Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

Elismerés az üzemeknek Tartsuk égve tüzet! Vélemények a bányász kulturális és sporthetek eddigi rendezvényeiről Egy hónapja zajlanak a Nógrádi Szénbányák szak- szervezeti bizottságának szervezésében a hagyományos bányász kulturális és sporthetek. Az idei rendezvény­sorozat a pár esztendeje megfrissült koncepció alapján bonyolódik: három, három és fél hónapos időtartama a felére csökkent, ugyanakkor erősödött rétegszemlélete, érdeklődésbeli megalapozottsága, üzemi hatása. Már a kezdet eltért a megszokottól. Jelenkorunk olyan kiváló énekesei csillogtatták meg kivételes képes­ségeiket a nagybátonyi bányásznapon, mint Házy Erzsé­bet, Palócz László, Eötvös Csilla, Gallai Judit. Csak el­ismerés illetheti a zenekarokat: a határőrség fúvósze­nekarát, a BM Duna művészegyüttes népi zenekarát, va­lamint néptánckarát, s nem utolsósorban a fiatalok ked­vében muzsikáló Rodeo együttest. Sok résztvevőnek, hall­gatónak megalapozott a véleménye: régen volt ^ ilyen sokszínű, hangulatos, minőségileg magas színvonalú kul­túrműsor a bányászok ünnepén. — Vajon milyen volt a folytatás? — ezt kérdeztük Szikora Györgynétől, a válla­lati szakszervezeti bizottság politikai munkatársától. — Eredeti elképzeléseink­nek megfelelően dolgozunk, s azt tapasztaljuk, hogy érdek­lődés nyilvánul meg rendez­vényeink iránt. A tervet igyekszünk rugalmasan ke­zelni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy lekezeljük. Arról van szó inkább, hogy néhány rendezvényt csúszta­tunk, vagy a hetek utáni idő­re halasztunk, mert menet közben derült ki, hogy má­sokkal párhuzamosan történ­nének meg. Vagyis olyan ak­tuális események szóltak köz­be, amelyeket a tervezés ide­jén még nem láthattunk. Meg­tartott rendezvényeink vi­Dagesztánban a föld mély rétegeinek hőjét hasznosító tudományos-ipari egyesü­lés alakult. -Ez a hegyes vi­dék gazdag föld alatti me­legvíz-forrásokban. A föld mélyének melegét itt széles­körűen hasznosítják az ipar­ban, a mezőgazdaságban és a háztartásokban- Csupán az elmúlt években ebben az autonóm köztársaságban több mint 50 millió köbméter föld alatti meleg vizet hasz­náltak fel, aminek eredmé­Cseh Gusztáv kolozsvári grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás október 11-én, Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az úgynevezett Képes csarnokban halvan jeles magyar történel­mi és irodalmi személyiséget mutat be rajzain. Felhasznál­ta ehhez pz egykori história­szont kivétel nélkül tartalma­sak és látogatottak. Nemrégi­ben például a gépüzemben tartott előadást Mengyi János tanár a dísznövényekről. Vitt le könyveket, növényeket, s olyan sikert aratott, hogy a hallgatóság a mielőbbi vi­szontlátás reményében bú­csúzott tőle. Hogyan vélekednek a kul­turális hetek rendezvényei­ről az üzemekben? A kérdés­sel Mihalik Sándorhoz, a ká- nyási bányaüzem főmérnöké­hez, a nagybátonyi Bányász Művelődési Ház társadalmi vezetőségének elnökéhez for­dultunk. — Azt tapasztalom, hogy a rendezvények közelebb ke­rültek az emberek érdeklődé­séhez, ezért látogatottabbak. Használt az is, hogy rövidebb nyeképpen nagy mennyiségű fűtőanyagot takarítottak meg. Az egyesülés termelési tervében egy sor új geoter­mikus kút fúrása, valamint régi olaj- és gázkuták hely­reállítása szerepel, hogy azok segítségével termálvizet tud­janak kitermelni. Ezzel egy- időben csővezetékeket, gyűj­tő- és elosztóállomásokat, szivattyútelepeket építenek, ami lehetővé teszi a gőz és a meleg víz kitermelésének megkezdését, és eljuttatását a felhasználókhoz. kát. így jeleníti meg álruhá­ban Mátyás királyt és fejede­lemként Báthori Istvánt, s a törökverő Hunyadi Jánost. De megörökítette a többi között Arany Jánost, Petőfi Sándort, Kölcsey Ferencet, Körösi Cso­rna Sándort és századunk ne­ves irodalmárait; időre koncentrálták az ese­ményeket a korábbiaknál, így azok nem annyira terjengő­sek, elhúzódók, fárasztónk. A legfontosabb változásnak azonban azt tartom, hogy ma már nincsen erőszakoltság a rendezvények látogatásában. Az megy el, akit érdekel a té­ma, akinek ideje van rá. Ez nagyon jó légkört jelent. — Talán az lehet minden­nek a titka — fűzi hozzá Szerencsi Andrásné, a nagy­bátonyi Bányász Művelődési Ház igazgatója —, hogy szé­les körű igényfelmérést vé­geztünk tervezésünk előtt az üzemekben, s lényegében az emberek többségének kíván­ságát fogalmaztuk meg a programokban. Ily módon egy-egy rendezvény lebonyo­lításáért, eredményességéért nagyobb felelősséget éreznek az üzemekben dolgozók, a gazdasági vezetők, a művelő­dési bizottságok tagjai, a szak- szervezeti aktivisták. — A korábbinál több ese­ményt kaptak az üzemek, hi­szen a művelődési házat — úgy tervezték — közvetlenül a bányásznap után bezárják. Ez a nagyobb mérvű „kite­lepülés” szerzett-e új híveket a művelődésnek, kultúrának? — Ezt nagyon nehéz kimu­tatni — feleli Mihalik Sán­dor —, de gyakran lehet egy-egy alkalommal új arcok­kal találkozni. A jó téma so­kakat vonz, a jó szervezés pe­dig felkelti még a kevésbé érdeklődők figyelmét is, nem beszélve a különböző szintű vezetők személyes pél­dájának pozitív hatásairól. — Mennyire elégedett az üzemek magatartásával? — tudakoljuk Czikora György­nétől. — Nagyon. A sorozat ide­jének lerövidítésével kevesebb idő áll egy-egy program meg­szervezésére; ugyanakkor termelni kell, hiszen gazda­sági tervünket minden szín alatt teljesíteni akarjuk. S mégis, szinte hihetetlen, hogy az üzemekben milyen igye­kezettel, megértéssel segítik közművelődési munkánkat. — A rendezvénysorozat utolsó eseményeit október közepén rendezik. Mit kíván a hátralevő időben a műve­lődési ház igazgatója? — Továbbra is olyan őszin­te. felelős támogatást, mint eddig. Egy-egy munkahelyen még 4—5 rendezvény lesz, ami elég sok, hiszen termelni kell. Bízom azonban abban, hogy sehol sem fogyott még el a lelkesedés. Remélhetőleg, mert érdemes a tüzet ébren tartani. Remek programokról tájékoztat ugyanis — mind Salgótarján­ban, mind Nagybátonyban — a műsorfüzet. Sulyok László A föld mélyének melege Mátyás király álruhában könyveket, a régi ábrázoláso­Ballo Ödön: Grand Hotel Hungária (5.) A titokzatos miszter X... Nagy érdeklődést keltett egy bűnügy, amelyről azóta is sok szó esett, különböző verziók­ban. A valós történetet — mi­után hétről hétre írtam az esetről — jól ismerem, annak hátterével együtt. EGY BICEGŐ SENKI 1938 tavaszán — amikor már háborús szelek fújdogál- tak — az egyik este a Duna- parti Hungária Szálló recep­ciójában középkorú, alacsony, angol bajuszos, egyik lábára bicegő, jelentéktelen kinézésű férfi jelent meg. — Mivél szolgálhatok? — üdvözölte a pult mögött álló portás. A férfi angolul válaszolt, szobát kért. A szálló portása megkérdezte, hogy hol vannak a csomagjai, hogy a londinert érte küldje. — Nincs csomagom, Böcs­ben hagytam, lehet, tiogy csak néhány napig maradok itt. Mindössze ezt a kis kézitás­kát hoztam magammal — hangzott a felelet. — Sorry — mondta bizal­matlanul a portás. — Csak egyetlen udvarra néző szo­bánk van pillanatnyilag a ne­gyedik emeleten. Iia megfe­lel. .. Az angol bólintott, és miu­tán átadta az útlevelét, töltöt­te is ki a bejelentő lapját, amely szerint az új vendég Ernest Hampton londoni la­kos. Felment a szobájába, amely talán a szálló legigény­telenebb szobája volt. Három napig Hampton úgyszólván csak aludni tért haza a Hun­gáriába. A negyedik napon este megállt a recepció előtt és a portásnak átadott egy újság­papírba csomagolt csomagot. — Tegye a rekeszembe — szólt. — Vacsora után majd felviszem. Ezzel bevonult a szálló pál­mákkal díszített elegáns ét­termébe. Vacsorát rendelt, bort hozatott, később pedig pezsgőt bontatott. Francia pezsgőt. A pincérek összesúg­tak, nem ismerték az idegen férfit. A Hungária Szálló ét­termének, akárcsak a szállo­dának megvoltak a patinás vendégei: arisztokraták, dzsentrik, vidékről felruccant földbirtokosok. Az idegen fér­fi odaintette a cigányt, aki egy-két dalt a fülébe húzott Ezután a főpincért kérte, aki összeállította a tetemes szám­lát. — Kérem, menjen ki a por­tára — utasította a vendég. — A 424-es szoba rekeszében van újságpapírban egy cso­mag. Vegyen ki belőle egy kö­tegel DÚSGAZDAG EMBER? Így is történt. A portás szét­bontotta a csomagot, amely­ben kereken tíz köteg száz- pengős volt, százezer pengő. Miközben a fizetőpincér visz- szament az étterembe a portás felcsengette a szálloda veze­tőjét — Azt hiszem, valami bak­lövést követtem el — jelen­tette. — A minap egy angol úr érkezett ide, de miután csomagja nem volt, a legol­csóbb szobát adtam neki. Most azonban kiderült, hogy dús­gazdag ember lehet... — És elmondta az imént történte­ket. Amikor Hampton az étte­remből kijött, a hallban már a szálloda vezetője várta, aki — mintha mit sem tudna az egészről — közölte, hogy kiü­rül egy kétszobás lakosztály, szívesen a vendég rendelkezé­sére bocsátja. Hampton, aki könnyed fej­biccentéssel honorálta az ajánlatot, rögtön át is költö­zött a Dunára néző lakosztály­ba. A dolog híre persze elter­jedt az alkalmazottak körében. Néhány nap múlva Hamp­ton egyik éjszaka betért a Nagymező utcai Arizonába, ahová a híre már eljutott. Le­ült az egyik asztalhoz, pezs­gőt rendelt, majd rövid ott- tartózkodás után, miután fe­jedelmi borravalókat osztoga­tott, eltávozott. Amikor né­hány nap múlva ismét meg­jelent egy lecsúszott dzsentri társaságában, aki ólykór ide­genvezetéssel foglalkozott, be­lépéskor a zenekar rázendí­tett az angol himnuszra. A LEGENDA SZÜLETÉSE Hampton látszólag meghal tódva ült le kísérőjével — akit, mint később kiderült, tit­kárának szerződtetett — az egyik páholyba. Az újdonsült titkárt több pincér is ismerte. Az angol vendég ismét pezs­gőt rendelt. Ugyanakkor a lo­kálban tartózkodó minden vendégnek is küldött egy-egy üveg pezsgőt ajándékba. Még a konzumnők is kaptak, de azoknak a pezsgő alá egy-egy százpengőst csúsztatott. Öt ünnepelte aznap éjszaka az egész Arizona, a vendégek kö­zött néhány ifjú arísztrokra- tával és bankemberrel. így született meg Pesten a legenda: Mr. X-ről, a dúsgaz­dag angolról. Még egy-két bulvárlap is megírta az ese­tet: „Ki a titokzatos Mr. X” címmel. Titkára pedig néhány ismerősének „megsúgta”, hogy gazdája lord Hampton, egy angliai dúsgazdag bútorgyáros fia. Egykori repülőtiszt, akit a háborúban lelőttek, azóta bi­ceg. Az angol vendég nimbu­sza egyszeriben megnőtt. Az adománykérők, a szerencseva­dászok, a tarhások csakha­mar megrohanták a lord szál­lását, úgyhogy kénytelen volt elköltözni. A Bank utcában bérelt kétszobás luxuslakást, ahol titkára távoltartotta tő­le a siserahadat. A lord hamarosan megis­merkedett egy sereg dúsgaz- dag emberrel, sőt az arisztrok- rácia is befogadta. Társasá­gához' tartozott ifjú Horthy István is, a kormányzó fia, aki akkoriban a sportrepülők elnöke volt. Annál is inkább, mert mint Hampton állította, maga is pilóta volt. A lord egy napon 20 ezer pengőt adomá­nyozott a sportrepülő-egyesü­letnek, később pedig ennél sokkalta nagyobb összeget a Magyar Vöröskeresztnek. Jó­zsef főherceg az adományt egy banketten személyesen kö­szönte meg Hamptonnak, egy­úttal a lordot magas kitünte­tésre terjesztette föl. (Folytatjuk) Miről ír a Szovjetunió ? A Szovjetunió című színes magazin októ­beri számában az első szuptnyik fellövésé­nek 25. évfordulója alkalmából képes-szöve­ges krónika ad értékes dokumen^iciót az azóta föld körüli pályára juttatott 1500-nál több űrszerkezetről és beszámol azoknak az űrobjektumoknak a tevékenységéről, ame­lyeken mintegy hatvan űrhajós dolgozott. Terjedelmes anyag dolgozza fel — „Az An- garától az Elbáig” címmel a KGST-országok villamos energetikai rendszerét, mely a Bé­ke nevet viseli. Eduard Sevardnadze, a Grúz Kommunis­ta Párt első titkára nemzetének szellemi éle­téről, fejlődéséről beszél a vele készített in­terjúban. Mezőgazdasági szakemberek bizonyára ér­deklődéssel olvassák a Belorusz burgonya című írást. A felsoroltakon kívül még számos érde­kes írást találnak a lapban az olvasók. Diavetítés — képernyőn A szfnes diaképek vetítésé­hez föl kell állítanunk a ve­títőgépet, ki kell feszítenünk a vetítővásznat, s el kell sö­tétítenünk a helyiséget. Min­dezt feleslegessé teszi a Philips cég új készüléke, amelybe a diát behelyezve és a berendezést egy színestele­vízióval összekötve a kép az ernyőn megjelenik. A készülék a diapozitívot sorokra és pon­tokra osztva letapogatja, és villamos jelekké alakítja át, amelyeket azután a tévé ala­kít vissza képpé. Külön elő­nye a berendezésnek, hogy a tévékészülék beállításával a dia színei és fényessége mó­dosíthatók, így a gyengébben sikerült felvételről is jó képet kaphatunk. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: «•27: Egy kis figyelmet kérek! 8.37: Thomas Beecham vezényli a Royal filharmonikus ze­nekart 9.12: Nemzetiségeink zenéjéből 9.33: Száll az ének 10.03: Hétszínvirág 10.35: Forradalom, költészet, em­berség, magyarság 10.40: Fúvószene tánerit- musban 11.00: ..Lucifer is voltam...” Km- lékmüsor Ungvári László­ról 12.45: Hét végi panoráma Ajánlóműsor sok muzsiká­val 14.02: Műtét után 14.331 Keresztes Mihály nótáiból 15.35: Cilensek: Zongoraverseny 16.00: ,.Halló, itt Berlin! Halló, itt Budapest!” Az Ifjúsági Rádió műsora. 17- 05: Lakatos Antal népi zene­kara játszik 17.35: Magánerőből Felépül végre? 18.00: Filmzene 19.15: Mozart: Kis éji zene. K. 525. 19.35: Hídfők a végtelenben 20.35: Operettkedvelőknek 21.30: Helyszínrajz 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Üj Zenei Üjság 23.20:/Alekszandr Ognyivcev ope­raáriákat énekel 0.10: Melódiakoktél rETöi'i rádió: 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája 8.35: Messager és LopcZ operett­jeiből 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Nyolc rádió nyolc dala 14.00: A Petőfi rádió zene­délutánja i7.oo: Térkép és útravaló 17.30: ötödik sebesség 18- 35: Pophullám Slágerduettc’k 19.40: Régi nóta, híres nóta 20.33: Központban a szabad Idő 21.35: Citerazcne 2i.45: Popműhely 22.30: Nem szentírási 23.20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tarta­lomból : Munkaügyi szolgáltató iroda nyűik Miskolcon — Közle­kedési tudnivalók — Program- ajánlat). Szerkesztő: G. Tóth Fe­renc. Telefonügyeiét: 33-510. — 18.00: Észak-magyarországi króni­ka. (Az országgyűlésről jelentjük — Jogtörténésznap a miskolci egyetemvárosban). — 18,25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé: Élővilág (ált. lsk. 7. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek (közép- isk. I. oszt.) 9.00: Fizika (ált. isk. 8. őszt.) 9.35: Biológia (ált lsk, 8. oszt,) 10.30: Deltácska 14.10: Iskolatévé: Fizikai kísérletek 14.20: Hogyan tanítók tv-vel? Környezetismeret 2. oszt. 15.10: Hogyan tanítok tv-vél. 7. osztályos fizika 18.20: Hírek 16.25: Szülők Iskolája. 13/3. rész: A mozgásról 16.55: Postafiók 230. Takács Mária műsora 17.10: Reklám Ablak 18.20: Az Örszégházból jelentjük... 19.00: Reklám 19.10: Tévétorha 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Delta 20.25» Szakonyi Károly: Dániel Tévéfllmsorozat 20.55: A hét műtárgya 21.00: A fele sem igaz 21.305 Fiatalok órája — Apáinkról 22.30: Tv-híradó 3. 22.40: Gyerekkocsi. Magyarul beszélő svéd film 2. MŰSOR* 20.00: Beszédtéma — beszéljünk róla! 20.40: Richie Cole and Alto­Mandness a pori jazzfeszti- válon 1981. 2í.t0: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám 21.35: Eey asszony. Magyarul be­szélő olasz filmsorozat BESZTERCEBÁNYA: i9*30: Tv-híradó 20.00: Szibéria. Szovjet tv-film- sorozat, 1. rész 21.25: Az idei straznical nemzet­közi folklórfesztivél műso­rából 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Azokés. NSZK tévéfilm, 3. befejező rész 23*55: Dalok a mai napra 0.10: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Vizsgák index nélkül. Főiskolások vetélkedője 21.30: Időszerű események 22.00: Dinamit. Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Dél­után 3-tól NAPKÖZLS MOZI: A fekete paripa. Háromnegyed 6 és 8-tól: Vörös föld (14). Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Olimpia Moszk­vában. Színes, látványos magya­rul beszélő szovjet d okú ró en tu ín­fűm. Háromnegyed 6 és 8-tőlfi Kalózok Jamaicában. Színes angol kalandfilm. — Pásztói Mátra: Először férjnél. Színes szovjet film. — Rétság: A Kobra napja (16). Színes, szinkronizált olasz krimi. — Szécsényl Rákóczi: Vi­gyázz, kígyó! Színes szovjet bűn­ügyi film. — Érsekvadkert: Hon­da lovag. Színes, szinkronizált japán film. — Nagylóc: Alma (14). Világsikerű színes fantasztikus amerikai filmmusical. 15.05: Révkalauz 4 NÓGRAD — 1962. október 8., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom