Nógrád. 1982. november (38. évfolyam. 257-281. szám)
1982-11-18 / 271. szám
Olvasótábori Az elmúlt nyáron Szécsér.yben rendezett olvasótábor nem szűkölködött a vendégekben, a látogatók között ott voltak a Hazafias Hépfront Országos Tanácsa mellett működő munkabizottság, valamint az Olvasó népért mozgalom képviselői is. A tábor programjának és a Nógrád megyei módszereknek különösen nagy figyelmet szenteltek, s egy kifejezés minden jegyzetfüzetbe bekerült. Olvasótábori víkend? Vajon mit takar ez a két szó? A Balassi Bálint megyei Könyvtár vezetői készségesen adtak tájékoztatást a kezdeményezésről: megyénkben az olvasótábori program nem fejeződik be a táborral. A téli időszakban, hétvégeken rendszeresen összejönnek a táborozó „gyerekek”, s a felnőttek irányításával a két nyár között is folyik az intenzív munka. Nem csoda, hogy az olvasótábori mozgalom országos ügyeiben járatos aktivisták és vezetők érdeklődve kapták fel a fejüket a hírre. Mint az olyan kezdeményezésre szokás, amely igen jó szolgálatot tesz egy ügynek. S ami pedig a jegyzetfüzeteket illeti: a dokumentálással egy- időben közölték a véleményt is, ezt a nógrádi kezdeményezést hasznos volna elterjeszteni az ország más megyéiben is. Miért szólunk most minderről? A magyarázat kézenfekvő: véget ért az első, lassan pedig következik a második téli olvasótábori víkend munkája. S ha csak egyetlen tapasztalatot írunk is le az első közösen eltöltött két napról, akkor máris érzékeltetjük, hogy a fiatalok körében van valami varázsa ennek a mozgalomnak. Nevezetesen: a résztvevő szakközépiskolások korábbi beérkezést javasoltak, hogy tartalmasabb, intenzívebb legyen a program. Ez a kérdés pedig valamit már jelez, hiszen sokat elárul a táborozok igényességéről, kollektív szelleméről. Természetesen egyenlő mindez a megyei könyvtár dicséretével is. Különösképpen most, hogy a Balassi Bálint Könyvtár vezetői és munkatársai ismét kitaláltak valami újat, valami nagyon hasznosat Az idén először azt kezdeményezték, hogy a téli olvasó tábori víkendeken vegyenek részt azok is, akik az elkövetkezendő nyáron első alkalommal indulnak táborba. Az ötlet életrevalóságát, gyakorlati hasznát az olvasótábori mozgalom ügyeinek intézői, a táborok vezetői érzékelhetik igazán. Elég visszagondolni az elmúlt nyári táborozásokkal kapcsolatos publikációkra: általános volt a panasz, hogy rövidek a táborozások időtartamai. Rövidek, mert — az érvelések szerint — néhány nap arra kelt, hogy a „gyerekek’’ összerázódjanak, megismerjék egymást Azaz feloldódjanak, leküzdjék gátlásaikat —, s csak ezután kapcsolódnak be tevékenyen a közös munkába. Ezt a gondot a nógrádi kezdeményezés egy csapásra megoldja. Azzal, hogy a téli olvasótábori víkendeken ott vannak az olvasótábori mozgalom módszereit csak most kóstolgató fiatalok is, gyakorlatilag a nyári táborozás nyer. Nem kevesebbet, mintha megnyújtották volna a közösen eltöltendő időt. íme, az újabb kezdeményezés, amely — méltán — megérdemli az országos figyelmet Természetesen az új utak és módszerek keresése, a körültekintő szervezés mást is jelez. Nem kevesebbet, mint azt, hogy a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár nem divatból lelkes patrónusa az olvasótábori mozgalomnak; nem kényelmes (vagy kevésbé kényelmes) két héttel próbálja „letudni" az ügy szolgálatát. Egyetlen pillanatig sem lehet kétséges ugyanis, hogy a folyamatosság és állandóság jegyében fogant nógrádi módszer sokoldalúbban segíti az olvasóvá nevelést, a mind teljesebb körű emberi értékek kibontakoztatását. Kelemen Gábor Dénes Zsófiáról és... '„'Ügy ahogy volt és...” eím- mel jelent meg annak idején Dénes Zsófia nagy sikerű művészeti cikkgyűjteménye. November 18-án és 21-én sugározza a televízió ugyanezzel a címmel azt a kétrészes filmet, amely az írónőről készült. Műfaja.: nem portréfilm. — Fogalmazzunk inkább úgy, a film, Dénes Zsófia munkásságának „életrajza” — mondja Belehorszlky Pál dramaturg, a műsor szerkesztő-riportere. — Az első részben olyan emberekről, s velük való találkozásokról beszél az írónő, mint Freud, Fe- renczy Sándor, Georg Brandes dán irodalomtörténész, Ignotus, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, József Attila, Kassák Lajos. — A második részt Ady Endre születésének 105. évfordulója előestéjén vetíti a televízió. Ez nyilván nem véletlen... — Valóban nem. A második rész kizárólag arról a nagyon szép emberi kapcsolatról szól, amely Dénes Zsófiát Ady Endréhez fűzte, s amely elkísérte a költőt egész életében. — Dénes Zsófiának, „Élet helyett órák” című könyve, amely Ady Endréhez fűződő banVsóeáról, kettejük kapcsol'’tárói szól, sok vitát váltott ki... — Sok és hosszan tartó vitát, Ezért is örülök, hogy módom volt, televíziós kollégáim segítségével elkészíteni ezt a filmet. Nézetem szerint Dénes Zsófia részvétele Ady életében sem „anyáskodás”, sem „hitveskedés” nem volt. Kettejük kapcsolatában csak érintőlegesen dominált a férfi-nő motívum, annál inkább az emberi mozzanatok. így alakult ki az a mély és őszinte barátság, amelyet végig , áthatott Dénes Zsófia mérhetetlen tisztelete a költő és költészete iránt. — A film tehát egv vita lezárását is elősegítheti? — Semmiképpen nem szántuk annak. Nevezzük inkább az egyik fél „tanúvallomásának”. S ami kedves vendéglátónkkal. Dénes Zsófiával közös szándékunk: tisztelgésnek. hazáik egyik legnagyobb költője előtt. Németh Szilvia A tettes őrizetben, a nyomozás folyik (6,) // Tőle elvárható módon..." — Az emberek egy réssé rendkívül elítéli az asszonyt, amiért elhagyta a családját — mondja töprengve a hadnagy. ' — És neked mi a véleményed? — kérdi az alezredes. — Természetesen eltúlzottnak tartom ezt a magatartást... De... — Mi az a de? Ki vele, mond el nyugodtam, mire gondolsz — kérdezi Gábor. — Nagyon sokat gondolkodtam a dolgon . . . — És mire Jutottál? — Nem vagyok abban bizonyos, hogy Boros Anna a részeges, garázda férjétől való megszabadulásnak a legokosabb módját választotta. Amíg Hollai hadnagy keresi a gondolatokat, amelyekkel alátámaszthatná kétségeit, az alezredes kitölti a csendet: — Te is tudod, hogy a törvény a gépkocsivezető számára is kötelezővé teszi, hogy a mások által előidézett veszélyhelyzetet a tőle elvárható módon meg kell akadályoznia . . . Számomra mindig igen szimpatikus volt a törvénynek ez a meghatározása, hogy a „tőle elvárható módon . . .” kell az illetőnek cselekednie. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy, ha például éjszaka vezetsz az országúton, közben veled szembe érkezik egy másik gépkocsi, te is kénytelen vagy a reflektorodat tompí- tottra kapcsolni és ezzel egy- időben csökkenteni a sebességet. A te sávodbam az úttesten fekszik mondjuk egy sötét ruhás részeg férfi, amire nyilvánvalóan nem számíthatsz. Teljesen természetellenes ez az akadály— Tovább fékezel és közben megkísérted a kikerülését. Nem sikerül . . . Minden tőled elvárhatót megtettél a baleset megakadályozására, mégis megtörtént a baj. Ha még lassabban hajtasz, nem gázolod el . . . — Értem a példabeszédet, de azért ebben a Kohányi- ügyben az aszonytól esetleg több is elvárható lett volna — vitázik a hadnagy. — Mondd, te az életben minden problémádat a legjobban oldottad meg? — Nem... Azt hiszem, nincs is olyan ember... műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Négy Vtvalöl-hegedűversenjr az Op. 6-os sorozatból 9.02: Örökzöld dallamok (ism.) ío.os: Diákfélóra (ism.) 10.52: 1) v „■ zsák kamaraműveiből 11.09: A vám- és pénzügyőrzenekar játszik 11.21: versenyben — a munkáért. 11.36: Tigrisugrás. XV/8. rész 12.15: Fllmtükörkép — a Guernica c. magyar filmből 13.00: A magyar népdal hete 13*24: Lemezmúzeum 14.16: Bruni Prevedi »perafelvéte- leiből 14.34: „Akkor hát, szerdán nálam, öt felé” 15.05: Kovács Apollónia cigány- dalokat énekel 15.28: Képek és jelképek (ism.) 16.00: Szobotka Tibor: A vetőkártya főhadnagya 16.10: Csajkovszkij-zongoramüvek 16.29: A magyar népdal hete 17.05: Olvastam valahol... 17*25: Két filmdal 17.34: Délutáni Rádiószínház 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: A Deller-énekegyüttes énekel 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont 20.20: A lomblkok világában 21.20: Verbunkos muzsika 21.40: Egy műszer karrierje 22.20: Tíz perc külpolitika 22*30: Leonle Rysanek operaáriákat énekel 22.49: Mit ér a nevem? 22.39: Jascha Heifetz hegedül 0.10: Németh Zoltán táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Burka Sándor k:arine*cz‘k 8.20: A Távol-Kelet - közelről. tt. rés.z (lom.) 8.35: Napközben lfl.OO: Zenedélelőtt A magyar népdal hete Kapcsoljuk a Bzolnokl stúdiót Muzsikáló természet Sebestyén András: Távoli tájak dalai Szórakoztató antikvárium Sehlegel és Coleridge Idősebbek hullámhosszán Tanakodó Hét végi panoráma Slágerlista Színészdal (ism.) Operettmúzeum Magnóról magnóra (Ism.) ; A tegnap slágereiből MISKOLCI STCDIO 17.00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.08: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországl képeslap. (A tartalomból: Széesény a történelem városa? — Az egri vörös rák históriája — Humorfórum.) szerkesztő: Antal Magda. 13.00: Észak-magyarországi krónika. (Gyöngyös felszabadulásának 38. évfordulóján. — Befejeződtek az őszi munkák a szirmabese- nyői Bükkalja Tsz-ben.) 18.25— 18.30: Lap- és műsorelözetes. NÚGRAD - 1982. november .18., csütörtök j MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna (ism.) 8.30: iskolatévé — Angol nyelv (középhaladóknak) 9.00: orosz nyelv (Alt. lsk. 8. oszt.) 9.25: Magyar nyelv (Alt. lsk. 2. oszt.) 9.35: Magyar Irodalom (Alt. lsk. alsó tagozat) Bóbita 10.00: osztályfőnöki óra (Alt. lsk. 3—4. oszt.) 10.30: osztályfőnöki óra (Alt. lsk. 3—4. oszt.) 10.50: Magyar nyelv (Alt. lsk. 1. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra ' (Alt. lsk. 7—8. oszt.) 11.30: Kamera — A film szintaxisa 12.00: világnézet Forradalmlság 14.10: Magyar Irodalom (Alt. lsk. alsó tagozat) 14.30: Magyar nyelv (Alt. lsk. 3. oszt.) 1' 40: orosz nyelv (ism.) 15.05: Angol nyelv (Ism.) 1.5.20: o«zíá1vfönökl óra (Alt. lsk. 7—8. oszt.) 15.50: Osztályfőnöki óra (Alt. lsk. 3—4. oszt.) |6.?0: Hírek 16.25: Slágerhírlap — VITT 3 r*-?: Dallamok min—1911 között 17.10: Pedagógusok fóruma 17.45: Tévébörze 17.55: Telesport 18.20: A kamasz Kamaz 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.30: TV-híradó 20.00: „És melyikünk nem az...” 20.50: Panoráma 21.40: „ügy, ahogy volt és...” 1. rész <2.40: Tv-híradó 8. 2. MŰSOR: 18.45: sorstársak 19.05: Unser Bildschirm 19.3«: Tv-híradó 20.00: Falusi esték 2l.oo: Tv-híradó 2. 21.2«: Reklám 21.25: A csornai képfestő 21.36: A szegedi „madzagvasút” Dokumentumfilm (Ism.) BESZTERCEBÁNYA t 18.00: sportrevü. Magazinműsor 18.30: Tv-fórum. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó 20.00: O. O. Zelenka: A kedvemért majd abba nagyja. Tv-játék. 11.30: Rdonlcei ünnepség. Folklórműsor. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Természetfilm a túzokról. 22.45: Az 1984-es EB-selejteZÓk tükre. 23.00: Hírek z. műsor: 20.00: Szovjet előadóművészek zenei estje 21.30: Időszerű események 22.00: Laboratórium, ismeretterjesztő magazin. 22.50: Kamarahangverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től: Suli-buli. Színes magyar fllmburleszk. Háromnegyed 0 és B-tól: Elvis Presley. Színes, zenés amerikai film a világhírű énekes életéről. — Balassagyarmati Madách: háromnegyed 6 és 8-tól: Szuperzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi filmvigjáték. — Pásztói Mátra: A jegyzetfüzet titka. Színes , szovjet bűnügyi film. — Rétsági Hamburgi betegség. (16) Színes NSZK filmdráma. — Szécsényi Rákóczi: Egymásra nézve. (18) színes magyar film. — Kisterenyeí Petőfi: Rohanj velem! Színes magyar film. — Nagylóc: Egy elvált férfi ballépései. (14) S>.fnes. szinkronizált amerikai filmvigjáték. — Pedig mindig helyesen akartál dönteni. Igaz? — Igen. — Véleményem szerint minden embernek a teljesítményét, döntését a saját képességéhez viszony it va kell mérni, olyan ez, mint a karate. Ebben a sportban minden teljesítményt a küzdő egyéni ügyességéhez, teherbíró képességéhez viszonyítanak. Ezért nincs a karatéban korhatár. — Ügy érted tehát, hogy ez az asszony erre a döntésre volt mindössze képes? — kérdem érdeklődve Hollai. — Igen . . . Pillantsunk csak bele az asszony életébe! Már az iskolában veszélyeztetett gyermekként kezelték. Az általános Iskola négy osztályát hét év alatt végezte el. Az apja iszákos, többször büntetett. Az anyja rokkant, teljesen kiszolgáltatva részleges, durva férjének. — Erre nem is gondoltam... — Vettem a fáradtságot és utánanéztem, hogyan, milyen körülmények között nőtt fel Anna. Az apja züllött élete kihatott természetesen a családra is. Rendkívüli szegénységben... szegénységben? Annál rosszabbul, nyomorban éltek. Az apja, amikor félöntött a garatra, rendszeresen verte a feleségét. Időnként még a kést is előkapta... — Hát, sok gyengédséget nem tapasztalhatott a szerencsétlen — mondja dermedten a hadnagy, aki most érzi igazán, hogy mennyire követésre méltó dr. Gábor Ferenc alezredes sziszifuszinak tűnő munkája. A vizsgáló- tisztnek milyen sokoldalúan kell tájékozódnia, a részletet csak az egészhez viszonyítva szabad és kell értékelni. — Nem, hogy gyengédségről, de lényegében még emberségről sem lehet beszélni a lány gyermekkorának környezetében — folytatja fejtegetéseit az alezredes. — Nos, tehát Boros Anna, aki írni, olvasni Is alig tud, a világban teljesen tájékozatlan, mert még azt sem lehet mondani, hogy a nagyvárosi élet valamiféleképpen hat rá, ugyanis Miskolc környéki, ta- nyavilágszerű környezetben él, még alig 16 éves, amikor másállapotba kerül Kohányl Ferenctől. aki elveszi feleségül. A szegényes lakodalmon Anna apja nem vehet részt, hiszen éppen soros büntetését tölti. A fiatal férj részéről már az is gyengédségnek számít, ha nem veri meg az asszonyt. Anna fiatal életében azt látja és tapasztalja, hogy a családban a nőnek nincs szava, ki kell szolgálni az erősebbet, a férfit. Kohá- nyi is ezt követelte meg tőle, tehát ... fel sem merült benne a lázadás gondolata. — A házasság után milyen körülmények között laktak? — érdeklődik tovább Hollai. — Gondolhatod... Továbbra is periférián, egy vizes odúban tengették életüket. A gyerekek sorra születtek. Normális közösséget továbbra sem Ismer a fiatalasszony, hiszen a brutális férj még dolgozni sem engedi... — És vajon, miért nem vállalhatott munkát? — Mert a férfi akarati beállítottsága, birtoklási mániája azt sugallta, hogy az asz- szony nevelje a gyerekeket és szolgálja őt... — Nem lehet ebben szerepe Kohányl részéről valamiféle féltékenységnek Is? — Nem zárható ki, de inkább csak tudat alatti mozgatórugó lehetett — folytatja Gábor. — Egyszóval, ilyen szerencsétlen körülmények, pofonok és szidalmak között éli le házasságának mintegy tíz évét Boros Anna, amikor, mint sokgyermekesek, 1980 decemberében megkapják a lakótelepi három szoba összkomfortos lakást. Az új. hideg-meleg vizzel ellátott otthon egy csapásra megváltoztat körülötte mindent. Nemcsak az addig még nem is álmodott kényelembe, hanem kulturált emberi közösségbe is kerül. Huszonhat éves korára jut el odáig, hogy kezd nyiladozni a tudata, látja, hogy addig valamiféle torz világban élt. Akaratán kívül is, még, ha felülétesen is, de belelát a körülötte élő családok harmonikus, vagy kevésbé harmonikus, de az övékénél mindenképpen értelmesebb életbe . . . — Természetes, hogy a Kohányi-féle rémvilághoz képest még a börtönbe készülő Bátor György is felszabadulást jelentett Anna számára. — így igaz — helyesel az alezredes. — Képzeld csak el: az asszony lemegy a gyerekeivel a játszótérre . . . Játszótér . . . Már ez is valamiféle luxust jelent a számára. Szóval, ül a pádon, s közben egyre gyakrabban találkozik egy férfival, aki szintén odajár a gyerekeivel, beszélgetni kezdenek, s talán megdöbbenve tapasztalja, hogy ez az ismeretlen nem részeg, sőt: emberszámba veszi, felnőttként, udvariasan társalog vele. Közeledik hozzá, felajánlja az együttélést . . . Mindez kibillenti a fiatal nőt az addigi vegetációjából. Derűt, fényt kap az élete, talán álmait látja megvalósulni... Mert ugye, minden embernek vannak álmai. — így Anna élete kettéválik — folytatja Hollai. — Délután egy kis kellemes beszélgetés a parkban, este meg pofonok a részeg férjtől. Közben eljut odáig, hogy a rendszeres hangoskodások, botrányok miatt szégyenkezik a szomszédok előtt is. Valóban, mindez megkönnyíti, sőt, nyugodtan állíthatom, hogy kényszeríti is Annát a változtatásra. Persze, ennek a módját rosszul választotta meg . . . —- Ebben teljesen igazad van ... De el tudod azt képzelni, hogy Intelligens, képzett asszony, anya választja meg rosszul a változtatás módját? Tudok olyan vezető beosztású, igazán jómódban élő, háromgyermekes mémöknőt, aki a szeretőjével még a férjét is megverette, s úgy hagyott ott csapot-papot... Ezt az asz- szonyt miért nem ítéli el a környezete, miért csak azt a szerencsétlent bántják, aki a rabszolgasorból akart kitörni? — mondjá egyre hevesebben az alezredes. — De hát Anna el vitethette volna a férjét elvonókúrára, elválhatott volna tőle, a lakást mindenképpen neki ítélte volna a bíróság. Sőt, a gyerekeket, legalábbis átmenetileg állami gondozásba is adhatta volna — érvel tovább a hadnagy. — Ez is igaz... De én állítom, hogy az asszony még azt sem tudja, hogy egyáltalán létezik elvonókúra. Azt a lehetőséget meg végképp nem ismerte, hogy mondjuk Nagyfára is elvitetheti garázda férjét. És, ha tudta volna, azt hiszed, hogy az olyan egyszerű...? Mit gondolsz, mit tett volna Kohányi Annával, ha értesül. hogy kérte _a kényszergyógyítását? És, amíg azt végrehajtják...? — Emlékszel a szomszédokra, mit mondtak? Amikor zavarta őket Kohányl dorbézolása, kiabálása és az, hogy veri a családját, a fejükre tették a párnát... Egyet'enegy esetben sem fordult elő, hogy kihívták volna az URH-t... Bár... őszintén szólva, a családi viszály esetén a rendőrség sem tehet sokat . . . Egyébként az asszony elment a gyámhatósághoz is. hogy vegyék állami gondozásba a gyerekeit. S mit gondolsz, mit válaszoltak neki? — Fogalmam sincs. — Adja be a válókeresetet, s azután majd a bíróság dönt a gyermekek sorsa felett. Néhány nappal kérőbb pedig Kohányi el is a gyerekek sorsát... 0 volt az erősebb... A gyilkosság után néh'ny nappal Kohányi levelet irt a feleségének: „Kedves Anna, kérlek, hozzál be tiszta ruhát, fogkefét, az alezredes úr engedélyezi a beszélőt,, ha te nem jössz, anyut küld be. Ferikére nagyon vigyáz- d helyettem Is. Ca.'kc" . 9- ri”. Schmidt AttHa (Következik: ítélet előtt és után...)