Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

Népszerű a hollókői könyvtár. A kis faluban közel száz állandó kölcsönzője van a háromezer kötetes könyvtárnak. Legtöbb olvasnivalót a fiatalok és a nyugdíjasok kölcsönöznek. Az ifjúsági regények és a szépirodalmi művek a legnépszerűbbek Hol­lókőn. Múzeumi és műemléki hónap A Bendel-Enkin-gyűjtemény Budapesten Aki ezekben a hónapokban betért a budapesti Hopp Fe­renc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumba, érdekes kiállítást nézhetett végig, Régi japán hangszerek címmel a Bendel- Enkin-gyűjtemény bemutató­ját. Izgalmas a gyűjtemény Bu­dapestre kerülése is, amelynek történetét Miklós Pál mondja el a tárlat katalógusának be­vezetőjeként. Emilie Bendel- Enkin amerikai pedagógus je­lenleg visszavonultan él Ang­liában. Első levelével 1980 ta­vaszán jelentkezett a múze­umnál, jelezve, hogy régi ja­pán hangszergyűjteményét szeretné a múzeumnak aján­dékozni. A gyűjteményt a 30- as években szerezték, amikor Kyotóban élt a család. Könyv- kereskedőként dolgoztak s amatőr muzsikusok voltak, édesapja viszont a japán do­bok művészetét tanulta, és hi­vatásszerűen is játszott taiko dobon, a kyotói Rosen Tosha iskola tagjaként Bendel-Enkin asszony több amerikai múzeum meglátoga­tása után döntött úgy tavaly, hogy a budapesti múzeumnak ajándékozza a gyűjteményét amely idén áprilisban meg is érkezett. A gyűjtemény jelen­legi gondozója Egyed Alice, á keleti zenék kutatója, alti ezt a kiállítást is rendzete. A kol­lekció 54 hangszerből áll, rep­rezentálja a hagyományos ja­pán muzsika valamennyi fon­tosabb hangszertípusát. Amint azt Miklós Pál írja: „A gyűj­teményt később szeretnénk részletesen is ismertetni, mert mind a japán zene fő ágaival és műfajaival való összefüg­gései, mind pedig történeti és művészeti értékei megérdem­lik a tudományos bemutatást. Bendel-Enkin asszony rövid időn belül újabb tárgyakkal gazdagította egyébként is rendkívül értékes ajándékát például azokkal a műtárgyak­kal, amelyek az ainuk népi művészetére vetnek fényt to­vábbá a japán hagyományos zene lemezalbumával s a kele­ti zenére vonatkozó — ritka­ságokat is tartalmazó — ké­zikönyvtárral. A gyűjtemény első bemuta­tása elsősorban a szakemberek számára jelent izgalmas lehe­tőséget a kutatási területük­kel való közvetlen találkozás szempontjából. Miklós Pál szerint: „A Hopp Ferenc Ke­let-ázsiai Művészeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum ezzel a bemutatóval is sze­retné kifejezésre juttatni kö­szönetét a nagylelkű ajándé­kozónak. Egyben jelezni, hogy — mecénásunk szándéka sze­rint is — a Bendel-Enkin- gyűjtemény alapja lesz a tá­vol-keleti hangszergyűjtemény kibővítésének, segítője a keleti zene hazai kutatásának s ilyen módon a japán kultúra alaposabb megismerésének.” Mindezen túl azonban a keleti zenében tájékozatlan látoga­tó is ízelítőt kaphat a kitűnő­en rendezett kiállításon a ja­pán zenekultúra különböző korszakairól. S a kiállított műtárgyak, zeneszerszámok művészeti alkotásként is gyö­nyörködtetnek, sajátos har­móniát sugalllnak, túl azon, hogy reprezentálják a külön­böző zenetípusokat Közvetett módon pedig, bepillantást en­gednek nemcsak a japán zene­kultúrába, de általában az ősi japán kultúra és életmód­ba is. Abba a sajátos világba, amely a nagyközönség számá­ra még napjainkban is tarto­gat igen sok fölfedezni való ér­téket az európai ember szá­mára. A hangszereken túl, amelyek többsége a XVII. és XIX. századból származik, a kiállítás külön érdekessége az ainu népművészeti anyag, a különböző használati tárgyak, viseletek, faragott figurák. A látogató dolgát megköny- nyíti a rendkívül gondos ren­dezés, amely tudományos ala­possággal, ugyanakkor min­denki számára érthető formá­ban — és pontos feliratozással — segíti az eligazodást a szá­munkra távoli kultúrát repre­zentáló gazdag anyagban. T. E. Eszkimók táplálkozása és a trombózis Két dán orvos azt a kérdést vizsgálta, hogy miért viszony­lag ritka a trombózis az esz­kimók között. Az eszkimók vérében találtak egy eicosa- pentaen nevű zsírsavat, s la­boratóriumi kísérletekben ki­mutatták, hogy ez gátolja a Vérlemezkék összecsapódását, ragyis a vérrögök képződé­sét. E zsírsav a dánok véré­ben nem volt kimutatható. A két orvos az eszkimók sajá­tos táplálkozásával magya­rázza ezt. E táplálkozásban a fóka- és a bálnahúsnak meg a halnak van nagy szerepe. Miután egy dán csoport tagjainak napi 40—50 milli­liter csukamájolajat adtak, egy hét múlva már az ő vé­rükben is kimutatták az ei- cosapentaent. Szakmai körök szerint ez az eredmény fon­tos lépés a szívkoszorúér­megbetegedéseket okozó té­nyezők megismerésében. Természeti park 350 ezer hektár területű termé­szeti parkot létesítenek Kazahsztán központi részén, a karkaralinszki járásban. Terveit a Kazgiprograd tervezőintézet munkatársai készí­tették. Védelem alá kerülnek az ország legdélebbi, fekete nyírfá­sokkal tarkított fenyveserdői, a havasi rétek és a gyógynövények­ben gazdag vidékek, a sztyeppék és a félsivatagok állatvilága. Ka­zahsztánban ma mintegy negyven természetvédelmi terület és vé­dett terület található. Ezekből hosszú évekre kitiltották a gazda­sági tevékenységet, hogy megfele­lő körülményeket teremtsenek a biológiai erőforrások természetes megújulására, a flóra és fauna ritka képviselőinek megőrzésére. Bállá Ödön Grand Hotel Hungária (3.) Újságírók az éjszakában Nemsokára értesültem ar­ról, hogy a Nemzet megszű­nését előzőén Pethő Sándor és Hegedűs Gyula a lap jobb- ratolódása miatt elhagyta az akkori magyarságot, s új lapot szándékozott indítani, A különböző tárgyalások eredményeként megvették a Nemzetet, valamint az ak­kori Magyar Hírlapot, s a két lap egyesüléséből alakult meg a Magyar Nemzet. A főszerkesztő a nagy tudású, kiváló publicista, Pethő Sán­dor, a felelős szerkesztő He­gedűs Gyula lett. Azt is meg­tudtam, hogy a kitűnő szer­kesztő, Hegedűs választja ki a lap munkatársait, akik ki­vétel nélkül remek, egyben baloldali beállítottságúak éq németellenesek voltak. ÍRJA FEL A CÍMÉT! Múlt az idő és közeledett a lap megindulásának idő­pontja: 1938. augusztus 25. Gondoltam egy nagyot és egyik délután felmentem az Otthon Körbe, az újságírók akkori klubjába. Tudtam, hogy Hegedűs Gyula napköz­ben rendszerint ott tartózko­dik. Szobájában ebéd utáni álmát aludta. Megvártam, amíg felébredt. Bemutatkoz­tam. — Mit akar, kérem? — kérdezte a szigorú szerkesztő meglehetősen mogorván. Elmondtam, hogy a meg­szűnt Nemzet rendőri rovat­vezetője voltam és jelenleg csak az egyik hétfői lapnál dolgozom. Hegedűs végigné­zett, néhány dolgot kérdezett tőlem és a maga szűkszavú modorában csak ennyit vá­laszolt: — Írja fel a címét. Az egész beszélgetés csu­pán néhány percig tartott. Napok múlva azonban meg­kaptam az értesítést, hogy je­lentkezzem a szerkesztőség­ben, amely szintén az Aradi utcai Glóbus Nyomda épüle­tében volt. S amikor onnan eltávoztam, már a Magyar Nemzet belső munkatársa voltam- A megszűnt Nemzet­től rajtam kívül csupán egyik kollégámat vették át. Nagy dolog volt ez akkoriban, saj­tóirodabeli kollégáim cso­dálkozva kérdezték, hogyan jutottam be ebbe az előkelő szerkesztőségbe, amelyet igen­csak nagy nevek fémjeleztek. Magam sem tudtam, hogyan sikerült, nyilván Hegedűs ér­deklődött irántam, s úgy lát­szik a kapott referenciák ki­elégítették. HAJNALTÓL ÉJSZAKÁIG... A Magyar Nemzet politikai napilap volt, amelynek utcai plakátjai egy jéghegyet áb­rázoltak azzal a felírással, hogy „Magyarország Magyar- ország maradhasson!” Ez volt a lap programja ezekben az egyre jobban fasizálódó évek­ben, a német és az itthoni jobb- és szélsőjobboldali ter­jeszkedés ellensúlyozására, ami azokban az időkben nem volt veszélytelen dolog. Ké­sőbb olykor hetenként kijár­tak az Andrássy úti nyilas­házból tüntetni a szerkesztő­ségünk elé, de a lap még a legvészterhesebb időkben is kitartott eredeti célkitűzései mellett. Akkoriban tanultak meg az olvasók a Magyar Nemzetből a sorok között ol­vasni, többek közt Tombor Jenő (a felszabadulás utáni honvédelmi miniszter) - hadi­jelentéseiből, kommentárjai­ból. A Magyar Nemzet aránylag kevés rendőrségi hírre tar­tott igényt. Több mint egy év telt el, amikor még egy álláshoz jutottam, a naponta megjelenő A Mai Nap című újság rendőri rovatvezetője is lettem. Ez a lap Hegedűs Gyula érdekeltségéhez tarto­zott, s teljes mértékben bul­várlap volt. Itt azután már alaposan meg kellett dolgoz­nom. Reggel fél hétkor már a sajtóirodában voltam, on­nan diktáltam le az éjszaka történt bűnügyeket, amelyek sokszor az első oldalra ke­rültek, mint szenzációk. Ezzel azonban munkám nem ért véget. Lapzárta után — A Mai Nap reggel 9 óra tájban jelent meg — a fő- kapitányság bűnügyi osztá­lyán a detektívszobákat jár­tam, mert délután legalább két anyagot kellett leadnom előszedésre. És így ment ez hónapról hónapra, sőt évről évre. Délután A Mai Nap szerkesztőségéből átmentem a Magyar Nemzethez, ahol szintén lediktáltam a fonto­sabb eseményeket. Vacsora után ismét a sajtóiroda volt tartózkodási helyem. Ezúttal az éjszaka negyed kettőkof záró Magyar Nemzetnek kel­lett lediktálni a jelentősebb eseményeket. A reggeli lapok tudósítói legtöbben átmentek a szom­szédos Gresham Kávéházba, egyikünk azonban a sajtóiro­dában maradt inspekciózni, S ha történt valami, rögtön átszólt a többiekért, s azok rohantak vissza leadni az eseményt- A Greshamban rendszerint römipartival ütöt­tük el az időt. Éjszaka egy óra után befejeződött szá­momra a napi munka, hogy reggel fél hétkor újra kez­dődjön. „MUNKA” A MULATÓKBAN... Sokat abban az időben nem pihentem, nem aludtam. Töb­ben ugyanis lapzárta után egyik vagy másik éjszakai mulatóba, az Árizónába, a Moulin Rouge-ba, vagy a Párisién Grillbe mentünk. Ál­talában szívesen látott ven­dégek voltunk, holott a rendőri tudósítók a cehnek csak a negyedét vagy felét fizették, hiszen a lokálok tu­lajdonosai közül is sokszor kértek szívességet tőlünk. Egyébként a munkánk miatt szükségünk is volt az éjsza­kai élet megismerésére. Ezé* ken a helyeken ugyanis gyak­ran fordultak meg a való­ban jómódú embereken kívül fezőrök, szélhámosok, speku­lánsok. S ha a rendőrség rá­juk tette a kezét, bizony, a tőlük kapott, aránylag rövid információn kívül elő- és magánéletükről is tudnunk kellett, hogy a teljes kép összeálljon. A mulatóban dolgozó pincérek, táncosnők és lokálnők igen jó' informá­toroknak bizonyultak. A ri­portokat ilyen esetekben szí­nesen, részletesen, minden momentumra kiterjedő fi­gyelemmel kellett megírni. Ily módon a rendőri ripor- tázs verseny volt a javából. (Folytatjuk) Adige nyelven Az adige autonóm körzet a Szovjetunió európai területének déli részén terül el. Ma már nehéz elhinni, hogy hat-hét évtizeddel ezelőtt 100-ból 96 adige nem tudott írni és olvasni. Ma a középiskolai oktatás is adige nyelven folyik, az itt oktató pedagógusok utánpótlásáról pedig a pedagógiai főiskola gondoskodik. Könyveket, újságokat jelentet­nek meg adige nyelven és műsorokat sugá­roz a területi rádióstúdió is. Az adige pró­za megalapítója, Tembot Kerasev az „Üt és boldogság” című regényéért állami dijat ka­pott. Több tízezer adige dolgozik pedagó­gusként, orvosként, agronómusként, közü­lük sokan vezetnek iskolát, kórházat és kü­lönböző intézményeket. Képünkön: A peda­gógiai intézetben képezik a leendő fizikai— matematikai tanárokat, akik adige nyelven oktatnak majd. KOSSUTH RADIO: 8.27: Népdalok, néptáncok 9.24: NDK költők versei 9.44: Rímek és ritmusok 10.05: Diákfélóra Neked sem mindegy! 10.35: Theo Adam operafelvételei­ből 11.04: Janacek: I. vonósnégyes 11.22: A Válaszolunk hallgatóink- , nak különkiadása 11.42: Ragtime 12.45: Bevallom magának 13.00: Szabó Ferenc műveiből 13.38: Szabadpolc 14.08: Bemutatjuk új felvételein­ket 14.48: Gozsán Elek: Az étien farkas 15.05: Beverly Sills és Robert Merrill operettfelvételeiből 15.27: Képek és jelképek 15.57: OIRT-hangjátékfesztivál 17.05: Grieg: Holberg szvit 17.25: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén 17.55: Csapó Károly népdalfelvételeiből 19.15: Huguette Dreyfus Rameau-műveket csembalózik 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét Kb. 21.40: Filmzene 22.30: A denevér PETŐFI RADIO: 8.05: Német népzene 8.35: Napközben 4 NÓGRÁD — 1982. október 7., csütörtök 10.00: Zenedélelőtt 12.35: Nóták 13.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 13.30: Éneklő ifjúság , 14.00: Az én rádióm 15.00: Két arckép a sport vilá­gából. Gedővári, Gerevicb 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Szociológiai figyelő Huszár Tibor műsora 21.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 22.20: Tánczene Berlinből 23.20: A mai dzsessz MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: A Tiszától a Dunáig. Észak-magyarországi ké­peslap. Telefonügyelet: 35-510. (A tartalomból: Egy délelőtt Járdán- házán — Orchideák, színes orchi­deák — Vadállományunk és érté­kük). Szerkesztő: Antal Magda.— lü.OO: Eszak-magyarországi kró­nika. (KPVDSZ kulturális napok megnyitó ünnepsége Miskolcon. — Nemzetközi iskolatelevízió kon­ferencia Egerben). — 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ; 8.25: Tévétorna 8.30; Iskolatévé: Angol nyelv középhaladóknak 9.00: orosz nyelv (ált. isk. f oszt.) 9.20: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 10.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) Mikszáth Kálmán 10.40: Osztályfőnöki óra (ált. isk 5—8. oszt.) , 10.50: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 11.05: Történelem (ált. Isk. 8. oszt.) A hadak útja 11.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 12.00: Világnézet 13.45: Orosz nyelv 14.05: Történelem 14.30: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 15.00: Világnézet 15.50: Hírek 15.55: Rali. Magyarul beszélő bol­gár film. 2. rész 17.25; Firenzei életképek NSZK rövidfilm 17.55: „Legyen a zene mindenkié’* 6/5. rész 18.40: A Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti ünnepén 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Az utolsó nap. Magyarul beszélő amerikai film 21.35: Panoráma 22.35; Tv-híradó 3. 2. MŰSOR; 20.00: Gólyavár! esték 20.40: Képmagnósok figyelem! 21.25: Tv-híradó 2. 21.45: Telesport BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy férfi, aki szerette s feleségét. Tv-játék 21.15: Az éltető föld. Dokumen­tumfilm 22-00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Erről is, arról is 23.30: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Bratislavai zenei ünnep­ségek 1982. 21.30: Időszerű események 22.00: 24 órával egy EB-selejtező után 22.20: A gyertyagyújtás ideje. Tévénovella MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A fekete paripa. Színes, szinkronizált amerikai film. — Háromnegyed 6 és. 8-tól: Vörös föld (14). Színes magyar film Vi- tézy László rendezésében. — Ba­lassagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8-tól: Kalózok Ja­maicában. Színes angol kalandfilm, — pásztói Mátra: Először férjnél. Színes szovjet film. — Szécsényl Rákóczi:' Vigyázz, kígyó! Színes szovjet bűnügyi film. — Kistere- nyei Petőfi: A mama százéves (14). Színes, spanyol film. Jobbá­gyi: Földrengés Tokióban. Szí­nes japán katasztrófafilm. — Nagylóc: Alma (14). Világsikerű színes, fantasztikus amerikai film­musical. — Érsek vad kert: Honná lovag. Színes, szinkronizált japá* film.

Next

/
Oldalképek
Tartalom