Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
Bővül a az igazgató A Miníbsztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott az állami vállalati irányítási és szervezeti rendszer fejlesztésére, amelynek célja, hogy növekedjék a vállalatok ruga’; mássága, belső egységeinek önállósága, érdekeltsége, s szélesedjék az irányításban és a vezetésben a kollektivitás, a demokratizmus. Ezt a törekvést segíti a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének fejlesztése, a vállalati igazgató tanácsok jogköirónek bővítése, a vállalati magasabb vezető állású dolgozók kiválasztási <y> kinevezési gyakorlatának, továbbá a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése. Felügyelő bizottságok egyes vállalatoknál eddig is tevékenykedtek. "Feladatuk azonban a gazdálkodás utólagos elemzéséire és értékelésére szorítkozott. Az új szabályozás szerint a jövőben a felügyelő bizottságok végzik a minisztériumok, illetve más alapító szervek helyett az átfogó felügyeleti ellenőrzést, ők értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét. Véleményükkel elősegítik a felügyeleti szervek irányító munkáját, a munkáltatói jogok gyakorlását, ök véleményezik a vállalat középtávú tervkoncepcióját, a tevékenységi körrel, a lényegesebb szervezeti változtatásokkal kapcsolatos elgondolásokat, a vállalaton belüli irúnyitá- sd, érdekeltségi rendszer fejlesztésének irány, elveit. Az új feladatkörrel felruházott felügyelő bizottságokat a felügyeleti szervek szervezik, részben a már működőkből, részben újak létrehozásával, A korábban létesített és nem átszervezett felügyelő bizottságok megbízásuk visszavonásáig vagy lejáratáig folytatják tevékenységüket. Igazgató tanácsokat eddig csak a trösztöknél szerveztek. Igazgató tanács megnevezéssel vállalatoknál Is létrehoztak esetenként testületet az igazgató mellett, ezek a szervek azonban az igazgató tanácsadó testületéként működtek. Ezentúl a felügyeleti szerv jelöli ki azokat a trösztöket és vállalatokat, ahol döntési jogú igazgató tanácsokat kell szerepük tanácsoknak szervezni. Meghatározzák összetételüket, továbbá azokat a kérdéseket, amelyben a döntés joga az igazgató tanácsót illeti meg. Ilyenek lehetnek például a vállalat hosszú és középtávú terve, a gazdasági és műszaki fejlesztés irányai, jelentősebb fejlesztések, a vállalaton belüli irányítási, érdekeltségi rendszer meghatározása és működtetése: Vagyis az új szabályozás — az eddigi tapasztalatokra támaszkodva — oly módon szélesül az igazgató tanácsok jogkörét, hogy a vállalati úgynevezett stratégiai kérdések eldöntését rájuk bízza. Ily módon a vállalat hosszabb távú fejlődését meghatározó kérdésekben a döntés intézményesen kollektív alapokra helyeződik. Ez biztosítja a sokoldalú mérlegelést és a vezetés egységét a végrehajtásban. A vállalat vezetéséért természetesen továbbra Is az igazgató felelő«. A vállalati vezetők kiválasztásában a bevált káderpolitikái elvek érvényesítése mellett az eddigieknél korszerűbb módszereket alkalmaznak majd. Mind szélesebb körben kell a vállalati vezetőket pályázat útján kiválasztani és a kinevezések is mindinkább határozott időre kell, hogy szóljanak. A vezető állású dolgozók részére a kinevezéskor konkrét követelményeket kell előírni, figyelemmel a vállalat helyzetére és feladataira. Az igazgatóhely éti. esek felett a munkáltatói jogokat a jövőben nem a minisztérium, hanem a vállalat igazgatója gyakorolja. A vezetők kiválasztásakor, a kinevezésekor érvényesülnie kei] a munkahelyi demokratikus fórumok véleményének is. A Minisztertanács a vállalatok vezetőinek feladatként szabja meg, hogy fejlesszék a trösztökön, vállalatokon belüli szervezeti, irányítási és érdekeltségi rendszert. Ezzel el kell érni azt. hogy az elkülönült szervezeti egységek érzékeljék a piaci hatásokat, érdekeltek legyenek a gazdálkodás eredményességében és megfelelő hatáskörökkel rendelkezzenek. Ehhez az irányitó szervektől is megfelelő segítséget kell kapniok. (MTI) Hegnyílt a spanyol parlament Csütörtökön ünnepélyes kül- törvényhozás két háza — kép- aőségek között megnyílt Spa- viselőház és a szenátus — nyolország új, szocialista pár- együttes ünnepi ülésén, a háti többségű parlamentje. A gyományokhoz híven, I. JáHazánlcba érkezett a nicaraguai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Miguel D, Eecoto Brockmann, a Nlcara* guai Köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. Jelen volt Eva Conrado Flores, Nicaragua magyarországi nagyköveA nap folyamán a Külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—nicaraguai tárgyalások. A szívélyes légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a két orazág közötti kapcsolatok alakulását Este a Külügyminisztérium vendégházában Púja Frigyes díszvacsorát adott Miguel D, Escoto Brockmann tiszteletére. (MTI) Hans-Dietrich Genscher Magyarországra látogat púja Frigyes küUSgymlnisz- Genscher, a Német szövetségi tér meghívására november Zfí- Köztársaság an hivatalos látogatásra ha- ° zánkba érkezik Hans-Dietr'.ch re. külügyminiszte(MTI) nos Károly király trónbeszédet mondott Beszédében utalt arra, hogy csaknem egy hónappal ezelőtt a spanyol nép szabad akaratából, lelkiismereti meggyőződéséből választott ilyen összetételű parlamentet. Hangsúlyozta, hogy a spanyolok reménységgel és.várakozással tekájá’llf #^**S§rä,t munAz államfő 18 perces beszédében a gazdasági nehézségekkel küzdő ország gondjainak megoldásában való aktív közreműködésre szólította fed a parlament két házának tagjait. A továbbiakban felhívta a ügyeimet arra, hogy a létrejött demokratikus intézmények védelme, a demokratikus folyamatok megszilárdítása rrv'nd a törvényhozásnak, mind a végrehajtó hatalomnak egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. A király a trónbeszéd jelentős részét a hadsereg és terrorizmus viszonyának szentelte. Végezetül felszólította a pártokat, hogy politikai szembenállásukon felülkerekedve, képviseljék a választók érdekeit, az alkotmányos életet. Po* fugái ia Decemberi próbatétel Nehéz és viharos év vége vár Portugáliára. November utolsó napjaiban megkezdődött a december 12-én esedékes helyhatósági választások kampánya. A választási hadjárat különösen heves és könyörtelen. Arról van ugyanis szó, hogy ezek a választások egyben egy sajátos „népszavazás” szerepét is betöltik. Most dérül majd ki: miképpen vélekedik az ország népe arról az október-november fordulóján életbe lépett új alkotmányról, amelyet a jobboldali politikai erők nyomása kényszerített ki. „SZEGFŰK FORRADALMA” A harc frontjainak felvázolásához emlékeztetni kell arra, hogy 1974-ben a „szegfűk forradalma”, amelynek végrehajtásában a hadseregen belüli baloldali és demokratikus erők döntő szerepet játszottak, nem csak a sok évtizedes fasiszta diktatúrával végzett. A forradalom után a politikai inga a tömegek természetes mozgása következtében erőteljesen kilengett balra. Ennek a kilendülésnek « tartósítását és intézményesítését az ország stratégiai telyzete és belső osztályerőviszonyai nem tették lehetővé. Hiszen Portugália az Atlanti-óceán partján, az Ibériai-félsziget nyugati szegélyén fekszik és 1949, tehát létrehozása óta tagja a NA- TO-nak. A „szegfűk forradalma” azonban ahhoz elég erős volt, hogy a demokratikus áramlat 1976 áprilisában olyan alkotmányt fogadtasson el, amely továbbra is a szocializmus felé való átmenet biztosításában jelölte meg az állam tő feladatát. JOBBRATOLÖDÄ8 A NATO urai és a továbbra is erőfölényben levő portugál polgári erők természetesen mindent elkövettek, hogy ezt meghiúsítsák. Ennek következtében a kormányhatalom súlypontja az elmúlt több mint fél évtizedben egyre jobbra csúszott. Az alkotmányos kormányok sorát Mario Soares vezetésével egy szocialista kabinet nyitotta meg. Ez a kormányzat azonban megbukott, mert sem gazdasági, sem politikai kérdésekben nem tudott ésszerű megoldást kinálnl a tényleges jobboldal programjával szemben. E kudarc magyarázata az völt, hogy a szocialisták erejét lekötötte a portugál kommunistákkal és az alkotmány garantálására létrehozott forradalmi tanács baloldali katonáival vívott küzdelem. Ez a folyamat végül is a szocialista párt kormányának felmorzsolódásához és 1979 őszén a jobboldali „nagy koalíció” győzelméhez vezetett. A „nagy koalíció” a magát „szociáldemokratának” jelölő polgári középpártból és a „Demokratikus Centrumuniónak” (CDS) nevezett keményebb jobboldali pártból állott. (A forradalom tömeghatását mutatja, hogy a polgári közép szociáldemokratának, a jobboldal pedig centristának nevezte önmagát.) A „nagy koalíciót” a „szociáldemokraták” rendkívül Géczi János beszéde (Tolytatás az 1. oldalról.) mi Nógrád megyeiek és elvtársaink a távoli Szibériában. Az együttműködés gazdag másfél évtizedéről adhatunk számot. Rendszeresek a párt-, állami, tömegstervezeti tisztségviselők, aktivisták, az építőimunkában kiemelkedő munkások tapasztalatcseréi, mun- kajellegű látogatásai. Gazdasági eredményekben, településfejlesztésben, szolgáltatásban, kulturális, egészségügyi tevékenységbe»» is gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki ipari és mezőgazdasági üzemeink és különböző intézményeink között. Pártjaink kongresszusainak határozatait, a politikai gyakorlat tapasztalatait, élénk érdeklődéssel kísért előadásokon ismertetik a legjobb propagandisták. Kemerovo nevét viselik Salgótarján legszebb fekvésű lakótelepe tíz év óta Kemerovó nevét viseli, s a testvérvárosában is épül a Salgótarján-városrész. Eredményesen formálódnak Balassagyarmat és Novokuznyeek testvérvárosi kapcsolatai. Sokoldalú a kulturális együttműködésünk is. Rendszeresek és sikeresek a kiállítások, a művészegyüttesek kölcsönös bemutatkozásai. Újságírók irodalmi riportok formájában adták közre élményeiket, egymás életébe, kultúrájába kétnyelvű kiadványok, kötetek nyújtanak bepillantást. Az üzemi, Intézményi, Iskolai MSZBT-tagcsoportok különösen eredményesen munkálkodnak a barátság elmélyítésén. A különböző munkaformák, a közvetlen légkörű találkozók, megbeszélések jelentős mértékben járulnak hozzá, hogy a hasonló jellegű ipari, mezőgazdasági üzemek, kulturális, egészségügyi Intézményei? dolgozói, a szocialista brigádok tagjai, művészek, sportolók jobban megismerjék egymás életét, munkáját, hasznosítsák az eredményes módszereket, értékes tapasztalatokat, s élő, eleven barátság formálódjék a nógrádi és a kemerovói emberek között. Nemzeti érdekünk, hogy tovább erősítsük gazdasági együttműködésünket, számunkra kiemelkedő fontosságúak politikai, kulturális kapcsolataink. Nógrád népe, Palócföld lakossága különösen súlyos örökséggel indult el a szocialista fejlődés útján. A salgótarjáni iparmedence munkásait az embertelen kizsákmányolás, a falvak parasztságát a szegénység, a nincstelenség sújtotta. Megyénk történetének legdicsőbb lapjait a kapitalista rendszer ellen harcoló szervezett munkásmozgalom írta. A kommunista párt a nehéz évtizedekben — sokszor súlyos megpróbáltatások, üldöztetések közepette, áldozatok árán — is vezette a nógrádi munkások harcát a megélhetésért, emberibb életért, egy új társadalom megteremtéséküszöbén dinamikus és harcias vezetője, Sa Carneiro Irányította. Ö azonban mindmáig felderítetlen körülmények között 1981_ben repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. így került kormányra a jelenlegi miniszterelnök, a lényegesen szürkébb profilú Pinto Bai- semao. TÄMADÄS AZ ELNÖK ELLEN A kormányon levő jobboldal és Soares szocialista pártja politikai harcot vívott egymással — de abban egyesítettek, hogy meg kell szüntetni az 19i’6-ban születeti alkotmány őrzésével megbízott katonai forradalmi tanácsot. Ehhez persze módosítani kellett az alkotmányt. Ám Eanes tábornok, köztársasági elnök — aki pedig nem tartozott a baloldali főtisztek közé. úgy látta, hogy a demokratikus vívmányok maradványainak megvédéséhez szükség lenne a forradalmi tanács fenntartására. A politikai harcot ért. A szocialista társadalom építése felszabadította azt a hatalmas alkotó energiát, amely az emberek tudásában, szorgalmában, munkaszeretetében fejeződik ki. A marxista —leninista párt vezető szerepe és a tömegek tettrekész- sége, a politika iránti bizalom az a hajtóerő, amely a szocializmus építésében felbecsülhetetlen eredményeket hozott, átformálta a megye arculatát, dolgozóinak, lakosságának gondolkodását, életmódját. E kiállítással is érzékeltetni szeretnénk, hogy a felszabadulás óta milyen jelentős fejlődés történt az élet minden területén. A szocialista építés eredményei, az alkotó ember sikerei önmagukért beszélnek. Hagyományos, régi üzemeink lényegesen bővültek, modem gépekkel, berendezésekkel korszerűsödtek. Űj gyárak, iparágak honosodtak meg. Kohászati, gép-, építőipari, ruházati termékeink többsége jó minőségű, versenyképes, bizonyítja a munkások, értelmiségiek hozzáértését, munkaszeretetét. Hírnevet szereznek itthon és külföldön egyaránt. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és megerősödése — a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére — ma biztos megélhetést nyújt a parasztságnak Nógrád hegyes-dombos vidékén. Nagymértékben fejlődtek az élet- és munkakörülmények. Salgótarján ma szocialista munkásváros, központja a tervezők, az építő ember bátor, szép alkotása. Balassagvarmaton is nagyarányú városépítés folyik. Örömmel tölt el bennünket épülő, gazdagodó falvaink látványa. A családok többsége korszerű otthonokban él. Műszaki fejlesztéssel, rekonstrukciókkal csökkentettük az egészségre ártalmas munkahelyeket. Létrejöttek a színvonala® egészségügyi ellátás, a kulturális élet, a pihenés és szórakozás alapvető feltételei Is. Értelmes élet Legtöbbet azonban maga az alkotó ember változott. Gondolkodásmódját, cselekedeteit a szocialista erkölcs, érték-» rend hatja át. A fegyelmezett munka, a tanulás, az értelmesebb életcélok, a közösségért érzett felelősség jelzik^ ezrt a folyamatot. Ápoljuk gazdag munkásmozgalmi hagyományainkat, Nógrádi Sándor, szalvai Mihály, Kakukk József, Furák Teréz — és mások — emlékét. Külön is szólok a közelmúltban elhunyt Po'.hornyik Józsefről, akinek személyesen nagy szerepe volt testvérkapcsolatunk alakulásában, őrizzük, fejlesztjük a munkásság gyarapodó értékeit. A közös érdekek alapján a szocialista nemzeti egység fejlesztésében jól együttműködnek munkások, parasztok, értelmiségiek. Az itt élő művészek — mint azonban elvesztette és hónapokig tartó küzdelem után végül életbe lépett az új, a „szegfűk forradalma” utáni második portugál alkotmány. Ennek legfontosabb jellemvonása az volt, hogy megszüntette a forradalmi tanácsot és lényegében Jogilag is átalakította Portugáliát „hagyományos” nyugat-európai polgári demokráciává. További következménye az lett, hogy a hadsereg ellenőrzése a megszüntetett forradalmi tanács helyett a hadügyminisztérium (tehát a jobboldali kabinet) kezébe került. A decemberi helyhatósági választások jelentősége éppen ezért nő túl a helyi, törvényhatósági kereteken. Elvben elképzelhető, hogy ha a baloldali erőket tömörítő és a kommunisták által is támogatott választási blokk, az Egyesült Népi Szövetség befolyása erőteljesen megnövekszik, akkor sor kerülhet új parlamenti választásokra. A másik — és valószínűbb — lehetőség azonban az, hogy a jobboldali koalíció és a szocialisták nagyjából megőrzik pozícióikat t •<-ie-) a kiállított képeik is tanúsítják — elkötelezettjei a szocialista társadalomnak, értő módon fejezik ki életünket, formálják közösségünk ízlését, gondolkodását. Művelődi közösségek sora őrzi és ápolja Madách Imre, Mikszáth Kálmán szellemi örökségét, a munkáskultúra, a palóc népművészet és nemzetiségi kultúra hagyományait. Az Itt 'Is látható gyermekrajzok az ifjúság körében folyó kulturális ncvelőmunkából adnak ízelítőt. Erő a barátságban A szocialista éoítés eredményei elmélyítették megyénk lakosságában is a szociális a hazafis:' r. s a proletár internacionalizmus érzését, az alkotó ember, s. a munka tiszteletét. A baráti érzelmek nyomán kifejeződő tennlaka- rás még szorosabbra fűzi népeink kapcsolatát és erőt ad ahhoz, hogy vállvetve küzd- jünk a legfontosabb célokért: a szofr.nUz.mus építéséért, a világ békéjéért. Ebben látjuk biztosítékál annak is, hogy kénerek 1-zsűrik megoldani a szocialista építés jelen szakaszának összetettebb, bonyolultabb feladatait, s a nehezebbé vált körülmények, feltételek közepette is megvalósítjuk az. MSZMP XII. kongresszusán kitűzött célokat Végezetül Géczi János köszönetét mondott azoknak, akik közreműködtek a kiállítás létrehozásában, az egyhetes program kialakításában, így többek között az MS7.BT országos elnökségének, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza vezetőinek, munkatársainak, a megyei tanácsi a Nógrádi Sándor Múzeumnak és Nógrád megye üzemeinek. Bejelentette, hogy a kiállítást a szovjet állam fennállásának 80. évfordulója tiszteletére testvérmegyénknek, K emerovónak ajándékozzuk. * Az ünnepi megnyitón közreműködött Sándor Zoltán versmondó és a szécsényi ALBA együttes. Az estet a Nógrád táncegyüttes és a dézsái vegyes kar műsora tette még emlékezetesebbé. A rendezvénysorozat további eseményeire az elkövetkezendő napokban kerül sor a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, ahol december 3-Ig zajlanak a különböző kulturális programok. Érdekek egyensúlya Mérleget készíteni igazán korai volna, hiszen nincs még három hete, hogy a madridi találkozó felújította munkáját. Az európai biztonság és együttműködés megőrzésével és fejlesztésével foglalkozó tanácskozás eddigi munkanapjai is alkalmat adtak azonban arra, hogy a megfigyelők levonják az első, óvatos következtetéseiket. A szovjet—amerikai \ i- szonnyal összefüggésben érdeklődést keltett Madridban az amerikai küldöttség újonnan kinevezett helyettes vezetőjének, Robert Dole szenátornak a keddi felszólalása. Nos, Dole mondán dójából ezúttal sem hiányoztak az amerikai részről immár „megszokott” szovjeteilenes vádaskodások, s az az óhaj sem, hogy a kelet—nyugati viszony javításának előfeltételeként a szocialista országok változtassanak eddigi követett politikájukon, líz a követelés nem jele ltett újdonságot, hiszen az utónhi napokban a Fehér Házból a külügy- és a hadügyminisztériumból meglehetősen sűrűn hangzottak el hasonló szavak. Mégis, némi reményre ad okot az, hogy a szenátor mellőzte a szélsőséges kirohanásokat, s ha nem is használta az enyhülés kifejezést, egyre-másra ismételgette a „harmónia” szót. Mennyire más volt az a tartalom és az a hangnem, ami a szovjet küldöttség helyettes vezetőjének válaszát jellemezte! Jurij Dubinyin nagykövet joggal emlékeztetett arra, hogy az 1975-ös helsinki záróokmány az érdekek egyensúlyán alapszik, ezért rá hivatkozva, egye: tn országot sem lehet pellengér» re állítani.
