Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
U| iaiceaslíggyi revGcSeletek A z MSZMP XII- kongresszusának határozata és a népgazdaság VI. ötéves terve egyaránt fontos célkitű. zésként jelöli meg a lakásgazdálkodást. A család- alapítás egyik nélkülözhetetlen feltétele az önálló otthon, s annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban egyre-másra emelkedtek a korszerű lakóépületek, még mindig jelentős azoknak a száma, akiknek lakásigénylése ott a tanácsok illetékes osztályán. A párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács az év áprilisában irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére, amit széles körű társadalmi vita előzött meg. A Minisztertanács csütörtöki ülésén — az e területen meglevő ellentmondások mérséklése és feloldása érdekében — jövő év januárjától módosította a lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét. Elsősorban azért, mert a lakásépítéssel és -fenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a. lakosság között, a legnagyobb terhet azok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásban élnek, vagy ilyet épí. tenek. A Minisztertanács döntése értelmében a lakáshoz jutásban néhány éven belül a fokozatosság válik általánossá. Jelenti ez azt, hogy a városi, fiatal házaspárok először szerényebb és kisebb otthonhoz jutnak, s amint szaporodik a család, változik jövedelmi viszonya, úgy juthat újabb, az akkori igényeiknek megfelelő lakáshoz. Az állami lakásellátás keretében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az arra rászoruló, kis jövedelmű és a több gyermekes családok. Ök 'változatlanul, az 1981-ben megállapított mértékek alapján fizetnek használatbavételi díjat. Az elkövetkező időszakban, korlátozott számban, olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmük alapján ugyan erre nem jogojultak, de nem kívánnak lakás- tulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalni kell, hogy megfizetik a jogszabályban előírt használatbavételi díj többszörösét és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb bért. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresének-háromszorosánalc megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek fokozottan kapcsolódnak be a személyi tulajdonú lakások visz- szavásárlásába és újraértékesítésébe, s a lakáscseréket az is segíti á továbbiakban, hogy az átírási illeték a jelenlegi tizenkét százalékról hét százalékra csökken. A Minisztertanács ülésén napirendre került a magánlakás-építés támogatásának korszerűsítése is, azzal a céllal, hogy mérséklődjenek az építés feltételeiben meglevő, indokolatlan különbségek. Így az állami támogatás mértéke 1983. január elsejétől a családok szociális helyzetéhez igazodik. A jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forintot, a nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást. A lakásépítőknek és -vásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható kedvezményes építési kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hiteit kaphatnak, s mdokott esetben a hitel-visszafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt, haladékot lehet kérni. A több szintes vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb hetven százalékáig, a családi ház építése esetében pedig azok hatvan százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejáratú kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben. A jövőben —• a vállalati gazdálkodás eredményességével összhangban — a munkáltatók maguk dönthetik el, hegy dolgozóik közű! kiket és milyen mértékben támogatnak. A ■ lakóházfenntartás állami támogatásának csökkentése érdekébe« a lakbérek 1983. július elsejétől átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hegy a bérlők kiadásai ne ugrásszerűen növekedjenek, az állami lakások bérlői- — 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak, amelynek összege 1983-ban sr lakbértöbblet hetven százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellensúlyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládost* és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak. A lakbér emelésének mértéke a lakást* használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2 forint 40 fillérről 4 forint 50 fillérre, a félkomfortos lakásoké 3 forint 60 fillérről 7 forint 50 fillérre, a komfortos lakásoké 5 forint 40 fillérről 12 forintra, az összkomfortos lakásoké pedig 6 forintról 15 forintra változik. A tanácsok legfeljebb az új lakbér ötven százalékáig mérsékelhetik azoknak a lakásoknak a bérét, amelyek épületen belüli elhelyezkedése, műszaki állapota, vagy környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások bére nem emelkedik. A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől függően — az új lakbér 25 százalékáig növeljék, s azoknál az egy-két lakásos épületeknél, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés felső határa további húsz százalék lehet. A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják meg, s 1983 március végéig közlik a bérlőkkel, a vitás kérdésekben pedig a tanácsok március—június vége között döntenek. A lakbérváltozás szociális kedvezménnyel is párosul. A három- és több gyermekes családok egységesen havi 150 forint szociális támogatást kapnak. Azok is, akik 1983 után válnak nagycsaládosokká. A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek — eltartottaikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az ötezer forintot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 forintig terjedhet. A lakbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivételes szociális támogatást biztosít. Azok a bérlők, akik jogos lakásigényüket nagymértékben (két vagy több szobával) meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. Az új és felújított lakásokban 1983. január elsejetol a' berendezési tárgyak javításának és kicserélésének költségei a bérlőket terhelik. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközösséget alakíthatnak. Ugyancsak új vonás, hogy a lakásigények nyilvántartásának pontosítása végett a helyi tanácsok jövőre elrendelik a lakásigénylések megújítását, amit igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetnek. Ez az összeg elsősorban az elő takarékosságot szolgálja, s beszámít a kiutalt lakás használatbavételi díjába, illetve, ha visszavonják a lakásigénylést, a tanács kamataival együtt Visszafizeti. A z új rendeletek minden bizonnyal hozzájárulnak a lakásépítés és -fenntartás terhei arányosabb megoszlásához, s pezsdítöen hatnak a magánerős építkezésekre, hatékonyabba teszik a lakásgazdálkodást. YltÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LA PJA ./ XXXVIII. ÉVF., 231. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1982. OKTÓBER 2., SZOMBAT Marketingtársaság alakult ! Nógrádi szövetkezetek összefogásával A KISZÖV-elnökség ajánlása, valamint a tagszövetkezetek vezetőségeinek határozata alapján a Nógrád megyei ipari szövetkezetek ez év október elsejével marketingtársaságot hoztak létre a szövetkezeti mozgalom piaci munkájának javítása, a termékszerkezet-átalakítás meggyorsítása, továbbá a tőkés- és szocialista relációjú export növelése érdekében. Az alakuló társasági ülésen egyértelműen megfogalmazódott, hogy az MSZMP KB 1977. október 20-i, illetve 1982. június 23-i — a külgazdasági kapcsolatok alakulásáról, fejlesztésének feladatairól szóló — határozatainak szellemében az ipari szövetkezetek sem nélkülözhetik a korszerűbb piaci munka feltételeit. Az ennek érdekében létrehozott társaság 16 szövetkezet belépésével alakult, és fő feladatának tekinti a megyei ipari szövetkezetek piaci munkájáJavuftaL az oldatos Régi gondja oidódoút meg az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóságának az új balassagyarmati kirendettség üzembe helyezésével A ünnepélyes átadásra tegnap délelőtt Jcerült scat, s az eseményen a Vállalat vezetői mellett részt vett Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkárai is. Az új létesítménnyé! a megye nyolcadik kirendeltsége is a követelményeknek megfelelő mnnkakorülmények között végezheti munkáját Mindez azért is jelentős, mert korszerű tanműhely is kapcsolódik a objektumhoz, s ezzel megoldódik a korábban sok ténő rugalmas alkalmazkodás feltételeinek javítását, valamint olyan információs bázis kialakítását, mely a hatékonyabb marketingtevékenységhez kellő segítséget nyújt. A társaság tagjai egyetértettek abban, hogy a szövetkezeti mozgalomban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében megyei szinten, koncentráltan kell a piaci viszonyok kutatására, a hatások gazdasági egységekhez való közvetítésére megfelelő szervezetet létrehozni. A marketingtársaság működésének pénzügyi feltételeit a tagok anyagi hozzájárulása biztosítja, melynek fejében a szövetkezetek az alapvető piaci, illetve vállalkozási műveletek előkészítésén túl egyéb műszaki szolgáltatásokat (pl. szabadalmaztatási eljárások lebonyolítása, licenc, know-how vásárlások stb.) is igénybe vehetnek. Az igazgató tanácsot a tagszövetkezetek elnökei alkotcsolatbam jelentkezett. A műhelyben 16 szakmunkás mellett 16 tanuló sajátíthatja el a szakma fogásait, s ezzel javul az utánpótlás helyzete. Az építkezés még 1979-ben kezdődött, a rétsági TÖVÁLI, kivitelezésében, a beruházó a Balassagyarmati városi Tanács volt. A nyolcmillió forintos épület berendezése szintén tetemes összegbe kerül, mert a legkorszerűbb Gamz-mérőpa- dokkal látják el, amelyekkel valamennyi villamos mérés elvégezhető. így az ÉMÁSZ munkájában is további minőségi javulás várható. Ezt szolgálják az épületben lévő szolgálati lakások is, ahol a szabják, akik maguk közül 5 fős igazgatóságot választottak. Ez utóbbi testület irányítja az igazgató tanács ülései között a marketingtársaság munkáját. A társaság képviseletére — az igazgató tanács döntése alapján — a Szécsényi Szolgáltató Ipari Szövetkezet, illetve annak elnöke Horváth Lajos jogosult. Tekintettel arra, hogy a társaság létrehozását reális érdekek tették sürgetően szükség- szerűvé, a szervezeti keretek, tartalmi vonatkozások megteremtésével várható, hogy tevékenységének hasznossága a szövetkezetek eredményesebb működésében jut kifejezésre és számszerűsíthetők azok a többletbevételek, melyek a belföldi piac bővítéséből, az exporttevékenység szélesítéséből származnak. A társaság munkájának értékelését, a feladatok meghatározását évente napirendre tűzi az igazgató tanács. emberek állandó ügyeletet tarthatnak, s eszel gyorsul a hibaelhárítás. További előrny, hogy innen irányítható az a távműködtetési rendszer, amelyhez a balassagyarmati 120/20 kilovoltos állomás kapcsolódik. A szociális helyiségeken kívül — ezek az ott dolgozók kulturáltabb munkakörülményeit szolgálják — megoldódott a lakosság váró- és fogadóhellyel való ellátása is, & ez az ügyintézésben hoz javulást. A város központjában lévő épület a vasútállomástól nem messze van, s ez a vidékről érkező ügyfeleknek jelent előnyt Betakarítási helyzetkép Mind kevesebb mezőgazda^ sági termény van kinn a földeken, ennek ellenére nap mint nap szorgos munka zajlik a határban. Az üzemek többsége már a jövő évi termelést „alapozza”. Az igyekezetnek többé-kevésbé kedvez az idő, bár a jó minőségű magágyak készítését gyakran nehezíti a száraz talaj. Ami a betakarítást illeti,' akad még tennivalójuk a gaz-- daságoknak. Befejezéshez kö-‘ zeledik a napraforgó kom- bájnolása, a jövő héten már) csak egy-két üzemben foglalkoznak vele a növénytefmeszq tők. Nagyjából ugyanez érvé-- nyes a silózásra is. A burgq- nyának eddig mintegy 80 szá-] zalékát szedték ki a gépekj folyamatos a válogatás, szállítás és betárolás is. A cukor-' répa-betakarító gépek munká-! ját nehezíti és lassítja a szárazság, ennek ellenére a cukorgyári ütemezéstől nincs le-i maradás. A legnagyobb munkát a talaj-előkészítés jelenti ezekben a hetekben, s ennek megfelelően az üzemekben két műszakban dolgoznak emberek és gépek, a legtöbb helyen a hét végén is. A rozs és az őszi árpa vetése a befejezéshez közeledik és sok üzemben már vetik a búzát is. A műtrágya kiszórása a tH lajmunkákkal párhuzamosan halad, néhány gazdaságban af szerves trágya kijuttatására is jut erő, csakúgy, mint a mélyszántásra. A gyümölcsösökben és a szőlőkben a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóin kívül segítenek a szüretelésben1 a hozzátartozók, illetve vállalatok, intézmények dolgozói is, hogy a nagy értékű és jő minőségű termék minél előbb biztonságba kerüljön. A kishartyáni termelősztH vetkezetben is már a búza vetésén fáradoznak. A két vetőgép eddig több mint 30 hektáron juttatta talajba a jövő évi kenyémekvalót. A talaj-előkészítés jó ütemben halad, nem késlelteti a vetést. Akad munkájuk a takarmánybetakarító gépeknek is, a földekről most hordják be a lucerna harmadik kaszálását. Két géppel szórják a szerves i trágyát és megkezdték a mélyszántást is, ahol erre szükség van. Egyes területeken tárcsával készítik elő a talajt és ezen szombat—vasárnap is munkálkodnak. A Mátraaljai Állami Gazdaság földjein a munkán kívül nem sokat lát áz érdeklődő. A nagyüzem mindent betakarított mér. A vetőszántással végeztek, de a magágykészítés ugyancsak föladta a leckét a szakembereknek. Ennek ellenére a tervezett 1200 hektárnyi búzaterületnek több mint egyharmadán már elvégezték a vetést. jogos panaszt kiváltó inch óznak bővítését, a piachoz törÉMÁSZ-kirendeltség Balassagyarmaton fettételei — Biztonságosabb az ófomeHótós ség, amely az oktatással kapMÜYÉSZ A TÁRSADALOMÉRT Üjabb értékes művészeti alkotással gazdagodott megyénk, elkészült a salgótarjáni zeneiskola számára Mészáros Erzsébet nagyméretű, szizál térelválasztó textil faliképé. Figyelemreméltó, hogy a szeptember 28-án kezdődött képzőművészeti világhéten fejezte be munkáját, az iparművész, ezzel is fokozva az eseménysorozat sikerét. Az idén a rendezvények központi gondolata: mit tehet a művész a társadalomért, az ember boldogságáért, a békéért, a holnapért? Mészáros Erzsébet új alkotása mindezek je-, gyében gyarapítja környezed tünket, konkrétan a salgótar-’ jáni zeneiskola épületét, a betonból épült belső teret az okker, a barna, kék színek számtalan árnyalatéval puhítja, meghitté varázsolja az aula hangulatát. A zenei ihletésű textilkárpit a következő hetekben kerül végső helyére, belsőépítészeti installációba beépítve. Képünkön az iparművész a textil falikép elkészülte előtti utolsó pillanatokban. (A képzőművészeti világhét alkalmából cikkünk a lap S, oldalán.) — kulcsár —• j
