendelést a gyár. Több mint két órája tartott már a beszélgetés amikor Bemáth László, a Hazafias Népfront Kozárd községi bizottságának elnöke felállt. — Elnézést kérek, de mindjárt indul a cukorgyári járat, munkába kell menném. Előbb azonban el szeretném mondani, hogy én ilyen tájékoztatókat még nem hallottam, pedig igen sok gyűlést végigültem az utóbbi években. Első alkalommal történik meg, hogy azt kapjuk, ami bennünket érdekel, amit mi is megértünk. S ami nem lényegtelen, olyannak mutatják a tényeket, amilyenek; mellőznek minden szépítést. Tanulságos hát ez a mai este, így kellene beszélni a dolgainkról minden alkalommal. Figyelemre méltó, hogy Ber- náth László fontosnak tartotta mindezt megjegyezni, mielőtt munkába indult volna. Igaz, a véleményével nincs egyedül. Valljuk be, talán senki sem sejtette az „alaphangot”, amikor a kozárdi népfrontbizottság azt kezdeményezte: üljenek le velük egy eszmecserére a pásztói ÁFÉSZ képviselői, szót váltani a község kereskedelmi helyzetéről, ellátásáról. Most pedig vegyünk sorra e beszámolóban néhány meglepetést. s kezdjük az elején, az érkezés pillanataiben. A népfrontbizottság hívására az esti beszélgetésre Simicska György kereskedelmi főosztályvezető és Varga Ferenc ipari és felvásárlási főosztályvezető érkezett meg. A meglepetés pedig ebben az, hogy a gyűléseken edzett emberek sem szoktak hozzá ilyen szintű képviselethez. A tanácskozás, a beszélgetés pedig vajmi keveset ér, ha bármelyik felet részinformációkkal és nem átfogó képpel rendelkező emberek képviselik. De ez a legkevesebb. A bevezetőben idézett népfrontelnök az egész bizottság véleményét fogalmazta meg: vitaindítónak szánt szavaival Simicska György is, Varga Ferenc is a szó szoros értelmében más nyelven beszélt a faluban megszokottnál. Azaz: általánosságok és szóvirágok helyett konkrétumokról; lehetőségekről és magyarázatokról; szándékos vagy véletlen ködösítés helyett valóságalapú tényekről esett szó. Tehát: dicsérendő eredményekről, sajnálatos hibákról, kritikáról és önkritikáról hallott a népfrontbizottság. S a következmény? Az indulatok elszabadulása helyett józan mértéktartás az egymásra mutogatás helyett közös útkeresés jellemezte a beszélgetést A közösen elfogadott kiindulópont: csakis a település nagyságához, a lehetőségekhez, az ÁFÉSZ anyagi erejéhez lehet igazítani a helyi ellátást. A hosszú és igen tanulságos beszélgetésnek csak néhány töredéke idézhető, ezek azonban jól jellemzik a közös útkeresést. Így például kérte a népfrontbizottság, hogy az ÁFÉSZ próbálja meg elérni a sütőipari vállalatnál: ne váltogassa a két-, illetve háromkilós kenyeret. A rendelés ugyanis súlyra stimmel, de a háromkilós elfogy, nem jut mindenkinek. A legtöbb vitának ez a forrása, rossz perceket szerezve kereskedőnek és vevőnek egyaránt. Elismeréssel szóltak a népfront aktivistái a tartós tej bevezetéséről hiszen ez jelentősen javítja a folyamatos ellátást, de még nagyobb figyelmet kértek a rendszeres szállításra. De hadd írjunk le még két részletet a beszélgetésből, amelyek azt is jelzik: készséggel és akarattal a kis boltok ellátása is javítható. Az egyik: nagyobb propaganda kellene — tehet ezért valamit a népfrontbizottság is — az úgynevezett főből tosi rendszernek. Annak, hogy tartás fogyasztási cikket a boltvezető kérésre beszerez. A másik: szenteljenek nagyobb figyelmet annak, hogy egy-egy átmeneti apróbb, de fontos hiánycikket másik üzletből való átcsoportosítással pótoljanak. Nemcsak ebben, hanem a felvásárlás tényeit illetően is egyetértés született. Nevezetesen: nem használ a termelésnek a bizonytalanság, a lehetőségekhez képest időben kellene megkapni az árközléseket. Előbbre kell lépni a szerződéskötések ügyében is, mert ez a forma még nem valami nagyon népszerű a községben. Varga Ferenc végül tényszerű tájékoztatást adott a sok embernek bosszúságot okozó ecsegi szeszfőzde várható helyzetéről és a tápellátás kilátásairól. A néhány részlet kiragadása után önként adódik a kérdés, van-e valami értelme, hogy egy kisközség népfrontbizotl- sága beszélgetésre invitálja a település ellátásáért felelős ÁFÉSZ képviselőit. Válóczi Mihályné népfronttitkár igen hasznosnak és tanulságosnak nevezte a vitazáróban az eszmecserét — s erre minden oka megvolt. A népfrontbizottság pontosan azt tette, amit tennie kellett: yálaszt keresett azokra a kérdésekre, amelyek a falu lakosságát — a megbízóikat — a szó szoros értelmében közelről érintik. Az ÁFÉSZ-t képviselő vezetők pedig pontosan ügy jártak el, ahogy hasonló esetekben eljárni illik: a mundér minden áron való védelme helyett a tényekről beszéltek. S a beszélgetés haszna? Az igények és lehetőségek összevetése sem csekélység. De az sem, hogy a javaslatokkal megtűzdelt vélemények az ÁFÉSZ-t is segíthetik a szövetkezeti fórumokra való felkészülésben. Végezetül egy apróság a kozárdi népfrontbizottság és pásztói ÁFÉSZ két főosztály- vezetőjének beszélgetéséről. Máskor, a hangot és módszert tévesztett gyűlésen, egy fél óra múltán recsegnek a székek: menni kéne... Most valaki azt jegyezte meg: „Jé, majdnem három órája itt ülünk. Észre sem vettük, hogy elszaladt az idő.” Ez is jelent valamit. Ha mást nem is. az azonos ..hul- lámhosszot” mindén’r-''"~'m. K. G. NÓGRÁD — 1982. december 7., kedd 5
