Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

ITyiiott stúdió Belépőcédula Ahogy biciklizni nem lehet könyvből megtanulni — épp. úgy lehetetlen szerkesztőségi asztal mellett, rádióstúdióban az élettel közvetlen és tartós, tartalmas kapcsolatba kerül­ni. Ezt éppen a rádió tudja a legjobban, hiszen ezer szálon kapcsolódik maga is az élet tereihez műsoraival Most mégis újabb kaput vág az életre, kinyitja azt az ajtót is, amelyen át bárki, bármikor beléphet, ha közbeszédre ér­demes témája akad, »ha sze­mélyesen is találkozni sze­retne azokkal az ismert rá­diósokkal, akikre számít, ha találkozni szeretne magával a rádióval mindenféle külön értesítés nélkül, mindenféle külön hókuszpókuszt mellőz­ve, még a belépőcédulát is (ami, ha meggondoljuk, nem csekélység!) * Minderről a rádió egyik legnépszerűbb műsorának hallgatása közben értesülhet­tünk. A Válogatott perceink minden jelentkezése egyben visszapillantás is az elmúlt hónap kiemelkedő műsorai­ra, azokra a riportokra, ame­lyek nem csupán a rádiósok — a hallgatók szeriint is a közbeszéd tárgyait ragadtáJc meg, közös dolgainkat úgy közelítették, hogy nem ma­radtak talán visszhang nélkül sem, hogy megérdemelték az ismétlést. Szél Júlia, a műsor gondozója, jelentette be, hogy a magyar sajtó napján, de­cember hatodikán a Bródy Sándor utcában a rádió épü­letének utca felőli frontján megnyílik az a stúdió, amely­be bárki beléphet alkotóként is, elhozva gondjait baját, örömét, közös dolgaink egy- egy életszeletét. Ott azután ta­lál majd mindig másokat is, rádiósokat elsősorban, akik ezen az úton is közeledni akarnak az élethez, partne­rek mindenben és minden­kor, ha közbeszédről (Illyés Gyula szava) van szó, ha kö­zös dolgaink új és új meg­közelítése a cél. Végered­ményben nyitottságával, de­mokratizmusával, eleve el­rendelt szellemi alapjával, közérdeklődésével, partner­ségével és főként rendszeres­ségével és fesztelenségével olyan ez a nyitott stúdió, mint egy kávéház, ,.áz a bizonyos”, az a sokat emlegetett, a visz- szasírt „szabad akadémia”, kinek-kinek akár az egyetem, de mindenképpen a közös té­mára fogékony ismerősök és ismeretlenek okos gyülekeze­te. Hát rajtaK nyissuk meg az ajtót...! * De hét mi is az a „közbe­széd”? Jó ötlet volt éppen az el­múlt hónap legjobb riport­jainak újrabemutatását fel­használná ennek illusztrálá­sára, hiszen egy-egy emléke­zetes riport, beszélgetés le­játszása alkalom volt arra is — az eljövendő nyitott stú­dió első háziasszonyának, Szél Júliának okos, belső-szenve­délyes terelgetése mellett —, hogy a riporterek maguk is tovább fűzzék a szót, maguk is keressék eddigi kereteik tágításának lehetőségeit a nyi­tott stúdióban, A jegyzetíró „egyoldalú ká- véházszemléletéhez” kiegé­szítésként mindenképpen ide kívánkozik a teljesebb kép érdekében az, amit ebben a műsorban mondott el valaki nagyon plasztikusan és ha úgy tetszik, ez lehet a másik végpont: régen valamelyik pusztai kisvárosban a paraszt- emberek rendszeresen össze­jártak egy bizonyos helyiség­ben, ahol újságot- olvashat­tak, Ok maguk nem fizették elő a lapokat, de ott vala­mennyit megtalálták. Letele­pedtek, lapot választottak, ol­vastak, talán hümmögtek is egy sort ezen vagy azon, az­tán megbeszélték a világ dol­gát, s közben a magukét is. Közbeszéd lehetett ez min­denképpen akármekkora kör­Vetélkedő a Szovjetunióról A Salgótarjáni Kohászati Üzemek tíz KlSZ-alapszerve- zetének öt-öt fős csapatai ne­veztek arra a vetélkedőre, amelyet a Szovjetunió meg­alakulása 60. évfordulója tisz­teletére hirdetett meg a vál­lalati KISZ-bizottság. A ve­télkedő témaKöre felölelte a szovjet nép fejlődésének hat Gyarapítják a A gyerekek testnevelésére, sportolására nagy figyelmet fordítanak Kisterenyén. Az új általános iskolában sport­udvart alakítanak ki, s mun­kálatait várhatóan a követ­kező év első felében befeje­zik. Tervezik, hogy a bánya­telepi óvoda előtti salakos évtizedét, a megalakulás tör­ténelmi körülményeit, s nap­jaink szovjet bel- és külpoli­tikáját. Az izgalmas verseny­ben a hideghengermű fiatal­jai bizonyultak a legjobbnak, míg a második-harmadik he­lyen a Komócsin Zoltán és a Rózsa Ferenc nevet viselő alapszervezetek osztoztak. lehetőségeket pályán teniszpályát létesíte­nek. A tervezéstől kezdve, a kerítésoszlopok és a -fonatok elhelyezéséig mindent társa­dalmi munkában végeznek, A Salgótarjáni Kohászati Üzemek helyi gyáregysége dolgozói számára a tanács­nak csak az anyagköltséget kell megfizetni. nélkül Csendes művészet Réii Zoltán tárlata Zagyvapálfalván ben mozdult is ész, a vágy, vagy az indulat. Ilyen közö­sen gondolkodót, olyan stúdi­ót, mint amilyen december hatodikán a Bródy Sándor utcában kinyílik, nyithat­nánk akárhányan! Nyithat­nának talán később a vidé­ki rádiós stúdiók is és a technika segítségével akár össze is kapcsolódhatna az, ott, a Bródy Sándor utcában és a többi a vidéki nagyvá­rosban, hiszen a közbeszéd alapvonása éppen az, hogy mindenkit érdekel, valami­lyen módon sokakat érintő kérdés, kérdések körül forog. Közbeszéd nélkül meg alig­hanem kevesebbre jutunk. A közbeszéd rangjára pedig sok közös dolgunk emelkedhet. A közbeszéd ilyenformán szó szerint is a közgondolkodás kifejeződése napjaink kollek­tív és egyéni dolgaiban, amelyek csupán illuzórikus megközelítésekkel választha­tók el egyínástól. Persze a hangsúlyokon, a súlyponto­kon is sok minden múlhat, nem biztos, hogy az éppen nem kapható cikkféleség (hej, de ronda szó ez is) körüli hercehurca njegéri a fárado­zást, holott mostanában ép­pen a tömegkommunikáció bonyolódik bele egyre jobban ezekbe a feminén témákba. Ha valami megérdemli eb­ben a közgondolkodás megva­lósulását akkor az legfeljebb ennyi és nem több: hová lett a jó magyar kereskedő, ho­vá lett a jó magyar iparos?! Jövőre lesz százéves Sal­gótarjánban a Budapesti úti Általános Iskola. Zagyvapái- falva nagy múltú intézmé­nyében pár éve sikeresen műr ködik egy kisgaléria, ahol a minap már a tizenötödik ki­állítást nyitották meg. Ezelőtt finn gyermekrajzokban gyö­nyörködhettek az érdeklődők, a patronáló üzem dolgozói, a környék lakói és természete­sen a diákok. Most pedig de- december közepéig Réti Zoltán festőművész alkotásai, olaj- képek, akvarellek várják az érdeklődőket. A görög mitológiából ismert óriást, Anteust senki sem tud­ta legyőzni, mert valahány­szor megérintette anyját, a földet, új erőre kapott. Hérak- lész azonban tudta a titkot, a levegőbe emelte és megfojtot­ta az így elgyengült óriást. Mit példázhat ez a történet? Átvitt értelemben talán azt, hogy sohasem szabad elsza­kadni a valóságtól, a fölne­velő tájtól és embereitől, at­tól a vidéktől, amely az ész- mélés pillanatától körülfog bennünket s őriz akkor is, ha már elbocsátott, esetleg mesz- sze kerültünk tőle. Külön szemcse, ha valaki ott élheti le életét, ahol meglátta a nap­világot. De a szülőföldtől va­ló földrajzi eltávolodás sem jelenti igazán nagy művé­szeknél az eltávolodást, amint azt a művészetörténetből szin­tén tudjuk. Réti Zoltán festőművész ugyancsak eltéphetetlen szá­lakkal kötődik a palócok „görbe or szag”-á hoz — Mik­száth r ' Imán nevezte így ezt a tájat —, amelynek szülötte. Azt vallja, ho?" nem kell szé­gyellni azt a vidéket, ahonnan származott s amelynek képi élményeit festi évtizedek óta. Valóban nem, hiszen a pro- vincionalizmus neon azonosa provinciához való kötődéssel, egyetlen tájnak sem határa, hanem a horizontja a fon­tos. Azaz, hogyan látunk, med­dig látunk el onnan a világ­ba. mert hiszen jórészt éppen ezen múlik az is, hogy a világ hogyan lát minket. Réti Zol­tán különösebb stílusdivatok­tól mentes, csendes művé­szete szintén jól példázza en­nek az állításnak az igazát. Műveinek sikere — például nemrég Tokióban — azt jelzi, hogy a világ úgyszólván stí­lusirányoktól függetlenül kí­váncsi az egyedire. S amikor a művész Nógrádot festi, ép­pen az egyedit festi, ami csak itt lelhető föl, sehol má­sutt. Nemcsak a hullámzó dombokat, a Börzsöny, a Cser­hát, a Karancs vidékét, az Ipoly lapályát, Balassagyar­mat és a h is falvak szögleteit, az öreg fákat, a nádasokat és a tükrös vizeket. De legalább ilyen szeretettel az itteni vi­déket benépesítő embereket, a szép iránt fogékony fiatalo­kat, a dolgos öregeket. Nem külsőségeiben, már-már köz­helyként idézgetett „cifra* folklórjában ismeri szülőföld» jét, hanem ennél jóval mé> lyebben. Vagyis, történelmi» ben. Réti Zoltán mögött már mintegy félszáz egyé .ti kiállí­tás áll. Mindenütt elsősorban Nógrád f estéjeként ismerik. Művészete vallomás a szülő­földről. Aj iskola galériájá­ban látható tizenhat mű is bizonyítja, hogy valóságos „költője” a nógrádi tájnak. Képépítésének jellemzői kö­zött már a korábbiakban is megállapítottuk, hogy művei lüktető hullámvonal köré épülnek. Ha a nógrádi domb­vidéket, a szelíd ívelésű he­gyek lankáit, járjuk, ha a ta­vaszi szántás, p sarjadó őszi gabonatábla tűnik föl sze­münk előtt, azonnal érzékel­heti ük, Hogy ez a hullámzás egyik legjellemzőbb vonása ennek a vdékriek. A másik jellemzője pedig a színekben található. A művész, termé­szetesen. nem a természet szí- neif másolja, hanem egy meg­nyugtatóan egységes, egyéni színvilágot alakított ki, ami frisseséget — boldogságot — sugall, mint a színes ég, a hulllámzó vízparti nádas fé- nye-árnyéka, a téli havazások tündérvilága, vagy a tavaszi fák és az őszi lombok lobo- gása. Képei, akvarelljei előtt állva érezáük, hogy milyen az a vidék, ahol él, mennyi hét­köznapi csodát őriz. T. E. ' Múltkutató útmutató * Vissza beli állítani a ter­mészet rangját: „kell a tra­péz mindenkinek”, nemcsak a légtornásznak (házaspár­nak), kell az egymásrautalt­ság érzése és győzelme a há­ziasszonynak is, kell a társ; kell az öregek mindenoldalú megbecsülése; a falu megtar­tó, újra vonzó ereje... Kell az álmodozás is egy meghitt sarokban együtt a társakkal. (T. Pataki) Programok Diósjenőn Nagy sikert aratott a diós- jenői Börzsönyalja Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet közművelődési bizottsága ál­tal a minap szervezett kultu­rális rendezvénysorozat. A helyi Szentgyörgyi István Művelődési Házban Halász Jutka és a Bojtorján együt­tes színvonalas műsorán szó­rakozott a gyermekközönség, a szövetkezet felnőtt dolgozói pedig a Szól a nóta című népzenei műsort nézték-hatl- gatták meg. A községi tál­házban ez idő alatt a régi falusi életet idéző kenderfel­dolgozás, fonás, szövés egy­szerű munkaeszközeit te­kinthették meg az érdeklő­dők. Mások a művelődési házban a Kodály-emlékkiál- lítást, valamint az előtérben bemutatott diósjenői helytör­téneti, népviseleti és nép­szokásokról készült színes diasoroqptot részesítették előnyben. Amikor a munkásművelő­dés nehézségeiről, ezernyi gondjáról olvasni. hallani nap mint nap, jó érzés a közművelődésnek e területé­ről kedvező információkat, eredményeket „jelenteni”. S most örömmel számolhatunk be arról, hogy a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum kez­deményezésére, a megyeszék­hely várossá nyilvánftásánák 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett összetett múze­umi, város- és gyártörténe­ti vetélkedő sikerrel zárult nemrégiben. Az értékelésre talán reális alapot szolgáltat, hogy a résztvevők hogyan álltak helyt a fordulókon, milyen jártas­ságról tettek tanúbizonyságot a meghirdetett témákban. A Nógrádi Szénbányák, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár, az Üvegipari Mű­vek Salgótarjáni Öblösüveg­gyára, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek munkásbrigád­jai számára szervezett játék körülményeiről Hidváry Ist­vánt, a Nógrádi Sándor Mú­zeum népművelőjét kérdez­zük: — A szénbányáknál kezd­tük a vetélkedőt, még tavaly áprilisban. Egy olyan totó­val, amely a munkásmozga­lom, a város és a bányászat törénetének alapos ismeretét kérte számon a versenyzők­től. A totó egy példányában la­pozgatva érdekes kérdéseket találni a szakma történetéből: például a gránersalátá a ré­gi bányászok kpdvenc elede­le volt, miből készült? S a. meglepő válasz — gyermek­láncfűből. — Örömmel tapasztaltuk — folytatja a vetélkedő szerve­zője, Hidváry István —, hogy a birgádok alaposan felké­szültek, s a mezőny nagyon szaros volt. A bányászok után a másik három gyárban is kitöltötték a „totószelvényeket” a bene­vezett brigádok, és sor kerül­hetett a gyári összecsapások­ra. — Nálunk nagyon komo­lyan vették a brigádok ezt a vetélkedőt — válaszol Farkas József, az SVT versenyíelelő- se, amikor a gyári forduló kö­rülményeiről kérdezzük. — A benevezett brigádoknak a művelődési bizottsággal közö­sen előzőleg megszerveztük a karancsberényi kirándulást, mert a Nógrádi Sándor Mú­zeum állandó kiállításának alapos ismeretén túl a parti­zánmúzeumban való jártas­ságra is szükség volt. Segéd­anyagokat is biztosítottunk a versenyzőknek. Ebben az idő­ben nagy keletje volt ná­lunk az összes Nógráddal kap­csolatos kiadványnak. Közben cseng a telefon, valaki a vonal másik végén az öblösüveggyár története felől érdeklődik Farkas Jó­zseftől. — A városi döntőre az öb­lösüveggyár csapatával közö­sen készültünk. Az egyik fel­adatunk például az volt, hogy készüljünk fel a szomszédos gyár történetéből, ők pedig a mienkből. Egymás rendelke zésére bocsátottuk az ilyen jellegű anyagainkat. A gyárak közötti összecsa­pást az SVT kilenctagú csa­pata nyerte. A gyári színek­ben indult kollektíva egyik tagja volt Lászlók Nándor, a Petőfi Sándor Szocialista Bri­gád vezetője. — A versenyzők java ré­sze most volt először az új múzeumban, s mi, fiatalabbak sok érdekeset tanultunk a gyár, a szakma történetéből, is. Hasznos játék volt, két­ségtelenül. — Egyebek között egyéves múzeumi belépőt nyertek. Milyen terveik vannak vele? — Ha sikerül megkapnunk egy hétköznapon a gyári buszt, a három brigád —, amelynek képviseletében mi kilencen versenyeztünk — egy nógrádi múzeumi kirán­dulás lesz. — Hogyan értékeli a ver­senyt a szervező, Hidváry Ist­ván? — A cél az volt, hogy mi­nél több embert behozzunk a múzeumba, megismerkedjenek kiállításainkkal, ezen keresz­tül a megye, a város törté­netével. Szerettünk volna formát találni annak, hogy a brigádok megismerkedjenek saját munkahelyük, szakmá­juk múltjával is. Mindez si­került, s közben személyes kapcsolatok alakultak ki, amikre a jövőben építeni le­het. Esetleg egy újabb já­téknál. A látványos, nagy­szabású rendezvénysor köz­ben a hiányosságok is kide­rüllek. Tehát a neheze most kezdődik, mert ismeretterjesz­tő. közművelő munkánk, so­rán e hiányosságok pótlásán kell ’ dolgoznunk. — v. c.—: műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világok meséi — India meséi 8.57: Munkaidőben —• vasütas. 9.12: Nathan Milstein hegedül 10.05: Diákfélóra. (Ism.) 10.35: Rádiószínház 11.33: Nótamuzsika 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek. (Ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládáa 15.05: Dohnányi: Pierrette fátyla 15.28: MR 10—14 (Ism.) K>.05: Kritikusok fóruma 16.15: Dunajevszkij filmzenéiből 16.28: Reflektorfényben az operarária 17.05: „Változás után — változtatás nélkül.” 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.47: Hándel-szonáták ~ .oboával 19.15: Tudósítás az Ü. Dózsa— FTC jégkorong bajnoki mérkőzésről 19.20: Kilátó 20.05: Évszázadok mesterművei * 20.54: Nóták 21.30: Külpolitikai klub 22.20: A Távol-Kelet — közelről II. rész 22.30: Madrig41ok 22.45: Nagy halak — kis vizekben 23.00: Zenekari muzsika o.io: Magyar művek rézfúvókra • PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A szombathelyi cipőgyár leánykara népdalokat énekel 8.20: a Távol-Kelet — kö­zelről. I. rész. (Ism.) 8.35 í Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Mario Lanza operett­dalokat énekel IC.00: Zenedéleiőtt 11.30: Hírek 11.35: a Szabó család. (Ism.) 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus. (Ism.) H.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Az év legjobb tánczenei felvételei VIII/1. rész 19.15: Zenei tükör 19.45: Carlos Santana felvételeiből. (Ism.) 20.35: Rádiószínház: A talp­simogató 21.42: A-tól Z-ig a popzene világában 22.32: Gasnarone. Részletek Millöcker operettjéből 23.20: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből MISKOLCI 8TÜDIÖ: 17,00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Hangverseny­krónika. — 17.20: Pártunk harcban született. Fodor László jegyzete. — 17.30; Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A kül- feltői Is télre készül. — Energia­takarékosság a takarmányozásban. — Családiház-elemeket készít a miskolci házgyár). Felelős szer­kesztő : Paulovits Ágoston. Szer­kesztő : Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (Az önálló sárospataki taní­tóképzés 125 éves jubileuma. — Együttműködés az állami gazda­ság és a termelőszövetkezet kö­zött.) — 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé, Orosz nyelv. (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. Isk. 8. oszt.) 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat.) 9.55: Stop! Közlekedj okosan! 10.00: Delta 10.25: Csoda a farkasokkal (ism.) 15.15: Iskolatévé. Stop! (ism.) l£.20: Orosz nyelv (ism.) 15.45: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) (ism.) 16.25: Hírek 16.30: Lübeck, a hansa királynő­je. NSZK dokumehtumfilm. (ism.) 16.55: Patyomkin páncélos 18.05: Egészségünkért! 18.15: „Életük felét..." 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna I9.lt: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szerkesztette: Buzáné Fábry Éva. Plusz egy fő. II. adás. 21.20: Isten önnel, Gutenberg. 22.35Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: A belorusz televízió estje 20.05: Belorusszia színei 20.25: Tisztelt barátaink! 20. „0: Első szerep 21.10: A polocki székesegyház 21.20: A kerék 21.40: Mind hősök ők... 22.20: A pesztyári könnyűzenei együttes műsorából BESZTERCEBÁNYA: 15.55: Hírek 16.00: iskola-tv 16.20: Magyar zenés tv- műsor 16.45: Negyedóra a szerelemről 17.05: Dokumentumfilm 17.25: Szakmunkástanulók műsora. 17.55: Autósok-motorosok 18.30: URH-kocsival 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szűzföld 21.00: Sipsirica. 2. (befejező rész) 22.00. Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Könnyűzenei összelütás 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 16.15: liíradó 16.30: Az elfelejtett völgy 17.01): a bölcs bolond. 17.55: Mikroelektronika 18.25: Könnyűzenei összeállítás 19,05: Ivlai szemmel 19.30: Orosz nyelvtanfolyam 20.00: Amikor még a swing uralkodott 20.50: Távlatok 21.30; időszerű események 22.00: Budd Schulberg: Márványlépcső MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Megbocsátás. Színes, szink­ronizált szovjet film. Háromne­gyed 6-tól: Szexis hétvége (16). Színes, szinkronizált olasz—francia film. Este 8-tól: Szombat este és vasárnap reggel (16). Angol film. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6-tól: A Hold I—II. (18). Színes olasz filmdráma. — Pásztói Mátra: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (14). Színes USA— olasz western. — Karancslapuj- tő: Suli-buli. Színes magyar film. — Nagybátony! Petőfi: A karatézó cobra. (14). Színes. szinkróniáig japán bűnügyi film. 4 NÓGRÁD — 1982. november 24., szerda l

Next

/
Oldalképek
Tartalom