Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

Korszerű családi házak épülnek Pásztón a régi otthonok helyett. A kényelmesebb el­helyezkedés miatt a kétszintes házakat kedvelik az építők, ez ad alkalmat a különbö­ző korosztályok együttélésére is. Jobb Kőszigetelés — energiamegtakarítás Az energiaárak emelkedése következtében, az energiafo­gyasztás csökkentése érdeké­ben világszerte törekednek az épületek hőszigetelésének ja­vítására. Ezzel kapcsolatban érdekes megoldást dolgoztak ki egy finn cég szakemberei. A szakszerűen megépített cserép-, és palatető véd ugyan az esőtől, de a résein áthatol a porhó a szél és a hideg. E kellemetlenség ellen védelmei nyújtó különleges fóliát kísér­leteztek ki nyugatnémet szak­emberek, amely egyúttal az épület, a tetőtér hővesztesé­gét is csökkenti. Kezelése, el­helyezése, egyszerű; négyzetméternyi belső bevonásához anyag súlya csupán 16 kilo­gramm. A fólia nem ereszti át a hideget és a vizet, mégis légzőképes. Ez a tulajdonsága különösen a nagy légnedves­ségű helyiségek, így fürdő­szobák és konyhák feletti al­kalmazása esetén előnyös. A fólia a padlástérben', a csere­pek, palák megbontása nélkül kényelmesen utólag a tetőge- rendázatra szerelhető. Egy belga vállalat ablak­üvegre ragasztható újfajta fó­liája visszasugározza az infra­vörös sugarakat a helyiségbe és ezzel 30—40 százalékkal csökkenti az épületek hőleadá­sát. Egyébként ugyanis a he­lyiségek melegének . jelentős része hosszúhullámú sugárzás formájában átjut az ablak­üvegen és el-vész. A fólia egy öntapadó poliészterhártya, amelyet vákuumba!) leheletvé­kony fémréteggel vonnak be. A látható fényt csaknem aka­dálytalanul átengedi, az inlra- vörös sugárzás jelentős részét azonban visszaveri. A gyakor­lati tapasztalatok szerint egyetlen üvegtábla ilyen fóli­ával bevonva tulajdonképpen kettős üvegezésnek felel meg. Kettős üvegezés esetén pedig tovább növeli a hőszigetelést, mert a kettős üvegezés nem tartja vissza az infravörös.- sugárzás-meleget. Kívülről nappal olyan a fólia, mint a tükör, belülről viszont telje­sen átlátszó. A vele elérhető energiamegtakarítás 20 száza­léknál is több lehet. a 75 tetőfelület szükséges Ne bántsd a vörös hajút! A monda szerint vörös hajú volt Nero császár, vörös haja volt VIII. Henriknek, Anglia hatszor házasodott királyá­nak. Ügy tudják, hogy lánya I. Erzsébet is örökölte a fel­tűnő hajszínt. Ami Napóleont illeti, körülötte van némi bi­zonytalanság, egészen bizonyos viszont, hogy lángoló hajkoro­na övezte — legalábbis fiatal korukban — a két legjelentő­sebb amerikai elnök, George Washington és Thomas Jeffer­son homlokát. Amikor a 23 éves Steve Dou­glas zongoraművész megelé­gelte, hogy a kisgyerekek az utcán „répának” csúfolták, és társaságában csak „az a vö­röseként emelegetik, eladta versenyzongaráját és az erő­sítőberendezést és az így szerzett 15 ezer dolláron meg­alapította a Vörös hajúak Vi­lágszövetségét. A szervezet székhelye Kaliforniában, a Los Angeles' melletti Laguná Hillsben van. Az iroda falait rőt hajú élő hírességek — film sztárok és politikusok — fényképei borítják, a fő he­lyen pedig az az újságcikk díszeleg, amely megadta Dou- glasnak a végső lökést a szervezet megalapításához: egy 32 éves fiatalember pana­szolja el ebben, milyen meg­próbáltatásokkal jár a „vö­röshaj úság”. A szövetségnek már ezer amerikai és külföldi tagja van. A tagsági díj tíz dollár. „Na­ponta mindenféle szövetségek és egyesületek alakulnak min­denütt. Nekünk a vörös hajú- aknak is össze kell fognunk. Itt az ideje, hogy megmutas­suk az egész világnak: büsz­kék vagyunk hajszínünkre!” mondja a vörös hajúak 28 éves „apostola”. A „Red Heads Internatio­nal” néven bejegyzett szövet­ség októberben tarja első köz­gyűlését Lagúna Hrllsben. Steve Douglas reméli, hogy ez lesz a vörös hajúa!* eddigi legnagyszabásúbb találkozója Az összejövetel mottója: „ne bántsd a vörös hajút!” Csörög, csattog, gurgulázik a pénztárgép, mozgékony uj­jak játszanak billentyűin, áruk vándorolnak egyik ko­sárból a másikba, forog a pénz, forog a vásárlók töme­ge. A fiatal, törékeny pénz­tárosnő alig jut szusszanásnyi szünethez. A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat Hősök úti boltjában dolgozik, a salgótarjáni bányagépgyár szomszédságában. Október végén részt vett a Belkeres­kedelmi Minisztérium pénz­tárosversenyén, s balassagyar­mati kolléganőjével együtt az ország legjobbjai között végzett. Varga Darinka mindössze tizenkilenc éves. Darinka, ér­dekes név... — Mint a nyáron megtud­tam, délszláv. Eddig csehnek hittem. Magyarországon per­sze szokatlan. A naptárban sincs benne. Nincs névnapom, de azért szeretem a nevem.I Az üzlétben meg szoktuk ün­nepelni a névnapokat, mivel nekem ilyen nincs, a születés­napomat tartjuk számon —, Darinka, aki gyorsan blokkol magyarázza mosolyogva a sző­ke leány, majd a versenyről mesél. A pénztárosversenyről, mely első hallásra talán ki­csit fura. Ám ha belegondo­lunk, nagyon is ésszerű és szükségszerű a pénztárosok évi seregszemléje. Mert azon túl, hogy bőséges és jó mi­nőségű áruválasztékot óhaj­tunk, szemrevaló, praktikus tálalásban, érzékenyek va­gyunk a pontos, gyors el­számolásra is. — A vállalati verseny után lehetőséget kaptunk a mun­kaidő utáni gyakorlásra. Meg kellett ismerkedni alaposan a négy géptípussal, mert teszt­kérdésekkel mérték az elmé­leti ismereteket, szerepelt a feladatok között csekkitöltés és pénzfeladás is, de a leg­fontosabb, illetve, ami a ve­vőt közvetlenül érinti a gya-, korlatban, az a befűzés — nem szereti a vásárló, ha áll a sor miatta —, blokkolás. Száz tétéi beütése a gépbe. Ebben rendkívül szoros volt a mezőny, négy másodperc különbség tíz helyezést jelen­tett. — A blokkolásnál a gyorsa­ságot alapvetően meghatá­rozza az árak ismerete. Hogy lehet megtanulni annyi szá­mot? — Csak folyamatosan. Mun­ka közben, apránként, ahogy megjelennek az új áruk. Á gyakorló vevő ugyanígy van ezzel. Elárulom, vannak cik­kek, amiknek az árát mindig megnézem, mert nem tudom megjegyezni. Ilyenek a dezo­dorok és a borok. Még van esélyem, hogy egyszer ezeket is megtanulom, hisz mindösz- sze két éve, hogy elvégeztem a kereskedelmi szakmunkás- képzőt, másfél éve vagyok pénztáros. Kettőn áll a vásár. A szó A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa előtt Interjú Szoó BéJánéval. a megyei Voröskeieszt titkárával Az elmúlt év centenáriumi számvetése után, újabb ál­lomásához érkezett a Magyar Vöröskereszt; október 9—10- cn tartja VI. világkongresszusát. Országszerte befejeződtek a megyei, járási, városi, üzemi, lakóterületi alapszervezetek vezető testületéinek beszámoló cs vezetőségválasztó ta­nácskozásai. Megyénkben az elmúlt öt hónap alatt 436 alap­szervezetben több mint 45 ezer vöröskeresztes tag vetett számot az V. kongresszus óta végzett munkáról és jelölto meg a szervezet tevékenységét tovább szélesítő feladatokat. A kongresszusi készülődés jegyében kértünk interjút Szoó Bélánétól, a megyei Vöröskereszt titkárától, hogy be­számoljon azokról a tapasztalatokról, amelyek az előkészí­tés időszakát jellemezték. — Nógrád megyében mesz- szire visszanyúló hagyományai vannak a vöröskeresztes mun­kának. Egyre erősödik tömeg­szervezeti jellege, szervezeti éreje, testületet demokratiz­musa. Hogyan tükröződött ez a vezetőségválasztó értekezle­teken? — A Magyar Vöröskereszt nem érdekképviseleti szerv; munkánkat kizárólag erköl­csi ösztönzőkre építjük, a hu­mánus gondolkodás, az embe­riesség, az egymás segítése je­gyében. A 45 ezres tábor jól bizonyítja, hogy az emberek átérzik e mozgalom jelentősé­gét, valamennyi réteg, korosz­tály részt vállal a nemes fel­adatokból. Az előkészítő mun­ka során 3713 vezetőségi ta­got választottunk, amelyből nagyon jelentős a nők ará­nya: 2466. Növekedett — hu­szonegy százalékra — a KISZ- korosztályú fiatalok aránya, az értelmiségiek száma 649, köztük 180 orvos. Az aktív nyugdíjasok száma 155. Pozi­tívan értékeljük a tanácsko­zások aktivitását: összesen 1760-an mondtak véleményt. — A beszámoló és a veze­tőségválasztó taggyűlések jó alkalmat adtak arra, hogy a vöröskeresztes szervezetek mérlegre tegyék az V. kong­resszus óta eltelt időszak leg­jelentősebb eredményeit. Mi­lyen új vonásokkal gazdago­dott a tartalmi munka? — Elemzésünk arra a meg- állapításra vezetett, hogy az eltelt időszak eredményei minden korábbi ciklus mun­kasikereit felülmúlják. A Vö­röskereszt fő feladata az egészségvédelem. Egészségne­közművelődésben, az egészsé­ges életmódra nevelésben, öt esztendő alatt 6400 előadást szerveztünk a megyében több mint 300 ezer résztvevővel. A jövőben még nagyon sok a tennivaló, mert a felemelő számok ellenére a hatékony­ságot megyénk egészségügyi kultúrájában nagyon nehéz bizonyítani. Kevesen ismerik fel, hogy az egyénnek saját sorsa tudatos formálásában, egészségi állapotának alakítá­sában aktív részt kell vállal­nia. Munkánkban mindinkább előtérbe került a családvéde^ lem. a családi életre nevelés, a családtervezés segítése. Fon­tos, hogy hangsúlyt kapjon a szülők felelőssége a gyerme­kekért, a kölcsönös megbecsü­lés és tisztelet, a terhek el­osztása. A megyében a lakos­ság egyötöde nyugdíjkorhatá­ron felüli. Szükség van arra, hogy a társadalmi szervek nagyobb aktivitással segítsék az idős emberek gondozását. Nagy jelentősége van Vörös­kereszt-aktíváink felderítő, jelzőszolgálatának, hogy egyet­len rászoruló idős ember se maradjon társadalmi segítség nélkül. Kötelességeink között nagyon fontos helyet foglal el a rokkantak támogatása. Im­máron második alkalommal szerveztük meg a mozgássé­rült és szellemi fogyatékos gyerekek' nyári üdültetését, akik ily módon eddig ismeret­len élményekhez, Ismeretek­hez jutottak. Akciónkat a szülők is nagy elismeréssel fogadták. Végezetül szólnék az alkoholizmus elleni harc ivási szokások ellen lépünk fel. Az alkoholizmus megelő­zését különösen az ifjúság és a fiatal nők körében szorgal­mazzuk. — A taggyűléseken hozzá­szólók nagyon sok új javas­latot, elképzelést, vetettek fel, amely tovább szélesítheti a Vöröskereszt tevékenységét. Kérem, említsen néhányat ezek közül! — Többen is szóvá tették a környezetvédelem, a környe­zet tisztaságának problémáját. A Vöröskereszt-szervezetek­nek a jövőben még többet kell tenni a tisztasági és lomtalanítási akciók szerve­zésében. Az üzemi, közlekedé­si balesetek számának növe­kedése arra figyelmeztet, hogy az eddigieknél még több elsősegélynyújtót kell kiké­pezni. Olyan szakmai tudás­sal rendelkezőket, akik isme­reteiket a gyakorlatban bár­mikor alkalmazni tudják. Örökzöld téma volt szinte va­lamennyi értekezleten qz idős emberek gondozása, segítése. Ezt a vöröskeresztes aktívák önmagukban megoldani nem tudják, de kapcsolataik ré­vén olyan hálózatot építhet­nek ki, amelyben a jószom­szédi viszony, az egymás se- gítóse domináJ. — Szombaton megkezdődik Budapesten az Or.zágházban a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa. Megyénk kül­döttei mit visznek a tarso­lyukban? — Nógrádot a kongresszu­son 25 küldött képviseli. Kö­zülük négyen is jelentkeztek hozzászólásra. Valamennyien jó tapasztalataikat szeretnék közreadni e magas fórumon. Ügy gondolom, nincs takar- gatnivalónk. Eddig elért ered­ményeink, a véradásban, az idősekkel való foglalkozásban, az egészségkultúra növelésé­ben —, de sorolhatnám to­vább az ezer irányú munkán­kat — szilárd alapot bizto­sítanak ahhoz, hogy a VI. kongresszuson születendő új elképzeléseket, határozatokat a jövőben maradéktalanul megvalósítsuk. — Köszönöm a beszélgetést! Kiss Mária velő munkánkkal — a lakos­ság egészségügyi ismeretei- fontosságáról. Ebben a küzde­nek bővítésével, egészségügyi lemben nem elsősorban az ál­kultúrájának növelésével — koholfogyasztással foglalko- fontos szerepet vállaltunk a zunk, hanem a túlzott, káros Klubtitkárok Groteszkek képzése Egynapos klubtitkári to­vábbképzésen készítette fel az MHSZ salgótarjáni városi vezetősége 27 aktíváját a so­ron levő feladatok megoldá­sára. A Somoskőújfaluban megtartott képzésen szó esett a gazdálkodási tennivalók­ról, a költségvetés elkészíté­séről, tájékoztató hangzott el a Nekem szülőházam című honvédelmi játék előkészíté­séről. összegezték az elmúlt képzési időszak eredményeit, gondjait, majd a határőrség­gel való együttműködést vi- Itatták meg a klubtitkárok. szoros értelmében. A kultu­rált kereskedelem feltétele a kulturált vevő is. Mi a ta­pasztalata a vásárlókról? — Vegyes. A vásárlók em­berek, s embere válogatja... A mi üzletünknek nagyjából állandó közönsége van, a bá- nyagépgyárban dolgozók és a közelben lakók. A legtöbb ve­vő e rövid idő alatt szemé­lyes ismerősömmé vált, tu­dom hogyan kell hozzájuk szólni, mit szoktak vásárolni. Sok kedves ember van köz­tük. De előfordulnak inciden­sek, lopások. Engem is ki akartak már repíteni a pénz­tárból. Az ilyesmit szeretem elfelejteni. Nagyon fontos, hogy a kereskedő jó emberis­merő legyen. Vannak, akik kedvességet várnak tőle, niá­sok csak udvarias kiszolgá­lást. Látni kell a vevő arcán, hogyan kell hozzá fordulni. Hogy én látom-e? Sok idő kell még, amíg jó kereskedő leszek, mindent megtanulok, de már nem lenne belőlem ió gépírónő, vagy ápolónő. Mert már szeretem a szak­mámat, mást nem tudnék jól csinálni. — veszprémi — Bonyolult formanyomtat­vény, rövidítésekkel, felesle­ges rovdtokkrtl, akármi igény­léséhez — papírszaporítás cél­jából. Ártatlan kérdés: „Hogyan töltsem ki?" Válasz: „Értelemszerűen!” * Felirat a kultúrház WC-jé- ben: „A falra normális em­ber nem firkál. A többieknek tilos!" * Telefonbeszélgetés: — Szia drága Erzsikém! Mi újság, drágám? Ne beszélj.. . ! (?) * Párbeszéd: Z.: „..másnak c tájék mit jelent.. — mi is ennek « versnek octme? H.: Nem tudhatom..: Z.: Ejnye, hát én tudom, Váci Mihály egy szép költe­ménye. H.: Radnóti Miklós. Erteilen és megvető szem­pár Z.-é. Kár! * KISZ-gyüléscn: a tagság a félórás monoton előterjesztés után egyhangúan támogatta a javaslatot. * Kereszteződés — fék — szit- kozódás. A lány az úttest kö­zepén 'merengve szorongatja frissen kölcsönzött könyvét. Dosztojevszkij: Feljegyzések a Holtak házából. — d — Szőlőből méz Szőlőből csinálnak mézet a méhek a siklósi borvidéken. A különös jelenségre a szü- retelők figyeltek fel, amikor észrevették, hogy némelyik tőke körül úgy zsonganak a méhek, mint tavasszal a vi­rágzó iákon. A szárnyas szü- retelők útját a darazsak ké­szítik elő. A darázsszúrta szőlőszemekből ugyanis édes illat árad és ez vezeti ä mé- heket a tőkére. Teleszívják magukat a szőlőlével, amit azután a kaptárban mézzé alakítanak. A Siklós környéki méhészek nem örülnek a kü­lönleges zsákmánynak- Attól tartanak, hogy túl sok szőlő­lé kerül a kaptárakba és a hűvösödő időben túl sokáig tart a víz • elpárologtatása, emiatt esetleg megecetesedik a lépben elraktározott „must”. A méhek azonban mit sem törődve gazdáik ag­gályaival, szorgosan cipelik haza a hegy levét. NÓGRÁD — 1982. október 6., szerda 5 i, ’ -í .. 'V J

Next

/
Oldalképek
Tartalom