Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-30 / 281. szám
Gutenbergtől a Képújságig Erőt adó közösség Á nézsai kórus ünnepei és Ä músorhét talán legizgalmasabb szellemi élményét a minap nem dráma, nem tévéjáték, s mégcsak nem ia kiírni, hanem egy angol dokumentumfilm szolgálta. A scifi, a maga utópisztikus feltételességével szinte dajkamesének tűnik ama lenyűgöző, egyben hátborzongatóan félelmetes valóság mellett, amit az Isten önnel, Gutenberg! című produkció a szerda esti tévéprogramiban jelölünk információs boszorkánykonyhájáról elénk tárt. Hatalmas séta, amire a film készítői invitálnak bennünket a könyvnyomtatás feltalálásától. öt évszázad, e benne elénk tárulnak mindazon korszakos következmények, melyek a nyomtatható gondolat útját a társadalmakban követték. És századunk, s évezredünk végén az ötszáz éves technika olyan elképesztő forradalmát éljük, melynek általánossá válása épp úgy áldásunkra, vagy átkunkra válhat, mint az atom. Attól függően, kik és milyen indítékkal nyúlnak hozzá. Korunk nagy tudományos- technikai eredményéről, az elektronikus kommunikáció máris létező és akár a közvetlen holnapban megvalósítható, legkülönfélébb lehetőségeiről tudatott bennünket a dokumentumfilm. Elektronika. .. szilícium... lézer nyomtatógép. Fiatal és új fogalmakkal barátkozunk, melyek alkalmazása, rendszerekbe állítása gyökeresen befolyásolja nemsokára életünk számtalan területét, hatással lesz szellemi-kulturális, gazdasági, politikai K/emk'l etünk re-véleked ősünkre, nyelvi akadályokat küzd le, de jótékonyan betörhet legmindennapibb magánszféráinkba is. A film —, mint a műsorelőzetes is jelzi — olyan jöA szakemberek körében egyre nagyobb érdeklődést vált ki a földi légkör fizikai- kémiai összetételének változása. Ma már nyilvánvaló, hogy a változást jelentős mértékben maga az ember idézte elő. Az atmoszféra többek között szerepet játszik a föld melegház- tartásában, fizikai-kémiai tulajdonságai pedig döntő módon befolyásolják az emberi élet feltételeit. A termelőmunkának a légkörre gyakorolt helyi hatása már régen ismeretes. Ennek legjobb bizonyítéka a nagyvárosok légköre. Ezekben a levőt idéz, melyben „a háziasszonyok képernyős számítógépükön rendelhetik meg a szükséges árukat, az érdeklődők a napisajtót a képernyőről olvashatják”. De: „az irodai munka számítógépessé tétele és a dolgozz otthon mozgalom elterjedése mind-mind az életet alapján megváltoztató hatás, amely — félő —, a ma még meglevő közösségek robbanásához fog vezetni, s egyre inkább izolálni fogja a fejlett ipari társadalmak magányérzettől már ma is szenvedő tagjait”. Mindezek együtt járhatnak a Gutenbergtől való búcsúval, meg olyan politikai következmények, amilyenekhez a lehetőségek amerikai stílű alkalmazási területei vezetnek. Ezért az érzelmi kettősségünk a dokumentumfilm nézése közben. „Vajon mennyire vagyunk mi — a társadalom és az egyes ember — gazdaságilag és pszichésen felkészülve erre a küszöbönálló, az életet és a világot átalakító változásra”? — kérdezik a film magyar adaptálói, amikor a rádió- és tévéújság legfrissebb számában már arról olvashatunk, hogy e héttől a mi információs rendszerünkben is megjelenik — egyelőre szerény keretek között? napi háromszor ötperces időtartamban — a hírközlés legkorszerűbb vívmányaként a Képújság. Már e kísérleti adásaiban is azzal a feladattal, hogy a műsor kielégítse az új információs forrással szemben támasztott igényeket. Csütörtökön két műsoresemény is kínálkozott a tévénézőnek. Nagy port vert fel, heves vitát kavart annak idején Regös István Bűn című riport- sorozata a rákospalotai leánynevelő intézetről, s annak egyik lakójáról. Nos, a most vegő hőmérséklete átlagosan egy-két fokkal magasabb (derült, hideg éjszakákon elérheti a tíz fokot is), a páratartalom nagyobb, a szelek ritkábbak, mint a nyílt területeken. A városi levegőben egy nagyságrenddel több por található, mint falun, és nagyobb meny- nyiségű az aerosoltartaiom is. Mindennek a következménye, hogy a napsugárzás intenzitása 10—20 százalékkal alacsonyabb A légkörre gyakorolt emberi hatás mintegy 150 év múlva éri el azt a fokot, amikor észrevehetően megváltozik a föld melegháztartása. látott, Mi történt? című folytatás alighanem hasonló visszhangra számíthat a későbbi tragikus történések révén, melyek indító okait próbálta kibogozni a riporter. A második műsorban kapott helyet e napon Czakó Gábor filmszatírája, a Szén- porcsatá. Az alapötlet kétségkívül jó lehetőséget kínál számos valós, életünket károsan befolyásoló jelenség, szemléleti torzulás akár abszurditásig viteléig. Sajnos, az írói megfogalmazás naturalista hétköznapiságában a téma megfeneklett egy hírlapi tudósítás szintjén. A pécsi körzeti stúdió alkotó törekvése és a szereplő együttes minden iparkodása kevésnek bizonyult a filmszatíra irodalmi-művészi hitelesítéséhez. A veszprémi Petőfi Színház és a televízió közös vállalkozásának eredménye volt Alfred de Musset Lorenzaccio című drámájának tévéváltozata pénteken este. A francia mester romantikusan zavaros műve a XVI. századi Firenzében, a Medicik korában játszódik, de Musset az 1830-as évek párizsi ifjúságának életérzését, nagy eszményekből való kiábrándu'tsá- gát vetíti vissza a történésbe. Poros és meglehetősen érdektelen már ez a história. A születésétől eltelt 140, s a bemutatástól mérhető 90 év pora jócskán belepte. A veszprémi színészek — Blaskó Tamás, Benedek Gyula, Dobák Lajos, Dobos Ildikó, Joós László, Szoboszlay Sándor és a többiek — viszont remekeltek a feladatokban, igazolva társulatuk országos jói hírét, segítve a rendező Hor- ,yáth 7 Gergely igényes elképzeléseit a színpadi játék és a sajátos televíziós kívánalmak ötvözésében. fl>. t.) Fonotéka Balassagyarmaton A könyvtári szolgáltatások fejlődését mutatja, hogy több könyvtárunkban működik zenei részleg. Kialakításukra megyénk anyagi segítséget is kapott a központi alapból. A balassagyarmati Madách Imre városi-járási könyvtár fonoté- kája közei 700 lemezzel várja az érdeklődőket. A hazai és külföldi zeneirodalom szinte valamennyi műfajában lehet válogatni, azonkívül irodalmi és idegen nyelvű hanglemezek hallgathatók meg. A zenei, irodalmi hanganyagból átjátszást is vállalnak. A szeszélyesen kanyargó cserháti utakon minden szépségét fölvillantja az ősz Né- zsa felé utazva. Szelíd hegyek, tágas legelők nyugodt ritmusa telítődik A színek gazdag harmóniájával. A szlovák népdalban megénekelt „virágos nagy mezők” hazájában vagyunk, ahol a hagyomány a mindennapi élet természetes tartozéka. A községbe érkezőt — épp úgy, mint más falvakban — gomba módra szapordó új házak, valamint, a múlt és jelen együttélését fölmutató faluközpont fogadják. Az itt lakó emberek életmódja láthatóan nem tér el a megszokottól. A község életében viszont meghatározó tény, hogy sokuk számára a szorgalmas hétköznapok kiegészülnek a rendszeres együtténeklés örömével. A nézsai vegyes kórus tizenhárom éve sikeres fellépések sorozatán öregbíti a község hírnevét megye- és országszerte. Szarka Lajosné — Marika —, az együttes vezetője példamutatóan tudta megtartani csoportját a hetvenes években, az amatőr művészeti mozgalom ínséges évtizedében is. A forró hangulatú Ko- dály-hangverseny után — melyre az ELTE kórusának közreműködésével került sor — arról kérdeztük, vajon mi ennek a közösségi munkának, állandó emberi gazdagodásnak a titka — Titokról nemigen beszélhetünk — kezdi emlékei rendezését Szarka Lajosné —, sőt inkább közismert események formálták a kórus életét 1969-ben hagyományápoló asszonykórusként kezdtük a rendszeres éneklést. A Röpülj páva mozgalom nyomán san.- te természetes volt, hogy egy ilyen gazdag múltú faluban, mint Nézsa, népdalkor alakuljon. Az éneklés szereitete, a közös élmények sora azután mind nagyobb kedvet adott aiz embereknek, úgyhogy több lelkes férfi csatlakozásával vegyes kórussá bővülhettünk. Sokán tudják, akik ismerik az amatőr eggyüttesek megtartásának nehéz próbáit, hogy a közösség vezetőjének elhivatottsága, ügyszeretete milyen nélkülözhetetlen a megmaradáshoz. Marika közismert áldozatvállaló hiva- tásszeretetéről, fáradhatatlan munkabírásáról. — Nézze, az éneklés számomra, de a családom számára is rendkívül fontos, az életemet meghatározó öröm. Munkáról, áldozatvállalásról tehát hagyományos értelemben nem beszélhetünk. Itt a kórusban együtt énekelnek óvónők, takarítók, nyugdíjasok. Volán-dolgozók, tanácsiak, tanítók és még sokan mások. Számunkra a személyes példa valóban fontos lehet. Az emberi hozzáállás mellett döntőnek tartom az állandó szakmai készenlétet. Ezen a területen jelentős segítséget kaptunk Réti Zoltántól, a balassagyarmati zeneiskola igazgatójától, és Guthv Éva tanárnőtől. Az ő hozzáértő, türelmes tanácsaik úgy érzem meghatározták fejlődésünk színvonalát Köszönet érte, hiszen a segítséget mi mindig örömmel fogadtuk és fogadjuk a jövőben is. Első igazán torokszorító nézsai fellépésünk óta sok idő telt már el. Az együttes rendszeres vendége a szövetkezeti kórustalálkozóknak — hisz fenntartónk a Börzsönyvidéki ÁFÉSZ —, a nemzetiségi rendezvényeknek. Püspökladány, Pécs, Bánk, a csehszlovákiai Vilke fontos mérföldkövek, jelentős sikerek állomásai Épp úgy számon tartjuk ezeket, mint a szlovák nemzetiségi hanglemezt, melyen szép anyagot éneklünk. Természetesen a kiemelkedő szereplések mellett nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres próbákat, a közösségkovácsoló meghitt együtt- léteket. Szarka Lajosné befejező mondata, ha nem is árult el titkot, de a hírnév és sikersorozat lényegét foglalta össze. Miként vélekedik a köz i leesnek erről a nagyon fontos megtartó erejéről az együttes néhány tagja? Fehér Ferenc kertész, a falu jól ismert verselő embere, rigmusköltőle, a lakodalmak és a vegyes kórus elmaradhatatlan szerephétköznapjai lője: „Mondhatom, hogy 4 művészeteket kedvelő és velük foglalkozó családból származom A n épszí nműj áíszásiól a kóruséneklésig sok műfajt végigpróbáltam én is. Amíg egészségem engedi, nagy kedvvel énekelek. Nagyon szép és fontos számomra minden idő, amit a kórussal együtt töltök,” Feri bácsi, az alapító férfita- gok közé tartozik. A nyugdíjhoz közeledve véleményét életpályájával igazolja. Fehér Ferenc egy év múlva megy nyugdíjba. A férfi alapító tagok közé tartozik. Jánszky Etelka, a körzeti általános iskola fiatal igazgatónője. Néhány éve tagja az együttesnek. Miért? ..Nehéz erre a kérdésre röviden választ adni. Talán ezért, mert mindenkinek szüksége van a közösséghez való tartozás tudatára. A közös erőfesz: érek sikert érlelő öröme. a rendszeres próbák ém- beközell hangulata, a szereplések e megújuló izgalmai mrncl r ;nd a hétköz,nanoic munkájához is erőt adó közösségé avatják a nézsai vegyes kórust”. Németh János István Kis nagyfiúk Nt/ifVÁn Szakmai ártalom, hogy én magam akkor 1171.TUll kaptam fel a fejem, amikor azt olvastam Kocsis L. Mihály új könyvében: „Tizenkét éves alig múltam, akkoriban, sok minden megértése még előttem volt, s bár a férfiak és nők sajátos viszonyáról már akkoriban is volt némi elképzelésem, ismereteim bővüléséért ma is elsősorban azokat az edzőtábori időket áldom”. Nocsak! Már megint szex? Ez az. Már nagyon régen kíváncsi vagyok arra, hogy mi történik, amikor egészséges fiatal férfiakat és nőket hosszú hetekre egymás mellé zárnak edzőtáborozások alkalmával. És most végre megtudom. Izgatottan olvastam tovább, de csalódnom kellett. Kocsis L. Mihály, aki röpke néhány sorban kiskamaszkori élményeit is feleleveníti —, amikor papája szárnyai alatt, mint az igazgató kisfia ismerkedett az ötvenes évek magyar élsportjának nagyfiúival. Tatán — diszkréten megkerüli a részleteket. Ami különben érthető is. Nyilvánvalóan a részletekkel akkoriban még nem nagyon lehetett tisztában. De a dolgok —, mint említi — kezdtek körvonalazódni. Mindezt, amit eddig elmondtam, persze, nem szabad félreérteni! Nem szeretnék becsapni senkit, ez a sportkönyv nem a sportoló ember szexuális kapcsolatairól és gyakorlatáról szól, hanem egyszerűen a sportpályák önkéntes foglyairól, akik életük legtevékenyebb éveiben kötik magukat ehhez a tevékenységhez. A versenysportoló — ezt eddig is tudtuk — szinte kizárólagos érdeklődéssel fordul választott „pályája” felé, ami tehát vele és körülötte történik, az számára teljes élet. Izgalmasabb, mint az „átlagemberé”, mert kihegyezettebb, de bezártságával ugyanakkor esendőbb is. Talán furcsa a jelző, ha azt mondom: már-már megható arról olvasni, hogy bizonyos tekintetben milyen kisfiúk ezek az annyira körülcsodált nagyfiúk, s bevallom, hogy számomra, aki nem vagyok a sport „rajongója”, éppen azért nagyobb élmény olvasgatni ezt a könyvet, mert — nemcsak, hogy többet tudok meg minden korábbi információnál magiról a sportról, de mintegy irodalmi élményként általában is többet tudhatok meg az emberről. Az ember fut, ugrik, erőlködik, holmi célok elérése érdekében, s ezenközben önmagát építi és rombolja, gyarapítja és fogyasztja. Most szégyelljem magamat azért, hogy a sport nekem akkor igazán szép, ha nem héroszok küzdelmét láthatom benne, hanem a hozzám (hozzád, hozzánk) hasonló esendő ember erőfeszítését? Amelyben ráadásul —, mint Ba’czó barátunk mondja — „olykor-olykor még győzni is lehet”. IIyt hiszem különben. ho£y Kocsis L. Mihály a Sportpályák foglyainak szerzője is így gondolkodik, ami talán meglepő egy sportkönyv szerzőjétől, de nekem nagyon rokonszenves. Dr. Veres Pál Áz ember és a földi légkör műsor kedd/ KOSSUTH RADIO: 8.27: A lőporsziget lakói 8.57: Népdaiesokor 9.44: Gyermekkönyvhdt 19.05: MR 10—14 10.35: Zenekari muzsika 11.06: lakács Pál mélyhegedűn játszik 31-39: Tigrisugrás, XVfii. rész 12.45: Törvénykönyv I. 1.00: A Rádió Dalszínháza 14.15: A Magyar Rádió népi zenekara játszik II. 44: Élő világirodalom 15.03: Bartók: Kossuth-szimfónia 15.28: Nyitnikék 16.00: Ruggiero Ricci Sarasate- müveket hegedül 10.30: Zengjen a muzsika 17.05: Arcélek 17.35: Holborn: Erzsébet-korabeli táncok 19.15: Jugoszláv művészek operafelvételeiből 19.49: Berki László népi zenekara játszik 20.00: Olajmosta fjordok 20.30: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 21.17: Amit az iskolától várnak* III. rész 21.47: Joan Sutherland két operettdalt énekel 22.30: Kodály Zoltán rádióelőadá23.02: Bach: Musikalisches Opfer 23*50: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Hegedűs Lászlóné népdalokat énekel 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekkónyvhét 12.35: Melódiakoktél 13.23: Látószög 13.28: Éneklő ifjúság 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik 18-47: Nótamuzsika 19.14: Az Ambrosian kamarakórus Beethoven-kánonokat énekel 19.25: Magyar mérnök Algériában. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül 20.52: Az év legjobb tánczenei felvételei 21.33: Fenntartott hely — sikeres műsoraink számára 21.33: Embermesék. Neve: Völgyes Rózsa 22.15: A rézmetsző 23*20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. (A tartalomból: munkahelyi művelődés. — Üvegművészetünk a XV. századtól a XIX. század végéig.) Szerkesztő: Antal Magda. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (A BAZ megyei tanács vb előterjesztést hallgatott meg a miskolci hulladékíel- dolgozó mű tanulmánytervéről. — Új kisegítő iskolát adnak át Egerben.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé: Beszéljünk oroszul (kezdőknek) 8.25: Fizikai kísérletek (Középisk. II. oszt.) 9.00: Orosz nyelv (Alt. lsk. 5. oszt.) 9.10: Magyar nyelv (Alt. isk. 1. oszt.) 9.25: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 7—8. oszt.) 10.00: Történelem (Alt. isk. 5. oszt.) 10.30: Deltácska 10.50: ltíesüss! 11.15: Képújság 13.50: Iskolatévé: Fizikai kísérletek (ism.) 14.00: Deltácska (ism.) 14.20? Beszéljünk oroszul (ism.) 14.40: Osztályfőnöki óra (ism.) 15.05: Történelem (ism.) 15.35: Napköziseknek, szakköröknek 16.10: Hírek 16.15: Magyar rövidfilmek távoli tájakról 17.15: A televízió sanzonpódiuma 17.50: Reklám 17.55: Képújság 18.00: Sportmúzeum 18.20: Pannon krónika 18.50: Reklám 19.05: Tevétorna 19.10: Olvassatok minden nap! 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Liszt Ferenc. Tévéfümsoro- zat. XVI/ll—12. rész 20.50: Stúdió ’82. 21.50: Szép magyar tánc 21.55: Beszélgetések Goda Gáborral 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Parabola (ism.) 20.30: Egészségünkért! 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: Liszt: A-dúr zongoraverseny 21.20: ..Hamburg nappal és éjjel”, a Reflektor-szerkesztőség műsora 21.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 19.30: Tv-híradó 20.00: Ne feledkezzenek meg rólunk. Jugoszláv filmdráma 21.40: Az Egyesült Államok jelene. Dokumentumfilm 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Az öszvér nem megy esküvőre. Színes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A kis darázs. Színes francia film. — Kohász: Megáll az idő. Színes, magyar film. — Tarján vendéglő: Elvis Presley. Színes, zenés amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Nyom nélkül. Színes magyar bűnügyi film. — Nagybátonyl Petőfi: Fekete tyúk. Színes, látványos, szinkronizált szovjet film. — Pásztói Mátra: Katonadolog. Színes, szinkronizált szovjet filmdráma. — Rétság: Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm. — Kisterenye: Kilenctől — ötig. Színes, szinkronizált amerikai filmvíg játék. 4 NÓGRÁD — 1982. november 30., kedd
