Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

XXXVIII. ÉVF., 286. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. DECEMBER 5., VASÁRNAP VILÁG PR'Of.FTÁRtÁI EGYÉSOUETEin Mai számunkban: Együttműködésünk kiterjedt az élet minden területére Család, otthon szabad idő Népi ellenőrök nyomában... Csepel az őszi első Kapcsolatainkat a jövőben tovább gazdagítjuk Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Salgótarjánban Egyéni érdekeltség és társadalmi igény összhangja Népszerűek a TIT-taníoiyamok A Nógrád és Kemerovo megyék közötti testvérkapcso­latok 15. évfordulója alkalmából Vaszilij Ivanovics Szitnyi- kovnak, az SZKP Kemerovo területi Bizottsága titkárának vezetésével megyénkben tartózkodó pártküldöttség szomba­ton folytatta programját. A délelőtt folyamán a vendégek dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága titkára kíséretében ellátogattak a NÓGRÁD szerkesztőségé­be, ahol találkoztak a sajtó megyei vezető munkatársaival. A lap múltjáról, jelenéről és feladatairól Goíyár Gyula fő- szerkesztő tájékoztatta a kemerovói pártmunkásokat, majd Kelemen Gábor igazgató kalauzolásával megtekintették a nyomdát. Délután a TIT székházában a kemerovói pártkül­döttség jelenlétében került sor a „Körutazás Kemerovóban” címmel a NÓGRÁD hasábjain lezajlott vetélkedősorozat dí­jainak ünnepélyes átadására. Kedves színfoltja volt az eseménynek, amikor a kemerovói küldöttség tagjai három nyertesnek ajándékkal kedveskedtek. Ezt követően a me­gyei pártbizottság székhazában baráti találkozóra került sor. Ennek keretében Vaszilij Ivanovics Sziínyikovnak, II- ja Fjodorovics Kopilovnak, a kemerovói területi pártbizott­ság osztályvezetőjének és Vitalij Vaszilijevics Banyikov- nak, a kemerovói állami könyvkiadó igazgatójának, a Szov­jet Újságíró Szövetség területi szervezete elnökének Tasná- di Emil, az MSZBT alelnöke, az országos elnökség által adományozott arany koszorús jelvény kitüntetést nyújtott át a testvérmegyék közötti barátság elmélyítése és erősítése érdekében kifejtett munkájukért. A megyei párt • és tanács végrehajtó bizottsága a 15 éves jubileum alkalmából emlékplakcttet alapított azon intézmények, vállalatok, üzemek kollektíváinak és szemé­lyeknek, akik tevékenységükkel eredményesen járultak hoz­zá a két megye barátságának fejlesztéséhez. Az emlékpla­kettet Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át. Kitün­tetésben részesült a salgótarjáni Jurij Gagarin úttörőcsa­pat. a József Attila Művelődési Központ, a balassagyar­mati kábelgyár Farkas Bertalan aranykoszorús szocialista brigádja, a KISZ Nógrád megyei bizottsága, a Salgótarjáni Kohászati /Üzemek, a rétsági Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a NÓGRÁD szerkesztősége, a Nógrádi Szénbányák, a Pa­lócföld szerkesztősége, a pásztói Mátraaljai Állami Gazda­ság, a salgótarjáni öblösüveggyár, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége. Emiékplakettet adományoztak Balázs Miklósnak, a megyei pártbizottság munkatársának, Bíró Gyulának, az MSZBT Országos Elnöksége főtitkárának, Bí­ró Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársá­nak, dr. Boros Sándornak, a Központi Bizottság osztályve- zető-helyetteséneií, Czinke Ferencnek, a megyei pártbizott­ság tagjának, grafikusművésznek. Devcsics Miklósnak, a megyei tanács elnökének, Havas Péternek, a Társadalom- tudományi Intézet osztályvezetőjének, Hegyes Ferencnek, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nyugdíjas üzemvezetőjé­nek, az MSZBT Országos Elnöksége tagjának, Hoffer Ist­vánnak, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal ve­zetőjének, Hopkó Tatjánának, az MSZBT Országos Elnök­sége tagjának, Jakab Sándornak, az MSZMP Központi Bi­zottsága tagjának, a SZOT főtitkár-helyettesének, Jedlics- ka Gyulának, az MSZMP Politikai Főiskolája tanszékveze­tőjének. Emlékplakettet kapott Leonyid Alekszandrovics Gorskov, az SZKP Kemerovo területi Bizottságának első titkára és Anatolij Nyikolajevics Popov, a Kemerovói terü­leti Tanács elnöke, A végrehajtó bizottság megbízásából Géczi Jánosnak, a megyei pártbizottság első titkárának az emlékplakettet Devcsics Miklós nyújtotta át. Este hat órakor a József Attila Művelődési Központ zsúfolásig megtelt színháztermében barátsági nagygyűlésre került sor, amelyen részt vettek a kitüntetettek, a keme­rovói pártküldöttség tagjai, a megye, a város párt-, állami és tömegszervezeteinek vezetői, a megyeszékhely vállalatai­nak. intézményeinek képviselői, szocialista brigádtagok, MSZBT-tagcsoportok tagjai. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Géczi János, az MSZMP Központi Bizott­sága tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott ün­nepi beszedet. Géczi János: Barátságunk jelentős erőforrás harcunkban — Barátsági nagygyűlésün­kön kettős jubileum jegyé­ben ünnepelünk: megemléke­zünk az egységes szovjet ál­lam megalakulásának 60. év­fordulójáról és barátsággal köszöntjük Nógrád megye éá Kemerovó terület másfél év­tizedes testvérkapcsolatát együttműködését. A szovjet néppel, a világ haladó erőivel együtt méltat­juk a Szovjetunió születésé­nek történelmi jelentőségét, a hatalmas ország elismerést kiváltó fejlődését, eredmé­nyeit. A Szovjetunió létrejöt­tének alapvető félteiét a V. I. Lenin vezette Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győzelme teremtette meg. A történelmi tények, „a világot megrengető tíz nap” esemé­nyei közismertek. Hat és fél évtizede, hogy az „Európát bejáró kísértet” rendet vá- gbtt a „népek börtönének” nevezett cári Oroszországon és a pétervári munkások ke­zében — a világon elsőként — győztesen lengett a szocia­lista forradalom zászlaja. Ez­zel elkezdődött a szocialista eszme valósággá válásának hosszú történelmi folyamata. A munkásosztály hatalmának, a termelőeszközök társadal­mi tulajdonának megterem­tése szilárd alapjául szolgált valamennyi nemzet és nem­zetiség szabad fejlődésének, szoros egységének és barát­ságának — kezdte beszédét Géczi János, majd szólt ar­ról, hogy alig háromnegyed évvel az októberi forradalom győzelmét követően — 1918 júliusában — törvénybe ik­tatták az első szovjet alkot­mányt. Ez az alaptörvény hű­en, osztályharcos alapon tük­rözte a szocialista forradalom vívmányait, kifejezte a mun­kások és parasztok új típusú képviseleti szervének jellem­zőit, a szovjeteknek a hatal­mát. Szovjet-Oroszország el­ső történelmi jelentőségű dip­lomáciai lépése az a béke­dekrétum volt, amelyet az el­ső világháborúban egymással szemben álló népekhez és kormányokhoz intézett, meg­hirdetve az egyetemes béké­ért vívott harc programját. A tökésvilág urai kezdetben ar­ra számítottak, hogy a szov­jethatalom néhány héten be­lül összeomlik. Amikor rá­döbbentek életképességére, in­tervenciós hadjáratokat szer­veztek ellene, támogatták a belső ellenséges erőket és a fehérgárdistákat A fiatal szovjet állam népe — a bolsevik párt vezetésé­vel — hatalmas elszántság­gal verte vissza az imperia­lista támadásokat, legyőzte a bukott, kizsákmányoló osztá­lyok fegyveres ellenállását. A négyéves imperialista háború és a kétéves polgárháború után 1920-ban már felcsillant a békés munkára való átté­rés lehetősége. Kemény küz­delem indult a gazdasági bomlás és pusztulás, a nyo­mor ellen. S bár a szovjet népnek még egy évet a ha­dikommunizmus viszonyai között kellett végig küzdenie, az erőfeszítések egyre inkább az új gazdaságpolitika, a tervgazdaság megteremtésére koncentrálódtak. Egyrészt a háborús sebek gyógyítása, a szocialista társadalom, a szov­jet köztársaságok további si­keres fejlesztése, másrészt a támadások állandó veszélyét magában rejtő kapitalista kör­(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei pártbizottságon rendezett ünnepségen, Hopkó Tatjána gratulál a kemerovói delegáció tagjainak — képünkön — Vaszilij Ivanovics Szitnyikovnak, és Ilja Fjodo­rovics Kopilovnak Még ma is akadnak, de már mind kevesebben olyanok, akik a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat nevét hall­va, tevékenységének csak egyik, szűkebb oldalára, az előadásokra, beszélgetések­re gondolnak. Pedig a TIT- szervezetek már évek óta sok­kal szélesebb körű tevékeny­séget fejtenek ki. Például rendszeres filmvetítéseket, or­szág- és világjáró utakat szer­veznek. S a társadalmi, gaz­dasági fejlődéssel szoros kap­csolatban pedig egyik fontos feladatukká vált az ismerete­ket frissítő, új tudnivalókat nyújtó tanfolyamok szervezé­se. A különböző típusú tanfo­lyamok iránt igen nagy a tár­sadalmi igény. Köztudott, hogy a tudományos-technikai forradalom korát éljük, ennek vívmányait meg kell ismertet­ni az emberekkel, úgy, hogy azokat hasznosítani is lehes­sen a termelésben. Szintén tudott, hogy az iskolatípusok­ban eltérő időben és óraszám­ban tanítják a különféle tu­dományágakat, melyeknek is­meretei ugyanakkor célszerű­ek a modern ember számára. Eligazítást adnak a világ je­lenségeinek megértéséhez, a történelmi, társadalmi folya­matok pontosabb megismeré­séhez. A TIT Nógrád megyei szer­vezete, valamint járási, városi, községi szervezetei négyféle típusú tanfolyamokat szervez­nek. A továbbtanulást — el­sősorban a felsőoktatásit — segítik az előkészítő kurzusok. Az idegen nyelvi tanfolyamok az úgynevezett világnyelvek mellett magukba foglalják a szlovákot is. Kezdő és haladó fokon egyaránt tanulhatók ezek a nyelvek. Ismeretük nagy mértékben járul hozzá a népek egymáshoz való köze­ledéséhez, megértésének erő­södéséhez, s nem utolsó sor­ban lehetőségét jelenti az új tudományos technológiai, tech­nikai felfedezések elsajátítá­sának. a Közvetlenül a termeléshez kötődnek a közhasznú — pél­dául kazánfűtő, szabó-varró —, valamint az át- és tovább­képző tanfolyamok. Különö­sen az utóbbiakat szeretnék erőteljesen fejleszteni, hiszen ezek oyan ismereteket nyújta­nak, amelyek rugalmasan át­válthatok, más-más szakmai területen alkalmazhatók. Ebben az évben megyénk­ben 120 TIT-tanfolyam feje­ződött be, több mint ezer hall­gató részvételével. Ősszel, ami­kor újabb sorozatok indultak, ötvennél is több tanfolyamon kezdődött meg az oktatás. Zömük — mintegy 60 száza­lékuk — a salgótarjáni TIT- székházban bonyolódik, a többi üzemekben, vállalatok­nál, intézményeknél. Ez lé­nyeges fejlődés, hiszen 4—5 éve szinte csak Salgótarján­ban voltak tanfolyamok, ma pedig már eredményesen mű­ködnek Balassagyarmaton, Pásztón, Rétságon, Nagybá- tonyban, Szügyben stb. Egy részüket közösen szervezik a közművelődési intézmények­kel. A salgótarjáni TIT-székház- ban délelőtt, délután élénk a mozgás, foglaltak a termek. A TIT-eseknek sikerült megta­lálniuk az emberek érdekelt­ségét, s az egyéni érdeklődést összhangba hozni a társadal­mi igénnyel. Ezért látogatot­tak, népszerűek a tanfolyamok. Színes program a diákévre A jövő esztendőt a diákok évének nyilvánította a KISZ Központi Bizottsága, s a nagy­szabású rendezvénysorozat elő­készítése már megyénkben is javában tart. A diákév főbb elképzeléseiről, terveiről kér­deztük Petesházi Gábort, a KISZ Nógrád megyei bizottsá­gának iskolafelelősét. Mint el­mondotta, négy területen szervezik az eseményeket, a rétegigényeknek megfelelően. A tanulmányi munka segí­tésére a már bevált formák erősítésével, jobb tartalmi ki­használásával ösztönöznek, az újdonságok köréből pedig ki­emelkedik a speciális építőtá­bori mozgalom. Ez az építőtá­bori munka és a hátrányos helyzetű tanulók gyakorlásá­nak jó lehetőségét kínálja majd, a tervek szerint jövőre matematikából, -fizikából, ké­miából szerveznek speciális táborokat. Az eszmei-politi­kai nevelő munka jobbítására propagandistaklubokat indí­tanak, s a nemrégiben meg­kezdődött diákakadémiák szín­vonalának emelését tűzik ki célul, míg az érdekvédelmi munkában módszertani taná­csokkal segítik a diákokat. A leggazdagabb program a szabad idő hasznos eltöltésére állt össze. Az Expressz megyei kirendeltségének közreműkö­désével rendszeres discomű- sorokra, játszóházakra, s egyéb kulturális rendezvényekre ke­rül sor. Salgótarjánon kívül más helységekben is megpró­bálkoznak a diákcentrumok szervezésével, amelyek komp­lex szolgáltatást nyújtanak a tanulóifjúságnak. Az országos diáknapok ren­dezvénysorozatára is sor ke­rül, amely célul tűzi ki a ti­zenévesek iskolai és iskolán kívüli folyamatos kulturális tevékenységének ösztönzését. Alkalmat nyújt az eseményso­rozat a diákélet bemutatására, a hagyományok, a szokások felelvenítésére. A programok felmenő rendszerűek, vagyis a tanintézeti rendezvényeket követik a megyei és országos események. A 'Tógrád megyei­ek tavasszal az egri diákna­pok többnapos rendezvényein vesznek részt. A KISZ Központi Bizottsága a diákév alkalmából több pá­lyázatot is hirdetett. Így példá­ul januártól kezdődően az isko­lákban megrendezik a diák­politikusok vetélkedőjét, meg­hirdetik a Diáktoll irodalmi pályázatot, hosszú idő után újra megrendezik diákolim­piát. Ezen kívül lesz még hon­ismereti, fotó-, dia-, képző-, ipar-, és népi díszítőművé­szeti pályázat, amelyekre mar most lehet jelentkezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom