Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

Valami elindult Gépszerkesztők startja Átadnak egy új iskolát? Hurrá, lehet örülni! Üj pers­pektívák : ha évente négy osz­tály indul, akkor negyedikre már félezerre rúg a diákság száma. Bezárnak egy iskolát? Le­het emlékez.ni! A nosztalgia fénybe emeli a korábban szür­kének látott (esetleg valóban szürke) dolgokat. < De ha egy iskolának nem megy úgy. mint korábban; ha a profilváltás zökkenőket okoz, abban nincs semmi szenzáció. Talán -abban sem, amikor megpróbálnak ezen túllépni. Pedig egyáltalán nem ér­dektelen dolog ez; példa le­het arra, hogy az igényesség újabb igényeket szülhet, s végül is emelkedik a színvo­nal. Salgótarjánban. a Strom­feld Aurél gépipari szakkö­zépiskolában idén . szeptem­berben nem csak a szokásos, három szakmunkásképzési cé­lú osztály indult. Újdonság­ként egy gépszerkesztő szak­középiskolai osztályban is kezdhettek az elsősök. Milyen céllal, elképzelésekkel vágtak bele ebbe a kissé újszerű képzésbe? Mit vártak és vár­nak tőle, milyenek az első tapasztalatok? Erről beszél­gettünk Pataki Ferenc mű­szaki igazgatóhelyettessel. Szavain érezhető volt, hogy szívügyének tekinti, amiről beszél: — Látszólag semmi különö­sebb újdonságot nem jelent ez a középiskolai célú, közép­fokú szakmai végzettséget adó iskolaforma. Harminchá­rom tanulóval kezdtünk. A beiskolázásról csak annyit: megyeszerte tudtak erről az új lehetőségről a végzős álta­lános iskolások. Az érdeklő­désre jellemző, hogy túlje­lentkezés is volt. Ez jó, mert nagyobb körből „meríthet­tünk”, csak a jobb képessé­gűeket vettük föl. Viszont a képzés tartalmáról még mi is keveset tudtunk csak május —júniusban jöttek meg az új tantervek. A lényeg azonban világos volt. A szakmai elmé­leti és gyakorlati anyag sok­ban hasonlít ahhoz, amit az egykori technikum tanulói sajátítottak el. (A végzettséggel betölthető munkakörök: gépszerkesztő, szerszámszerkesztő, gyárt­mányszerkesztő, szabvány- ügyi munkakörök, terv- és rajztárkezelő, szerkesztő'raj- zoló, kivitelező-rajzoló, mű­szaki rajzoló. Végigböngészve a tanított tárgyakat, úgy tű­nik, a megszerezhető ismeret- anyag többre is alkalmassá tenné a gyerekeket. Remélhe­tően jövendő munkahelyükön is felismerik ezt az illetékesek, és rugalmasak lesznek alkal­mazásuk, munkaköri felada­taik kijelölése idején), — Említette, hogy a gép- szerkesztő osztályba azokat várták, akik matematikában, fizikában és rajzban jó ered­ményeket értek el, és vonzza őket a műszaki pálya. Az eltelt hónapok alatt igazoló­dott-e, hogy tényleges tudás volt a hozott jegyek mögött? — Pillanatnyilag a tanul­mányi mozgalomban ez az osztály áll az első helyen, más tárgyakban is lehet rá­juk számítani. Van viszont egy sajátosságuk; döntse el maga, hogy ez valami meg­fejthetetlen ellentmondás, vagy természetes velejárója a dolgoknak; fizikai állóképes­ségük kifejezetten gyenge. Ezen feltétlenül változtatnunk kell. hiszen ezek a gyerekek maguk is könnyen beláthat­ják, hogy a továbbtanuláshoz elengedhetetlen a jó kondíció. (Ritkán emlegetett, fontos szempont ez valóban. Az egészséges, jól felkészült szer­vezet könnyebben átvészeli a nehéz vizsgaidőszakokkal ter­helt, fizikailag is olykor meg­erőltető tanulóéveket. Külö­nösen jó hallani ezt olyan ta­nár szájából, aki nem is test­nevelést, hanem műszaki tár­gyakat oktat). — A színvonalasabb elmé­leti képzés Ön szerint jelen­tősen növeli-e náluk a mű­szaki egyetemekre, főiskolák­ra való bejutás esélyeit? — Igen, már korábban, amikor jó összetételű, „haj- tós” osztályaink voltak, meg­ugrott a felvételi arány. Az egyetemre bekerült fiatalok azonban panaszkodtak, hogy az első időben kissé hátrány­ban vannak a gimnáziumból érkezőkkel szemben matema­tika, fizika terén. A gépszer­kesztő tanulóktól valószínű­leg ritkábban fogjuk ezt hal­lani. Az is előny és meglepő­en pozitívan fogadták a gye­rekek, hogy az orosz mellett második idegen nyelvet is tanulnak; nálunk angolt. — Ősszel milyen folytatá­sa lesz ennek a startnak? — Egy osztály feltétlenül újból indul, de még az is le­het, hogy kettő. Most már többet tudunk ennek a lehe­tőségeiről. Nem érzem korai­nak megemlíteni, hogy akik komolyan foglalkoznak ezzel a továbbtanulási formával, azok bátran érdeklődhetnek nálunk a további részletekről. G. Kiss Magdolna Kodály Zoltán arcképéhez (í.) A közéleti ember Első nagyjátékfilmjét készíti Szántó Erika Déry Tibor Óriás című kisregényéből készíti első nagyjáték- filmjét Szánló Erika. A lírai szerelmi történet a háború után éppen fellélegző Budapesten játszódik. A film opera­tőre Zádori Ferenc, dramaturg Schulze Éva. A képen; Zá- dori Ferenc és Szántó Erika.-XII. 31-ig GAZDAG ÜNNEPI PROGRAMOK, v FILMANKÉTOK, JÁTÉKOS VETÉLKEDŐK fm RBKLÁMTÁRGT­SORSOLÄSOK a filmszínházak ifjúsági előadásain, iskola- és ovi­mozi rendezvényein. Minden fiatalt szeretettel vár és jó szórakozást kí­ván, a Moziüzemi Vállalat 1927. november 6-án, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 10. évfordulójá­nak előestéjén Munkás-szim­fonikus hangversenyen, mun­káskórus közreműködésével mutatták be Bécsben Kodály Psalmus Hungaricusát. A hangversenyt „Forradalmi ünnep” mottóval rendezték, a műsorfüzetben Kodály Zsoltá­rának forradalmiságáról, a ze­neszerző mély szociális érzé­séről, progresszivitásáról lehe­tett olvasni. A műsorlap, for­radalmi cselekedetnek minő­sítette, hogy Kodály össze­gyűjtötte a magyar paraszt­ság dalait. Részvétele a magyar szel­lemi forradalmakban sokkal korábbi keletű. 1904-ben, ami­kor Bánóczi László, Hevesi Sándor és Lukács György új színházat alapított, a Tháliái, hogy megreformálja a poros magyar színjátszást, és a munkásságnak hozzáférhető­vé tegye a nagy drámairodai­mat, zenei tanácsadónak Ko­dály Zoltánt hívta meg. A Nyugat folyóirat 1908-ban tör­tént megalapításától kezdve mély rokonszenvvel figyelte a zeneszerző Kodály tevékeny­ségét, s 1917-től cikkírójának is meghívta. A Nyolcak prog­resszív festőcsoportja azzal, ho2.y 1911-ben rendezett nagy kiállításán Kodályt adott elő, éppúgy elismerte szellemi ro­konságát a zeneszerzővel, akár a forradalmi eszméket éltető Galilei-kÖT, amelynek egyik 1911-es hangversenyén szintén hallható volt Kodály zenéje. A kulturális politikai haladásnak ebbe a vonulatá­ba tartozott a Bartók vezeté­sével 1911 őszén megalakult Űj Magyar Zene-Egyesület, melynek irányításában Ko­dály fontos szerepet vállalt. Az egyesület célja, egyfelől a kortárs zene terjesztése, másfelől a zenei közművelő­dés előmozdítása volt zenei könyvtár alapításával, ifjúsá­gi és munkáshangversenyek rendezésével, ismeretterjesztő előadások tartásával, érdekte­lenség és hivatalos támogatás híján azonban 1912-ben fel­oszlott. 1917 tavaszán alapította meg Balázs Béla Kodály ifjú­ságának barátja, a Szellemi Tudományok Szabad Iskoláját amelyen előadóként szerepelt a Tanácsköztársaság szinte teljes szellemi-kulturális veze­tő gárdája (Fogarasi Béla, Lukács György, stb). Kodály itt négy foglalkozásból álló szemináriumot tartott a ma­gyar népzenéről. A magyar polgári forrada­lom győzelme után Kodály is aláírta azt a Jászi Oszkár eszméit összefoglaló felhívást, amely a magyarországi nemze­tiségek szabadságáért és ön- rendelkezéséért szállt síkra. 1918 végén nevezték ki a Ze­neakadémia aligazgatójául, a Tanácsköztársaság 133 napja idején pedig Bartók, Duhná- nyi társaságában tagja lett a zenei direktóriumnak, a ze- nekullúra forradalmi átalakí­tását irányító társadalmi tes­tületnek. Ekkor születtek meg a zenei élet demokratikus re­formjának azok az átfogó ter­vei, amelyek megvalósítására idő híján akkor nem, csupán a felszabadulás után kerülhe­tett sor. A direktórium tagjai közül akkor még Kodály volt nem­zetközileg a legkevésbé is­mert A fehérterror ezért az ő meghurcolásával akart pél­dát statuálni. Fegyelmi bizott­ság elé citálták, hogy örök időkre eltiltsák a zeneaka­démiai tanítástól. Nem sike­rült a tervük. Ezek után bontakozott ki Kodály programja a kórus­mozgalom és az iskolai ének­tanítás megújítására. A kodá- lyi program sokat növekedett erejében 1935 után, amikor a növekvő fasiszta veszéllyel szembeforduló Népfront-esz­me Magyarországon is életre kelt. Ekkprtó} terjedtek el Kodaíy művei a munkáskó­rusokban, alkotásai a II. vi­lágháború idején, több anti­fasiszta béketüntetésen el­hangzottak. Kodály antifasiz- musa közismert tény volt. A növekvő náci befolyás idején franciás zenei orientációja is­mét társadalmi-politikai té­nyezővé vált, számtalanszor óvott a német — akkor egyér­telműen fasiszta — befolyás­tól. Kodály Zoltán közéleti te­vékenysége a felszabadulás után bontakozott ki a legtel­Tanulni sosem késő Egy nem hivatalos évzáró Ha egy gyermek, egy fiatal ember, vagy akár egy felnőtt ta­núi, az ma már — szerencsére — hétköznapi dolognak számít. Üjabban azonban lassan egyre több helyen lesz megfigyelhető, hogy idős emberek — olykor hiúságukkal megküzdve — kere­sik ismereteik bővítésének lehe­tőségét. Ezt az igényt ismerte fel az SVT Ady Endre Művelődési Házának vezetősége, a nyugdíjas szakszervezeti bizottság és az 5-ös körzet pártalapszervezete, melyek közösen — a művelődési házban működő nyugdíjasklub keretében — előadássorozatot szerveztek a legidősebbeknek. A kéthetenként tartott foglalkozások napjaink politikai kérdéseitől a természettudományokig számos témát felöleltek. Váratlanul nagy sikere volt például a „Föld és a csillagok” című szemléltetett előadásnak Az idei esztendő év­záróját a napokban tartották meg a klubban, melyhez a gyár KlSZ-alapszervezetének fiataljai programot is öszeállítottak. A sokszor félszáz érdeklődőt is meg­mozgató sorozatot az 1983-as esz­tendőben folytatni kívánják a rendezők. jesebben. Túl a 60. évén ha­talmas részt vállalt az újjá­építésből a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Művészeti Tanács, a Magyar Zeneművé­szek Szabad Szervezete, a Zeneművészeti Főiskola elnö­keként. 1945 tavaszán tagja volt annak a szűk körű elő­készítő bizottságnak, amely a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot — a mai MSZBT-t megszervezte. Ettől fogva rendkívül eleven és tartalmas kapcsolata vojt a Szovjetunió­val s annak muzsikusaival. Számtalanszor hívta fel a fi­gyelmet, mennyit tanulhatunk abból, ahogyan a szovjet ál­lam tudósait, művészeit a legjobb munkafeltételek meg­teremtésével megbecsüli. A személyi kultusz évei­ben volt vitája is. hatalmas tekintélyével sok mindent ki­mondhatott mások helyett is. 75. évén túl ismét tevéke­nyen részt vett ä demokrati­kus társadalmi , folyamatok­ban, többek között a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának tagjaként. Kodály az Országos Tanácsban elmon­dott beszédében a népgazda­ság és kultúra összefüggé­sét, kölcsönhatását elemezte ma is megszívlelendő gondo­latmenettel: „Tehát a két do­lognak együtt kell működnie, és nagyon kell vigyázni arra, hogy egyik rész se essen egy­oldalúságba. A kulturális rész mindig elismerte az anyagi rész fontosságát, már csak azért is, mert mindig nagyobb és nagyobb fizetést kívánt. De a gazdasági rész is könnyen eltéved a kulturá­lis rész szemléletében, mert ide nem lehet sem a gyár­ipar, sem az agirkuítűra esz­mekörével közelíteni, itt nincs nyersanyag, nincs gépesítés, itt csak néha selejt van, saj­nos. Ez egészen más terület, amelynek saját törvényei vannak”. Példát mutatott Kodály Zol­tán mint zeneszerző, népzene- kutató és pedagógus, de pél­dát a közéleti szerep vállalá­sában is a magyar muzsiku­soknak. Egész életműve a tár­sadalmi haladást szolgálta. Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján hosszú éle­te hatalmas alkotásából talán ez a legfontosabb tanulság. Breuer János — Vége — műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Mit vizsgál az orvosföldrajz? 8.37: Régi híres énekesek műso­rából 9.03: „Vár egy új világ../* 9.33: Száll az ének 30.05: Zenélő Dominó 10.35: Az én poézisom természete 10.40: Kóté Tibor népi zenekara játszik li.oo: Fulguráció. (Villámcsapás) n.46: Melibea és Calisto szerelme 12.45: Hét végi Panoráma 3 4.02 : Bemutatjuk új felvételeinket 15.05: Révkalauz 15.35: Haydn: B-dúr vonósnégyes Op. 76. No. 4. (Tátrai-vonós­négyes) 16.00: Kapcsolataink. Riport 17.05: Népdalok 17.35: Kisváros 18.00: Bogár István: Tubaversen.v 19.35: Találkozásaim 20.30: Onerettkedvelőknek 21.30: Földközelben. — Finn feny­veserdők szélén ^suzsan­22.20: Utazás „Átlagamerikába” 22.30: Yehudi Menuhin (hegedű) és Kentner Lajos (zongora) szonátafelvételeiből 23.35: Operanégyesek 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RADIO: 8.05: Szatirikus dalok 8.35: Slágermúzeum 9.21: Intermikrofon 9.41: Kakasfalvi Csuda na csodái. Riport 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok 13.35: Emlékek. Jegyzet 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség Ifjúság-politika-kultúra 18.351 Pophullám 19.40: Régi nóta. híres nóta 20.35: Sport, ritmus, zene. — II. rész. 21.35: Az év legjobb tánczenei felvételeiből. VIII/8. rész 22.05: Népdalkörök pódiuma 22.30: Engedje meg! 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Észak-Maeyarországon. (A tarta­lomból: ötletek az ajándékozás­hoz. — Csak a téli szünetben. — Csúcsforgalom előtt a MÁV-nál. NÖGRÁD — 1962. december 17., péntek — Hét végi programajánlat.) Szer­kesztő; Nagy István. — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (A Heves megyei Tanács, a költség- vetési és lejlesztési tervekről ta­nácskozott ülésén. — Ferenczy Noémi emlékkiállítása a miskolci Herman Ottó Múzeumban.) — ’8.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Fizika (Ált. tsk. 8. oszt.) 8.30: Fizikai kísérletek 2. 9.00: Fizika (Alt. :sk. 6. oszt.) 9.25: Technika (Ált. isk. I. oszt.) 10.00: Rajz- és műalkotás­elemzés (Alt. isk. alsó ta­gozat) 10.20: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 5—8. oszt.) 10.30: Deltácska. A iövő energiái 10.50: Képújság 13.40: Iskolatévé: Rajz- és műal­kotás-elemzés (ism.) 14.00: Technika (ism.) 14.25: Fizika (Alt. isk. 8. oszt.) (ism.) 14.50: Deltácska (ism.) 15.10: Találkozások , matematika ürügyén 15.55: Hírek 1G.00: Szülök iskolája 10.30: Reklám 10.40: Természetbarát 17.00: Csali 17.10: Képújság 17.15: Kijev közelről Rinortfilm 17.50: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta. Tudományos híradó 20.25: „A” Kazal. Portréíilm 21.35: A hét műtárgya. Toulouse- Lautrec: Ezek a hölgyek 21.40: Reklámújság 21.50: A fele sem igaz! Vetélkedőműsor 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: A hús. Magyarul, beszélő NSZK tévéfilm (18 éven felülieknek!) 2. MOSOK: 20.00: Forradalomban született Magyarul beszélő szovjet film. Az utolsó találkozás 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Budapesti tavaszi fesztivál ’82. Hangulatvlllanások, múzsák randevúja 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fortuna és Jacinta — Spanyol tévéfilmsorozat 5. rész 21.05: Szórakoztató vetélkedő­műsor 22.00: Az utolsó völgy — angol történelmi film 0.15: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Tévékabaré — szórakoz­tató műsor 20.45: Paul Cezanne — dokumen­tumfilm a világhírű francia festőről 21.30: Időszerű események 22.00: Miroslav Krleza: Az ész határán — tévéjáték MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8: Az éretlenek. Francia filmvigjáték. Du. 3: Nap­közis mozi: Varázssapka. Színes rajz- és bábfiJmscrozat. — Ko­hász: 3-tól iskolamozi: Emberi sors. Szovjet film. — Ifjúsági- művelődési ház: Viva Mexikó! Világhírű szovjet film. — Balas­sagyarmati Madách: Háromne­gyed 6 és 5: Meztelenek és bo­londok. Színes, szinkronizált USA film. Fél 4: A maláji tigris. Szí­nes olasz—francia—NSZK kaland- film. Iskolamozi: Valahol Euró­pában. — Pásztó: Elvis Presley. Színes, zenés amerikai film. Is­kolamozi: Oz, a csodák csodája. — Rétság: A nagymama unoká­ja. Színes, szinkronizált szovjet íilm. — Szécsény: Szamurájok és banditák. I—II. Színes japán ka­landfilm. — Ersekvadkert: Csak semmi pánik. Színes magyar bűnügyi film. — Nagylóc: Nyom nélkül. Színes magyar bűnügyi film. „A” KAZAL DECEMBER 17., PÉNTEK — 20.25 h.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom