Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-03 / 284. szám

Hangszóró mellett „ Nem történt Klofutar rendőrparancs­nok, egykori partizán végered­ményben szemtanúja volt az esetnek, inkább tragédiának, ez a precízebb kifejezés. A partizánok postáját vitte, ki­csit más irányból közeledve a ház felé, ahol a futároknak volt a rendes, szokásos talál­kozója azon az éjszakán. Ar­ra lett figyelmes, hogy a ház egyik ablakából gépfegyver- tüzet zúdítanak az Ösvényre, hirtelen váltott, árkon-bok- ron át lefelé törekedett a víz felé és hiába volt kemény tél, belegázolt, átúszott, nem lőt­tek utána a németek, mert azok voltak. Tizenöt partizánt lekaszaboltak lesből... „Nem történt árulás.” De ő sem tudta, mi történt igazán. 3(C A baráti Jugoszlávia nem­zeti ünnepét köszöntöttük a hét elején, s ebből az alka­lomból tűzött műsorára éppen egy, az alkalomhoz, eredeté­hez is közvetlenül kapcso­lódó témájú jugoszláv hang­játékot a rádió. Sasa Vugt „rádiószínhás”-beli darabjá­nak bemutatója érdekes volt azért is, mert rendezését Bo­rút Trekman, a ljubljanai rádió és televízió rendezője vállalta, s a felvétel idején társrendezőként közreműkö­dött ennek a szabálytalan (ha van szabály valamiféle egy­általán?) dramaturgiéjú rá­diójátéknak megalkotásában a hazai rádióesztétika meg­alapítója, dr. Cserés Miklós is. Talán tényleg nincs minden rendben a hangjátékok kör­nyékén, bár az, hogy válság­ban lenne, alig hihető, ezzel szemben igaz; kevés az új bemutató és a kevés is rossz időpontokban hangzik el, olyankor, amikor a televizió programjai erős vonzást je­lentenek a közönségnek. Sok hang játékot újra- és újraját­szik a rádió, mert nem elég az sem, amit a pályázatok és egyéb „ravasz ösztönzések” nyomán a szerzőktől kap, az­tán meg, sajnos, sorra kihull­nak a sorból a derékhadbe­liek is, azok, akik szinte há­ziszerzőként működtek a rá­diónál, sok emlékezetes rá­diódrámát alkotva, bemutat­va. Csak a haziak és a leg­utóbbiak közül — már a veszteség oldaláról — Maróti hajós, Gáli István említendő. Éppen ebben a fogyatkozó mezőnyben kellene mégis job­ban megválasztani a rádiójá­tékok (a teljes három adót kitöltő műsoridőnek alig ér­tékelhető százaléka) bemu­tatásának alkalmait! Ezért tűnik pazarlásnak az amúgy teljességgel jogos önbizalom, amit a rádió tanúsít, hogy ugyanis — „minket meghall­gatnak így is... ” Kár azo­kért a játékokért (kár ezért a jugoszláv drámáért), ame­lyek elszállnak az éterbe, miközbep az ország nagyob­bik fele meredten nézi a Skála-, a Cola-reklámokat, a szem rágógumiját, a teljes odaadást és kényelmet egy­aránt igénylő és nyújtó tévét részesítve előnyben. Hogy mikor kellene érté­kes rádiódrámákat játsza­ni? Talán este hat óra kör­nyékén. Talán nem kellene belenyugodni abba, hogy bi­zonyos információs műsorok ilyen mértékben elterpesz­kedjenek, talán az adók to­vábbi „profiltisztítása” is se­gítene, de ez egy másik írás témája lehet. * Az Éjféli ösvény egy parti­zántragédia utónyornozásá- nak indult. A vizsgálódó, a cselekményt utólag kibogoz- gató Hang (Bálint András) sorra felkereste azokat, akik erről a rajtaütésről így, vagy úgy tudhatnak valamit sok évvel, évtizeddel a nehéz év kemény tele után. A cselek­mény, maga az egyébként érdekfeszítően megírt törté­net tehát ezen a szálon bom­lott ki, így Ismerhettük meg a szereplőket, az életben ma­radt tizenhatodikat (Klofutar rendőrparancsnok — Mádi Szabó Gábor meggyőző jó já­tékkal!), így tudtunk meg mindent, vagy legalábbis majdnem mindent. A Hang kérdezett, számon kért, utó­lagosan akart feltárni egy érthetetlen momentumot: ki volt és hogy került oda a meggyilkolt tizenhatodik? Nem történt-e árulás? A já­Hazámk énekesmadar-fajai között a széncinegék és a kékei negék nemcsak azért közismertek, mert hasznos tevékenységükkel az embert szolgálják, hanem azért is, mert télen sem hagyják el megszokott élőhelyüket, így tehát egész éven át az em­ber közelségében maradnak. Mivel nem költöző madarak, feltehetően nem alakulhatott ki náluk az evolúció során olyan finom tájékoz ^képes­ség. mint amilyent .a költöző madaraknál többször sike­rült kimutatni. Ezért megle­pő az a kísérleti eredmény, amelyet az NSZK-bet! WIi- helrnshaíen közelében levő madártani kutatóá'lomá1’ ték bizonyos következetlen­sége is ebből adódott, egysze­riben eltűnt a Hang, soha vissza sem jött és közben át­váltott a dráma egy múltbeli jélenidőbe, amely mindent megmagyarázott, a titkot is, az árulás körülményeit is, így azonban a narrátort sze­rep vesztette el utólagosan az értékét. Felemás lett maga a játék, sőt hiányérzetet szidta Hang „félidős” és végérvényes mellőzése. Maga a történet pedig átgondoltan drámai, tragikus inkább' a gyerek vé­letlenül elárulja partizán,pa­rancs nők apját, akit elfognak, megkínoznak, válogatott fi­zikai és lelki kegyetlenséggel, fia életével megzsarolnak, aki így kénytelen maga is áruló­vá válni, megmentve fiát, de kivégezve ezáltal tizenöt em­berét, aki végül maga vet vé­get életének mindenféle igaz­ságnak megfelelve. A fiú felnőve, járja a hegyeket és tudja, hogy életét apjának és tizenöt partizánnak köszön­heti és hogy egyedül ő az. aki valamit is elárult, ő az „áru­ló”, de a háború kegyetlen törvénye a tömeggyilkos... * Juhász Jácint szinte költői szöveget közvetített belső hangon a Fiú szerepében, Mensáros László remek re­zignáltsággal (Batistovec) tűnt ki, Tolnay Klári a rokon sze­repében élettelién oldott meg egy informáló szerepet, a né­met katona (vagy osztrák mé­hész) Johann, Balázs Péter hangján kelt életre, de újra csak a legerőteljesebb rádiós megjelenítés mesterszínésze­ként hallgathattuk Őze La­jost! Talán mégis ő a leg­nagyszerűbb magyar „rádiós- színész”. .. (T. Pataki) munkatársai észleltek. Téli időszakban Wilheim- shafentől nyugatra 244 cine­gét fogtak be a mesterségesen .kihelyezett fészekod vakból az éjszakai órákban. A befo­gott madarakat '«Séf jelölték, majd a befogás helyétől kü­lönböző távolságra vitték őket (24 kilométer volt a leg­távolabbi hely) és ott sza ­badon engedték a gyűrűzött madarakat. A későbbi ellen­őrző vizsgálat során kide­rült, hegy az egy évnél Idő­sebb «gyedeknek t?bb mint a fele visszatalált »affíaokott élőhelyére. A fiatal eir.i-rék hazatalálása kevésbé voH si­keres. A visszaérkezésre ti­zenegy napra volt szükség. A cinkék tájékozódása Operáltasson, nyerhet! Az eladhatatlan vajhegyek után megjelentek a legna­gyobb tőkéspiacon az ágyhe- gyek. Amerikában, persze. Nem a bútorüzletekben, a kórtermekben. Minden kór­házban, klinikán rengeteg az üres ágy. Vasegészségesek a jenkik? Nem szorulnak doktorra, kór­házra? Inkább spórolósak. Újabban kétszer is meggon­dolják, kivetessék-e a mandu­lájukat, szanatóriumban ke­zeltessék-e a reumájukat, aszt­májukat. Pontosan azóta, mi­óta Reagan elnök a szociális kiadások megnyirbálásával csökkenti az államadósságo­kat. Azóta ugyanis drága a kórház, még a biztosítottak­nak is. Annyiba kerül példá­ul csak az ágy a kórházban, mint egy jobb szállóban. Mit tehet a maród USA- polgár, ha lapos a bukszája? Csatlakozhat a do it yourself! (csináld magad!) mozgalom új ágához. Nem csak önmaga szerelője, szobafestője, aszta­losa legyen ezentúl, de a sa­ját orvosa is. Bőven kap hoz­zá segítséget. A lapok teli vannak orvosi tanácsokkal, gyógyjavallatokkal, különfé­le kúrák leírásával. Se szeri, se száma a mindenféle nyava­lyákra ajánlott gyúgyfüvek- nek, bogyóknak, teáknak és csodaszereknek. Bárki há­zilag kezelheti a lurnbágoját csodás keleti balzsamokkal, a fekélyét európai gyógyvizek­kel, az érelmeszesedését Indi­án varázspasztillával. Házi foghúzásra még nem okíta­nak a magazinok, sem ma­szek hasfelmeí szásv'e. Borúlátó szemleírók szerint azonban rövidesen erre is sor kerülhet, ha Reagan elnök továbbra is a népjóléti kiadásokon taka­rékoskodik. Ám nemcsak a betegek ju­tottak nehéz helyzetbe, a kór­házak is. Tőlük is csak elveti Reagan, nem adott. Növelniük kellene hál a bevételeiket hogy csődbe ne jussanak az ágyhegyek miatt Csakhogy a betegek sem akarnak anyagi­lag tönkremenni! Van-e kiút ebből az ördögi körből? Egyesek szerint van. Menedzserek úgy vélik: !smét benépesíthető',- a kongó kór­termek. Reklámmal! Amivel mindent el lehet adni, még borsos áru professzori műtétet is. Ezért jelenik meg az ame­rikai lapokban egyre több kórházi hirdetés. Különféle módszerekkel virágzó üzletág lett a kórházba csalogatás. I.as Vegasba például már nemcsak hétvégi édes életre csábítanak a reklámok, de ju­tányos mandulaműtét-víken- dekre is. A Sunrise Hosplata! nemcsak árengedményt ígér a mandulás különbusz utasai­nak, de világkörüli luxusutat is kisorsol köztük. New Jersey fogászati kli­nikája odvas fogak kedvez­ményes rendbehozatalára szer­vez társasutazást. A rossz fo­gak húzását, tömését tárgy- nyeremények sorsolásával kö­ti össze. Főnyeremény: tura- kerékoár. Némelyik klinika a részletfizetést is bevezette: hat-tizenkét hónapi törlesztés­re is vállalnak nagyobb mű­téteket. Hiába, a fejlődés megállít­hatatlan. Reagan még megér­heti, hogy valósággá válik a híres slogan, amely a reklám- őrüleiet gúnyolta ki: „Haljon meg nyugodtan, még ma el­temetjük. Fizetni ráér holnap is 1” H. J. Diana hercegnő bevásárlási szenvedélye A 21 éves Diana hercegnő, Károly brit trónörökös felesé­ge és a négyhónapo3 Vilmos walesi herceg anyja a „bevá­sárlási láz” rabja lett. mint a Sun című bulvárlap jelentet­te. Barátnői mesélik, hogy már akkor is, amikor az egyik londoni óvodában dolgozott kisegítőként, a bevásárlás volt Diana legkedvesebb hob­bija. De most, amikor vala­mennyi számlát közvetlenül a Kensington-palotába küldik, töri ki igazán ez a szenvedé­lye, írja a Sun. A lap szerint a szőke hercegnő, aki azelőtt legszívesebben farmernadrá­got és szoknyát hordott, egyes hetekre átszámítva több mint iá ezer osztrák schillingei költ ruhákra. Az első évben, miután walesi hercegnő lett, az ifjú hölgy összesen több mint 50 estélyi ruhát, 100 na‘ppali ruhát és kosztümöt vásárolt, és persze valameny- •rgihez hozzáillő cipőt és réti- kult is. Csupán az estélyi rs»- hák átlagosan állítólag 30 ezer schiliingnek megfelelő összegbe kerültek. Nem csoda tehát, hogy Dianát a minap a Világ három legjobban öltöz­ködő asszonya egyikévé vá­lasztották. Katherine megőrzi jó formáját Katherine Tfenburn. a 72 éves örökifjú hollywoodi filmcsi’lag el­árulta frissesétfenek titkát: „A legjobb, ha az ember nem fog­lalkozik az öregedés gondolatá­val”, mondja a sportkedvelő mai- róna, aki hetente egvszer három órát teniszezik, naponta leúK-':' néhány fordulat úszómedencéjé­ben és egv-egy keréko-irtúrá^ől sem riad vissza. A szellemi tevé­kenység hiánya teszi tönkre az életet —• mond la H^nbum bői­ben. — Az unalom többnyire ha­lálosan végződik, ö játszva kike­rüli ez? i, veszély:? fellép a «:roadw> y színházakban és a filmet sem hanyagolja el. Követ­kező filmjében es-y hozzá hason­lóan jó erőben levő öreg hölgyet formál meg: Rose Kenncdyt. színművészek irodalmi estje Közreműködik: PROKOPIUS IMRE zongoraművész Műsorvezető: NYERGES FERENC SZERENCSI ÉVA r 05 DÓZSA IMRE * December 8-án, szerdán este 6 órától a salgótar­jáni November 7., 8 órától a balassagyarmati Madách Filmszínházban * műsor péntek: KOSSUTH RADIO: ».27: Egy kis figyelmet kérek) ».37: Brahms-kórusok 8.50: Évszázadok mesterművei­ből 10.05: Hétszinvirág 10.35: Rltkás erdő alatt József Attila versel 10.40: Bikfalvy Júlia népdalokat énekel U.09: Nézők és pártfogók 12.45: Hét végi panoráma 13.52: Sárai Tibor müveiből 15.05: Révkalauz 15.35: Lantos István két Haydn- szonátát zongorázik 16.00: Ot nap a Tien-San lábá­nál. 16.30: Korondy György qaerett- telvétfcleiből 17.05: Üdvözlet az elvasőnak 19.15: Két Pergolesl-concert« 19.35: önarckép, befejezetlen 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Fűtől fáig 32.30: Kapcsoljuk a 8-os ítúdiót 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Kóczé Gyula népi zenekara játszik 8.35: Slágermúzeum 9.21: Háttérbeszélgetés 10.00: Zenedélelött 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Lili. Részletek Hervé _ operettjéből 14.00: A Petőfi rádió zene­délutánja 13.30: Könyvről könyvért 15.43: Robert plant felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: Közvetítés az FTC—Csepel bajnoki labdarúgó-mérkő­zésről 18.25: Popbullám 19.20: Közvetítés a női kézilabda- világba j nokságról 19.4#: Régi nóta, hfres nóta 80-35: A Magyar Rádió Karinthy- szinpada 81.24: Közvetítés a női kézilabda- világbajnekságról 81.35: Ritmus! Elton John felvételeiből 82.05: Népdalkörök pódiuma 82.30: Nem szentlrás! 23.30: Az újvidéki rádió blg- bandje Játszik MISKOLCI STUDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból: utazási Irodák szilvesz­teri programja. — Hanglemez­újdonságok. — Grim Gyulával, a lakáselosztó bizottság elnökével beszélget Horváth Kálmán. — Ajándékok vámmentesen. — Prog­ramajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. — 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. (Koszorúzás! ün­nepség Miskolcon. — Országos ipari aktlvaértekezlet Salgótar­jánban.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. 8.30: Fizikai kísérletek (KSzépisk. XI. oszt.) 8.00: Környezetismeret (Alt. isk. 4. oszt.) 10.00: Rajz (Alt. Isk. alsó tago­zati 10.80: onztályfőnökí óra (Alt. Isk. S—J. oszt.) 10.30: Butácska. Szárnyas kerék 10.50: Kénújság 13.55: iskolatévé: Fizikai kísérle­tek (ism.) 14.05: Deltáeska (ism.) 14.25: Osztályfőnöki óra (ism.) 14.35: Rajz (ism.) 14.55: Környezetismeret (Ism.) 15.20: Fizika (ism.) 15.55: Hírek 16.30: a mesterségek dicsérete. :7.oo: Reklám 17.10: slágerhirlap 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Olvassatok minden nap! 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Delta. 8., MOSOB: 19.55: Női kézilabda-világbajnok- ság. Magyarország— Norvégia mérkőzés 81.15: Tv-híratló 2. 21.35: Bolgár hajóépítés 81.45: Forradalomban született. X/8. rész: Alruhás feneva- dak 82.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradő 20.00: Fortuna és Jacinta Spanyol tévéfilmsorozat 3. rész 20.55: Jó napot, itt Párizs Szórakoztató műsor 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Katasztrófa fóldön-égen Szovjet kalandfilm. 1. rész 23.25: Amanda Lear Prágábar Az angol ap®ke3Rö kon­certjén üt motorából — fel­vételről 00.20: Hűek 2. MŰSOR: M AGYAK TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika (Ált. isk. 8. oszt.) 20.25: Zenés Tv-színház CantervlUe-l kísértet 81.45: Reklámújság 88.00: Fiatalok órája 83.00: Tv-nlradó 3. 29.25: Zenés Tv-Színház. Canterville-i kísértet 20.01): Főiskolások vetélkedőmű­sora 21.15; Aranjnyomok Dokumentumfilm 21.30: Időszerű események 22.00: Cyril K. Kornblut; Gomez Tévéjáték MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Du. 3-tól napközis mozi. (Bérletes előadás!) Diótörő fantázia. Színes, szinkronizált japán bábfilm. Há­romnegyed 6: Guernica. Színes magyar film. 8-tól: Sörgyári eap- riceió. Színes, szinkronizált cseh­szlovák film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Zorán, a zso­ké fia. Színes, szinkronizált ju­goszláv Ifjúsági film. Háromne­gyed 6: Ben Húr. 1—II. Színes amerikai film. — Pásztó: A ke­resztapa. i—II, Szinkronizált ame­rikai bűnügyi film. — Rétság: Egy zseni, két haver, egy balek, Színes, szinkronizált olasz—fran­cia—NSZK western. — Szécsény: Agónia. I—II. Színes, szinkroni­zált szovjet film — Ersekvnd­kert: Szicíliai védeiem. Színes, szinkronizált szovjet film. — Vagylóe: Kilenctől — ötig Szí­nes, szinkronizált amerikai film- vígjáték. Iskoíamozi: Vízimese Meserajzfilm. Kísérőműsor: Salgótarjánban 7 órától BOB HERCEG Huszka Jenő operettje nyomán 1972-ban készült színes ma­gyar film Keleti Márton rendezésében. Főszereplők: Sze­rencsi Éva, Nagy Gábor, Bánki Zsuzsa. Páger Antal, Már­kus László. Balassagyarmaton fél 7-től r A TÖRÖKFEJES KOPJA Kolozsvári Grandpierre Emil azonos című regényéből 1973- ban készült színes magyar film Zsurzs Éva rendezésében. Főszereplők: szerencsi Éva, Vas Zoltán Iván, Helyey László. Koncz Gábor, Zenthe Ferenc. Egységes, 15 Ft-os helyárak. Jegyek elővételben is válthatók!

Next

/
Oldalképek
Tartalom