Nógrád. 1982. december (38. évfolyam. 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

Paíócország Budapesten '/^MyVVVVVAAX\A/VWV/WVV\/V'ww'V/V\A/V/V#\/V\/v'\/V^ .• kA/W^VWV/UVW tőjét, Kovács Mártát, aki ma­ga is beöltözik, és együtt éne­kel a hollókői asszonyokkal. — Első alkalom, hogy itt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában lépünk fel. Remél­jük, hogy palóc műsorunk megnyeri a közönség tetszését. Teljes díszben pompázva állt a tükör előtt a rimóc-i Ho- lecz Istvánná, a legutóbbi Rö­pülj páva verseny egyik nagy­díjasa. Kísérője a 76 éves Vincze Feri bácsi, fiatalos, frissességgel, rugalmassággal, amúgy legényesen járta kőiül. — Együtt táncolunk Mar­gitkával, palóc csárdást mu­tatunk be. Az ura velem min­denhová elengedi, rám már nem féltékeny — mondja ne­vetve Feri bácsi. — El sem tudnám képzelni az életemet színpad nélkül. Igaz, kislánykcromban is úgy neveztek a faluban, hogy táncos baba. Nagyanyámtól, az öreg szomszédasszonyoktól rengeteg dalt tanultam, de akkor még nem gondoltam arra, hogy egyszer az egész or­szágnak továbbadhatom. Bizonyára Feri bácsi sem gondolta volna egykoron, hogy Manga János, a népi hagyo­mányok, dalok nagy gyűjtője, szakértője, mindennapos ven­dége lesz a kis rimóci háznak. öt óra előtt néhány perc­cel, még egy utolsó pillantás a tükörben, kis hang próba, és a nógrádi csoportok elindul­tak a nagyterem színpada fe­lé. öt órakor elcsendesült a nézőtér, felgördült, a függöny, színre léptek a hollókői asz- szonyok. Olyanok voltak a színpadon, mint egy tarka vi­rágcsokor. A legnagyobb sike­re talán Vincze Feri bácsinak volt, aki korát meghazudtoló lendülettel táncolt, bokázott, megmutatta, a pesti közönség­nek, hogy milyen is egy "iga­zi palóc ember. Kiss Mária TTtolaó hangpróba (Kép: «yurkó) Engedtessék meg a lokál- patriótának, hogy kicsit elfo­gult legyen, amikor a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban gyűjtött élményeiről be­számol! Jóleső érzés volt Bu­di nzs len találkozni palócor- s:ág színeivel, gazdagságával, j 'ieső érzés volt látni azt, ahogyan a fővárosi emberek megcsodálták a Nógrád megye b 'mutatkozik című kiállítást Alig hajlott a nap a délután­ba. máris óriási volt a nyüzs- t Is, az impozáns épületben. Av első emeleten a salgótar- .1 'i általános iskolások rajz- 1- alifása vonta magara a fi­it elmet, a kiállítóterem'oen n gyénlc képzőművészeivel is- r1 'ikectek a látogatók. Közot- 1 k a budapesti Sallai Imre A "alános Iskola tanulói id. S-'abó István szobrászművész alkotásait állták körül. Szá­mukra a bányászélet, a bá- nvászsors eddig ismeretlen vi­lága jelentette a legnagyobb élményt. De mit tudnak Nóg­rád megyéről? — Hát, igen­csak keveset. A térképein azért meg tudnánk mutaráni, hogy hol található — mondta Béma Gábor és Lukács András, mindketten hetedik osztályo­sok. A keddi este egyik kiemel­kedő programjának a palóc est ígérkezett. Négy óra táj­ban már szállingóztak a fel­lőne együttesek. Először a me­gyei művelődési központ Dü- vő népi zenekara érkezett, majd a vidám hollókői asz- szonyok foglalták el az öltözőt Kulisszát!tkokat ellesni ide kukkantottunk be. Kelemen Istvánná, az asz- szonykórus alapító tagja ép­pen a hetedik alsószoknyát öl­tötte magára, s a maradék Heütő felvétele közben idézget­te a kórus eddigi legnagyobb sikereit. — Nemrégiben ünnepeltük meg a kórus születésének ti­zedik évfordulóját, otthon a falunkban. Higgye el, hogy Mindig táncos babának ne­veztek. nagyobb lámpalázunk volt, mintha idegenbe léptünk vol­na fel Hogy mi a sikereink titka? Nagyon szeretünk éne­kelni, ehhez társul a vidám­ság, a jókedv. Megszoktuk már a színpadot. Hiányozna, ha nem szerepelhetnénk. Az öltözői nyüzsgésben alig vettük észre az együttes Veze­Csokonai D j Oktatástechnikai újdonságok A vakok tanítása világszer­te nagy gondot okoz, külö­nösen azért, mert kevés Braille-írássai készült anyag áll rendelkezésükre. Az Or­szágos Oktatástechnikai Köz­pont (OKK) mérnökei rövid időn belül olyan berendezést bocsátanak a gyógypedagógu­sok rendelkezésére, amely rendes írógépbillentyűzettel tud Braille-írást készíteni. Az elkészített anyagot kis szá­mítógéppel összekapcsolva tárolni is lehet, így kívánság szerinti gyakorisággal produ­kálható Braille-írás. Kisszé­riás sokszorosítás is lehetsé­ges, mert a számítógép egy­szerre több írógépet is vezé­relhet. Hazánkban már néhány napja működik — kísérleti jelleggel — a Teletext, a Kép­újság. Az OKK műszaki fej­lesztési főosztályán ennek az oktatásban való felhaszná­lásán dolgoznak. Debrecen Csokonai Vitéz Mihály városa. Itt született, itt iskolázott, itt’ kezdett el verselni a magyar irodalom legsokoldalúbb költőegyéni­sége, hogy azután harminckét éves korára, legtöbbször gya­logosan, végigűzetvén az or­szágon — Pest, Sárospatak, Pozsony, Komárom, a So­mogy megyei Csurgón töltött hosszabb-rövidebb tartózko­dása után 1805 januárjának egyik hideg, havas napján itt hunyja le örökre a szemét. A hálás utókor színházat jelöl a nevével, pirogránit mellszobra díszíti a középiskola aulá­ját, közadakozásból a Hatva­ni utcában magasodik hét méter magas, hetvenöt má­zsa súlyú vasgúla síremléke, a Kálvin téren — kissé el­mozdítva eredeti helyéről — Izsó Miklós által bronzba ál­modott alakja néz el a kol­légium fölött. Izsó Borsod megyéből vitetett hat szekér agyagot és egy bérelt udva­ron rakta fel az öntőmintát alig több mint fél év alatt. A hagyomány úgy őrzi, hogy a művész cigányokkal tapostat- ta meg — zeneszó mellett — négy napon át az agyagot.' A Debrecen című monog­ráfiában ezt olvashatjuk a szoborról: „A Csokonai-szo­bor nemcsak Debrecen, ha­nem hazánk egyik legszebb köztéri szobra. Az eredeti min­tától, mely légies, sovány, fiatal Csokonait ábrázol, el­tér kissé: a szobor teltebb idomokat kapott és kortala- nabb arcot örökít meg... A költő baljában lanttal, zsi­nórdíszes magyar ruhában, dús redőzetű köpenyben áll. • Elszánt tekintettel néz át a kollégium felett, amelyről ki- csapatása után mindig elfor­dította a fejét, ha arra járt...’ A 6zobor, mivel hiteles ké­pünk a költőnkről nem maJ radt fenn, mára hiteles Cso-i konai-alakká vált”. o. j. Hétfői hírek — gyerekekről Beindul a gépezet, de egy kerék nagyon nyiszorog, kín­lódik az elején. Ugyan hogy lehet ez? Hiszen két napig pihent, olajozásra is volt idő? Mégis, így áll a helyzet — a gyerekek hétfőjével is, a'e óvodák," iskolák többségében. Hogy túlzás lenne? A házi statisztikák jó része igazolja a legtöbb fekete pont, beírás, fegyelmezetlenség akkor van. Nemrég bepillantást nyertem egy tanári noteszbe (amo­lyan régivágású pedagógus­nak vélnék első hallásra a gazdáját — minek notesz, ha van napló? Pedig reformok­ra érzékeny fiatal, csak ép­pen szereti becsülettel követ­ni egy-egy gyerek fejlődését, nem az utolsó pillanatban, i ad hoc kitalálni a számonké­rés formáját, a „kiválasztot­tak’’ személyét) — szóval eb­ben is fekete napként sze­repelt a hétfő. Otthonha­gyott holmik, elfeledett fel­adatok sorát hozza. Jó, jó —, de az óvodákban nincs házi feladat, nincs kü­lönösebb felszerelés, a maga­tartást sem minősítik még olyan szigorúan. Ott akkor mi a helyzet a hétfővel? Salgótarjánban az V-ös szá­mú óvodába látogattunk el egy hétfői napon. Itt egy kis- és e?y nagycsoport működik mindössze. Nem nagy a kö­zösség, jól ismerik mindegyik gyereket. Magyar Tiborné vezetőhe­lyettes a kicsik terméből jön ki. — Én személy szerint nagy híve vagyok — kolléganőim­mel együtt — az ötnapos munkahétnek. K’sebb zök­kenőket okoz ugyan, hogy a gyeiekek két naP:P távol vannak — a rendszerhez, a napirendi kötöttségekhez szo­kást fölváltja fgy'ajla lazí­tás — élénkebbek, fegyelme­zetlenebbek hétfőn. Érző­dik, hogy sok szülő jobban el­engedte őket, jobban azt te­hették, amit akartak. De ezt nem tartjuk tragédiának. Sőt, talán ez így természetes, a gyermekben az örökös fegyel­mezés gátlást is fejleszthet ki; nem tudnak úgy feloldód­ni, beszélgetni. Emiatt cso­dálatos dolog a kétnapos hét­vége. sokat lehetnek együtt a családdal. A szülőkkel kiala­kult jó kapcsolat segít ab­ban, hogy nagyobb figyelem­mel foglalkoznak gyermekük­kel, nevelési problémáikban tanácsot kérnek. Közben kitódulnak a nagy- csoportosok — piacra készü­lődnek, megnézik, milyen a hízott liba, kacsa, milyen gyümölcsöket kínálnak még az árusok. Maczkó Béláné óvónő mosolyogva mutatja egyik-másik gyereket: már látni rajtuk, az ásítozásukon, kornyadozásukon, milyen jót fognak szunyáim délután. Még azok is, akik máskor csak nyitott szemmel forgolódnak. A „Ki aludt szombat, vagy vasárnap?” — kérdésre hár- man-négyen emelik csak fel a kezüket — jobbára olyanok, akiknek kisebb testvérük van. De amikor arról van szó, ki milyen műsort látott a két napon, lesz ám nagy nyüzs­gés, kezek erdejét látni! — Fáradtabbak, az biztos. De együtt volt a család — ez sokat ér! * Kőfalviné Kovács Judit magyar—orosz szakos ta­nárnőt a Csizmadia úti Álta­lános Iskolában éppen bent találom, lyukas órája van. — Bevallom, őszintén örü­lök annak, hogy hétfőre csak három órám esik. Nagyon ne­héz dolgunk van ilyenkor! Oroszból egy hatodik osztály gyengébbik felével találko­zom (csoportbontást csinál­tunk a rossz eredmények mi­att) — a pénteki korrepetá­lás ellenére felkészületlenek nyolc gyereknek nem volt meg a házi feladata, soknak hiányzott a fölszerelése. Ma­gyarban is a készüléssel va­gyok elégedetlen. De. mint osztályfőnök, úsy látom jó ez a hosszú hét vége. Igaz. nyolcadikban (őket vezetem) már viszonylag kevés a kőJ zös családi program, inkábbi barátokkal, raj ke rebben töl­tik el a szabad i-" t —, de azért sokan segíti..ek otthon. A többség kertes házban la­kik, akad munka és már a fiúknak is mennek adni ház­tartási feladatokat. Amikor az ötnapos tanítási hétre ké-J szülődtünk, a szülőkkel több­ször szót váltottunk erről.’ Tavaly a társadalmi munká­nál föltűnt, hogy sokan szinte két ujjal csipegetik ki a fű­szálakat, szokatlan nekik a munka... Most ősszel viszont több hét végén a szüleikkel együtt jöttek be az iskola felújítás utáni takarítási munkáiban segíteni. A fiatal tanárnőhöz hason­lóan látja Nárdori Forenené igazgató is az ötnapos tanítás előnyeit, hátrányait, a hétfő­re vetülő hatását. — Az a baj. hogy a ko­rábbi időben túlságosan meg­szokták, nincs házi feladat hétfőre. A szülők is elfelejtik,' gvakran megkérdezni. A leg­több helyen az a gyakorlati a szombat a nagy lazítás nap.' ja. vasárnap a nonstop tévé­zésé. A testvérek véere pgriitt vannak, elröoül az idő. Amel­lett elég sok a szervezed program az Intézményekben, még ha az Iskola nem is hir­det semmit: most néldául sza­valóverseny. ningponsver- seny. és közlekedési vetélke­dő várta a jobbakat. Persze, mindig ugyanaz a néhánv gyerek megy el... Még egv dologról ne feledkezzünk meg a teljesség kedvéért: edd;g szén ősz volt. de jön a tél.' Akkor dől el igazán, mit kao a grerek a családi körben, nem szaporodnak-e mea aa el 1 en őr zb. eteti en el f og’a1 * -á ­gok. kódorgások. Bár tatán,’ ba többet ülnek otthon, ■’ob- han elkészül az a f-ánvo WJ ke is. nem lesz olyan nehéa q h^*‘ni hétkezdás. tTpovük a szívünkre a ke. TÍtnVo’- pcqV r, gverekplf-él probléma «-‘h G. Kiss Magdolna KOSSUTH RADIO: ».37: Hires előadóművészek Chopin-felvételeiből *.58: Haydn: Philemon és Bauels. Egyfelvonásos opera 10.05: Diákfélóra Neked sem mindegy 10.35: Nótacsokor 11-16: A Válaszolunk hallgatóink­nak különkiadása 11.36: Tigrisugrás. XV/12. rész 12.15: Bevallom magának 13.00: A királyné csipkekendője 14.01: Nemes Katalin zongorázik 15.05: Kóruspódium 15.26: Százszorszép Klub 16.00: Keresztúry Dezső: Pásztor 16.10: Ferenez Éva népdal­felvételeiből 16.35: Régi híres énekesek műsorából 17.30: Délutáni Rádiószínház 19.15: Itthon 20.05: Beethoven: IV. szimfónia 20.40: Töltsön egy órát kedven­ceivel 21.40: A Dunánál 22.30: A dzsessz világa Kiss Imre műsora 23.30: Dohnányi-művek 0.10: Tolcsvay László tánc­dalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben 8-35: Napközben — Miskolcon is 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Kapcsoljuk a miskolci kör­zeti stúdiót 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Szokolay Sándor gyermekkórusaiból 14.00: Lelátó 15.10: Az én rádióm 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Honnan — hová? 18.35: Hét végi panoráma 19.42: Közvetítés a női kézi­labda-világbajnokságról 19.55: slágerlista 20.33: Közvetítés a női kézilabda­világbajnokságról 20.45: Szociológiai figyelő 21.15: Közvetítés a női kézi­labda-,': iágbajnoksagról 21.30: A Rádió Kabarészinháza novemberi bemutatójának ismétlése--------------------------------------------------------------------------j. 4 NÓGRÁD — 1982. december 2., csütörtök | 2 2.49: A svájci Olasz Rádió énekkara Croce-madrigálokat énekel 23.20: Népdalok MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi ké­peslap. (A tartalomból: Üdülök között. — Répashutai hétközna­pok. — Kaszkadőrök kerestetnek. Gyurkó Géza jegyzete.) Szerkesz­tő: Dobog Béla. — 18.00: Észak- magyarországi krónika. (Miskolc város felszabadulási ünnepsége. — Eger város Tanács vb. a ta­nácsi vállalatok energiagazdálko­dásáról tárgyal.) 1825—1830: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Kémia (Alt. isk. 7. • oszt.) 8.30: Angol nyelv (Középhaladóknak) 9.00: Orosz nyelv (Alt. isk. 2. oszt.) 9.35: Magyar irodalom (Alt. isk. alsó tagozat) 10.00: Magyar irodalom íÁlt. isk. 8. oszt.) 10.30: Magyar nyelv (Ált. isk. 3. oszt.) 11.30: Kamera. 12.00: Világnézet. (Középisk. IV^ oszt.) 12.40: Képújság 13.55: Iskolatévé: Magyar iroda­lom. (Alt. isk. 8. oszt.) 14.25: Orosz nyelv (ism.) 14.55: Osztályfőnöki óra (ism.) 15.20: Világnézet (ism.) 16.10: Hírek 16.15: Kahana Mózes: Tisztesség becsület. Tv-film (ism.) 17.35: Tévébörze 17.45; Telesport 18.10': Képújság 18.15: Pedagógusok fóruma 18.50: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Olvassatok mindennap! 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A fele sem igaz 20.30: Panoráma. 21.20: Rettenetes szülők 22.50: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.05: „Der Königin von Ungarn Lied’* 19.55: Női kézilabda-világbajnok­ság. Magyarország—Egye­sült Államok mérkőzés 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Charles Darwin 100 évvel a halála után 22.15: Képújság BESZTERCÉK AN Yjt: 19.30: Tv-híradó 20.00: Peter Hanus: Zöld a fű Tévéiáték. 2. bef. rész 21.35: Laonz a forradalom uláfi Szoviet dokumeritumfilm 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A tudomány és a terme­lés 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 22.00: Laboratorium. Ismeretter­jesztő magazin 22.50: Komolyzenei műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6-tól: Guernica. Színes magyar film. 8-tói: Sörgyári cap- ricció. Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Balassagyar­mati Madách: Ben Hur. I—IU Színes amerikai szuperprodukció. — Pásztó: A keresztapa. I—II. Szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Szécscnyi Rákóczi: Agó­nia. I—II. Színes. szinkronizált szovjet film. — Kisterenye: A pogány madonna. Színes magyar bűnügyi filmvígjáték. — Nagy- lóc: Kilenctől — ötig. Színes, szinkronizált amerikai filmvíg­játék. 21.20: Rettenetes szülők \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom