Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

r Kádár János ás Franz Miihri Kátaója A politikai könyvnapok országos megnyitója Szegeden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán, a Központi Bizottság székházéban talál­kozott Franz Muhrival, Auszt­ria Kommunista Pártjának el­nökével. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón véleményt cse­réltek a nemzetközi élet főbb kérdéseiről, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről. Megerősítették pártjaiknak o hagyományosan jó együttmű­ködésre és a magyar—oszt­rák kapcsolatok további fej­lesztésére irányuló törekvését. A találkozón részt vett Hans Steiner Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárságának tagja és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Hazánkba átkezelt a Szovjel—Magyar Baráti Társaság kiildöltsÉge A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója al­kalmából az MSZBT meghívá­sára szerdán hazánkba érke­zett a Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság küldöttsége Jev- doklja Karpovának, az Orosz- országi SZSZSZK Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének, az SZMBT alelnökének vezetésé­vel. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációját délután fogadta Apró Antal, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke. A találkozón részt vett Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. (MTI) NSZK Választás március 6-án Az új nyugatnémet kor­mánynak szilárd elhatározása, hogy 1083. március 6-án idő előtti országos választást tar­tanak az országban — jelen­tette ki Dietrich Stolze, a bon­ni kabinet szívivője a kor­mány szerdai ülése után. A kormányszóvivő közölte, hogy Kohl kancellár novem­ber második felében tárgyalni fog Karl Carstens államfővel és a pártok elnökeivel a vá­lasztáshoz legmegfelelőbb al­kotmányjogi megoldásról. A kormány értékelése sze­rint — Jelentette ki a szóvivő — az elmúlt időben közeledés történt az amerikai és a nyu­gat európai kormányok között a Szovjetunió és Nyugat- Európa közötti földgázszank­ciók ügyében. A Kohl- kormány úgy ítéli meg, hogy a közeli jövőben sikeresen be­fejeződnek ezek az egyeztető tárgyalások. (MTI) Az idén huszonegyedik al­kalommal sorra kerülő poli­tikai könyvmapok országos megnyitó ünnepségét szer­dán tartották meg Szegeden. A kora délutáni órákban a politikai, a társadalmi és a helyi közélet vezetőinek je­lenlétében a Kígyó utca 1. számú ház falán megkoszo­rúzták -azt a márványtáblát, amely annak állít emléket, hogy ezen a helyen, kevéssel a város felszabadulását kö­vetően, 1944. november 7-én kezdte meg működését a Kossuth Könyvkiadó elődje: a Szikra Könyvkiadó. Az itt tartott rövid meg­emlékezés után a Technika Háza nagytermében Lakatos Ernő, az MSZMP KB agltá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője mondott beszé­det. Bevezetőjében emlékez­tetett arra, hogy csaknem négy évtizede. 1944. végén a Tisza-partl városban indult útjára a felszabadulás utá­ni szocialista, marxista könyv­kiadás.. A „hőskorszak” po­zitív hagyományainak örökö­seként a negyedszázaddal ez­előtt m°2újult politikai könyv ma új feladatok' előtt áll: a korábbinál nehezebb, bonyo­lultabb helyzetben az embe­rek eligazodását kell mind jobban elősegítenie. A szónok hangoztatta: az MSZMP politikájának, a szo­cialista demokrácia gyakor­latának is eredménye, hogy a politikai könyvnek érett, fel­nőtt politikai közvélemény előtt kell nap, mint nap vizs­gáznia. Az egyre nagyobb számban közkézen forgó tar­talmas politikai „ művek hasz­nos szolgálatot tesznek, be­avatják az embereket a po­litikába, erősítik a párt és a tömegek közötti bizalmat. Részt vállalnak a párttagság felkészítésében, a párt esz­mei, politikai, cselekvési egy­ségének erősítésében. Külö­nösen fontos, hogy a politi­kai könyv az előttünk álló feladatokkal összhangban, árnyaltabban formálta köz­véleményünk szocializmus­képét, Egyben legyen az esz­mei harc hatásosabb eszkö­ze is a szocializmust táma­dó ellenséges ideológiai tö­rekvésekkel szemben. Politikai könyvkiadásunk­ban változatlanul az a leg­fontosabb, hogy világos po­litikai elkötelezettséggel, marxista-leninista szemlé­lettel az Igazat, a hiteleset mondja társadalmi valósá­gunkról. Jól reprezentálja e törekvésünk érvényességét az Idei kömyvtermés: aklasz­szikusok, neves munkás­mozgalmi vezetők művelnek új válogatásai, a nemzetkö­zi és a hazai eseményeket elemző munkák széles vá­lasztéka, a történelemmel, a tudománnyal foglalkozó nép­szerűsítő kiadványok gazdag repertoárja. A szónok a párt- szervezetek és az érdeklődő politikai közvélemény fi­gyelmébe ajánlotta — töb­bek között — Marxnak, En- gelsnek és Lenininek a kul­túráról szóló írásait, Leo- nyid Brezsnyevnek az SZKP és a szovjet állam külpoliti­kája című gyűjteményes kö­tetét, Aczél Györgynek Be­szélgetések Magyarország­ról, szocializmusról és Hava­si Ferencnek Űj fejlődési pá­lyán című munkáját. A politikai könyvnapok or­szágos megnyitója alkalmá­ból a Technika Haza elő­csarnokában mintegy nyolc­száz könyvet bemutató kiál­lítás készült az elmúlt évek legielentősebb politikai köny­veiből és a most megjelent művekből. Az ünnepséget a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Szakközépis­kola kulturális műsora zárta. További lehetőségek a magyar— bolgár együttműködésben Elutazott Grisa Filípov Grisa Filípov, a bolgár mi­nisztertanács elnöke és kí­sérete magyarországi prog­ramjának utolsó napján lá­togatást tett a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet­ben. A vendégeket elkísérte Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István kül- ügyminisztter-helyettes és Sebestyén Jenő, hazánk szó­fiai nagykövete. A termelőszövetkezet köz­pontjában Magyar Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Tresser Pál, a gazdaság elnöke fo­gadta a látogatókat. A ter- melőszövetkezét elnöke tá­jékoztatást adott a gazdaság tevékenységéről. A vendégek nagy érdeklődéssel hallgat­ták a beszámolót elsősorban azért, mert a dunavarsányi tsz természeti adottságai ha­sonlítanak számos bolgár gazdaságéhoz. A kedvezőtlen viszonyok is arra késztetik a szövetkezetét, hogy azokat a termelési ágazatokat fej lesz- sze, amelyek nyereséget hoz­nak. Az elmúlt tiz évben például több, mint hatszoro­sára növelték a tejtermelést, és felépítették Európa egyik legnagyobb nyúltenyésztő telepét. A látogatás alkalmával a bolgár vendégek hangsúlyoz­ták: a két ország bővülő gaz­dasági kapcsolataiban fontos szerepe van a mezőgazdaság­nak. A jövőben az eddigiek­nél határozottabban szüksé­ges törekedni arra, hogy az egyik országban elért ered­mények — a termelési ta­pasztalatok cseréje útján — a másikban is minél előbb közkinccsié váljanak. A tájékoztatót követően Grisa Fliapov és kísérete meg­tekintette a gazdaság létesít­ményeit, majd a vendégek a déli órákban visszautaztak a fővárosba, ahol látogatást tet­tek az INTRANSZMAS ma­gyar—bolgár vegyesvállalat­nál. Grisa Filipovot —, aki Lá­zár György és Roska István társaságában keVeste fel az INTRANSZMAS budapesti székházát — Gábor András ipari miniszterhelyettes, s az INTRANSZMAS magyar tagvállalatának vezetői fo­gadták és tájékoztatták az 1964 óta működő szervezet te­vékenységéről, eredményei­ről. A vállalat elsősorban rakéták tervezésével és ki­vitelezésével. szállítópályák építésével foglalkozik. Ter­mékeit Bulgárián és Magyar- országon kívül elsősorban a Szovjetunióban és az NDK- ban értékesíti, de az utóbbi években több üzletet kötött a tőkésipiacon is. Grisa Filipov felhívta a fi­gyelmet arra, hogy még szá­mos, kihasználatlan területe van az együttműködésnek. A jövőben például kívánatos széles körűbben hasznosíta­ni a harmadik piacon való közös fellépésben rejlő le­hetőségeket Zárótnegbeszé- léssel fejeződött be szerdán a Parlamentben a bolgár mi­niszterelnök magyarországi programja. A tárgyalásokról szóló jegyzókönyvet Lázár György és Grisa Filípov lát­ta el kézjegyével. Ugyancsak szerdán írta alá Veress Péter magyar és Hriszto Hrisztov bolgár kül­kereskedelmi miniszter a két ország 1983-ra szóló áru­csere-forgalmát szabályozó jegyzőkönyvet. Hivatalos baráti látogatásét befejezve Grisa Filipov és kísérete elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Veress Péter, Roska István, vala­mint Sebestyén Jenő, hazánk szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. (MTI) (A tárgyalásokról közös közlemény jelent meg.) Közös magyar—szovjet gazdasági programok a megvalósulás útján (Folytatás az 1, oldalról.) val létesítenek a Szovjetunió­ban vegyipari üzemet, gyár­tanak elektromos berendezé­seket, finomkerámia-ipari termékeket, egyes korszerű, gépeket. A hagyományos jár­műipari együttműködés is a szellemi értékek kölcsönös hasznosításával fejlődik to­vább. Közös cél a Szovjet­unióba szállított autóbuszok, hátsó futóművek, a személy­autókhoz gyártott, úgyneve­zett kómplettáló termékek, s egyben a Szovjetunióból szár­mazó tehergépkocsik, mellső futóművek korszerűsítése. A két ország érintett vállalatai, intézetei mindenekelőtt olyan megoldásokat keresnek, ame­lyekkel a gépkocsik üzem­anyag-felhasználását csök­kenthetik. Napirendre került a ZIL tehergépkocsik dízele- sítése, illetve üzemanyagként az olcsóbb földgáz felhaszná­lása. Közösen törekednek a járművek élettartamának nö­velésére, a tartalékalkatrész­ellátás javítására, továbbá arra, hogy a gépkocsik minél kevesebb karbantartást igé­nyeljenek. Űj vonás az együttműkö­désben, hogy a két ország részt vesz egymás üzemeinek rekonstrukciójában. Szovjet vállalatok igen sikeres mun­kát végeztek a Dunai Vasmű oxigén-konverteres acélművé­nek létrehozásában. Kisebb energiával nagyobb tisztaságú acélt nyernek az új üzemben, amely rendkívül gyorsan el­érte a tervezett teljesítményt. A berendezések megbízhatóan működnek, s jövőre már 1,1 millió tonna acélt állítanak elő. A programnak megfele­lően érkeznek a berendezé­sek és a tűzálló anyagok a dunaújvárosi kokszolómű épí­téséhez is, amelynek munká­latai 1985 végére fejeződnek be. Egyes szovjet üzemek kor­szerűsítésébe a Május 1. Ru­hagyár is bekapcsolódott, amelynek fővállalkozásában kerül sor a Ívovi felsőruháza­ti és a grúziai chnetszki gyermekruhagyár rekonstruk­ciójára. A magyar vállalat munkáját a Szíriában, Mongó­liában, Vietnamban, Indiá­ban, Pakisztánban és más or­szágokban létrehozott ruha­gyárak kifogástalan felszere­lése és működése ajánlotta a szovjet partnernek is. A ter­vek, a gépek és a szabási mo­dellek szállítását egyaránt vállalta a Május 1. Ruhagyár. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat és a Csepel Művek már felkészült a gépek szál­lítására, s a rekonstrukciós munkák rövidesen megkez­dődhetnek. A baromfitenyésztés) komp­lex együttműködési egyez­mény alapján Bábolnáról két baromfi-tenyészüzemet és kát Broyler-üzemet szállítottak a Szovjetunióba, ahol a magyar fél munkájával rendkívül elé­gedettek, mert a baromfigyá­rak eddig üzembe helyezett egységei kimagasló hatékony­sággal működnek. A Kijev- ben, Jeszentukiban, Minszk- ben és Dnyeprodzserzsinszk- ben működő üzemekből éven­te 160 millió pecsenyecsibét bocsátanak ki. Űjabb magyar szállításokról kezdődtek tár­gyalások: a tervek szerint Azerbajdzsánban épülne fel magyar közreműködéssel az újabb baromfigyár. A bábol­nai kombinát ajánlata sze­rint a megállapodást követő­en két éven belül az üzem valamennyi istállójában meg­kezdhetik a termelést. 2 NÖGRÄD - 1982. november 4., csütörtök i A madridi fordulat Ujjongó tömeg Madrid utcáin Hét esztendővel Franco halála és Öt évvel a diktatú­ra utáni első parlamenti vá­lasztás után Spanyolország új történelmi korszakba lé­pett. A Felipe González által vezetett Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nagysza­bású győzelmet aratott a Vá­lasztásokon. A 350 tagú, kép­viselőházban 201 mandátu­mot kapott. Megszerezte ez­zel a bőséges abszolút több­séget. Semmilyen formában nem szorul koalícióra más politikai erőkkel és — lega­lábbis elméletben — módja van arra, hogy programjá­nak célkitűzéseit megvalósít­sa. A választások ily módon — bármi történik is az elkövet­kező hónapokban — törté­ne1 mi mérföldkövet jelente­nek. Spanyolország történel­mében csak a polgárháború alatt volt két Ízben szocialis­ta miniszterelnök. A szocia­lista párt azonban abszolút többséget még a köztársaság időszakában sem kapott, és sohasem volt módja arra sem, hogy békés körülmények kö­zött kormányozzon. A választások második, alapvetően fontos eredménye az, hogy a politikai színkép jobb oldalán egy rendkívül erős, kemény jobboldali párt emelkedett ki. Ennek a ve­zetője Manuel Fraga Iribar- ne, aki Franco kormányában a 60-as évek derekán tájé­koztatásügyi miniszter, majd a diktátor bukása utáni első kormányban belügyminisz­ter volt. Pártja, a Népi Ak­ció (Acclón Popular, AP), amely a legutóbbi választáso­kon csaknem 9 mandátumot kapott, most 106 képviselővel vonul be a parlamentbe és Fraga a szocialisták jobbol­dali ellenzékének vitathatat­lan vezére. Erre a változásra azért ke­rülhetett sor, mert a Franco halála után hevenyészve ösz- szeácsolt Demokratikus Cent­rum Unió (UCD), amely két választási periódus (1977. és 1979.) után kormányozta Spa­nyolországot, politikailag el­használódott és összeomlott. A belőle kivált csoportok ki­sebbik része a szocialisták­hoz, nagyobbik része Fraga Jobboldali pártjához csapó­dott. így ez utóbbi a legszé­lesebb értelemben vett kon­zervatív erők gyűjtőmeden­céjévé vált. Egyaránt képvi­seli a bankok embereit, a kis-, közép- és nagypolgár­ság konzervatív rétegeit, vagy éppen a neofasisztákat. Gyökeresen más társadalmi alapon, de lényegében ugyan­ez a folyamat zajlott le a. bal szárnyon, ahol a legutób­bi választásokon 23 képvise­lőt szerzett kommunista párt ezúttal csak öt mandátumhoz jutott. Santiago Carillo, a párt főtitkára a választás éj­szakáján tartott sajtóértekez­letén kifejtette, hogy e pozí­cióveszteség alapvető oka az, hogy a párt szavazóinak jó része úgy vélte: miután a kommunista pártnak nincs kormányzási esélye, a hatalom kapujában álló szocialista pár­tot kell erősíteni. A mostani választásokkal Spanyolországban véget ért az az átmeneti korszak, amelyben a centrum kormá­nyozta az országot. A politi­kai erők polarizálódtak és gyakorlatilag kialakult a két- pártrendszer. Ennek a kétpártrendszer- nek az érvényesülése azon­ban Spanyolországban aligha lesz olyan automatikus és za­vartalan, mint a mélyebb parlamentáris hagyományok­kal rendelkező más nyugat­európai országokban (NSZK, Anglia, Franciaország). A probléma nem a spanyol tö­megeket elsősorban érdeklő gazdasági kérdések megoldá­sa körül éleződik majd ki. A több mint kétmillió munka- nélküli és a 15 százalékos infláció spanyolországában a választásokon győztes szocia­listák kerülni akarják azösz- szeütközést a banktőke és a konszernek szövetségével. En­nek megfelelően rendkívül óvatos, az államosításokat ke­rülő gazdaságpolitikai prog­ramot dolgoztak ki és elkép­zelhető, hogy ennek vée-e- hajtását a tőkés érdekeltsé­gek tartózkodóan, nyílt sza­botázs nélkül fogják figyelni. A legélesebb probléma a hadsereg és a NATO egy­mástól el nem választható, heves szenvedélyeket kavaró ügye. Ha Felipe González szocialista pártja hatásosan akar kormányozni és gyako­rolni akarja a tényleges ha­talmat, akkor valamilyen for­mában meg kell szüntetnie, vagy legalábbis enyhítenie a hadsereg tisztikarának szem­benállását a rendszerrel. Meg kell valósítania a hadsereg szervezeteinek fokozatos alá­rendelését a civil hatalomnak. El kell Ismerni, hogy a szo­cialisták programja ebben a kérdésben néhány igen me­rész és — siker esetén — ha­tásos lépést Irányoz elő. így például meg akarják szüntet­ni azt a helyzetet, hogy a ka­tonai körzetek parancsnokai valóságos alkirályi . funkciót töltenek be a hatáskörükbe tartozó területen. Egységesí­teni akarják a kétfelé tagolt rendőrséget és irányítását a szocialista belügyminiszterre bízzák. S, ami talán a leg­fontosabb: meg akarják sza­kítani az eddigi három puccs­kísérlet során oly veszélyes szerepet játszó csendőrség tiszti karának kapcsolatát a hadsereggel —, s^az egész tes­tületet civil hatalom — a bel­ügyminisztérium hatáskörébe utalnák. Ezeknek a kockázatos és veszélyes lépéseknek a meg­tételéhez alighanem szükség van arra, hogy az új kor­mányra ne nehezedjék külö­nösebben erős nyomás a je­lenleg nemzetközileg igen ag­resszív amerikai politika ré­széről. Nyilván ezzel magya­rázható, hogy a NATO-tag- Ság ügyében a szocialistáit óvatos magatartást tanúsíta­nak. A NATO katonai szer­vezetébe történő integrálódás­ról folyó tárgyalásokat min­den jel szerint befagyasztják. Az előző kormány által vég­rehajtott NATO-csatlakozást felülvizsgáló és eredetileg megígért népszavazást azon­ban minden jel szerint egy időben meg nem határozott, második szakaszra tolják el. Az óvatosság érthető. Spa­nyolországban lezárult a Fran­co ' utáni átmenet korszaka és az ország történelmében először került kormányra az a szocialista párt, amelynek hívei a polgárháború idején a barrikád másik oldalán har­coltak. Reménységgel, de egy­ben súlyos kockázatokkal te­li esztendők következnek.-U-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom