Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-10 / 264. szám

WfiG ÍTOtFmwW EGTKöOFTECT Számítógép Cereden A ceredi Ceredvölgye Ter­melőszövetkezet a múlt évben vásárolta meg TRS—80 típu­sú számítógépét, amelyet ügy­vitel-, munka- és üzemszer­vezésben használ. Jelenleg már könnyíti és gyorsítja a bérszámfejtést, a leltározást, hamarosan alkalmazzák a korszerű tápanyag-visszapót­lás segítésében, az ok- és cél­szerű takarmányozási tech­nológiák megvalósításában. A tervek szerint a cerediek ak­tívan részt vállalnak a MÉM Mérnök- és Vezető-továbbkép­ző Intézetében folyó gyakorlati .oktatásból is. Ennek keretében számítógépes programokat ké­szítenek az oktatási intéz­ménynek és lehetővé teszik a hallgatók gyakorlati oktatását a számítógépen. Képünkön: Varga Vencelné számítógép- kezelő és Csörge József cso­portvezető ellenőrzi a betáp­lált adatok helyességét. (Fotó: Kulcsár József) Az Országos Munkavédelmi Bizottság ülése Az Országos Munkavédel­mi Bizottság keddi ülésén — figyelembe véve az érintett szakszervezetek véleményét is — tájékozódott a MÉM Er­dészeti és Faipari Hivatal fel­ügyelete alá tartozó gazdálko­dó szervezetek munkavédelmi helyzetéről, a hivatal munka- védelmet irányító és ellenőr­ző tevékenységéről. Ma az ország területének több mint 18 százaléka áll az erdőgaz­dasági termelés szolgálatá­ban. Növekszik az erdőnek a környezetvédelemben, a víz- gazdálkodásban, az üdülésben és a sportolásban betöltött szerepe. Az erdők mintegy 70 százaléka domb-, illetve hegyvidéken terül el, az erdei munkahelyekre naponta mint­egy 1700 településről 5—50 kilométer távolságba szállít­ják a dolgozókat, nagyrészt erdei utakon. A dolgozók nagy része kedvezőtlen munkakö­rülmények között dolgozik. A bizottság megállapította, hogy az üzemi balesetek 1980- ig kedvezően alakultak, az utóbbi 1—2 évben azonban a haláloá üzemi balesetek szá­ma megnőtt. A baleseteket nagyrészt műszaki és szer­vezési hiányosságok, továbbá a technológiai előírások és munkavédelmi követelmények betartásának elmulasztása idézi elő. Az OM'B egyetért azzal, hogy a szabálytalankodókkal szemben egy év alatt mintegy 500 alkalommal felelősségre vonásra került sor, s 15—20 súlyos mulasztót állásából el­bocsátottak. Erőfeszítések történtek a munkakörülmények javítására. Az intézkedések eredménye­ként 1981-ben a munkahelyi veszélyeknek, ártalmaknak kitett dolgozók száma több mint ötszázzal csökkent. A bizottság — Rabi Béla ipari államtitkár előterjeszté­sében — foglalkozott az ipari m unk avédelmi sza bvá nyosí tás helyzetével és az időszerű tennivalókkal. NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA/jj XXXVIII. ÉVF., 264. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. NOVEMBER 10., SZERDA ____ ____________________________________________n ni um---------------------------------------------------------------------------------------————————— T anácsülés Salgótarjánban és Balassagyarmaton Elfogadták az áj lakásrendeletet A Salgótarjáni városi Tanács tegnap tartotta ülését, amelyen jelen volt — és felszólalt — Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Szalui László, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, dr. Fancsik. János országgyűlési képviselő. A testület elsőként a taná­csi rendelkezésű lakások elosztásáról, a lakásokkal való gazdálkodásról, lakás-használatbavételi díj megfizetéséről és a lakbérekről szóló tanácsi rendelettervezetet vitatta meg. A napirendhez dr. Szittner András, a városi tanács elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. a tanács közreműködésével Húszezer új otthon Bevezetőjében elmondotta, hogy Salgótarján lakói élet- körülményeinek alakulásában az elmúlt évtizedben is meg­határozó szerepe volt a la­káskörülmények javításának. Az illetékes párt- és állami szervek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a lakásel- lótásra. Ennek hatására nagy­mértékben javultak a megye- székhelyen a lakásviszonyok. Az állam és a lakosság együt­tes erőfeszítésének eredménye­ként az 1970-es években mintegy hatezer lakás épült fel, csaknem húszezren köl­tözhettek korszerű, új otthon­ba. Ezt követően arról szólt, hogy a korábbiakhoz képest változott a lakásgazdálkodás és a lakáselosztási rendszer is. Másképp oszlottak meg az építési és fenntartás ter­hei az állaim és a lakosság, valamint a lakosság egyes ré­tegei között, létrejöttek a lakásépítésnek a szociálpoli­tikai érdekeket is kifejező elosztási és támogatási for­mái. — A tanács által évente el­osztható lakások száma foko­zatosan növekedett. Ezzel le­hetődé vált, hogy gyorsabb ütemben elégítsük ki a több- gyermekes családok igényét, növeljük a fizikai dolgozók­nak és a fiatal házasok­nak juttatott lakások ará­nyát — folytatta a városi ta­nács elnöke, majd elmondta, hogy a tanács milyen erőfe­szítéseket tett a lakásberuhá­zások előkészületeiért, a szo­ciális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámo­lásáért. Arról is szólt, hogy lebonyolódó cserék száma el­maradt a kívánalmaktól, a személyi tulajdonú lakások cseréjét pénzügyi és jogi kő- , töttségek korlátozták. Sal­gótarjánban 1981-től új eleme • a lakáselosztási rendszernek a számítógépes feldolgozás, s ez az intézkedés is találko­zott az állampolgárok egyet­értésével, alkalmazása révén pedig a névjegyzék ké­szítése lett könnyebb. A továbbiakban elmond­ta, hogy a társadalmi szük­ségletek jellege fokozatosan változik, s bár még min­dig magas, de csökkent a lakástalan családok szá­ma, ez Salgótarjánban jelenleg mintegy másfél ezer. Ezzel párhuzamosan szapo­rodnak a lakások minőségére, komfortosságára, méreteire vonatkozó igények. Az állami lakásépítés és lakásfenntartás a lakásgazdálkodás mai rend­szere és gyakorlata fiem szol­gálja megfelelően a differen­ciált szükségleteket. Ezt kö­vetően a párt Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács által, a feszültségek fokozatos megszüntetése érdekében el­fogadott lakásgazdálkodási irányelv, s az ennek a szelle­mében a jövő év elején ha­tályba lépő jogszabályok je­lentőségéről beszélt- Hang­súlyozta, hogy a lakásellátás a terület- és településfejlesz­tés szerves része, ezért egyik legfontosabb eleme az új in­tézkedéseknek a helyi tanácsok növekvő önállósága és fele­lőssége. Figyelembe veszik a jövedelmet me kevéssel 2200 forint fö­lött van. Az épülő állami bér­lakások csökkenő aránya is igazolja, hogy ezeket a laká­sokat csak azok kapják, akik az átlagosnál alacsonyabb jö­vedelműek: zömmel a több­gyermekes családok, a fia­tal házasok, a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és a hosszabb ideje nyugdíjasok. A bérlakásra jogosultság va­gyoni határát a társadalmi vitákban tükröződő lakossági vélemények figyelembevételé­vel, az eddigi 60 ezerrel szem­ben 80 ezer forintban állapí­tották meg. De kaphat"'^ tanácsi bérlakást azok a ro­tálok is. akik vállalják az előtakarékosságot a végleges otthon teremtéséhez. — A lakásellátási rendszert komplexen kell értelmeznünk, a telekellátást ennek szerves részeként kell tekintenünk- A nagyüzemi munkások kőé­ben tartott fórumokon is visz- szatérő kérdésként merült fel a differenciált telekkínálat. Sokakban van meg a szándék a személyi tulajdonú lakások építésére, s ennek elősegítése fontos feladatunk kell, hogy legyen — folytatta a városi tanács elnöke, és szólt azok­ról a törekvésekről, amelyek hozzájárulnak a magánlakás- építés fellendítéséhez, szólt a munkáltatók szerepéről. Ki­emelte, hogy a lépcsőzetes la­kásjuttatás megteremtésének feltétele a lakáscsere-rendszer hatékonyabbá tétele, az in­gatlanközvetítő szérv ebbe va­ló bevonása. Megjegyezte, hogy a megyeszékhely lakos­ságát jelentősen érinti majd a lakbérek felemelése, hiszen a városban az összes lakások 43 százaléka bérlakás. Az új salgótarjáni lakásrendelet azonban nem differenciál a településen belüli övezetek szerint. Azért, mert a város- központ ellátottsága igaz, hogy megelőzi a peremterületekét, de a zsúfoltsága, a zajártalom, a levegőszennyezeltség aligha indokolja a magasabb lakbért. Javasolta viszont, hogy a bá- nyakolóniai épületek lakói továbbra is csökkentett lak­bért fizessenek a lakások ki­fogásolható minősége miíjtt. Készülődve a télre Kedden Salgótarjánban, a KPM megyei közúti igazgató­ságának központi telephelyén került sor a téli felkészülés je­gyében a hóeltakarító-csúszás- mentesítő gépek szemléjére. Húsz egyszárnyú hóekével kombinált önjáró, valamint két vontatható sószóró, to­vábbi két egyszárnyú hóeke, öt hómaró és két nyitó — két- szórnyú — hóeke vonult fel a szemlére. Utóbbiak az előző évek gyakorlatával ellentét­ben nem bérelt teherautókra, hanem az igazgatóság új Vol­vo rakodógépeire szerelve üzemelnek. A gépekre — helybeli újítás révén — má­sodpercek alatt fel-, vagy le­szerelhető hóekék így a ko­rábbiaknál jóval olcsóbban, il­letve szükség esetén várakozá­si idő nélkül állhalnak a mentesítők rendelkezésére. Már beszerezték a mintegy 4000 tonna sót, s a szükséges salakot a szóráshoz. Az ehhez való rakodógépek is részt vet­tek a szemlén. A felkészülés jegyében 14 kilométerrel nö­velték a megyei hóvédmüvek hosszát. Tekintettel arra, hogy a nagy mennyiségben kiszórt só károsítja az útburkolatot, és a járműveket, s ráadásul erő­sen szennyezi a környezetet, továbbá takarékossági meg­gondolásokból az utak csú­szásmentesítésére a technoló­Gépszemle a közúti igazgatóságnál giai, közlekedési feltételek ál­tal meghatározott minimumot használják, sózás helyett az érdesítésre — salaközásra — helyezve a hangsúlyt. Ugyancsak elsősorban kény­szerítő gazdasági tényezők Itatására, csak a megye fő­útvonalain — mintegy 250 ki­lométer hosszban — végeznek folyamatos, az út teljés felü­letére kiterjedő csúszásmente­sítést. Az alsórendű utakon csak a — forgalmi, vagy te­repviszonyok alapján — elő­re betervezett íveken, emel­kedőkön, csomópontokban vé­geznek szórást, hóekézést. Más szóval, az alacsonyabb ren­dű útvonalak egyenes sza­kaszai olvadásig jegesek ma­radnak, ami fokozott óvatos­ságot követel a járműveze­tőktől ! Képünkön a katonás rendben felsorakozott téli munkagépek láthatók. — Kép: Gyurkó — A tanácsoknak kell el­dönteni a szükségletekhez al­kalmazkodva, hogy a pénz­ügyi forrásaikat milyen arány­ban használják fel lakásépí­tésre, terület-előkészítésre, telkek kialakítására, az ezek­hez kapcsolódó létesítmények létrehozására és mozgósítani kell a helyi erőket a lakás-la­kásviszonyok fejlesztésére — mondotta többek között dr. Szittner András, majd kitért arra, hogy az új tanácsi ren­delet részletesen szabályozza azokat a kérdéseket, ahol a helyi sajátosságok figyelem­bevétele indokolt. Ezek kö­zül is legfontosabbak: az igényjogosultság, jövedelmi, vagyoni és szociális feltéte­leinek, valamint a családala- p:\ó fiatal házasok önálló ott­hont teremtését elősegítő, meghatározott idejű lakásjut­tatás feltételeinek rögzítése, a lakbérek helyi differenciá­lása, a lakásigénylési letét kérdésében való döntés. Szólt arról, hogy Salgótarjánban a lakásigénylőik átlagjövedel­Kinyomtatják az új rendeletet Végezetül az új lakásügyi intézkedésekkel kapcsolatos propagandamunka feladatai­ra irányította a figyelmet, egyebek között elmondta, hogy a NÖGRÁD legközelebbi salgó­tarjáni mellékletében kíván­nak külön foglalkozni a té­mával és az új rendeletet ki is nyomtatják. A vitát köve­tően a tanácsülés elfogadta az új lakásrendeletet, majd rendeletet fogadott el a lakó­épületek, ingatlanok házi­rendjéről, módosította az idei tanácsi fejlesztési tervet. Dön­tött személyi kérdésiben is: Sólyom Kálmánná dr.-t eddigi eredményes munkájának elis­merése mellett, más munka­körbe való helyezése miatt, felmentette a tanács igazga­tási osztályvezetői tisztsége alól, s helyére kinevezte dr. Béres Józsefet. * Tegnap délután tartotta ülését Balassagyarmat város Ta­nácsa is. Mindenkit érintő, fontos kérdés szerepelt első na­pirendi pontként: új rendelettervezetről döntöttek, amely a lakások, a telkek, a lakás-használatbavételi díjak és a lakbérek változásait rögzíti. A tanács elnöke, dr. Vass Miklós szóbeli kiegészítőjében a tervezet létrejöttét indokolta. — A lakásgazdálkodás ma Az új rendelet főbb céljai még hiánygazdálkodás — ál- között szerepel, hogy egyen- lapította meg. — A korábbi lőbb esélyeket adjon az el- lakásgazdálkodással kapcso- térő szociális és anyagi hely­latos rendeletek csak meg- zetben élőknek a lakáshoz kezdték a gondok megoldását. (Folytatás a 2. oldalonj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom