Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

ü két ország kapcsolatairól Izraeli—libanoni tárgyalások kezdődtek Fogadás a szovjet nagykövetségen Kedd délelőtt Bejruttól dél­re, a khaldei „Lebanon be­ach” szállóban megkezdőd­tek a közvetlen izraeli—libano­ni tárgyalások az izraeli meg­szálló csapatok kivonásáról, a két ország jövőbeni kapcsola­tairól. A találkozó színhelyét izraeli és libanoni páncélosok, csapategységek szoros bizton­sági ^gyűrűje zárta körűi. A tengerpart mentén az Egye­sült Államok 6. flottájának hadihajói cirkáltak. Antoine Fattal nagykövet, a libanoni küldöttség vezetője megnyitó beszédében hang­súlyozta, hogy országa a te­rületén tartózkodó külföldi csapatok kivonását, nemzeti függetlenségének, szuvereni­tásának és területi integritá­sának helyreállítását követeli. David Kimche, az izraeli de­legáció vezetője megismételte ■ ■ Ülésezik a szejm Varsóban kedden megkezd­te kétnaposra tervezett ülését a lengyel törvényhozás. A na­pirenden elsősorban gazda­sági kérdések, mindenekelőtt a válságból való kijutást cé­lul tűző, 1985-ig szóló, 3 éves terv szerepel. A szejm megvitatja a jövő évi állami költségvetést és pénzügyi tervet, a hitelpoliti­kai elképzeléseket és meg­határozza azoknak az áruk­nak a listáját is, amelyeknek árát jövőre is központilag szabják meg. A kétnaposra tervezett ülés első, keddi napján Wojciech Jaruzelski, a LEMP KiB első titkára, miniszterelnök és Henryk Jablonski, az államta­nács elnöke jelenlétében Jan Kaminski, a LEMP parlamen­ti képviselője számolt be a lengyel népgazdaság elkövet­kező éveit meghatározó prog­ramokról. Referátumában leszögezte: hí lengyel gazdaság mai hely­zetét az egyensúly hiánya, szétzilált belső piac, magas külföldi adósságok, alacsony ipari termelés, az állami költ­ségvetés deficitje és növekvő infláció jellemzi. Mindez ko­molyan veszélyezteti a gaz­dasági reformhoz fűzött re­mények valóra válását. Ebből következően a 3 éves terv alapvető feladatnak a gazdasági válság leküzdését, a belső piaci és a költségveté­si egyensúly fokozatos hely­reállítását, a gazdasági fejlő­dés folyamatának újraindítá­sát, a gazdaság szerkezetének átalakítását tartja. Húsz képviselői felszólalás után tegnap a késő esti órák­ban befejeződött a lengyel szejm keddi ülése. A kétna­pos tanácskozás szerdán dél­előtt újabb felszólalásokkal folytatódott. Az űrrekorderek Csillagvárosban Anatolij Berezovoj és Valen- tyin Lebegyev, a két világre­korder űrhajós kedden Bajko- núrból visszatért a Moszkva melletti Csillagvárosba. A két űrhajóst családtagjaik és kollégáik köszöntötték, majd a hagyományoknak megfele­lően koszorút helyeztek el Jurij Gagarin emlékművénél. A rövid ünnepség után zaj­lott le az űrhajózási állami bizottság ülése, amelyen a két űrhajós beszámolt mun­kájáról, kutatási eredményei­ről. A bizottság igen nagyra értékelte munkájukat. Berezovoj és Lebegyev de­cember 10-én tért vissza a Földre 211 napos, rekord idő­tartamú űrrepülés után. En­nek során csaknem három­száz kísérletet hajtottak vég­re, fogadták a szovjet—fran­cia űrpáros legénységet, vala­mint a világ második női űr­hajósát. Csillagvárosba tör­tént visszatérésük előtt Baj- kbnúrban szervezetüknek is­mét hozzá kellett szoknia a földi körülményekhez, és ez alatt az idő alatt összesítették repülésük tapasztalatait. (MTI) azt az álláspontot, hogy Liba­non 1967-ben az arab orszá­gokkal szolidaritást vállalva, majd a palesztin gerillák li­banoni jelenlétét szabályozó kairói egyezményt aláírva ér­vénytelenítette a két ország fegyverszüneti egyezményét. A Libanon jelentős részét meg­szállva tartó Izrael képviselő­je azt bizonygatta, hogy a két ország között nincs való­ságos konfliktus. Izrael júni­usi támadása nem Libanon ellen irányult, hanem a pa­lesztin „terroristák” eltávolí­tása volt a célja. Morris Draper, az amerikai küldöttség vezetője reményét fejezte ki, hogy mielőbb meg­állapodás születik a Libanon­ban tartózkodó külföldi erők kivonásáról és Izrael jogos biztonsági igényeinek kielégí­téséről. Ezután zárt ülésen, a napi­rend egyeztetésével folytató­dott a tanácskozás. Nyomban nézeteltérés támadt amiatt, hogy Libanon elsőként a külföldi csapatok kivonásáról kíván tárgyalni, míg Izrael a kapcsolatok normalizálását helyezi előtérbe. Bejrúti értesülések szerint Libanon, az izraeli csapatki­vonás fejében, egy a — béke- szerződésnél kevesebb — meg nem támadási szerződésben garantálná az Izrael által kö­vetelt biztonsági intézkedése­ket. Ezek keretében a több nemzetiségű haderő amerikai egységei állomásoznának az izraeli határ mentén és ame­rikai .személyzet kezelné a Libanon területén létesítendő megfigyelőállomásokat. A következő találkozót csü­törtökön, az észak-izraeli Ki- riat Smonában tartják. Szovjet javaslatok Merev amerikai magatartás A Reagan-kormány tovább­ra is mereven elutasítja az eurorakéták csökkentésére vo­natkozó legújabb szovjet ja­vaslatokat — ez tűnt ki Alán Romberg külügyi szóvivő hét­főn elhangzott nyilatkozatá­ból. Anélkül, hogy * részletekbe bocsátkozott volna, Romberg azt is elmondta, hogy a wa­shingtoni külügyminisztéri­um bizonyos felvilágosítá­sokat szeretne kapni Jurij Andropov, az SZXP KB fő­titkára december 21-én el­hangzott javaslatainak egyes pontjairól. Arthur Hartman moszkvai nagykövet a na­pokban Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott másfél órás eszmecseréjén egyebek között éppen az új szovjet leszerelési javaslatról volt szó, közölte. (MTI) Római szópárbaj Nincs új a Tiberis partján: alig néhány nappal az új kormány megalakulása után hajszálrepedések mutatkoztak az ötpárti koalíción. S az sem tartozik a ritka kivételek kö­zé, hogy hetekkel a kabinet eskütétele után a kormányzó pártok között éles vita körvonalai bontakoznak ki, hiszen Fanfani kabinetje is csak annak köszönheti létét, hogy a pártok többsége inkább vállalta a Jcépy$zgr$,,együttműkö­dést, semmint az idő előtti választások kockázatát. A mostani vita — ez már némiképpen rendhagyó eset Rómában — a karácsonyi ünnepek alatt és után robbant ki, olyan időpontban, amely korábban évtizedek óta a politikai fegyvernyugvás jegyében telt. De Nita, a kereszténydemok­raták főtitkára egy interjúban hevesen kirohant a szocia­listák ellen, mondván: a baloldal egyrészt semmiféle alter­natívát nem kínált az ország gazdasági bajainak orvoslásá­ra, másrészt azt vetette Craxiék szemére, hogy „a keresz­ténydemokraták és a kommunisták között lavírozik”. A szó­párbaj a szocialisták lapjában, az Avanti !-ban folytatódott. Hasábjain keményen visszautasították a kereszténydemokra­ták álláspontját, olyan hangnemben, mintha a két párt nem egyazon koalíció tagja lenne... Sokan ebből arra következtetnek, hogy Fanfani minisz­terelnök számára a tavasz rendkívül komoly erőpróbát hoz­hat. Bár a kereszténydemokraták nyíltan hangoztatták, hogy a jelenlegi koalíciónak 1984-ig- hivatalban kell maradnia, s el kell utasítani minden próbálkozást, amely előrehozott vá­lasztásokra spekulál, előfordulhat, hogy a szocialisták ki­kényszerítik a törvényhozás idő előtti föloszlatását. A legélesebb vita a kormány pénzügyi és gazdasági po­litikája körül bontakozott ki. Kedden három szakminiszter erről tárgyalt külön-lcülön a szakszervezetek, illetve a con- findustria, vagyis a munkáltatók szövetsége képviselőivel. A tét: az alkalmazottak áldozatvállalásának mértéke. Agyár­iparosok szerint még nagyobb terheket kell a bérből és fi­zetésből élőkre hárítani, elsősorban újabb adók révén. A szakszervezetek ragaszkodnak a pénzromlás mértékét rész­ben követő mozgóbérskálához. Az álláspontok oly távoliak, hogy római megfigyelők nem jósolnak eredményes kompro­misszumot. Ha előrejelzésük beválik, újabb hevés sztrájkhul­lám teheti próbára az amúgy is ingatag olasz gazdasági éle­tet. Fanfani koalíciójának jelképes karácsonyfája tehát a vártnál is kopaszabbra sikeredett. Az új esztendő komor hangulatban, megpróbáltatásokkal kopogtat Itáliában. Gyapay Dénes Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge megalakulásának 60. év­fordulója alkalmából kedden Budapesten fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Lózár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály, Méhes Lajos, Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai: Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Várkonyi Péter, a KB titkára és Apró Antal, az országgyű­lés elnöke. Jelen volt a fogadáson a* MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány több más tagja, továb­bá a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos más vezető személyi­sége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok vezetője és tag­ja is. A fogadás szívélyes baráti légkörben zajlott le. (MTI) Azért nevez®: szövetségi köztársaságnak, mert 16 auto­nóm köztársaságot, 5 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet foglal magában. 139 és fél millió ember lakja. Átfoghatalanui nagy terüle­te több mint 17 millió négy­zetkilométer —, ami a Szov­jetunió területének három­negyede, Födünk lakott terü­letének körülbelül egynyolcád része. Ukrajna és a balti köz­társaságok határaitól a tíz­millió négyzetkilométernyi Szi­bérián át a távol-keleti Kam- csatka-félszigetig húzódik. Ke­leti határait a Csendes-óceán mossa. A szélsőségek országa, amelyhez az örök fagy biro­dalma éppúgy hozzátartozik, mint a 40 °-os hőség a déli kör­zetekben. Legészakibb autonóm köztársasága Jakutföld, amely­nek hárommillió négyzetki­lométernyi területén Európa egyharmada elférne. Ide már különleges hőmérők kellenek: a higanyszál néha mínusz 70 fok C alá süllyed, nyáron pe­dig plusz 36 fok C fölé emel­kedik. Vannak városai a Sarkkörön túl, amelyekben a téli éjszaka 45 napig tart. A híres orosz admirális, Sztye- pán Makarov „Oroszország jeges-tengeri homlokzatának” nevezte Északot, amely Mur- manszktól a * hóviharos Csukcs-félszigetig terjed. Ez a terület nemcsak az örök fagy hazája, hanem a természet hatalmas nyers­anyagraktára is. Található itt kőolaj, földgáz, szén, külön­féle ércek, amelyek kiaknázá­sa nélkül az ország jövője el­-----------------------------------S----------------------­k épzelhetetlen. Itt vannak a Szovjetunió leghatalmasabb folyói, végtelen erdők és hal­ban gazdag tengerek. Napja­inkban a Kola-félszigettől a Bering-szorosig terjedő vidék hatalmas építési területté vál­tozott: autóutak, kőolaj, és földgázvezetékek épülnek,, so­kasodnak a kikötők és az elektromos energiát termelő atom-, hő- és vízerőművek. „Ebben az országban, arra a kérdésre, “-hol a kincs?«, bárki toppanthat a lábával: ”Itt!« És ha elkezdenek ásni azon a helyen, valóban me­sébe illő, óriási kincsre buk­kannak” — írta egy utazó. Ma Nyugat-Szibériában egy év alatt több, mint 300 millió tonna kőolajat és 160 milli­árd köbméter földgázt termel­nek ki. Az OSZSZSZK-ban, Novo- szibirszk mellett épült fel az a Tudósváros, amely ma a világ egyik legnagyobb tudo­mányos központja. A Káma folyó partján létesült gyár pe­dig évente 150 ezer teherau­tót ad az országnak. A KA­MAZ gépkocsik ma pótolha­tatlanok a termésbetakarítás­nál, az ipari és építőipari szál­lításoknál. Az évszázad vasút­vonala, a 3200 kilométer hosz- szú Bajkál—Amur vasúti fő­vonal is £>z OSZSZSZK terü­letén épül. Oroszországban van Földünk legtisztább és legmélyebb vizű tava, az 1620 méter mély Bajkál-tó. A köz­társasághoz tartozik a nem feketeíöldű övezet, ahol 61 millió ember él, a lakosság 43,7 százaléka. Az övezet 11 ezer 400 ipari üzeme adja ai köztársaság ipari termelésé­nek csaknem a felét. 1476 vá­ros és ipari központ található itt, köztük olyan hatalmasak, mint Moszkva, Leningrád, Gorkij, Szverdlovszk és má­sok. A XI. ötéves tervben az övezet talajjavítási munkála­taira 6 milliárd rubelt fordí­tanak. A tervek szerint 1,4 millió hektár művelhető te­rületet adnak át mezőgazda- sági hasznosításra, 360 ezer hektárnyi területen építenek öntözőrendszereket. Századunk elején Oroszor­szágban négy emberből há­rom analfabéta volt, ma vi­szont a tudományos fejlődé­sét tekintve a világon az egyik első helyet foglalja el. Az az ország, amely évszázadokig csupán szőrmét, lent, kendert adott el, ma teherjáró hajó­kat, légi buszokat, elekt­ronikus műszereket ex­portál. Így például a félév­százados Kuznyecki Kohászati Kombinát 200 acélmárkát és 500 különféle profilú és mé­retű hengerelt árut állít elő, ötezer szovjet vállalatnak szállítja, 37 országba exoor- tálja termékeit. Évente több mint 20 ezer tonna sínt szál­lít a Baikál—Amur vasútvo­nal építőinek. Hat évtized alatt az OSZSZSZK az egyik legfej­lettebb ipari országgá vált, és a Szovjetunió többi köztársa­ságával együtt megnyitotta a világűrbe vezető utat. (Folytatjuk) &be nyugat-európai útja Éleződő kereskedelmi viták Arafat—Kreisky megbeszélések Pietsch Lajos, az MTI tu­dósítója jelenti: Az éleződő kereskedelmi vi­ták csillapításának reményé­ben január 2-án egyhetes nyu­gat-európai körútra indul Abe Sintaro japán külügymi­niszter. Kedden Tokióban be­jelentették, hogy a szigetor­szági diplomácia új vezetője Londonban, Párizsban, Ró­mában, Brüsszelben és Bonn­ban folytat tárgyalásokat. Fartnerei az érintett országok külügyminiszterei lesznek, de valamennyi fővárosban fo­gadják az állam-, illetve kor­mányfők is. A japán fővárosban rendkí­vül nagy jelentőséget tulaj­donítanak a látogatássorozat­nak. Abe a Nakaszone-kor- mány első magas rangú kép­viselője, aki a nyugat-európai vezetőkkel tárgyal. Nem vé­letlen a körűt időzítése, hi­szen még a japán miniszter- elnök washingtoni látogatá­sa előtt kerül rá sor. Mint ismeretes, Japánnak mind az Egyesült Államokkal, mind európai szövetségeseivel meg­gyűlt a baja a növekvő keres­kedelmi többlete miatt. Ilyen körülmények között a japán kormány arra törek­szik, hogy a kereskedelmi problémák elsimításával „elő­segítse a Nyugat egységének helyreállítását”. Ennek érde­kében a közelmúltban újabb piacmegnyitó intézkedéseket határozott el. Ezek több mint hetven, elsősorban mezőgaz­dasági termék esetében jövő év április elsejétől a vámok, illetve a vámjellegű korláto­zások csökkentését, vala­mint az importkvóták növe­lését irányozzák elő. Ugyan­akkor Tokió azt vallja: en­nél többet nem tehet, s nem vállalhatja magára a súlyos nyugat-európai gazdasági bajok orvoslásával járó ter­heket. Ezért Abe küszöbönál­ló kőrútjának elsődleges cél­ja: a japán álláspont jobb megértése, illetve a nézetek kölcsönös egyeztetése. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerint Nyugat-Euró- pának „erőteljes és valódi nyomást kell gyakorolnia az Egyesült Államokra, hogy az tekintetbe vegye a palesztinok igaz ügyét”, és Bruno Kreisky osztrák kancellárnak fontos szerepe lehet ebben a vonat­kozásban. A palesztin vezető hétfőn nyilatkozott, miután — szavai szerint — „pozitív és gyümölcsöző” megbeszélést folytatott három órán át a földközi-tengeri üdülőhelyen, Palma de Mallorcán az ott pi­henő osztrák kancellárral. Kreiskyvel —, akit Arafat „személyes barátjának és a palesztin nép kiváló jóbarát­jának” nevezett — elsősor­ban a fezi arab csúcsértekez­let szeptember 9-i határozatát vitatták meg. Sajtóértekezletén Arafst el­ismerően nyilatkozott a nyu­gat-európai vezetők közül Olof Palme svéd és Andreasz Papandreu görög miniszter- elnök tevékenységéről a pa­lesztin üggyel kapcsolatban, valamint a spanyol nép és a kormány „megértő magatartá­sáról”. Arafat ugyanakkor sajnál­kozását fejezte ki, hogy más nyugati vezetők, például „Hel­mut Kohl nyugatnémet kancellár és Ronald Reagan amerikai elnök nem támogat­ják és nem is értik a palesz­tin ügyet”. Arafat azt is elmondta, hogy hamarosan ismét találkozik Husszein jordániai királlyal, aki tájékoztatja őt legutóbbi washingtoni tárgyalásairól. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom