Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVill. ÉVF.. 297. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. DECEMBER 18., SZOMBAT Á népgazdaság 1983. évi terve Á Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgaz- a terv céljait, fő előirányzatait és a megva- daság 1982. évi fejlődését, és megtárgyalta lósításukat szolgáló intézkedéseket, az 1983. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta Á népgazdaság 1982. évi fejődése A fiatalok politikai novelise társadalmi ügy Elutazott a besztercebányai pártdelegáció Képünkön csehszlovák vendégeink a balassagyarmati Ba!assl Bálint Gimnáziumban Jakab Csilla harmadéves KISZ-titkár társaságában ismerkednek az intézmény különböző szaktan- termeivel. — gy — A Minisztertanács megálla­pította, hogy a vártnál rosz- szabb külgazdasági feltételek között a népgazdaság idén is alapvetően az MSZMP XII. kongresszusa határozatával összhangban fejlődik, az 1982. évi népgazdasági terv céljai megvalósulnak: a külgazda­sági egyensúlyi helyzet javul, nemzetközi fizetési kötele­zettségeinknek folyamatosan eleget teszünk; a lakosság életszínvonalát társadalmi mé­retekben meg lehet őrizni, az életkörülmények javultak. A nemzeti jövedelem az elő­irányzottat megközelítően nő. A fajlagos anyag- és energia­felhasználás javul, a munka termelékenysége az iparban számottevően, a népgazdaság egészében kisebb mértékben emelkedik. A termelésben je­lentősen nő az export rész­aránya, mig a felhasznált im­porttermékek mennyisége és aránya csökken. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása az elő­irányzottnál jobban mérséklő­dik. Ezen belül a felhalmozás nagymértékben csökken, a fogyasztás kismértékben nö­vekszik. Az áruk és a szolgál­tatások kivitelének és behoza­talának egyenlege lényegesen javul. A behozatali többlet — a külkereskedelmi csereará­nyok romlása ellenére — megszűnik, összességében kis­mértékű. ezen belül a kon­vertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban jelentős ki­viteli többlet keletkezik. Az ipari termelés nem éri el a tervezettet. A külgazda­sági hatások és a belföldi gazdálkodási körülmények az egyes iparágakat és vállalato­kat eltérően érintették, illet­ve ahhoz különböző módon alkalmazkodtak; a fejlődés üteme differenciálódott. A termelés a bányászatban, a villamosenergia-iparban, a gépiparban és az élelmiszer- iparban növekszik, az építő­anyag-iparban, a vegyiparban és a könnyűiparban a tava­lyihoz hasonló, a kohászatban csökken. A termelés a tervezettnél lassúbb növekedése főleg a kivitel elmaradásának a kö­vetkezménye. Az ipari termé­kek konvertibilis valutákban elszámolt kivitele — azért is, mert az értékesítési feltételek romlottak — nem emelke­dik, a traszferábilis rubelben elszámolt exportjuk pedig a számítottnál lassabban nő. A számítottnál jobban mér­séklődött a belföldi kereslet is. Nincs kellő haladás a kor­szerű, gazdaságosan értéke­síthető, a behozatalt ésszerű­en helyettesítő, az alacsony fajlagos anyag- és ener­giaigényű termékek, va­lamint a háttéripari termékek termelésének növekedésében. A vállalatok közötti együtt­működésben sem eléggé ru­galmas. Az építőipar termelése a tervezett mértékben csökken. A beruházás-építés — a terv törekvéseivel összhangban — tovább mérséklődött. Kedve­ző, hogy a fenntartási-felújí­tási tevékenység és a lakos­ság számára végzett építés fo­kozódik. A kisebb építőipari szervezetek az idén is bőví­tik tevékenységüket. Ezek ru­galmasságuk, vállalkozási készségük folvtán jobban al­kalmazkodnak a kisebb mé­retű, munkaigényes, szétszór­tan jelentkező építési keres­lethez. Összességében azon­ban nem javul a kívánt mér­tékben az építmények minő­sége, a munkák szervezettsé­ge, nem rövidül a létesít­mények kivitelezésének ideje. A mezőgazdasági termékek termelése lényegében a ter­vezett ütemben emelkedik. A számítottnál gyorsabban bővül a termelőszövetkezetek ki­egészítő tevékenysége. Az idő­járás a növénytermesztésre általában kedve» volt. A bú­za termésátlaga valamelyest elmaradt a várttól, de a ku­korica átlaghozama a tava­lyi igen jó termést is szá­mottevően felülmúlja. A tel­jes gabonatermés több a ter­vezettnél. A cukorrépater­mesztés jelentősen növeke­dett, a napraforgóé megkö­zelíti a tavalyi magas szín­vonalat. A zöldségfélék meny- nyisége a tavalyival csaknem megegyezik. A gyümölcster­melés a múlt évinél valami­vel nagyobb, szőlőből sok­kal többet szüreteltek. Az év végi szarvasmarha- állomány várhatóan megegye­zik a tavalyival. A vágómar­hatermelés az előző évihez ha­sonló, a tejtermelés tovább emelkedik. A sertésállomány az egy évvel ezelőttinél na­gyobb a vágósertés-termelés nő. A vágóbaromfi-termelés nagymértékben bővül. A me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri termékek kivitele mennyi­ségileg a tervezettnél na­gyobb, behozatala kisebb. Az igények alakulásával összefüggésben az áruszállí­tás mérséklődik. Az átlagos­nál jobban csökkennek a vas­úti szállítások, de nem éri el az előző évit a közúti, a tengeri és a folyami hajózás teljesítménye sem. A távolsá­gi személyszállítás sem éri el a tavalyit. Az energiagazdálkodási program gyorsított megvaló­sítása jelentős energiamegta­karítást eredményez. Javult a vállalatok energiagazdálkodá­sa, a szállításoknál csökken­tek az üresjáratok, szigorod­tak. az üzemanyag felhaszná­lásának normái. A mezőgaz­dasági üzemekben is fokozott gondot fordítanak az éssze­rű eneriaf elhasználásra. A munkaerőhelyzet összes­ségében kiegyensúlyozottabb, mint a korábbi években volt. Budapesten egyes fizikai mun­kakörökre továbbra sincs ele­gendő munkavállaló. Az új vállalkozási formák — első­sorban a vállalati keretekhez .kapcsolódó szervezetek — mér­sékelték a munkaerőmozgást. Az országban elhelyezkedési gondok nem tapasztalhatók, a pályakezdő fiatalok általában képzettségüknek megfelelő munkát találnak. A lakosság pénzbevételei, ezen belül az átlagkeresetek és a pénzbeli társadalmi jut­tatások a tervezettet megha­ladóan növekednek. Ez utób­bihoz hozzájárultak az év so­rán bevezetett szociálpolitikai intézkedések, többek között az alacsony nyugdíjak emelése. A fogyasztói árszínvonal — elsősorban az évközi, a na­gyobb jövedelemnövekedés­sel összefüggésben elhatározott árintézkedések hatására — a tervezettet meghaladóan emel­kedik Az átlagosnál kisebb mértékben nő az alapvető fo­gyasztási javak árszínvonala. A nagyobb nomináljövedel- mek és a magasabb árszínvo­nal együttes eredményeként az életszínvonal alakulását jellemző alapvető mutatók a tervezetnek megfelelően ala­kultak: az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezik az előző évivel az egy keresőre jutó reálbér az 1980. évivel, a lakosság fogyasztása pedig kismértékben emelkedik. Az áruellátás összességében ki­egyensúlyozott. A lakásépítés a terv szerint teljesül. A 100 lakásra jutó családok és személyek száma mérséklődik. A lakásra várók száma csökken. A tanácsok. fejlesztési esz­közeiket a kiemelt társadalom­politikai célokra összponto­sították. Ennek eredménye­ként a tervezettnél több gyógyintézeti ágy óvodai hely és általános iskolai tanterem létesül. A bölcsődei helyek száma a tervezett ütemben nő. A fejlesztések révén mind a bölcsődékben mind az óvo­dákban elhelyezhető gyerme­kek aránya növekszik. A di­ákotthonokban (kollégiumok­ban) elhelyezettek aránya — elsősorban a felsőfokú okta­tásban — javul. Befejeződött a debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója és a Madách Kamaraszínház építése. Beruházásokra a tervezett­nél valamivel többet fordíta­nak, mennyiségük így is szá­mottevően csökken. Az állami beruházások körében a telje­(Folytat&s a 2. oldalon.) Tegnap tovább folytatta Nógrád megyei programját az Emil Seldl, a kerületi pártbi­zottság titkára vezette besz­tercebányai pártdelegáció, me­lyet útjára elkísért Skoda Fe­renc, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára. Balassagyarmaton csatlako­zott hozzájuk Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Balassa­gyarmat országgyűlési képvi­selője. Testvérmegyénk küldötteit Rith Lajosné, a balassagyar­mati városi pártbizottság el­ső titkára, a tanács és a KISZ vezetői köszöntötték. Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgo­zók Szakszervezetének Nóg­rád megyei bizottsága. A tes­tület az alkalmazotti alap­szervezetek bővüléséről, a klubok, könyvtárak tevékeny­ségéről, a bizalmitestületek működéséről és a jövő évi munkaprogramról tanácsko­zott. Az alkalmazotti alapszer­veztek taglétszámáról Tarján! Imréné, a megyei bizottság munkatársa terjesztett elő be­számolót. összesen harminc ilyen kollektíva van a me­gyénkben tsz-ekben, azaz az összes alapszervezetnek mint­egy' öO százaléka. Az utóbbi évek adatait vizsgálva megál­lapítható, hogy ebben a kate­góriában a szervezettség» bi­zonyos tokig mérséklődött. Ennek több oka van, s közü­lük a legjellegzetesebb az: élénk a munkaerőmozgás, és sok alkalmazottat úgy vesz­nek föl a tsz-ek, hogy 6—12 hónap után szövetkezeti tag­gá válnak, mert ezt látják előnyösebbnek. A klubok, könyvtárak mű­ködéséről Kiss János megye- bizottsági munkatárs számolt be. Nógráöban nyolc helyen tizenkét Klub működik terv alapján, önálló költségvetés;; Dr. Horváth József, a Ba­lassagyarmati városi Tanaes elnökhelyettese a tanács, if­júságpolitikai tevékenységét mondotta el. A város lakos­ságának 28 százaléka a fiatal korosztályhoz tartozik. Több mint hétezer diák él a város­ban, s ennek megfelelően ta­nácsi alapból fejlesztették az iskolahálózatot, a tantermek, a kollégium, a zeneiskola oe- fogadó képességét. Megoldat­lan a városban az ifjúság kulturálódása, művelődése. Rampasek Péter a KISZ városi bizottságának titkára az if­júsági mozgalomról mondot­ta el véleményét, s kijelen­tette, hogy a fiatalok nevelése társadalmi ügy a városban. Meglátogatták a vendégek: a Balassi Bálint Gimnáziumot sei. Fele általános, fele réteg­klub. Tagjaik száma több mint hatszáz. Idén csaknem két és fél száz rendezvény szerepelt programjukban. Kanyó Béla, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára terjesztette elő a testület jö­vő évi munkaprogramját és az első féléves munkatervét. Ez a szakszervezet is a gaz­daságpolitikával összefüggő teendőket sorolja az első hely­re a dolgozók érdekeinek fi­gyelembevételével. A. legfon­tosabb célok érvényesülését figyelik a tervezésben és a munkaverseny-vállalások- ban. Minden részfeladatban egyre nagyobb rangot kap a minőség és a kezdeményezés. A_ társadalompolitikai teen­dők közt az élet- és munka- körülmények szinten tartásá­hoz kíván hozzájárulni a MEDOSZ sajátos eszközeivel. A megyei bizottság ülésein a jövő év első felében több időszerű témát vitatnak meg. Többek közt a gazdasági terv- készítéssel összefüggő szak- szervezeti jogkörökről illet­ve ezek érvényesítéséről fog­lalják össze a tapasztalatokat. Az állami gazdaságok munka- védelmi szabályzatainak ér­vényesüléséből is levonják a hasznos!Iható tanulságokat. Önként vállalták, hogy szombaton és vasárnap is dolgoznak a Váci Kötöttárugyár k'1' iri *rvárcfíységénck varrónői, az eredeti exporttervek túlteljesítéséért. Negyven százalékkal több, összesen mintegy 48 millió forint értékű szabadidő­ruha kerül tőkcspiacra. _ j. j _ A városi pártbizottságon folytatott munkaértekezleten Rith Lajosné, a város politi­kai, gazdasági életéről, az if­júságpolitikai határozat vég­rehajtásáról számolt be. El­mondotta, hogy 1960-tól in­dult meg Balassagyarmat di­namikus fejlődése, s mintegy ötezer ember dolgozik az ipar­ban. A város iparának terme­lési értéke ma már meghalad­ja az évi 3 milliárd forintot. Külön szólt arról, hogy éppen a tegnapi nappal befejeződ­tek a városban a pártalap- szervezeti beszámoló taggyű­lések. s a tapasztalat az, hogy a munkásfiatalok képesek a legigényebb munka elvégzésé­re is. Beszámolt a városépítés eredményeiről. Az ifjúságpo­litikai határozat végrehajtá­sáról. MEDOSZ-ülés Nagyobb a minőség és is, ahol Versényj György, az intézmény igazgatója adott tájékoztatót a megye legré­gibb, legnagyobb gimnáziu­mának életéről, a tanulmányi munkában, a nevelésben el­ért eredményeiről. Jakab Csilla harmadéves gimnazista, a KISZ-bizottság titkára, a mozgalmi életről szólt, hiszen az 545 tanulóból 543 tagja a KISZ-szervezetnek. Ezt köve­tően a vendégek megtekintet­ték az intézményt, s elisme­réssel szóltak a nevelői mun­káról. A besztercebányai pártdele­gációt, akik tegnap elutaztak a megyéből, a balassagyarma­ti határállomáson Géczi Já­nos, Skoda Ferenc búcsúztat­ták. rangot kap a kezdeményezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom