Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

I Hangszóró mellett A kamikazékárnyékai — Barátaim,, azokra a ka­mikaze pilótákra —, akik msz- szatértek... Szegény ördö­göknek legalább a fele tiszti­iskolás volt, meg tartalékos zászlós. Egyhetes gyorstalpa­lót kapták... aztán alászol- gája, mehettek. öngyilkos pilótákról beszélünk... hát azok még el sem hagyták a kifutópályát, már félhoitak voltak a rémülettől... Azok az igazi hősök, akiknek sikerült épen visszaevickélnL.. * Stewart Parker Britaatban született és végeredményben ez is sok mindent megmagya­ráz abból, miért éppen ezt a témát választatta rádiójáté­ka tárgyául, miért érdeklődik szenvedélyesen, vagy éppen ellenkezőleg, máért akar saen- vedélytmenteaen szembenézni (és mindannyi unkát szembe­nézetni) a hősiesség, as ön- feláldozás, a küzdelem való­ságos értelmeivel, értékéinél, mindazzal, ami ekörül egyál­talán megragadható. A *ha- z apufogta tás" leJepteaéae eb­ben az esetben egy bajtárai összejövetel keretem belül (és azon kívOD történik, olyan bajtársak talfflkozóját ra­gadja meg, amelynek részt­vevői közül egyetlen egy sem repült át ellenséges hajóra aj­kán a haza és a császár nevé­vel, hogy gyilkos mám­éi óját önmagával együtt cél­zottan felrobbantsa és így süllyessze el a második vi­lágháborúban oly nagy sze­repet játszó amerikai anya­hajók valamelyikét. A kami­kaze földi legénység bajtársi találkozója című eredeti hang- játékot a hét elején mutatta be a rádió, Orbán Tibor ren­dezésében (dramaturg Mes­terházi Márton). A földi kiszolgáló személy­zet (nagyobbrészt szereplők) megmaradt tagjai között fog­orvos (Kálmán György) pol­gári járatú pilóta (Öze La­jos), pékmester (Szabó Gyu­la), biztosítási szakember (Kézdy György), taxisofőr (Fodor Tamás), ezenkívül al­kalmazott és másodpilóta (Schubert Éva, Fülőp Zsig­mondi kapott „teret" a játék­ra földi körülmények között, mai viszonyok terjengős is­mertetésével, a mai Japán egyik általuk megjelölt hét-/ köznapján, amely éppoly jó az ivásra, mint bármely más nap az egyforma szürkeség­ben. Ha foglalkozás szerint és az emlékezés alapján is sok mindenben eltérők Par­ker szereplői, egyvalamiben megegyezhetnek; ők túlélték a J>ősi korszakot", soha sem kerültek igazán veszélybe; hogy alkalmuk volt biztonsá­gos helyről megfigyelni a ha­lálba indulók ábrázatát Éppen ezért sokat tudnak az életről. Keveset tudhatnak a halálról és hogy mennyire mást gondolnak az „ősi szel­lemről", a japán katona, a kamikaze, * szamuráj valósá­gos belső indítékairól, meg­győződéséről, hősiességéről, vagy gyávaságáról, nos, ép­pen ez a különbözőség adja a játék dramaturgiai lehetősé­gét a részeg handabandázás- ra, „hazapufog tatásra”, a múlt újra értékelésére, már ami a japán konvenciókat Il­leti. De ez az a pont is, ahol a földi legénység, túl az ala­pos elázéson, egymásnak is esik, önmaga provokálására is kész, hogy azután egy fe­leslegesen és éppen ezért ne­vetségesen pitiáner mai hős­tettben az egész társaság le­lepleződjön és ezzel az író le­leplezni véli a legendás kami­kazék hősiességét is. Az öre­gedő polgári pilóta és a taxi­sofőr ellop egy könnyű gépet és bár időközben meggondol­ja magát, géphiba miatt sik­lórepülésben egy könyvtár­busznak ütközik és szörnyet­hal. * A jó művek sajátja min­denesetre a többértelműség, többjeién tőség túl azon, hogy mindemellett világosnak is kell lenniük, közérthetőnek, de a történet mindig hordoz egy második jelentést is. Par­ker hangjátéka azonban egy harmadikat, sőt egy negyedi­ket és .egy sokadikat is hor­doz, azaz jóval több a hátsó gondolata, mint amennyi még hasznára válna. És ez aligha a téma hibája. Ha meggon­doljuk a hangjáték őse, Brecht : Az óceánrepülés (Oze­anflug) című műve kihúzza a mai középnemzedékhez tar­tozó ír—angol író lába alól a szőnyeget, majd azt írtam: repülőszőnyeget, már ami a repülés valamiféle hősiessé­gét illeti. Ilyenkor az ember körülnéz; mi maradt még és a mai megoldások közül vá­laszt egyet, felkap egy legen­dás erejű kardot, azt azután roegélezi a másik oldalán is, és a kétélűvel megpróbál na­gyon kétértelmű lenni. Ez többnyire sikerül is, elég, ha az utóbbi évtizedek (deheroi- zálási eredményeit (?) sorra vesszük. Mert mindenképpen helyes és igaz, hogy „semmi sem úgy történt... ” így szü­lethetett talán a kedves mon­dás: „azt soha sem tudhatjuk, hogy mit hoz a múlt.. * Parker darabjában ugyanis a kamikazék is „megkapják a magukét", a japán szellem nemkülönben és mindez vég­eredményben felfogható úgy is, ahogy nyilván felfogta a magyar dramaturg és a ren­dező; itt nincs másról szó, mint arról, hogy azok beszél­nek hősiességről, akik soha sem tudták, mi fán terem az ilyen gyümölcs! Ez a darab nem csupán a túlélők hamis pátoszét tárja elénk, de ma­gát a hősiességet, azt o hely­zetet sem hagyja érintetlenül, amelyben a hősök kényszer- Herkulesként éltek és meg­haltak. Írhatott volna róluk is, írhatott volna másról Is. Egészen másról. Szerencsé­re Kálmán Györgyöt, az ezút­tal is nagyszerűen játszó Öze Lajost, Szabó Gyulát mindaz nem zavarta, elég volt elfo­gadni: a szakét nyakaié mai ..hősök” ismerősek valahon­nan. A kamikazék meg tovább hallgatnak. (T. Pataki) Gyakoribb szerep Salgótarján zenei életében X Salgótarjáni Állami Zene­iskola hangversenytermében felépített orgona mind gyak­rabban kap szerepet a város zenei életében. Az Országos Filharmónia az évad öt hang­versenyéből kettőt az orgona­muzsika kedvelőinek szánt :de„ cember 13-án Ella István és a Corelli kamarazenekar kon­certjére, majd február 28_án Lantos István orgonaestjére kerül sor. A várható érdeklődésre va­ló tekintettel a zeneiskola és a megyei művelődési központ közös szervezésében a fentie­ken kívül négy orgonaest lesz, melyeken a magyar orgonis­ták kitűnő képviselői lépnek fel. Elsőként Kovács Endre or­gonaművész vendégszereplé­sét várjuk november 26-án, pénteken hét órakor. Kovács Endre a hatvanas évek köze­pén szerezte művészi diplomá­ját. Több lemezfelvétele közül kiemelkedik Liszt műveinek előadásával elnyert aranyle­mez dija. Hazánkban már rég­óta ismert nevű művész, de Csehszlovákiában, az NDK-ban és NSZK-ban, Hollandiában, Szovjetunióban és Jugoszlávi­ában is Ismerősen cseng ma már a neve a hangverseny-lá­togatók előtt. A továbbiakban február 4- én Koloss Istvánt, ezúttal or.. gonamű vészként ismerhetjük meg. A koncert érde­kessége lesz egy ősbemutató. Torják Vilmos, a salgótarjáni zeneiskola tanára .orgonaverse­nyének első előadására kerül sor. ' Március 25-re Kárpáti Ist­vánt várjuk, ö Gergely Fe­renc növendékeként végezte el a Zeneakadémia művészképző­jét az ötvenes években. Taná­ri munkája mellett hazai és külföldi hangversenyek tették nevét ismertté. Márciusi hang­versenyén a 25 éves salgótar­jáni pedagóguskórus Kodály- művek előadásával a szerzq centenáriumára emlékezik. Márciusban a Debrecenben élő Hollay Keresztély vendég- szereplése zárja a sort, ezúttal a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola taná­rainak kamaraegyüttese köz­reműködése gazdagítja a prog. ramot. Természetesen a fentieken kívül is lesz több orgonahang­verseny, melyekről időben tá­jékoztatjuk olvasóinkat. v » Szépen magyarul — szépen emberül Szűkszavú betűk Egy ismerősömtől hallottam a követke­ző történetet. Munkahelyén néhány éve sür­gősen kellett elintézniük egy ügyet, főnökük és vezetőhelyettesük távollétében. Gépírójuk őt kérte meg a hivatalos irat aláírására, mi­vel az irodában éppen ő tartózkodott. Ha­bozva, de az ügy fontosságára gondolva meg­tette. A vezető szó mellé azonban odaírta: h — értvén: (a vezető) helyett. Munkatár­sai —. miután értesültek a dologról — el­kezdték ugratni: vezető állásra törekszik, karrierista Rosszul eselt neki, hiszen soha­sem álmodozott vezető beosztásról. „Ilyen gondot okozhat egy kis betű?" — fejezte be feleletre nem váró, de kissé feszült kérdés­sel a történetet. Ilyen gondot okozhat egy kis betű, ha nem a neki szánt szerepet tölti be. Vagy­is; az illető panasza jóllehet jogos, de a fej­lemények alakulásában 6 sem vétlen. Miért? Lapozzuk föd a h .betűnél a Rövidítések köny vét! Ezt látjuk: „h hektó; h hora-óra; h. he­lyettesié)”. Eszerint közkeletű rövidítésként/ a ponttal együtt irt h utal a helyettesre. A pont nélküli h viszont az átlagos műveltsé- gűek körében nem a helyett névutót helyet­tesit!. (Némely munkahelyen persze ilyen ösz- szefüggésében is használják egységesen.) Efféle rövidítésbeli hasonlóságokkal, sőt egybeesésekkel mindnyájan találkozhattunk már. Például a c. egyszer a című, másszor a címzetes szó helyén áll; az 1, hol a lap, hol pedig a lásd szót jelöli. A már említett könyv szerint pedig egészen távoli fogalmai! is kerülhetnek egymás mellé azonos rövi­dítésük révén: vh, azaz világháború, vagy városi házak; megh., vagyis meghatalmaz« ‘1, illeték« meghalt, önmagukban nézve nyil­ván szűkszavúak ezek a különféle szókat egyféleképpen rövidítő betűk, mert nem mondjál: meg, melyik jelentésük kerül elő az adott pillanatban. Legtöbbször azonban a szövegösszefüggés, a nyelvi közeg kiemeli a megfelelő jelentéstartalmat. Visszatérve a bevezető történetre: mit kel­lett volna tennie hát ismerősünknek? A hi­vatali nyelvhasználatban elsősorban a terjen­gős, terpeszkedő kifejezéseket szoktuk kifogá­solni. Ügyeljünk azonban a fordítottjára, a túl­zott tömörítés veszélyére is. Előrejelzés nél­kül ne használjunk egyedi vagy néhány em­bertől, rétegtől ismert rövidítést szélesebb körben! Az a többletfáradság, amelyet al­kalmanként a lerövidíteni szánt kifejezés tel­jes kiírása igényel, megtérül a közlésfolya­matban. Mert nem okoz félreértést, sértő­dést, áskálódást, megbántást, azaz nyelvhasz­nálati, egyúttal magatartásbeli zavart as emberi kapcsolatokban. Másfelől persze nemcsak arra illik figyel­nünk, hogy ki mit mond, ír, hogyan foglal állást, hanem arra is, hogy miként cselek­szik. Ugyanis, ha valaki más helyett meg­tesz valamit, mert szükség van rá, attól nem lesz a helyettese. Csak helyettesíti. Molnár Zoltán Miklós Közveszélyes fullánkok „A főiskolán azt az útra- valót kaptuk, hogy legyünk nyitottak mindenre. Csak épp azt felejtették el tudatosítani, hogy a nyitottság egyben ki­szolgáltatottá is teszi az em­bert, amellyel vissza lehet élni. És minket nem vértez­tek fel ennek kivédésére.” Az a salgótarjáni közműve­lődési szakember, akitől a fen­ti mondáitokat idéztük, alig­hanem sok fiatal népművelő gondját fogalmazta meg. Bár a népművelők körében sem ritka fluktuáció hivatalos okai között személyes sérelmek nem szerepelnek, tucatnyi be­szélgetés győzött meg arról, hogy — különösen a falusi népművelők között — a mun­kahely-változtatásit motiváló tényezők sorában előkelő he- lyet foglalnak el a személyes sérelmek, a vélt vagy valós támadások okozta sebek. Jóllehet a közművelődési szakemberek munkájának fon­tosságát „papíron” ma már mindenütt elismerik, mint azt egy — a közelmúltban rangos S’-akmai kitüntetést kapott — népművelő is megfogalmazta, mindez nem jelenti azt, hogy a népművelőt valóban min­den fórumon „partnernak” tekintik. A probléma akkor válik ért­hetőbbé, ha feltételezzük, hogy a legjobb közművelődési szakemberek valóban elsőren­dűen fontosnak tartják a nyi­tottságot, s hogy a hétközna­pok legkülönbözőbb területe­in igyekeznek érvényesíteni a közművelődés ügyét. A hi­vatástudattól fűtött közműve­lődési szakember tehát nap mint nap új kapcsolatokat ke­res. Nem zárkózik be a mű­velődési ház irodáj ába, ellen­kezőleg „mindenütt jelen van”, mindenütt megfordul, min­denféle információt igyekszik feldolgozni, hasznosítani. A mozgékony „kultm\jancsik” így óhatatlanul előtérben kell, hogy legyenek, s ezt gyakran még azok sem nézik Jó szem­mel, akik tudják, hogy anéir művelőnek valóban ez a dol­ga. A népművelői lelkesedés nylrbálói persze elsősorban azok, akik nincsenek tisztá­ban a népművelői szerepkör­rel. ök azok, akik „mit lábat- lankodik ez itt folyton” meg­jegyzéssel viszik be — sport­nyelven szólva — az első tüs­két. Ha ezek a megjegyzések az illető személye iránti el­lenszenvvel párosulnak, a nép­művelői lelkesedés nem csak, megtorpan, de olykor vég" képp lelohad. Azokról az „övön aluli fullánkokról” most ne is beszéljünk, amilyenre a rétsági járásban hallottunk példát, nevezetesein, hogy a falugyűlésen egy olyan közsé­gi funkcionárius tett elma­rasztaló megjegyzést a közis­merten eredményesen dolgo­zó népművelő munkájára, aki jó, ha politikai rendezvények alkalmából megfordul a kulr túrházban. Természetesen nem arról van szó, hogy a népművelő­ket hímes tojásként kell’ óvná a. kritikáktól. Ennek a népmű­velők örülnének a legkevtaó * bé. A közművelődés ügyét a segítő bírálatok elmulasztása sem vinné előbbre. Csakhogy esetünkben a megalapozatlan, netán személyes indítékokból a népművelő tevékenységére irányított „fullánkoknak” két-, szeresen súlyos következmé­nyük lehet. Mert, akik vissza­élnek a népművelő nyitottsá­gával, nem számolnak azzal, hogy az idővel bezárkózó, ér­zékenység helyett sértődé- kennyé váló népművelő mun­káját is megsínyli ez az álla­pot. Ezt viszont az adott kö­zösség sínyli meg. — pintér — TEMPRESS Télapó-műsor Az óvodák, az iskolák lakói kai. A napokban végzik az gyerek tapsolhat majd a „pro- már jól ismerik a salgótarjá- utolsó „simításokat” az új Tél- dukciónak”, a többi között ni TEMPRESS amatőr színjét- apó-műsorukon, amely a kü- fellépnek Nagybátozyban, szó együttes tagjait, akik ilyen- lönféle dalok, gyermekjátékok Taron, Mátranovákon. Nem­tájt a megye számos intézmé- mellett tartalmazza Molnár Er- tiben, valamint Balassa- nyében, üzemében fellépnek nő: Nagyfülű Télapó mesejá- gyarmat és Salgótarján több a gyerekeknek szóló műsoruk- tékát Is. E napokban sok-sok iskolájában, óvodájában. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: a.27: A Janus-arcú hormon. 8.37: Bécsi Klasszikus muzsika 9.44: Zenés képeskönyv 10.05: Diákféióra Ady Endre II. rész 10.35: Goethe és a muzsika Xl/8 rész Jt.27: Fúvósesztrád 11.40: TigriiSugrás XV/9. rész 12.55: A Busch vonósnégyes felvételeiből 13.50: Bérlőközösségek 14.15: Melis György opera­felvételeiből 15.05: Vörös Sári nótákat énekel 15.25: Előadja a szerző 18.00: Cherbourgi esernyők I9.ll: Üj nótafelvételeinkből 19.46: Lélek és test X. rész Pablo Casals gordonkázfk 10.45: Glinka: Ivan Szuszanyin 0.10: Komár László táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Toldy Mária énekel 8.20: A Távol-Kelet ­közeiről II. rósz (Ism.) 8.35: Napközben — Győrben is 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Mezők, falvak éneke 13.00: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.30: Makedón dal 14.00: Daloló, muzsikáló tájak 14.»: Slágermúzeum 15.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 15.45: Hollós Lajos fúvósműveiből 16.00: Meddig gyerek a gyerek? 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Rádióexpressz 18.35: Hét végi panoráma 19.15: Slágerlista 20*35: Egy hosszú boldog élet... 21.05: Hallotta? 22.00: OjdonaAgalsikbó! £2.*®: A Music ü Aritiqua Hungariea együttes játszik fS.Mt ,.Egy halk gitár és egy pohár bor” miskolci stüdiü: 17.90: Hírek, Időjárás, műsoris­mertetés. — 17.03: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké^ peslap. Szerkesztő: Antal Mag­da. (A tartalomból: A néptanító — Miről mesél a vár — Gyere­kek az öregekért.) 18.00: Észak- magyarországi krónika. (Az LKM kombinát acélmű avatásán — Tsz-küldöttek értekezlete a mel­léktevékenységről Salgótarján­ban.) — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: Iskolatévé. Élővilág (ált. Isk. 7. oszt.) 9.30: Rajz. (ált. isk. alsó ta­gozat.) 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 5. oszt.) 10.25: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) 10.40: Magyar irodalom (ált. isk. aisó tagozat.). 11.00: Osztályfőnöki óra. (ált. isk. 7—8. oszt.) 11.30: Osztályfőnöki óra (ált isk. 7—8. oszt.) 12.00: Világnézet (középisk. IV. oszt.) 13.35: Iskolatévé (Ism.) 13.50: Magyar irodalom (ált. isk. oszt.) 14.15: Osztályfőnöki óra (ólt. isk. 7—8. oszt.) 14.45: Osztályfőnöki óra (ólt. isk. 7--8. oszt.) 15.05: Világnézet (Ism.) 15.55: Hírek 16.00: A nagy kerékpárverseny 16.55: A hajózás története VII/0. rész. (ism.) 17.3$: perpetuum mobile 18.20: Tévébörze 18.25: A képről jut eszembe... 18.55: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: San Francisco utcáin. Magyarul beszélő amerikai bűnügyi tévéfilmsorozat. Levelek a sírból 20.45: Reklámújság. 20.55: Telesport. Labdarúgő-ku- panap. 21.20: Hírháttér 22.10: Mi történt. 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.50: A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.10: A mi képernyőnk. A sze­gedi körzeti stúdió műsora 19,30: Tv-híradó „ 20.00: Tudósklub 21.20: Tv-híradó 2. » 21.40: Reklám 21.45: Czakó Gábor: Szénpor­csata. BESZTERCEBÁNYA: 15.40: Hírek 15.45: Iskola-tv 16.10: Orosz nyelvtanfolyam 16.40: Szülők iskolája 17.10: Laboratórium 18.00: Sportrevü 18.30: A Jezerka stúdió műsora 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A. Tolsztoj: Fjodor cár 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: A családi élet 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 16.30: Vychodina 82. 16.55: Oszkár és az ember­rablók 18.25: Ritmusok, ’82 19.05: Közén-Áz.sia smaragdjai 19.30: Angol nyelvtanfolyam 20.00: Cseh népdalok és néptáncok 21.00: Salvador 4 NÓGRÁD — 1982. november 25., csütörtök November 25„ csütörtök, 2. műsor: 21.45: „Szénporcsata”. 21.30: Időszerű események 22.00: A szlovák dzsesszkvintett műsora 2?.30: Az UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzések tükre. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6: Nyom nél­kül. Színes magyar bűnügyi film. 8-tól: Ez Amerika. Színes, hangbemondásos amerikai do- kúmentumfilm. — Balassagyar­mati Madách: Csak háromnegyed 6-tól: A kis darázs. Színes francia film. — Pásztói Mátra: Kilenctől — ötig. Színes, szink­ronizált, amerikai . filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Szí­nes, szinkronizált francia film­vígjáték. — Kisterenye: Az ösz­vér nem megy esküvőre. Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagylóc: A karatézó kobra. Szí­nes, szinkronizált japán bűnügyi film. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom