Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-12 / 239. szám
ÚJ szörpüzem Drégelypalánkon Ki nem ismeri az ízes dré- eélypalánki szörpöket? Kifinomult ízlésű szörpbarátok kedvelik a palánki Szondy György Termelőszövetkezet szörpüzemének jónevű termékeit. Jelenleg évi 800 vagon málna-, ribiszke-, szamócaszörp talál gazdára — tisztes nyereséggel. Nyersanyagbázisul a Börzsöny lejtőinek kitűnő talaján tenyésző zamatos, különlegesen jó aromájú szamóca-. málnaültetvények szolgálnak. A most is működő szörpüzem azonban az évek során elhasználódott, elavult. A meglévő pénzügyi adottságok tehát azzal a kitűnő gondolattal társultak, hogy új, a jelenleginél jóval nagyobb kapacitású üzemet építenek, mely a hagyományos szörpök mellett az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő rostos ivólevek, hőkezelt „pulp” féltermékek egész sorát adja. — Az építkezéseket tavaly áprilisban kezdtük meg, döntő részben saját erős beruházásban, saját finanszírozással, és magunk által irányított fővállalkozásban — mondja Mayer Antal, a tsz elnöke. — Mikor jelennek meg a piacon az új termékek? — A műszaki átadások egy részén túlestünk, decemberre várhatók az NDK importgépek. Beszerelés után azonnal próbaüzemet tartunk, s ápri- lisban-májusban teljes üzemelésre készen állunk. A mozdonyból átalakított nagy teljesítményű kazánházhoz is hamarosan megérkeznek az utolsó egységek, a füstelszívó ventillátorok. — Mit jelent a tsz számára az új üzem? — Most még csak gondot, az előkészítés összes nehézségét. A későbbiekben persze könnyebbséget, mert korszerű üzemben dolgozhatjuk fel a szamóca, málna, ribiszke tonnáit. Átmenetileg a régi üzemben is folytatjuk a munkát, hogy az átállás okozta termeléskiesést ellensúlyozzuk. Azután sem marad haszontalan a régi: valószínűleg gyümölcsborokat készítünk benne. — Nehéz szakmai próba az üzem indítása? — Nem mondhatnám. A munkások gyorsan elsajátítják az új gépek kezelését, létszámukon sem kell számottevően változtatni. A berendezéseket most is, a jövőben is két műszakban dolgoztatjuk. Ami az alapanyagot illeti: málnából, szamócából, ribiszkéből, s az újonnan telepített feketeszederből önellátók vagyunk — almát, meggyet, csonthéjasokat pedig vásásro- lunk. Termékeink felvevőpiaca biztosítottnak látszik. Az ötliteres üvegekbe csomagolt, hőkezelt féltermékek jól értékesíthetők a tejipar, édesipar számára, ezek adják a rostos ivólevek alapját is. Bújna Ferenc így látják a szakemberek Eladható terméket kell gyártani K varsányi termelőszövetkezet 1981 januárjában úgy döntött, hogy az erdejében és a területén képződő alapanyagok feldolgozására, árnyereség növelésére fűrészüzemet létesít. A döntésnek megfelelően 1981. március 1-én 12 fővel beindult az üzem, hogy elsősorban' saját alapanyag-feldolgozására alapozva olyan termékeket gyártsunk, ami a nehéz gazdasági helyzetben megfelelő áron eladható. Termékszerkezetünket elsődleges fafeldolgozásra alapoztuk, fűrészelési, szögezési munkákat végzünk. Termékeink széles skálában mozognak. Gyártunk Szabolcs garnitúrát, ládát, export tetőgarnitúrát, különböző méretű fűrészárukat, raklapelemeket, mezőgazdasági tartályládát, parkettát, borosdongát, vékonyabb anyagokat pedig papírfaként és rostfaként értékesítünk. A keletkező hulladékokat tüzelésre használjuk, foi- goszlap gyártásánál értékesítjük. A lakosság igényeinek kielégítésére különbő építőanyagokat, szarufákat, gerendákat, egyéb fűrészárukat készítünk, és bérmunkákat végzünk. A múlt tanulóévre visszatekintve sikeres esztendőt zártunk, hiszen 10 hónap alatt fűrészüzemünk 1,5 millió forint nyereséget ért el. Ami a dolgozók szorgalmas és bescsüle- tes munkája mellett sikeres üzletpolitikánknak, a jó minőségű munkának is köszönhető. Idái célunk az 5 milliós árbevételt teljesíteni, nehezebb gazdasági helyzetben — a késztermékek ára 7—14 százalékkal csökkent — a múlt évi nyereség elérése. Bár nem könnyű a jelenlegi gazdasági helyzetben ezt az elmúlt évi szintet tartani. Növelni kell a termelést, és a fő- és mellék- termékek kiválasztása, összehangolása során a múlt évi 64 százalékos kihozatalt szeretnénk megtartani. Alapanyagokkal kapcsolatos nehézségünk- egyike a nem megfelelő minőségű anyag, ami éghajlati természeti hatásokon kívül a nem hozzáértő gondozásra is visszavezethető. A következő időszak feladatai között szerepel az árbevétel növelése, a minőség javítása, az anyagi érdekeltség erősítése, felkészülés a gyors, rugalmas átállásokra, ami a mostani piaci helyzetben elengedhetetlen. Fontos feladat a helyi munkaerő lekötése céljából „bedolgozói” hálózat kiépítése. Holecz Ferenc üzemvezető Két oldal — két Mint arról már hírt adtunk, az elmúlt héten környezetvédelmi, tisztasági szemlék kezdődtek Salgótarjánban a Hazafias Népfront és a városi tanács illetékeseinek közös kezdeményezésére. A szemléző bizottságok egyikéhez csatlakoztunk néhány órára, hogy megismerkedjünk munkájukkal és részesei legyünk tapasztalataiknak. A Baglyasi út 1/a előtt az „ötös fogat” — Nándori Ferencné tanácstag, Bercze- li Mihály a városi tanács igazgatási osztálya munkatársa, Goldhauser Alajos, a Hazafias Népfront körzeti szervezete — és Győri Istvánné, a Vörös- kereszt képviseletében, valamint Csordás Oszkár körzeti megbízott rendőr főtörzsőrmester — arról próbálják meggyőzni a háztartási bolt vezetőjét, hogy az üzlet előtt neki kéne rendet tartani. A tulaj arról panaszkodik, a tanács kaszásai sose érnek idáig... Pár lépéssel odébb a NOTÉV telephelye előtt dekoratív szemétkupac társaságában autók parkolnak. — Azt a szemetet egy idegen kocsiról borították le — mondja a portás, amíg a gondnokra várunk. A telephely kapott már figyelmeztetést, ennek azonban a kapun kívül kevés a látszata. Már nem sokáig — világosít fel bennünket a munkaügyi osztály vezetője, — kommunista szombatot rendezünk, salakos parkolót alakítunk ki dolgozóink számára.” Elég átsétálni az út másik oldalára, hogy ellenpéldát láthassunk. A kontraszt szembeszökő. Az állategészségügyi állomás előtt szögletesre nyírt élősövény, számos dísznövény alkot gondozott parkot. Pár lépéssel odébb az ugyancsak világ? figyelmeztetett Patyolat környékén már van látszatja a munkának. Kitisztították az út menti árkot is, csak az a kár, hogy a kihajtónál nincs áteresz. No de ez már a tanács dolga. Portáról portára, vállalattól vállalatig jár a bizottság, ahol szükséges jegyzőkönyv vétetik fel. A magánházaknál legtöbben nincsenek otthon. így egyelőre csak egy- egy figyelmeztetés marad a levélszekrények némelyikében. A Kertész út 3. alatt például azért, mert a kihajló faágról lehulló alma a szemétgyűjtőbe való és nem mellé... Á Rákóczi út páros oldalán a 300— 314. szám közötti házak jóval az úttest szintje felett állnak. Nemcsak kertjeik gondozottak, a bejáró utacska túloldalán lévő sövénysor is mutatós. Kivéve két portát, ahol megint- csak figyelmeztetés marad. Megváltozott munkaképességű dolgozók A termelési feladatok maradéktalan végrehajtása mellett a Nógrádi Szénbányák egyik fontos feladata a munkaerővel való ésszerű gazdálkodás, a dolgozók szociális igényeinek lehetőségeken belüli kielégítése, az élet- és munkakörülmények folyamatos javítása és nem utolsósorban a nehéz fizikai munka könnyítése. Eközben nem nélkülözhetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat sem. A velük való foglalkozás nagy körültekintést, tapintatot, a gazdasági és szociális szempontok lehető legjobb összhangjának biztosítását követeli meg. Messzemenően igyekeznek figyelembe venni a dolgozó, a vállalat és a társadalom érdekeit. Egyeztetik a feladatokat és a munkaképességet. Az áthelyezéseket körültekintően hajtják végre a vállalaton belül, a dolgozók egészségi állapotának megfelelően. Eredményesen dolgozik a nyolc rehabilitációs üzemi bizottság. Évenként felülvizsgálják a csökkent munkaképességű dolgozók számára alkalmas munkaköröket A vállalatnál manapság 384 férfi és 14 női csökkent munkaképességű dolgozót tartanak nyilván. Számuk és arányuk az összlétszámon belül emelkedő irányzatot mutat. Míg 1976-ban 5,4 százalék volt, 1980-ban már 7,4 százalék, tavaly pedig 7,9 százalékra növekedett. Az összes csökkent munkaképességű dolgozó 11,6 százalékát tudják szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni. A csökkent munkaképességűek között 104-en vannak olyanok, akik különböző üzemi balesetet szenvedtekA ‘váHalat sajátos helyzetéből eredően, más vállalattól rehabilitálandó dolgozókat nem tudnak fogadni, annak ellenére, hogy 82 csökkent munkaképességű számára alkalmas munkahellyel rendelkeznek. A megfelelő munkahelyek biztosítása érdekében évenként felülvizsgálják e munkaköröket és a dolgozók egészségi állapotát figyelembe véve módosítják a munkaköri jegyzéket. Átképzéssel és más vállalathoz való átirányítással, mint lehetőséggel nem élnek. A dolgozók rokkantsági nyugdíjba helyezése nem a rehabilitációs munka közvetlen eredménye. Inkább a nehéz fizikai bányamunkából és egyéb károsodásokból ered. Az elmúlt évben például 90- en kerültek rokkantsági nyugdíjba a vállalattól. Közülük csak 24 volt a rehabilitált dolgozó. Megállapítható, hogy a munkaképességcsökkenés összefügg a sok éves, mesterséges levegőn végzett nehéz föld alatti munkával, és a betegségek zöme mozgásszervi, reumatikus, légzöszervi és szemmel kapcsolatos. A foglalkozási ártalomból eredő, vagy új, az eddigiektől eltérő megbetegedések száma elenyésző a Nógrádi Szénbányáknál. A foglalkozási megbetegedések más vállalatnál betöltött korábbi munkakörökre vezethetők vissza, de ezek nagyon ritkán fordulnak elő. A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezése, élet. és munkakörülményeik javítása összetett — orvosi, munkaügyi, gazdasági — együttműködést kíván és ehhez a rehabilitációs tevékenység továbbfejlesztésére van szükség. Kívánatos, hogy a rehabilitált .dolgozó a termelésben a korábbinál nagyobb érdekeltséggel vegyen részt. Emellett meggondolandó, hogy nem lenne-e jobb a rehabilitációs keresetkiegészítés já- radékosítása. Helyes lenne, ha a keresetkiegészítés megállapításánál csak a saját átlagkeresetből lehetne kiindulni. A rehabilitációs munkával foglalkozó szakemberek véleménye szerint jó lenne, ha a vizsgálatokon részt vett és 36 százalékos, vagy afeletti munkaképességű dolgozóknál kötelezővé válna a vállalat által felajánlott és üzemorvosi szempontból megfelelő munkakör más üzembeni elfogadása. Olajkutak újjászületése Újra idajat adnak Borisz- lavban a Miriam körzet olajkútjai (Ukrajna Ívovi területén), amelyeket három évtizeddel ezelőtt állítottak le. Életrekeltésüket a gőzfoevíté- ses módszer tette lehetővé. Az olajat rejtő rétegbe nagy teljesítményű gépekkel nagy nyomású hevített gőzt sajtolnak. A felmelegedett olaj viszkozitása csökken, és így a felszínre kerül. Jelenleg a régi olaj- kutakból naponta 20 tonnányi olajat termelnek ki. Ezzel a módszerrel a Kárpátok lábánál található régi olaj- kutakból legalább félmillió tonna olaj kitermelését tervezik, ami alacsony rétegnyomás miatt maradt a mélyben. Haletetés robottal A japán halipart az elmúlt években igen hátrányosan érintették azok a feltételek, melyeket az egyes országok 200 mérföldes parti övezeteikre vonatkozóan kikötnek a külföldi halászflottáknak. Ezért egy sor kísérletet folytatnak a haltenyésztés intenzívebbé tételére saját parti vizeikben. Felfedezték, hogy a hanghullámok a táplálék felvételére ösztönzik a kitett fiatal halakat. Az etetést robotszerű úszó automaták végzik. A japán Society of Industrial Machinery Manufacturers védnöksége alatt most nagy kísérletet folytatnak. A terv részei azok az automatikus hangmefigyelő bó" lyák. melyek jelentéseit komputer értékeli egy halászati központban: a halászflotta bevetésének irányítását is komputer végzi. Vágányzár bosszúságokkal Pingpongfelelősség Csütörtökön számos panasz érkezett a szerkesztőségünkbe a Salgótarján és Nagyba tony között létesített vágányzár miatt. Elsősorban a Salgótarján külső, Zagyva- pálfalva, Vizslázs állomásokon rekedt utasok nevében érkeztek az észrevételek. Vágányzár máskor is volt már, s a forgalmat akkor is autóbuszok bonyolították le, de ennyi gond, panasz korántsem merült fel. Volt olyan állomás, ahol százötven utas maradt le és várakoztak hosszú időn át. A párhuzamos járatok szervezését senki sem végezte. A délutáni órákban sikerült a salgótarjáni külső pályaudvar állomásfőnökével kapcsolatba lépni, aki közölte: a témáról nem nyilatkozhat. Ám, elsősorban a Volán a felelős, mert nem biztosította a megrendelt számú autóbuszt. Ezzel í a „szervával” kezdődött a pingpongmeccs, ahol a labda a felelősség volt. A Volán helyközi állomásán csak másnap tudakozódtunk, s megtudtuk, hogy csütörtökön valóban kevesebb volt a kocsik száma, a járművek befogadóképessége azonban nagyobb lévén, a megrendeltnél, több volt a szállítható személyek száma! A gondot azonban a szervezetlenség okozta, amit péntekre központi utasításra megszüntettek; A salgótarjáni külső pályaudvarról vasúti tisztet vezényeltek a vonatpótló autóbuszforgalom szervezésére. Következett az újabb „szerva”. Kérdésre az érintett vasúti tisz kijelentette, előző nap azért nem végezte senki azt a munkát, mellyel őt bízták meg pénteken, mert a salgótarjáni pályaudvar hatáskörébe nem tartozhat az oda- vezénylés. Hozzáfűzte továbbá, hogy a miskolci igazgatóság az előző napi nehézségek elkerülésére az egri Volántól kért kisegítő autóbuszokat. ' Az utolsó „leütés” újfent a vasúté, a miskolci igazgatóságtól az alábbiakat tudtuk meg: a vágányzárra vonatkozó rendelkezések világosan tartalmazzák az összes teendőt. Ezek végrehajtása a helyi állomásfőnökök hatáskörébe tartozik. Legalábbis a szükséges szervezettség tekintetében. Ami a Volánt illeti hiába adott nagyobb kocsikat, a kevesebb számú járművel lehetetlen volt a párhuzamos, illetve ellenvonatok utasainak kielégítő elszállítása, ezért kellett tarjáni buszok híján egrieket kérni. ' Végső soron tehát lehet felelőst keresni. De ez nem vigasztalja a bosszankodó, utazásukban késedelmet szenvedő, MÄV-ot szapuló emberek százait. Fejvétel helyett hasznosabb levonni a konzekvenciákat és a továbbiakban elkerülni hasonló helyzetek létrejöttének lehetőségét is.-Elsősorban előrelátóbb szervezéssel, ami ráadásul pénzbe se kerül. —sp— A bányaipari szállítószalagok nélkülözhetetlen tartozékai a görgők, melyek palástmegmunkálását végzi Gergely István. Ez év harmadik negyedévében 183 ezer darab készült ebből az igen fontos alkatrészből a különböző szállítóberendezésekhez az Országos Bányagép - gyártó Vállalat salgótarjáni gyárában. i i
