Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

Válasz egy levélre Litkei útkeresők A tömegsport Kéznél lesz a segítő kéz? célja nem a győzelem! A napokban olvasói levél je­lent -meg a NÖGRAD hasábjain „Kocogás, ahol bizonytalan a rajt és keressük a célt” címmel. A levélíró, Máté Csaba az álta­lunk szeptember 19-én rendezett tömegsportnap szervezési hibái­ra hívja fel a figyelmet. Az ér­deklődést és a segítő szándékot méltányolva néhány ponton nem értünk egyet a levél tartalmá­val, illetve írójával. Máté Csaba többek között ki­fogásolja, hogy a tömegsport­napra mozgósító plakátok csak a rendezvény előtti napon kerül­tek az utcára és alig volt ta­pasztalható a propaganda. Nos, ami a falragaszokat illeti, azok már egy héttel a sportnap előtl a falakon virítottak. A városi KlSZ-bizottság pedig körlevélben tájékoztatta az alapszervezeteket a készülő rendezvényekről. Az iskolások részvétele pedig csak ajánlott volt és nem kötelező! Az Idősebb generáció viszony­lagos közönyéért — úgy érezzük — nem a rendezők felelnek. Bár, megítélésünk szerint a közép- korosztály minden eddiginél na­gyobb létszámban képviseltette magát a sportnapon! A levél (számunkra érthetet­lenül) leginkább a sportnap fu­tórészével foglalkozik. Olyasmit kér tőlünk számon a levélíró, amire nem vállalkoztunk. Még­pedig azt, hogy a „futóverse- nyen” nem volt győztes, sokan út közben csatlakoztak a me­zőnyhöz. Csak tudnánk, miért baj ez? Mi nem futóversenyt hirdettünk (bár ilyeneket is rendeztünk már), hanem beme­legítő kocogást a VEGYÉPSZER és az ifjúsági sportcentrum kö­zött. Éppen ezért nem tartottuk fontosnak a helyezési sorrend megállapítását. A cél a sport- centrum átadása, birtokba véte­le, használati lehetőségeinek be­mutatása, megismertetése volt, s oz, úgy véljük, maximálisan si­került. Tanúnk rá a nap mint nap zsúfolt sporttelep, a nép­szerű tenisz- és mlkropályák. Nem tagadjuk, voltak apróbb rendezési bakik. Ezeket jó len­ne elkerülni, de társadalmi ak­tivisták szervezték és vezették le a sportnapot, akik ezért sok­kal inkább köszönetét, mint bí­rálatot érdemelnek. A dijakról szólva hadd Jegyez­zük meg: volt köztük egy-két értékesebb. Bár a gazdasági ne­hézségek a rendezésben segítő vállalatokat és tömegszervezete­két sem kímélik, mégsem ta­gadták meg tőlünk, illetve a tö­megsport népszerűsítésétől a tá­mogatást. Ezzel együtt az Indu­lóknak számítaniuk kell arra, hogy a jövőben erre a célra ke­vesebb pénz jut. No, de a sport­nak — legalábbis ezen a szinten — nem a győzelem, a díj elnye­rése az elsődleges célja! Végezetül hadd köszönjük meg Ismételten a levélíró segíteni akarását, s kérjük, a Jövőben, ha tud, a rendezésben Is segít­sen! Reméljük, akkor még ke­vesebb hibával leszünk képesek sportnapot szervezni. A Talpon Tarján Klub elnöksége A község legforgalmasabb helyiségének, a kocsmának a falán tábla. Fekete alapon festett sárga betűk hirdetik, hogy a sport ismét jelen van Litke lakóinak életében. A sportköri elnök, Szabó László társaságában isszuk a kólát, várjuk, hogy edzésre siető já­tékosok haladjanak el a nyi­Szabó László tott ajtó előtt.- Vendéglátónk magyarázza, hogy négy óra felé érkeznek haza munkából — ki hol dolgozik —, s Igye­keznek a pályára. Majd ma­gas-, bordó melegítős fiatalem­ber karikázik az úton, lábán futballcipő jelzi, hová tart. HOSSZÚ SZENDEUGÉS UTÁN A pályán már négyen-öten rugdalnak, várják a társakat, az edzés kezdetét Amíg az edző megérkezik, bejárjuk a falusi viszonylatban nagysze­rűnek mondható sporttelepet. Illetve, mintha hajdan virág­zó ókori kultúra romjai között lépkednénk. A fűvel benőtt futópályán csak a szegélykö­vek jelzik az egykori rendel­tetését Az egyik focikapu mö­gött már nyoma sincs a röp­labdapályának, -míg a másik hátánál két rokkant kosárpa­láink árválkodik a méteres gaz között, rozsdás állványon. A foeipálya talaját néhány megyei csapat még mindig megirigyelhetné, pedig évekig csak a természet munkálta. Az egyik kapu felső léce meg­hajlott, erősebb lövés aligha­Sakk Mesterjelöltverseny Mihálygergén A Salgótarján városi Sportfel- hoz: lírái Péter (Miskolci Medi­ügyelőség, a Mihálygergel közös cor), Ponyl Attila (St. Volán), községi Tanács, valamint a Víz- Szabó Ervin (St. Volán), Gallai mű SE rendezésében október 6- János (St. Volán), Egyed Alid­tól 16-ig tíz napon keresztül rás (St. Volán), Kassai Sándor mesterjelölt-sakkversenyen ve- (St. Volán), Tóth Pál (St. Vo- télkedik három egyesület 12 ver- Ián), Szarvas Sándor (Vízmű senyzöje. A versenysorozatnak a SE), Szabó László (Vízmű SE), mihálygergel gátőrház tanácstér- Fenes Endre (Vízmű SE), Szíre­mé ad otthont. ml József (Vízmű SE) és ld. Sztremi István (Vízmű SE). A A szerdai megnyitó után az verseny -Elő átlagpontszáma alábbi 12 versenyző ült asztal- 2050. nem ' tűzrevalót, csinálna az egészből. — Hát így nézünk ki . — tárja szét karjait az elnök, s mozdulatában benne van sok minden, az évekkel ezelőtti mozgalmas sportélettől a kö­zelmúlt csipkerózsikaálmáig. FIZETNEK A JÁTÉKÉRT Közben megérkezik Kovács Zoltán edző, aki Salgótarján­ban dolgozik, s a busztól csak annyi időre szaladt haza, hogy melegítőt húzzon. Ö ma­ga kis lltkei sporttörténelem, évekig focizott a község csa­patában. Készséggel beszél az ötvenes évek „nagy csapatá­ról", amikor a megyei első osztályban szerepeltek, és a többi sportág, így a röplabda, kosárlabda, atlétika, sakk és a kézilabda litkei virulásáról. — Spartakiádszinten menők voltunk — emlékezik az edző —, több sportágban is nyer­tük a megyeit. A legnépsze­rűbb azért a foci volt, s a pá­lyánk miatt a tarján! csapa­tok is szívesen jártak hoz­zánk. Még a hetvenes évek közepén is a megyei másod- osztályban játszottunk. Nem is rosszul. Aztán ’76 körül valami meg­roppant, - s erről Kovács Zoltán láthatóan nem szíve­sen beszél. Annyit árul el csupán, hogy a vádaskodások oda vezettek, hogy egy-két áldozatkész vezető lemondott, s ez elég volt a falu sportjá­nak megszűnéséhez. — Jó két éve járogattak hozzám a fiatalok, hogy kezd­jük újra — folytatja az edző. — Szabó Laci is nagyon mon­dogatta, szükség lenne a csa­patra. Ö aztán igazán tudja, Egy, a tehetséges fiatal játé­kosok közül: Bodnár Ákos Közúti forgalomkorlátozás Felhívjuk a gépjárművezetők és az utazóközönség figyelmét, hogy a Rallye I—II. autós bajnoki futam miatt 1982. október 9-én az alábbi útszakaszok lesznek lezárva a közúti forgalom elől: — 9-én 8.00 órától 19-00 óráig a 24. sz. főút Parádsasvár—Galyatető hegyi gyorsa­sági pálya — közötti útszakasz. \ • — 9-én 8.00 órától 15.30 óráig a Salgótarján—Cered—Pétervására összekötő út Zagyvaróna—Cered közötti szakasza. — 9-én 7.00 órától 16.00 óráig a kazári bekötő út Salgótarján—Mikóvölgyi út—Ka­zár közötti szakasza. — 9-én 9.00 órától 19.00 óráig a Szuha—Parádsasvár, a Galyatető—Mátraalmás és a Szuha—Katalin-bányatelep közötti erdőgazdasági út teljes hossza. — 8-án 12.00 órától 9-én 13.00 óráig a Salgótarján Tanácsköztársaság téri autó­parkoló. A lezárt útszakaszok az autós bajnoki futam gyorsasági szakaszai lesznek, ezért azokat a zárás időszakában más célból igénybe venni élet- és balesetveszélyes. A forgalomkorlátozás következtében a Salgótarján—Cered—Pétervására között köz­lekedő autóbuszok menetrendjében változás lesz: 9-én 8-tól 15.30 óráig csak a mű­szakváltást kiszolgáló autóbuszok közlekednek, ezért az utazás megkezdése előtt a menetrend-módosításról az utazóközönség részletesen informálódjon. Ezen kívül a verseny időrendjének kényszerű megváltozása tniatt a menetrend szerint közlekedő autóbuszjáratok, jelentős mértékben késhetnek. FORGALOMSZERVEZ© HATÓSÁG helybeli, s, mint a művelődé­si ház igazgatója, gyakran ta­lálkozik a gyerekekkel. Nyá­ron belevágtunk, beneveztünk az Edzett Ifjúságért Kupába. Elővették a régi kopott fel­szereléseket, s kaptak a tsz- től és a tanácstól négy-négy ezer forintot. Ennyiből sok mindenre nem futotta, ezért a Kovács Zoltán játékosok apját focicipőjük mellett, pénzüket is hozták: fizetnek, hogy játszhassanak1 MAGASABB OSZTÁLYBA LÉPHET Így most már isimét pattog a labda — hét közben kétszer és a hazai mérkőzéseken — a vasúti töltés mellett, a litkei pályán. S, hogy ez mit jelent a falu életében, azt a 100—150 fős nézőszám mellett az egyik szurkoló frappánsan megfo­galmazta: „Nekem már az is megéri a pénzt, hogy haliam a labda dübbenéeét”. — Nem számítottunk eny- nyi srácra — kapcsolódik a beszélgetésbe Máté Imre, aki az egri tanárképző harmad­éves matematika—fizika sza­kos hallgatója, a nagy részt vállalt az újjászületésben. Mint mondja, % a régi társak között jobban esik focizni, s pénteken rohan haza Eger­ből, hisz most már nemcsak szülei várják. — Akadt olyan edzés, amikor huszonhatan voltunk, de legrosszabb eset­ben is összejött egy csapatra való játékos. — Szorgalmasak, lelkesek a fiúk — veszi át a szót az ed­ző. — Még rutintalanok, s talán ezért is van két döntet­lenünk a két győzelem mel­lett. De hát tanulóóvünket töltjük . . . A tanulóév eddig várakozá­son felüli eredményt hozott, mind a pályán, mind a néző­téren. Már ezer forinton fe­lüli bevételük is volt, s ez azért öröm, mert minden fil­lérre égetően szükségük van. S, ha minden sikerül, a „ta­nítvány” a jövő esztendőben magasabb osztályba léphet, megpróbálkozhat a járási baj­noksággal. — Az idén még nem mer­tünk a járásiba nevezni — magyarázza Kovács Zoltán. — Nem tudhattuk, összejön-e egy ificsapat, meg az utazást és a felszerelést sem bírtuk volna pénzzel. Ezért jól jött a négyfordulós kupa, összerá­zódunk, felmérhetjük erőnket. Mindenesetre bizakodom, ügye­sek a gyerekek és imádnak játszani, örülök, hogy bele­vágtunk. Majd kezdődik az edzés, s mi az elnökkel ismét a kocs­ma felé tartunk. A vezető arról beszél, mennyire hozzá­tartozik a falu teljes életéhez a sport: — Eddig éreztük hiá­nyát, most meg élvezzük pezs- dítő hatását. Ügy hiszem, könnyebb mozgósítani az em­bereket, s remélem, a pálya rendbetételére is lesz önkéntes jelentkező. A búcsúzásnál mindketten kifejezzük reményünket, hogy máshonnan is kapnak segít­séget Valaki csak felfigyel rá, hogy a megye sportéleté­be való visszatérés első, bi­zonytalan lépéseit szinte tel­jesen önmagukban tették meg. S az a valaki megfogja a Ut- keiek kezét . . . Kiss László A. salgótarjáni járásban jártunk Az iskolai testnevelés nyomában (3.) Tornatermek a művelődési házakban Kitalálni sem lehetett vol­na szebb, hegyben, völgyben, erdőben gazdagabb helyet, mint ahol Mátramindszent fekszik. A Mátra belsejében, jó levegő, szép panoráma, modern házak, s középen, mint igazgyöngy az iskola, a művelődési ház és a sportud­var. Itt más-más pályán te­niszezhetnek, kézilabdázhat­nak, futballozhatnak a gyer­mekek és a felnőttek. Ha mindezt megunták, mehetnek az ízlésesen berendezett mű­velődési házba, ahol a nagy­teremben játszhatnak, szur­kolhatnak az aszta,litenisze- zőknek. — A tanulás mellett, reg­gel nyolctól este hétig szer­vezzük a gyermekek, a KISZ- fiatalok és a felnőttek sport­életét. Igyekszünk mindent megtenni kollégáimmal, a község politikai és gazdasá­gi vezetőivel — mondta Cso­mós Sándor általános isko­lai igazgató —, hogy minden­kor mozgalmas sportélet le­gyen a faluban. Versenyeket, bajnokságokat szervezünk, nem is annyira sportolókat, versenyzőket, inkább egészsé­ges, életvidám, a sportra, a mozgáskultúrára igényes gyer­mekeket akarunk kiengedni az Iskola kapuján. A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN IS SPORTOLNAK Mátramindszent község ve­zetőinél az már belülről fa­kadó többlet, hogy tíz évvel ezelőtt elhatározták: az álta­lános iskolai tanulók a test- nevelési órákat téli időben a művelődési házban tartsák. Ebben a tanévben, egy taní­tási ciklusban itt már 46 testnevelési órát tartanak az alsó és felső tagozatos tanu­lók számára. A sport és a testnevelés ugyanolyan fontos tantárgy — mondják a mátramindszen- tl vezetők —, mint az Iroda­lom, a történelem, a kémia, vagy a matematika. A test- nevelési órák mozgásanyaga jól szolgálja a tanulóifjúság testi fejlődését, növekedését, edzettségét. Ez pedig a szel­lemi fejlődés szempontjából igen fontos, meghatározó té­nyező. A mátramindszenti aka­dály-, a futball-, a tenisz-, a kézilabdapálya és a most át­adott lőpavűon dicséretére válna sok nagy településnek is. A társadalmi munkaórák száma tízezrekre tehető, pe­dig a község lakossága csu­pán ezer körül van. JÁTÉKOS SPORTVETÉLKEDŐK KARANCSK ES EIBEN Futó László Karancskeszi- ben nem pedagógus, hanem a tanács elnöke. Monori István tes.tnevelési szakfelügyelő elmondta, hogy talán a me­gyében sem található olyan községi tanácsi tisztségvise­lő, akinek ennyire szívügye a sport és a testnevelés. Már a kulturális intézmények in­tegrációja előtt, a művelő­dési ház adott helyet az álta­lános iskola testnevelési órái­nak. Kettős célnak megfele­lően rendezték be a nagyter­met, és helyet kapott itt az öltöző és a szertár Is, László László igazgató közreműkö­désével. Megtalálható minden, ami a testnevelés oktatásához nélkülözhetetlen. Talán ennél is jelentősebb Karancskesziben a tanórákon kívül szervezett sok-sok sport- találkozó, turisztikai, játé­kos program, vetélkedő, ahol a szülők gyermekeikkel ját­szanak, sportolnak. Ebben a községben is megvalósították a Nyitott sportudvar akciót, ami magától értetődő —, mint Mátramindszenten —, hiszen a község dolgozói épí­tették társadalmi munkában, maguknak és gyermekeiknek. Legnépszerűbbek — az' iskolai testnevelési órák mellett — a szülők-gyermekek sportve­télkedői. Nem kell futásra, ug­rásra, jókedvre biztatni a résztvevőket. Ez már hozzá­tartozik a gyermekek és a felnőttek életformájához. A homokterenyel körzeti általános iskola igazgatója, Pál Gyula orosz—testnevelés szakos. Elmondta, hogy 1977- től együttműködési szerző­dést kötöttek, a művelődési ház vezetőjével. Rögzítették, hogy az általános iskolai ta­nulók testnevelési órák meg­tartására is használhatják a művelődési házat. Sajnos a nagy távolság nem teszi min­dig lehetővé, hogy az így „megszerzett tornaterem” mindenkor betöltse a felada­tát. Örömmel újságolta vi­szont, hogy új tornatermet kapnak, s azt az iskola mel­lé építik fel. Az itt működő vállalatok — a Ganz mátranováki gyár­egysége, a tsz, a Nógrádi Szénbányák külfejtési üzeme —, jelentős társadalmi mun­kafelajánlást tettek annak ér* dekében, hogy a szép terv mi­előtt megvalósuljon. ŰTTÖRÖ­VERSENYSPORTBAN SOVÁNY AZ EREDMÉNY Négyszáz tanuló Jár a homokterenyel körzeti álta­lános iskolába. Mind a tö­meg, mind az úttörő-olimpia versenyein szebb eredmé­nyeket várhatnánk tőlük, hi­szen a személyi és tárgyi fel­tételek adottak. Mátraverebélyben Kaszás Istvánná igazgató elmondta, hogy a sport és a testneve­lés ebben az iskolában is ki­emelt feladat. A felső tagoza­tos tanulók tornaszobában, az alsó tagozatosok a műve­lődési házban tartják a test- nevelési órákat. A pályaépí­tési akcióba beneveztek; röp­labda- és ' kézilabdapólyát építettek. A megyei testnevelési fel­ügyelő és Mátramindszent, Mátraverebély, Homoktere- nye felelős vezetői, más-más kifejezésekkel szóltak a sportról ég a testnevelésről, De mindannyian kiemelték, hogy a gyermekek egyik leg­főbb örömforrása, életük leg­természetesebb tevékenyege a snort és a testnevelés. Ért­hető, hogy a művelődési há­zak programjának szerves ré­szévé vált a községekben a sport és a testnevelés. Gyenes László Sakk NÉMETH BÉLA- EMLÉKVERSENY A Salgótarjáni Síküveggyár SE sakkszakosztálya a tra­gikusan elhunyt Németh Bé­lára ez évben is versennyel emlékezik. A versenyen öt sportegyesület 14 sakkozója vesz részt. A küzdelmek már a hatodik fordulónál tarta­nak. Eredmények: Mlhalik—Re­gős 1:0, Istvanovszki—Sza­bó 1/2:l/2, Fenes—Seben 1:0, Hovanecz—Szarvas 1:0, Egyed—Pethő 0:1, Král—Sza­bó 1:0. Az élcsoport állása a 6. forduló után: 1—2. Hovanecz László, Král Péter 4,5, 3- Szabó Er­vin 4, 4—5. Istvanovszki Kál­mán, Fenes Endre 3,5, 6. Szabó Tamás 3 ponttal. (Szabó és Fenes égy mér­kőzéssel kevesebbet játszott.) H. J. NÓGRÁD - 1982. október 7., csütörtök 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom