Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
ITyiiott stúdió Belépőcédula Ahogy biciklizni nem lehet könyvből megtanulni — épp. úgy lehetetlen szerkesztőségi asztal mellett, rádióstúdióban az élettel közvetlen és tartós, tartalmas kapcsolatba kerülni. Ezt éppen a rádió tudja a legjobban, hiszen ezer szálon kapcsolódik maga is az élet tereihez műsoraival Most mégis újabb kaput vág az életre, kinyitja azt az ajtót is, amelyen át bárki, bármikor beléphet, ha közbeszédre érdemes témája akad, »ha személyesen is találkozni szeretne azokkal az ismert rádiósokkal, akikre számít, ha találkozni szeretne magával a rádióval mindenféle külön értesítés nélkül, mindenféle külön hókuszpókuszt mellőzve, még a belépőcédulát is (ami, ha meggondoljuk, nem csekélység!) * Minderről a rádió egyik legnépszerűbb műsorának hallgatása közben értesülhettünk. A Válogatott perceink minden jelentkezése egyben visszapillantás is az elmúlt hónap kiemelkedő műsoraira, azokra a riportokra, amelyek nem csupán a rádiósok — a hallgatók szeriint is a közbeszéd tárgyait ragadtáJc meg, közös dolgainkat úgy közelítették, hogy nem maradtak talán visszhang nélkül sem, hogy megérdemelték az ismétlést. Szél Júlia, a műsor gondozója, jelentette be, hogy a magyar sajtó napján, december hatodikán a Bródy Sándor utcában a rádió épületének utca felőli frontján megnyílik az a stúdió, amelybe bárki beléphet alkotóként is, elhozva gondjait baját, örömét, közös dolgaink egy- egy életszeletét. Ott azután talál majd mindig másokat is, rádiósokat elsősorban, akik ezen az úton is közeledni akarnak az élethez, partnerek mindenben és mindenkor, ha közbeszédről (Illyés Gyula szava) van szó, ha közös dolgaink új és új megközelítése a cél. Végeredményben nyitottságával, demokratizmusával, eleve elrendelt szellemi alapjával, közérdeklődésével, partnerségével és főként rendszerességével és fesztelenségével olyan ez a nyitott stúdió, mint egy kávéház, ,.áz a bizonyos”, az a sokat emlegetett, a visz- szasírt „szabad akadémia”, kinek-kinek akár az egyetem, de mindenképpen a közös témára fogékony ismerősök és ismeretlenek okos gyülekezete. Hát rajtaK nyissuk meg az ajtót...! * De hét mi is az a „közbeszéd”? Jó ötlet volt éppen az elmúlt hónap legjobb riportjainak újrabemutatását felhasználná ennek illusztrálására, hiszen egy-egy emlékezetes riport, beszélgetés lejátszása alkalom volt arra is — az eljövendő nyitott stúdió első háziasszonyának, Szél Júliának okos, belső-szenvedélyes terelgetése mellett —, hogy a riporterek maguk is tovább fűzzék a szót, maguk is keressék eddigi kereteik tágításának lehetőségeit a nyitott stúdióban, A jegyzetíró „egyoldalú ká- véházszemléletéhez” kiegészítésként mindenképpen ide kívánkozik a teljesebb kép érdekében az, amit ebben a műsorban mondott el valaki nagyon plasztikusan és ha úgy tetszik, ez lehet a másik végpont: régen valamelyik pusztai kisvárosban a paraszt- emberek rendszeresen összejártak egy bizonyos helyiségben, ahol újságot- olvashattak, Ok maguk nem fizették elő a lapokat, de ott valamennyit megtalálták. Letelepedtek, lapot választottak, olvastak, talán hümmögtek is egy sort ezen vagy azon, aztán megbeszélték a világ dolgát, s közben a magukét is. Közbeszéd lehetett ez mindenképpen akármekkora körVetélkedő a Szovjetunióról A Salgótarjáni Kohászati Üzemek tíz KlSZ-alapszerve- zetének öt-öt fős csapatai neveztek arra a vetélkedőre, amelyet a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulója tiszteletére hirdetett meg a vállalati KISZ-bizottság. A vetélkedő témaKöre felölelte a szovjet nép fejlődésének hat Gyarapítják a A gyerekek testnevelésére, sportolására nagy figyelmet fordítanak Kisterenyén. Az új általános iskolában sportudvart alakítanak ki, s munkálatait várhatóan a következő év első felében befejezik. Tervezik, hogy a bányatelepi óvoda előtti salakos évtizedét, a megalakulás történelmi körülményeit, s napjaink szovjet bel- és külpolitikáját. Az izgalmas versenyben a hideghengermű fiataljai bizonyultak a legjobbnak, míg a második-harmadik helyen a Komócsin Zoltán és a Rózsa Ferenc nevet viselő alapszervezetek osztoztak. lehetőségeket pályán teniszpályát létesítenek. A tervezéstől kezdve, a kerítésoszlopok és a -fonatok elhelyezéséig mindent társadalmi munkában végeznek, A Salgótarjáni Kohászati Üzemek helyi gyáregysége dolgozói számára a tanácsnak csak az anyagköltséget kell megfizetni. nélkül Csendes művészet Réii Zoltán tárlata Zagyvapálfalván ben mozdult is ész, a vágy, vagy az indulat. Ilyen közösen gondolkodót, olyan stúdiót, mint amilyen december hatodikán a Bródy Sándor utcában kinyílik, nyithatnánk akárhányan! Nyithatnának talán később a vidéki rádiós stúdiók is és a technika segítségével akár össze is kapcsolódhatna az, ott, a Bródy Sándor utcában és a többi a vidéki nagyvárosban, hiszen a közbeszéd alapvonása éppen az, hogy mindenkit érdekel, valamilyen módon sokakat érintő kérdés, kérdések körül forog. Közbeszéd nélkül meg alighanem kevesebbre jutunk. A közbeszéd rangjára pedig sok közös dolgunk emelkedhet. A közbeszéd ilyenformán szó szerint is a közgondolkodás kifejeződése napjaink kollektív és egyéni dolgaiban, amelyek csupán illuzórikus megközelítésekkel választhatók el egyínástól. Persze a hangsúlyokon, a súlypontokon is sok minden múlhat, nem biztos, hogy az éppen nem kapható cikkféleség (hej, de ronda szó ez is) körüli hercehurca njegéri a fáradozást, holott mostanában éppen a tömegkommunikáció bonyolódik bele egyre jobban ezekbe a feminén témákba. Ha valami megérdemli ebben a közgondolkodás megvalósulását akkor az legfeljebb ennyi és nem több: hová lett a jó magyar kereskedő, hová lett a jó magyar iparos?! Jövőre lesz százéves Salgótarjánban a Budapesti úti Általános Iskola. Zagyvapái- falva nagy múltú intézményében pár éve sikeresen műr ködik egy kisgaléria, ahol a minap már a tizenötödik kiállítást nyitották meg. Ezelőtt finn gyermekrajzokban gyönyörködhettek az érdeklődők, a patronáló üzem dolgozói, a környék lakói és természetesen a diákok. Most pedig de- december közepéig Réti Zoltán festőművész alkotásai, olaj- képek, akvarellek várják az érdeklődőket. A görög mitológiából ismert óriást, Anteust senki sem tudta legyőzni, mert valahányszor megérintette anyját, a földet, új erőre kapott. Hérak- lész azonban tudta a titkot, a levegőbe emelte és megfojtotta az így elgyengült óriást. Mit példázhat ez a történet? Átvitt értelemben talán azt, hogy sohasem szabad elszakadni a valóságtól, a fölnevelő tájtól és embereitől, attól a vidéktől, amely az ész- mélés pillanatától körülfog bennünket s őriz akkor is, ha már elbocsátott, esetleg mesz- sze kerültünk tőle. Külön szemcse, ha valaki ott élheti le életét, ahol meglátta a napvilágot. De a szülőföldtől való földrajzi eltávolodás sem jelenti igazán nagy művészeknél az eltávolodást, amint azt a művészetörténetből szintén tudjuk. Réti Zoltán festőművész ugyancsak eltéphetetlen szálakkal kötődik a palócok „görbe or szag”-á hoz — Mikszáth r ' Imán nevezte így ezt a tájat —, amelynek szülötte. Azt vallja, ho?" nem kell szégyellni azt a vidéket, ahonnan származott s amelynek képi élményeit festi évtizedek óta. Valóban nem, hiszen a pro- vincionalizmus neon azonosa provinciához való kötődéssel, egyetlen tájnak sem határa, hanem a horizontja a fontos. Azaz, hogyan látunk, meddig látunk el onnan a világba. mert hiszen jórészt éppen ezen múlik az is, hogy a világ hogyan lát minket. Réti Zoltán különösebb stílusdivatoktól mentes, csendes művészete szintén jól példázza ennek az állításnak az igazát. Műveinek sikere — például nemrég Tokióban — azt jelzi, hogy a világ úgyszólván stílusirányoktól függetlenül kíváncsi az egyedire. S amikor a művész Nógrádot festi, éppen az egyedit festi, ami csak itt lelhető föl, sehol másutt. Nemcsak a hullámzó dombokat, a Börzsöny, a Cserhát, a Karancs vidékét, az Ipoly lapályát, Balassagyarmat és a h is falvak szögleteit, az öreg fákat, a nádasokat és a tükrös vizeket. De legalább ilyen szeretettel az itteni vidéket benépesítő embereket, a szép iránt fogékony fiatalokat, a dolgos öregeket. Nem külsőségeiben, már-már közhelyként idézgetett „cifra* folklórjában ismeri szülőföld» jét, hanem ennél jóval mé> lyebben. Vagyis, történelmi» ben. Réti Zoltán mögött már mintegy félszáz egyé .ti kiállítás áll. Mindenütt elsősorban Nógrád f estéjeként ismerik. Művészete vallomás a szülőföldről. Aj iskola galériájában látható tizenhat mű is bizonyítja, hogy valóságos „költője” a nógrádi tájnak. Képépítésének jellemzői között már a korábbiakban is megállapítottuk, hogy művei lüktető hullámvonal köré épülnek. Ha a nógrádi dombvidéket, a szelíd ívelésű hegyek lankáit, járjuk, ha a tavaszi szántás, p sarjadó őszi gabonatábla tűnik föl szemünk előtt, azonnal érzékelheti ük, Hogy ez a hullámzás egyik legjellemzőbb vonása ennek a vdékriek. A másik jellemzője pedig a színekben található. A művész, természetesen. nem a természet szí- neif másolja, hanem egy megnyugtatóan egységes, egyéni színvilágot alakított ki, ami frisseséget — boldogságot — sugall, mint a színes ég, a hulllámzó vízparti nádas fé- nye-árnyéka, a téli havazások tündérvilága, vagy a tavaszi fák és az őszi lombok lobo- gása. Képei, akvarelljei előtt állva érezáük, hogy milyen az a vidék, ahol él, mennyi hétköznapi csodát őriz. T. E. ' Múltkutató útmutató * Vissza beli állítani a természet rangját: „kell a trapéz mindenkinek”, nemcsak a légtornásznak (házaspárnak), kell az egymásrautaltság érzése és győzelme a háziasszonynak is, kell a társ; kell az öregek mindenoldalú megbecsülése; a falu megtartó, újra vonzó ereje... Kell az álmodozás is egy meghitt sarokban együtt a társakkal. (T. Pataki) Programok Diósjenőn Nagy sikert aratott a diós- jenői Börzsönyalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet közművelődési bizottsága által a minap szervezett kulturális rendezvénysorozat. A helyi Szentgyörgyi István Művelődési Házban Halász Jutka és a Bojtorján együttes színvonalas műsorán szórakozott a gyermekközönség, a szövetkezet felnőtt dolgozói pedig a Szól a nóta című népzenei műsort nézték-hatl- gatták meg. A községi tálházban ez idő alatt a régi falusi életet idéző kenderfeldolgozás, fonás, szövés egyszerű munkaeszközeit tekinthették meg az érdeklődők. Mások a művelődési házban a Kodály-emlékkiál- lítást, valamint az előtérben bemutatott diósjenői helytörténeti, népviseleti és népszokásokról készült színes diasoroqptot részesítették előnyben. Amikor a munkásművelődés nehézségeiről, ezernyi gondjáról olvasni. hallani nap mint nap, jó érzés a közművelődésnek e területéről kedvező információkat, eredményeket „jelenteni”. S most örömmel számolhatunk be arról, hogy a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum kezdeményezésére, a megyeszékhely várossá nyilvánftásánák 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett összetett múzeumi, város- és gyártörténeti vetélkedő sikerrel zárult nemrégiben. Az értékelésre talán reális alapot szolgáltat, hogy a résztvevők hogyan álltak helyt a fordulókon, milyen jártasságról tettek tanúbizonyságot a meghirdetett témákban. A Nógrádi Szénbányák, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyára, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek munkásbrigádjai számára szervezett játék körülményeiről Hidváry Istvánt, a Nógrádi Sándor Múzeum népművelőjét kérdezzük: — A szénbányáknál kezdtük a vetélkedőt, még tavaly áprilisban. Egy olyan totóval, amely a munkásmozgalom, a város és a bányászat törénetének alapos ismeretét kérte számon a versenyzőktől. A totó egy példányában lapozgatva érdekes kérdéseket találni a szakma történetéből: például a gránersalátá a régi bányászok kpdvenc eledele volt, miből készült? S a. meglepő válasz — gyermekláncfűből. — Örömmel tapasztaltuk — folytatja a vetélkedő szervezője, Hidváry István —, hogy a birgádok alaposan felkészültek, s a mezőny nagyon szaros volt. A bányászok után a másik három gyárban is kitöltötték a „totószelvényeket” a benevezett brigádok, és sor kerülhetett a gyári összecsapásokra. — Nálunk nagyon komolyan vették a brigádok ezt a vetélkedőt — válaszol Farkas József, az SVT versenyíelelő- se, amikor a gyári forduló körülményeiről kérdezzük. — A benevezett brigádoknak a művelődési bizottsággal közösen előzőleg megszerveztük a karancsberényi kirándulást, mert a Nógrádi Sándor Múzeum állandó kiállításának alapos ismeretén túl a partizánmúzeumban való jártasságra is szükség volt. Segédanyagokat is biztosítottunk a versenyzőknek. Ebben az időben nagy keletje volt nálunk az összes Nógráddal kapcsolatos kiadványnak. Közben cseng a telefon, valaki a vonal másik végén az öblösüveggyár története felől érdeklődik Farkas Józseftől. — A városi döntőre az öblösüveggyár csapatával közösen készültünk. Az egyik feladatunk például az volt, hogy készüljünk fel a szomszédos gyár történetéből, ők pedig a mienkből. Egymás rendelke zésére bocsátottuk az ilyen jellegű anyagainkat. A gyárak közötti összecsapást az SVT kilenctagú csapata nyerte. A gyári színekben indult kollektíva egyik tagja volt Lászlók Nándor, a Petőfi Sándor Szocialista Brigád vezetője. — A versenyzők java része most volt először az új múzeumban, s mi, fiatalabbak sok érdekeset tanultunk a gyár, a szakma történetéből, is. Hasznos játék volt, kétségtelenül. — Egyebek között egyéves múzeumi belépőt nyertek. Milyen terveik vannak vele? — Ha sikerül megkapnunk egy hétköznapon a gyári buszt, a három brigád —, amelynek képviseletében mi kilencen versenyeztünk — egy nógrádi múzeumi kirándulás lesz. — Hogyan értékeli a versenyt a szervező, Hidváry István? — A cél az volt, hogy minél több embert behozzunk a múzeumba, megismerkedjenek kiállításainkkal, ezen keresztül a megye, a város történetével. Szerettünk volna formát találni annak, hogy a brigádok megismerkedjenek saját munkahelyük, szakmájuk múltjával is. Mindez sikerült, s közben személyes kapcsolatok alakultak ki, amikre a jövőben építeni lehet. Esetleg egy újabb játéknál. A látványos, nagyszabású rendezvénysor közben a hiányosságok is kiderüllek. Tehát a neheze most kezdődik, mert ismeretterjesztő. közművelő munkánk, során e hiányosságok pótlásán kell ’ dolgoznunk. — v. c.—: műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Világok meséi — India meséi 8.57: Munkaidőben —• vasütas. 9.12: Nathan Milstein hegedül 10.05: Diákfélóra. (Ism.) 10.35: Rádiószínház 11.33: Nótamuzsika 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek. (Ism.) 13.35: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládáa 15.05: Dohnányi: Pierrette fátyla 15.28: MR 10—14 (Ism.) K>.05: Kritikusok fóruma 16.15: Dunajevszkij filmzenéiből 16.28: Reflektorfényben az operarária 17.05: „Változás után — változtatás nélkül.” 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat 17.47: Hándel-szonáták ~ .oboával 19.15: Tudósítás az Ü. Dózsa— FTC jégkorong bajnoki mérkőzésről 19.20: Kilátó 20.05: Évszázadok mesterművei * 20.54: Nóták 21.30: Külpolitikai klub 22.20: A Távol-Kelet — közelről II. rész 22.30: Madrig41ok 22.45: Nagy halak — kis vizekben 23.00: Zenekari muzsika o.io: Magyar művek rézfúvókra • PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: A szombathelyi cipőgyár leánykara népdalokat énekel 8.20: a Távol-Kelet — közelről. I. rész. (Ism.) 8.35 í Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 9.45: Mario Lanza operettdalokat énekel IC.00: Zenedéleiőtt 11.30: Hírek 11.35: a Szabó család. (Ism.) 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus. (Ism.) H.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség 18.35: Az év legjobb tánczenei felvételei VIII/1. rész 19.15: Zenei tükör 19.45: Carlos Santana felvételeiből. (Ism.) 20.35: Rádiószínház: A talpsimogató 21.42: A-tól Z-ig a popzene világában 22.32: Gasnarone. Részletek Millöcker operettjéből 23.20: Gyulai Gaál Ferenc szerzeményeiből MISKOLCI 8TÜDIÖ: 17,00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Pártunk harcban született. Fodor László jegyzete. — 17.30; Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: A kül- feltői Is télre készül. — Energiatakarékosság a takarmányozásban. — Családiház-elemeket készít a miskolci házgyár). Felelős szerkesztő : Paulovits Ágoston. Szerkesztő : Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Az önálló sárospataki tanítóképzés 125 éves jubileuma. — Együttműködés az állami gazdaság és a termelőszövetkezet között.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé, Orosz nyelv. (ált. isk. 6. oszt.) 8.30: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. Isk. 8. oszt.) 9.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat.) 9.55: Stop! Közlekedj okosan! 10.00: Delta 10.25: Csoda a farkasokkal (ism.) 15.15: Iskolatévé. Stop! (ism.) l£.20: Orosz nyelv (ism.) 15.45: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) (ism.) 16.25: Hírek 16.30: Lübeck, a hansa királynője. NSZK dokumehtumfilm. (ism.) 16.55: Patyomkin páncélos 18.05: Egészségünkért! 18.15: „Életük felét..." 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna I9.lt: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szerkesztette: Buzáné Fábry Éva. Plusz egy fő. II. adás. 21.20: Isten önnel, Gutenberg. 22.35Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: A belorusz televízió estje 20.05: Belorusszia színei 20.25: Tisztelt barátaink! 20. „0: Első szerep 21.10: A polocki székesegyház 21.20: A kerék 21.40: Mind hősök ők... 22.20: A pesztyári könnyűzenei együttes műsorából BESZTERCEBÁNYA: 15.55: Hírek 16.00: iskola-tv 16.20: Magyar zenés tv- műsor 16.45: Negyedóra a szerelemről 17.05: Dokumentumfilm 17.25: Szakmunkástanulók műsora. 17.55: Autósok-motorosok 18.30: URH-kocsival 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szűzföld 21.00: Sipsirica. 2. (befejező rész) 22.00. Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Könnyűzenei összelütás 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 16.15: liíradó 16.30: Az elfelejtett völgy 17.01): a bölcs bolond. 17.55: Mikroelektronika 18.25: Könnyűzenei összeállítás 19,05: Ivlai szemmel 19.30: Orosz nyelvtanfolyam 20.00: Amikor még a swing uralkodott 20.50: Távlatok 21.30; időszerű események 22.00: Budd Schulberg: Márványlépcső MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Megbocsátás. Színes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6-tól: Szexis hétvége (16). Színes, szinkronizált olasz—francia film. Este 8-tól: Szombat este és vasárnap reggel (16). Angol film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: A Hold I—II. (18). Színes olasz filmdráma. — Pásztói Mátra: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (14). Színes USA— olasz western. — Karancslapuj- tő: Suli-buli. Színes magyar film. — Nagybátony! Petőfi: A karatézó cobra. (14). Színes. szinkróniáig japán bűnügyi film. 4 NÓGRÁD — 1982. november 24., szerda l
