Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
Egyenlősdi és érdekeltség Az évek óta egyenletesen fejlődő vállalat igazgatója idén is panaszkodik. Gondja ezúttal sem más, mint a korábbi esztendőkben. Túlságosan jól mennek a dolgok. Kacagva túlteljesíthetnék 10—15 százalékkal is a tervet, hiszep az új termékcsoport, amelynek a gyártásához nemrégiben kezdtek hozzá, máris fényes üzletet kínál. Ám gondolni kell a jövőre is. Ilyen mértékű túlteljesítés agyonvágja a jövő évi tervet. Mi lesz, ha változnak az adózás feltételei, ha nem lesz anyag, ha szűkülnek a piaci csatornák. Arról nem is szólva, hogy ekkora többletre esetleg „odafönn" is felkapják a fejijket. Márpedig nem mindig előnyös az ítészek, az ellenőrök, a döntéshozók érdeklődésének középpontjában állni. Még akkor sem, ha agyba- főbe dicsérik a vállalatot. Ezért aztán várhatóan idén sem haladják meg a szerény 5-6 százalékos túlteljesítést. A babérokat így is learatják, a kitűzött prémium így is a zsebekbe kerül. A fejlődés töretlen - ezzel a mondattal kezdődhet a beszámoló jelentés. A rutinos igazgató okoskodása szinte egybecseng azzal, amit ugyanott az egyik kiváló szocialista brigád vezetője mond. Minden értékelésnél följebb tornásszák magukat a versenyben, pontosan tudják, hogy ehhez mit és főként mennyit kell tenniük. Többet nem érdemes kiadni magukból, mert akkor hamar elkönyvelik őket: bekerülnek az „úgyis megcsinálják, ha esik, ha fúj” kategóriába. Csak látszólag hízelgő ez a számukra, mert nem lesz egy perc nyugtuk sem, mig a többiek esetleg a lábukat lógázzák. A fizetéskor viszont szinte jelképes a különbség. A brigádvezető nem híve az elvtelen egyenlösdinek, ezért a kitüntetésekkel járó pénzjutalmakat sem osztja tíz felé. Mást talált ki, a tagság jóváhagyásával. A pénz közös kaszába kerül. Szép gesztus, igazi kollektív szellemre vall. Ám a porcelán malacba töltögetett forintok másféle igazságot is bizonyítanak. Hiszen a brigád több mint tízévi együttlét után akkor is összeadná a pénzt kirándulásra, színházra, fehérasztal melletti borozgatásra, ha nem lenne közös kassza. Valamennyien kiváló szakemberek. A hozzáértés szerinti különbségtételnek semmi értelme. Azt meg, hogy az év során ki húzott többet, száz-kétszáz forintokkal csak jelképesen j lehet honorálni. Lehetne vitázni a módszer helyességén, de tény, hogy ők a perselyt, mint a legkevésbé rosszat választották. Miközben a vállalkozói lehetőségek könnyítésétől kezdve, a szabályozók változtatásáig örvendetesen sok intézkedés történik az elosztás valódi, szocialista elvek szerinti gyakorlatának országos elterjesztésére, a kedvező változásokat valamiféle össznépi társasjáték kiséri. Féltékenyen figyeljük egymást, a szintek szigorú betartásával. A vállalatvezető a társcéget, de nemcsak mint konkurenciát, avagy 71LÄG PROIFTÄRJA! FOVFSölIFTFK! NÓGRÁD AZ MSZM-P NOGRAO M EG Y E I St Z OTT S A GA ES A' MEGY 81-T A N A C S LAPJA XXXVIII. ÉVF., 241. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK Kevesebb olaijal — olcsóbban Energ iatakarék osság a közlekedésben Jelentős témák a műszaki hónap programiában A vasúti és közúti közlekedés köztudottan roppant energiaigényes. Különösen a benzinnel üzemelő jármüvek váltak egyre drágábbá az olajárrobbanást követően. Hiszen „mozgásban tartásuk” ára az utóbbi évtizedben szinte megháromszorozódott. S lévén, hogy geológiai okok miatt a szovjet kutak termelése sem érte el a tervezett szintet, a magyar népgazdaság is rákényszeredett az effajta energia- hordozóval történő takarékosságra, annak mással történő kiváltására. Függetlenül attól, hogy ebben az évben 8,5 millió tonna olajat dolgoznak fel a hazai üzemek, ez energiaszükségletünknek csupán töredékét fedezi. Ezt a tendenciát látva, kezdődött meg hazánkban néhány évvel ezelőtt az energiaracionalizálás folyamata, amelyben benne értendő a paksi atomerőmű megépítése — ez az ország energiaigényeinek hét százalékát termeli meg —, valamint új szénbányák megnyitása. Az eddig elért eredmények ellenére, továbbra is szükséges az olajról más energiahordozóra történő átállás. Az ezekkel kapcsolatos kérdésekről tartott tegnap nagy érdeklődéssel kísért előadást a Volán 2. számú Vállalat salgótarjáni központjában Lengyel Sándor, a KPM energiagazdálkodási miniszteri biztosa. teA VI. ötéves tervben, anyagi lehetőségeink függvényében, további nagy gondot fordítunk a vasutak villamosítására. A tervek szerint ezen időszak alatt több mint háromszázhatvan kilométer hosszúságú új felsővezetéket építenek, s ez évenként több mint harminchatezer tonna gázolajat pótol. S hogy ez mekkora mennyiség, illusztrálja: a dízelmozdonyok fogyasztása évenként meghaladja a 225 ezer tonnát. A benzinfelhasználás legneuralgikusabb pontja közúton a ZIL tehergépjárművek üzemelése. Bár teherbírásuk, erejük, mozgékonyságuk miatt roppant nagy szükség van rájuk, számuk az 1980. évi 24 ezerről idénre 18 ezerre csökkent. Mégpedig jelentős energiafogyasztásuk miatt. Az elképzelések szerint 1985 végére már csak tízezer lesz forgalomban belőlük, de ezek jelentős hányada is — több mint hétezer —, már dízelesített változatban üzemel. Az utóbbi években mind több ilyen típusú gépjármüvet látnak el NDK-beli és román dízelmotorokkal, és a Szovjetunióban is megkezdték a ZIL-ek effajta, módosított változatainak gyártását. Exportjukra azonban 1986 előtt nem kerül sor. A motorcsere azonban megéri a viszonylagosan drágának tűnő befektetést, mert egyetlen gépjármű egy év alatt, tizenhárom tonna benzin helyett mindössze nyolctonnányi gázolajat fogyaszt, s így az energiamegtakarítás egy esztendő alatt elérheti a kétszázötvenezer forintot. A kevesebb benzinfelhasználás nem csak a tehergépjárműveket ’ üzemben tartó, csaknem nyolcezer vállalat, üzem és egyéb gazdálkodó egység érdeke: ez nagyban segíti az évenként hazánkba érkező százezer személygépkocsi működését is. Sajnos, a dizelüzemű hergépkocsik gyártásának hazai ipar eddig nem tud elegpt tenni, mert a Csepel Autógyár csak roppant magas árért, több mint egymillió forintért tudna egyelőre ilyen járművet előállítani. A benzint és olajat pótló energia bevezetésére tovább folynak a kísérletek. A tervek szerint a MÁV kikísérletezi az M 62 sorozatú, szovjet gyártmányú dízelmozdonyok földgázzal történő üzemeltetését, s vannak reális lehetőségek a benzinnel működő személygépkocsik díze- lesítésére is. Sajnos a külföldön már kipróbált módszer, a propán-bután gázzal történő üzemmód nem jelenthet végső, takarékos megoldást, mert a pébégáz ára megközelíti a benzinét. A jelentős költségbefektetéssel járó átállások mellett azonban jelenleg is lehetne enyhíteni a benzinfogyasztáson. Hiszen a tehergépkocsik útjaik nagy hányadát, gyakorta több mint harminchat százalékot, üresen futva teszik meg, s az ötnapos mun- kahét bevezetése is kedvezőtlenül hatott a járműkihasználtságra. Gyakorta előfordul, hogy a vállalatok csak reggel héttől délután tizenöt óráig hajlandók rakodni, árut fogadni, semmittevésre kárhoztatva ezáltal a nagy értékű fuvareszközöket. Mindenképp tovább kell a fuvarozók és fuvaroztatók érdekeit egyeztetni, hogy ezáltal is váljanak hatékonyabbá a szállítások, legyen gazdaságosan felhasznált a drága benzin minden cseppje. Ezt követően (ugyancsak a Volán tanácstermében) Ga- lántai József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyettese elemezte az aktuális teher- és személyforgalmi kérdéseket, s s vázolta közlekedéspolitikánk további célkitűzéseit. Ülésezett a megyei úttörőelnökség Táborozás, turisztika, környezetvédelem Nógrádban éppen lehetséges partnert, hanem azt is, nehogy túlságosan fölötte vagy alatta maradjon a saját portáján a termelés. Az üzemek, miközben legtöbb helyen versengenek, arra is ügyelnek, nehogy utcahosszal kerüljenek a többiek elé. És folytathatnánk a sort egészen addig, hogy lessük egymást a gépek mellett, az irodákban, és aki kiugrót teljesít, annak még ma is számítania kell az irigyek ellentámadására. Makacsul tartja magát az a nézet, ami szerint, aki a vonalon halad, azt nem érheti baj, annak viszont, aki alatta, vagy fölötte lépdel a középszer átlagának, könnyen kifordulhat a bokája. A szemlélet áttöréséhez a szabályok - akár tiltanak, akár engednek — önmagukban nem elegendőek. g. f. Úttörőcsapataink táborozási. — turisztikai, — környezet- védelmi tevékenysége igen sokszínű, változatos. Megyeszerte szép eredményekkel, sok jó kezdeményezéssel találkozhatunk a csapatok hagyományainak megfelelően. E tevékenységi területek a hat-tizennégy éves korosztály számára vonzóak. romantikusak, elményt- adóak. Nógrád megyében tavaly csaknem 4600 pajtás vett részt táborokban. Az utaztatás megkönnyítésére sok segítséget kaptak a csapatok a patronáló üzemektől, vállalatoktól, a táborok programjában mindenütt érvényesült a mozgalmi jelleg. Megyénkben ugrásszerűen megnőtt a vándortáborozáson részt vevő csoportok száma. Míg 1981-ben csak négy, 1982, nyarán már 12 csoport vállalkozott a gyalogos vándorlásra. Két csoport (Zagyvaróna és Bércéi) a megadott szempontoknak kiválóan megfelelt, ezáltal jogot szerzett az 1983. évi vándortáborozáson való részvételre. A táborozási lehetőségeket tovább bővítik a járási-városi, megyei szervezésű képző-, illetve jutalomtáborok. Salgótarjánban és a pásztói járásban ebben az évben kísérletként bevezették a komplex gyermekaktivista-képző tábori formát is. A megyei úttörőelnökség nagy gondot fordít a hátrányos helyzetű pajtások táboroztatására. Ebben az évben helyet kapott Káptalanfüreden a kisterenyei nevelőotthon, valamint szátoki kisegítő iskola és nevelőotthon tábora. A fenti összegzés a megyei úttörőelnökség tegnap Salgótarjánban megtartott ülésén hangzott el, ahol a továbbiakban szó esett még a gyermekeknek szervezett túrák, kirándulások, akadályversenyek tapasztalatairól, hazafias és honvédelmi nevelést szolgáló céljairól, valamint a környezetvédelmi tevékenységről is. Az eredmények ismeretében az írásos előterjesztés leszögezi, hogy a jövőben tovább kell növelni a táborozásban részt vevők számát, különös figyelemmel a kisdobosok arányának emelésére, a megyei úttörőelnökség feladata, hogy az igényeknek megfelelően egyre több csoportnak tegye lehetővé a vándortábprozást, ezentúl is szorgalmazni kell a turisztikai játékok rendezését, a környezetvédelmi szakkörök, klubok hasznos akcióit. A megyei úttörőelnökség ezután javaslatot tett az elnökség mellett működő szakbizottságok feladataira, személyi összetételére. A Salgótarjáni Ruhagyár segítségével a szécsényi JT. Rákóczi Ferenc Tsz a hollókői telephelyén az év elején nyitotta meg varrodáját. A termelőszövetkezet melléküzemágában ötven asszony dolgozik, akik a Salgótarjánból kapott, méretre szabott ruhadarabokat varrják össze. A korszerűen felszerelt varrodában a napokban 12 ezer divatos dzseki gyártását kezdték el, amelyet szovjet exportra készítenek. Felső kép: Simon Gyuláné szalagvezető Kuris Éva varrónőnek segít. Középen: Czimmer Lajosné a varroda biendításá- tól kezdve részt vesz a termelékeny mnnkában. Alsó képi Kelemen Irén szalagközi meós a Kelemen Istvánná által készített félkész dzsekin a zsebméretet ellenőrzi. A szejjm küldöttsége az Egyesült Izzóban A lengyel parlamenti küldöttség — amely Stanislaw Gucwanak, a szejm elnökének vezetésével az országgyűlés vendégeként tartózkodik hazánkban — Apró Antalnak, a magyar törvényhozó testület elnökének kíséretében szerdán az Egyesült Izzóba látogatott. A vendégeket a nagyvállalat vezetői fogadták, majd Dienes Béla vezérigazgató adott tájékoztatót az 1896-ban alapított, ma már mintegy 30 ezer dolgozót foglalkoztató nagyüzem tevékenységéről. Hangsúlyozta: a nagy múltú gyár termékei — fényforrásai, elektronikai alkatrészei és komplett termelőberendezései — a világpiacon is állják a versenyt, hiszen a vállalat termélésénefo 70 százalékát külföldön, több mint száz országban értékesíti. A vezérigazgató szólt arról is, hogy Lengyelországgal évtizedek óta kooperációs kapcsolatot tartanak fenn; a magyar cég termelőberendezé- séket, gépeket szállít a lengyel fényforrásgyártó üzemek részére, és a műszaki-tudományos együttműködés' szép példájaként rendszeres a fényforrásaik fejlesztéséhez nyújtott segítség is. A tájékoztatást követően a küldöttség a fényforrásgyár munkájával ismerkedett. Itt Kiss László igazgató kalauzolta a vendégeket, akik érdeklődéssel szemlélték a Par 38- as automata gépsort. Tegnap tanácskoztak Népművelők Megalakulása óta első ízben ült össze Kovács Éva elnökletével a népművelők egyesületének Nógrád megyei területi szervezete. A salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ klubjában szerdán- megtartott ülésen jelen volt Szémann Béla, az MNE elnökségi tagja, a Heves megyei TESZÖV fő- munkatársa és Németh Ilona, az MNE országos elnökségének küldötte. Az ülés napirendjén elsőként Kiss Gabriella előterjesztése szerepelt az MNE számvetése alapszabályánál: módosítási tervezetéről, majd Boly ős Lászlóné számolt be a egyesület alapítása óta végzett munkáról. Az ülésen — a szervezet tagságának sorai közül — megválasztották azt a hét küldöttet, akik az országos küldöttgyűlésen képviselik megyénket. A Nógrád megyei szervezetnek jelenleg hatvanhét rendes tagja van, de szeretnék tovább bővíteni a pártoló tagság körét is.
