Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

/ Régi dráma — fiatalon Vannak szerepálmok, mi­ket eljátszani minden magá­ra valamit adó színész vá­gya. A pálya más és más évjáratai szerint változó; az alkonyodó korszakban példá­ul Hauptmann Naplemente előttjében Clausen tanácsos, vagy Ibsem Solness építő­mestere. Színész és szerep megrázó eggyéválása. Persze, az „álomszerep’' be­teljesedése meglehetősen ke­veseknek adatik meg; keve­seknek az életmű csúcsára ki­tűzni a zászlót Ilyen lehe­tőséget kapott most Kállai Ferenc, aki mestersége teljes érettségében és ragyogásában találkozhatott Solnessel. Mintegy nemes ajándékként a televíziótól, Mihályfi Imre rendezőtől. Az ajándékozás viszont kölcsönössé lett; a művész olyan alakítással vi­szonozta a bizalmat, aminek mi, tévénézők kaptuk élmé- nyes gyönyörűségét. Néhány hónappal ezelőtt már találkozhattunk a kép­ernyőn Ibsen e művének egy feldolgozásával, így a Magyar Televízió vállalkozása érde­kes egybevetésre is módot kínált a dráma rendezői és színészi értelmezését és meg­valósítását illetően. S megál­lapíthatjuk, hogy az egybeve­tés az utóbbi javára szól. Talán nem véletlen, hogy a Solness építőmester egyszeri­ben megint „divatba jött” ná­lunk. Éppen kilencven eszten­deje, hogy megszületett a mű és játszani kezdték Európa színpadai. Nálunk először Haj­dú Henrik fordításában, 1905- ben a Thália-társaság mutat­ta be. majd 1924-ben a Nem­zeti Színház, Ódry Árpáddal és Bajor Gizivel. S játszotta azután természetesen minden valamire való színpadunk. Sajnos, az idő vasfoga Ib­sen hagyatékához sem volt kíméletes. A maga korában forradalmi gondolatokat hor­dozó drámái fölött két világ­háború viharzott el, a szá­zadvég problémái rég fel­oldódtak, a társadalmakat napjainkban egészen más gondok feszítik. Bizony, Ib­sen műveit, gondolatait jócs­kán belepte a por, melynek enyhe csípőssége újra és újra megcsap bennünket az író mai megidézésein. Nos, a Solness építőmester tévéjáték-feldolgozása azért volt másabb az eddig látot­taknál, mert úgyszólván szip­pantásnyit sem észleltünk eb­ből a porosságból, annak el­lenére, hogy a rendező ugyan­azt a fordítást használta, ami­vel a század első évtizedében először került színre nálunk. Csakhogy Kállai Ferenc ízig- vérig modern, salangmentes közvetítésében a drámai dik- ciók is megfrissülnek, új színt, fényt kapnak, az idő­ben elmerevült figura embe­ri problematikájában oldot- tabbá válik, emberi közelsé­günkbe jut. Kállai művészi rekvizitumai átütik az évti­zedek távolságát és időtálló- vá fogalmazódik az öregedő férfi és a fiatal lány szerelmi története. Bizonyságául an­nak, hogy egy színpadi mű érvényességének milyen dön­tő részese lehet a megszólal­tató színész; hogy a színé­szet jóval több szolgai repro­dukálásnál. Kállai teremtő ereje nélkül ma már bizony a Solness sem volna sokkal több kegyeletes említésre méltó drámai hagyatéknál. Kállai Ferenc korszerű fel- adatíelfogása nagyban segí­tette a szereplőpartnerek kel­lő igazodását is a drámához. Mindenekelőtt Udvaros Do­rottyáét, Cseke Péterét, Holl Zsuzsáét, s méltó társakra lelt Tyll Attilában, Moór Mari­annában, Kálmán Györgyben is. A Solness építőmester té­véjáték-bemutatója a most zajló budapesti művészeti he­tek rangos eseménye volt, méltó a program ambícióihoz. Rendhagyó filmet láthat­tunk szerdán a Társulás film­stúdió és az MTV drámai fő­osztályának koprodukciójá­ban. Az új gazdasági lehető­ségeink alapján létrejött vál­lalkozás szokatlanságán túl a Vörös föld című dokumenta- rista alapállású játékfilm kü­lönösségét az adta, hogy sze­replői kivétel nélkül amatő­rök. S mégis azt kell monda­nunk, hogy amit a produk­cióban nyújtottak — a maga egyszeri és megismételhetet­len formájában is —, hiteles és lenyűgöző hatású. A törté­net a bauxitbányászat, -ku­tatás, egy különös mozzanatá­ról szól; mi lesz azután, hogy egy falusi bányászember tu­lajdon földjén rendkívüli ér­tékű lelőhelyre bukkan. A filmíró Dárday István a to­vábbi történés drámai megfo­galmazását át-, meg átszövi a kesernyés társadalombírálat. A merész valóságfeltárás hi­telességét csak erősítette ben­nünk az amatőr szereplőgár­da, mely többnyire a való­ságos eseményeknek is része­se volt. Csak elismerés illeti a rendező Vitézy Lászlót és valamennyi közreműködőt a nagyszerű produkcióért. A Társulás filmstúdió pedig, el­ső jelentkezése után, joggal tarthat igényt megkülönbözte­tett figyelmünkre. Múlt pénteken láthattuk Szakonyi Károly hatrészes té­véfilmsorozata, a Dániel első jelentkezését. Ügy tűnik, a vidám históriákból tevődő produkció néhány héten át kellemes időtöltést nyújt a képernyők előtt. <b. tj Csak a nevét tudja leírni Az Egyesült Államokban minden ötödik felnőtt nem tud helyesen ími-olvasni. össze­sen 23 millió azoknak a szá­ma, akik képtelenek megbir­kózni a mindennapi élet olyan banális feladataival, mint egy állás iránti kérelem megfogal­mazása, egy csekk kitöltése, vagy az eligazodás egy busz- menetrendben. Ez derül ki a texasi Austin egyetem legu­tóbbi tanulmányából. Az Egye­sült Államokban, ahol a hiva­talos statisztikák szerint gya­korlatilag felsaámolták az írástudatlanságot, a lakosság­nak nem egészen egy százalé­ka teljesen járatlan az írás­ban és az olvasásban. Ugyanakkor egyre több az ún. „funkcionális analfabéta”. Ezek képtelenek arra, hogy megértsenek egy egyszerű szö­veget és a mindennapi élet­hez szükséges minimális kép­zettséggel sem rendelkeznek — állapították meg a tudósok kis hirdetések, étlapok, utca­névtáblák, betegbiztosítási űr­lapok alapján, melyeket há­rom, egyenként 1509 kísérleti személyből álló csoport elé tet­tek. A tanulmány szerint ezek­nek az embereknek a számát növelik a latin-amerikai és ázsiai menekültek is, akik anyanyelvükön sem írni, sem olvasni nem tudnak, valamint azok a gyermekek, akik éven­te idő előtt kimaradnak az is­kolából és akiknek a száma évente kereken egymillió. A tanulmány azt is kimu­tatja, hogy a nők között több a félanalfabéta, mint a férfi­ak között, és több közöttük az idősebb ember, mint a fiatal. Ez a jelenség elsősorban az egyenlőtlen esélyek és a jöve­delem kérdése: a latin-ameri­kai származású személyek 56, a feketék 44 %-a számít funk­cionális írástudatlannak, míg ez az arány a fehérek között 16 •/»■ Ez érvényes az 5000 dol­lár alatti évi jövedelemmel rendelkező felnőttek 40 9/o-ára is, szemben a több mint évi 15 000 dollárt keresők 8 %­ávaL Diákokról folytatott más ta­nulmányok arról tanúskodnak, hogy a fiatalok sem tudnak helyesen ími-olvasni és hogy általánosan süllyed az oktatá­si színvonal. New Yorkban a 14—21 évesek 8 °/<ra félanal­fabéta — ez a tipikus arány az Egyesült Államok városi agglomerációs központjaiban, állapította meg a Youth Task Force, az írástudatlanság le­győzésére alakult szervezet. A National Assessment of Edu­cation Progress' szövetségi ku­tatóintézet hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtizedben csökkent a tanulóknak az a képessége, hogy magyarázzák és interpretálják az elolva­sott szöveget. Ballo Ödön Grand Hotel Hungária (2.) A pénzhiányos nemzetnél Egy éve dolgoztam már a Reggeli Újságnál, amikor új napilap jelent meg: a Nem­zet- Egy ügyes jogász — ő lett a lap felelős szerkesztője — valami régen elfelejtett és általa kiásott rendelet alap­ján megkapta a lap indításá­hoz az engedélyt. A reggel megjelenő ellenzéki baloldali lap alapjában véve bulvárlap volt. Az emberek szívesen is vették, de hogy hogy nem, a Nemzet időnként mégis pénz­hiányban szenvedett. Előfor­dult, hogy a tulajdonosok ko­ra reggel pénz után futottak, hogy a nyomdaszámlát kifi­zethessék. Megtörtént az Aradi utcá­ban levő szerkesztőségben, hogy reggel az újságírók csendben várták, amíg a fő- szerkesztő vagy a helyettese visszaérkezik és kifizeti a nyomdát. Addig ugyanis a rotációs gépek nem indultak. A szerkesztőség tagjai csak akkor lélegeztek fel, amikor meghallották a nyomdagé­pek dübörgését, ami azt je­lentette, hogy már nyomják a lapot. A TURULMADÁR LOVASAI Nos, ennek a lapnak mun­katársa lettem, persze meg­tartottam vasárnapi álláso­mat is a Reggeli Újságnál. A lap rendőri rovatvezetője, Lo­vas Sándor lett, én pedig a helyettese. Lovas Sanyi, aki a második világháború alatt munkaszolgálatosként hall meg a fronton, vidám, ci­gány mellett mulatozó, bo­hém ember volt. És emellett kiváló újságíró. Annak ide­jén számos kitűnő, leleplező riportja jelent meg. Az idő­sebb újságíró-generáció tag­jai talán még most is emlé­keznek a turulmadár bravúr­jára. ■ Megtudta ugyanis, hogy az egyik elmegyógyintézetben súlyos visszaélések történnek, a főnök az elmebetegeket sa­ját javára dolgoztatja. Lovas egyik este felmászott a Fe­renc József-híd (most Sza- badság-híd) turulmadarára. Ez persze önmagában akko­riban nem volt különös szen­záció, gyakran fordultak elő ilyen esetek. Hiszen még slá­ger is volt: „Ahol az ember felmászik a fára, a turulma­dárra, ott van Budapest..." Ezek az esetek csak ritkán Nem elég]' hogy valaki egyszerűen az árral úszik, még azt is tudnia kell — hogy merre. (Pápua tengerjárók bölcsessége) Az, aki másvalakit is­tennek nyilvánít, tudja, hogy ő maga próféta lesz. (Egyházközségi hívek megfigyeléseiből) Ha százszor is azt mond­ja valaki, hogy „török­méz”, ettől senkinek sem lesz édesebb a szája íze, de ha egyszer azt mondja: „citrom”... (Filozófiai közhely) végződtek öngyilkossággal Amikor ugyanis a madár lo­vasát a tűzoltók leemelték, bevitték a főkapitányság élet­védelmi osztályára, s rendsze­rint az egyik beosztott — többnyire a „léleklátó” Kele János — foglalkozott vele. Arra már nem emlékszem, miért nevezték Kelét lélek- látónak, miután ezeknek a szerencsétlen nincstelenek­nek nem a leikébe, hanem a zsebébe kellett volna látnia. A madárra mászás oka ugyanis abban rejlett, hogy az illetőnek egy fityingje sem volt. Miután az illető a rendőrségen lemondott ön­gyilkossági szándékáról, az épülettel szemben levő kocs­mából vacsorát hozattak ne­ki, és miután jóllakott, öl pengőt nyomtak a kezébe. Akadt közöttük, aki havon­ként vagy hetenként megis­mételte ezt a nem éppen ve­szélytelen produkciót, hogy vacsorához és némi pénzhez jusson. LELEPLEZŐ RIPORTOK Nem így Lovas Sándor. Amikor a tűzoltók levették a hídról, majd bekísérték a rendőrségre, ott megjátszotta a bolondot. Mégpedig olyan ügyesen, hogy végül is abba az elmegyógyintézetbe vitték, ahol a visszaélések történtek. Lovas álnevet használt. Jó ideig volt megfigyelésen az elmegyógyintézetben, ahol időnként felkereste a húga. Lovas addigra megírta lelep­lező riportjait, amelyeket test­vére egyenesen a szerkesztő­ségbe vitt. Egymás után je­lentek meg ezek a leleplező írások, akiket támadott, azok­nak halvány sejtelme sem volt arról, ki lát bele ilyen pontosan az üzelmeikbe. A vétkeseket csakhamar le is váltották, és eljárás indult el­lenük, Lovas pedig, mint aki jól végezte dolgát, kivonult az elmegyógyintézetből. A Nemzetnél az egyik nap megbízták azzal, hogy Diny- nyés Lajos kisgazdapárti kép­viselővel (a felszabadulás utáni honvédelmi miniszter­rel, ma'jd miniszterelnökkel) hajnalban menjenek ki a csarnokba, mert Dinnyés az ott előforduló különböző visz- szaélésekről tudomást szer­zett. Két hajnalban jártuk a csarnokokat, és így született meg a két folytatásban meg­Aforizmák Gyakran előfordul, hogy az eszközök nem teszik le­hetővé a cél követését. (A célok követéséről szóló ógörög tanulmányból) Semmi sem ad annyira szárnyakat, mint a szilárd talaj a lábunk alatt. (Rendszerint a repülőgép szerencsés leszállásakor támadó gondolat) Könnyű ateistának lenni idegen istenek esetében. (Középkori tréfa) jelenő cikk, amely a csar­nokokban tapasztalható ano­máliákról szólt. Dinnyés La­jossal való ismeretségem a felszabadulás után is 1 folyta­tódott, kedves, közvetlen em­ber maradt, akit a magas po­zíció nem szédített meg. BUÉK A BÍRÓSÁGNAK! Olvasószerkesztőm és ked­ves barátom volt Kolozs Je­nő. Púpos, gonoszkodó kis ember volt, de cinizmusa em­berséget takart. A korábbi években cikkeiben kissé fe­lületes volt és emiatt gyak­ran állt rágalmazás miatt a bíróság előtt. Híres esete volt, amikor egy cikk miatt éppen szilveszter napján a törvény elé került- A bíró, szigorúságáról hírhedt ember volt. Már jóval elmúlt dél, amikor a bíró a vádlottat az utolsó szó jogán megkérdez­te, akar-e valamit mondani? Kolozs igennel felelt és vidá­man megjegyezte: — Boldog új évet kívánok a bíróságnak! Négyhónapi fogházra ítél­ték és be is kellett vonulnia a Markó utcába. Egy hét múlva azonban ott is ottho­nos lett, a fogház könyvtárá­ban dolgozott, ahová a má­sodik vasárnap uzsonnára te­lefonon hívta meg kollégáit. Szegény Kolozs az ostrom alatt éhenhalt. Amikor Lovas Sápdor mól- lett rendőri rovatvezető-he­lyettes lettem, bekerültem a Rendőri Sajtóirodába, amely némileg állam volt az állam­ban. A sajtóiroda két helyi­sége párnázott telefonfülkék­kel az akkori főkapitányság épületében volt a földszinten. És hogy megismerkedjünk ennek az irodának bizonyos fokig zárt és némi túlzással, kissé maffiaszerű szabályai­val, ahhoz ismerni kell az akkori világszenzációkat haj­szoló, gyakran magánéletek­be gázoló életét. Bekerülni egy szerkesztő­ségbe — különösen napilap­szerkesztőségbe — akkoriban nagy dolog volt, de még ne­hezebb volt megtartani ezt az állást. A lapokat el kel­lett adni, s ehhez szenzáció kellett, s különösen a rendőri riporter élethalálharcot foly­tatott, nehogy „lemaradjon" egy-egy érdekesebb esetről. (Folytatjuk) Aki túlfeszíti a húrt — megsebezheti önmagát. (Kezdő hivatalnokoknak szánt bizánci emlékeztető részlet) Nem baj, ha az igazi el­ismerést az utódok adjak meg — sokkal rosszabb, ha a honoráriumot is ők fize­tik ki. (Van Gogh elveszett jegyzőf üzeteiből) I Newton almája zöld is lehet —, o fejnek azonban érettnek kell lennie. (I. Newton szakácsnőjének tulajdonított mondás) műsor KOSSUTH RADIO: 15.28: Nyitnlkék — Kisiskolások műsora 16.00: Híres karmesterek felvéte­leiből 16.30: Zengjen a muzsika 17.10: Az égszínkék csillag 19.13: Jákob történetei 20.16: Nótaest 21.05: Azonos számon 21.35: Neville Marriner vezényli a St. Martin-in- the-Fields kamarazenekari 22.30: Kamarazene — zongorára 23.00: Mit ér a nevem? 23.10: A kísértetkastély 0.10: Illés Lajos táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.27: Életre-halálra — avagy mikroelektronika és a tár­sadalom 8.57: Népdalcsokor 9.M: Találkozás a Hangvillában 10.0.1: MR 10—14 10.35: Goethe és a muzsika 11.22: lfj. sánta Ferenc népi zenekara játszik 11.42: Ragtime 12.45: Törvény könyv 13.00: A Rádió Dalszínháza Lehár Ferenc: Giuditta 14.40: Elő világirodalom Görögország 8.05: Madaras Gábor nótákat énekel 8.35: Társalgó 10.00: Zenedélelőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.35: Melódiakoktél 13.S5: Látószög 13.30: Muzsikáló természet Trópusi madaraink 13.35» Vidám úttörők Loránd István gyermekkórusaiból 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 4 NÓGRÁD — 1982, október 5., kedd 15.30: Találkozás a stúdióban. Házigazda: Meixner Mi­hály. Vendégünk: Nicolai Gedda és Falvay Sándor. 18.00: Tini-tonik 18.47: Barangolás régi hanglemezek között 19.05: A lipcsei rádió fúvószenekara játszik 19.25: Véleményem szerint 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Utazás a Balaton körül 20.55: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 21.55: Népdalkórusok, népi hangszerszólók 22.30* Ritmus! 23.20: Könnyűzene és tánczene az NDK-ból MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárásjelentés, műsorismertetés. — i7.05: Kultu­rális kaleidoszkóp. A tartalomból: Számítástechnikai képzés a Föl­des Ferenc Gimnáziumban. — Mezőkövesdi tájházak. — Orszá­gos múzeumi és műemléki hó­nap. — Magyar ősbemutatóra ké­szülnek a színházban. — Szász Endre Hollóházán. Szerkesztő: Antal Magda. — 18.00: Észak-ma­gyarországi krónika. — Műszaki és közgazdasági könyvnapok kez­dődnek Miskolcon és Nógrádban. — Múzeumi és műemléki hónap megnyitása Sárospatakon. 18.23— 18.30: Lap- és müsorelőzeles. MAGYAR TELEVÍZIÓ; 8.00; Tévétorna 8.05: iskolatévé: Beszéljünk oro­szul 8.25: Fizikai kísérletek -(közép- isk. I. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tag.) 9.25: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.40: Magyar nyelv (ált. Isk. 1. oszt.) 10.00: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) 10,35: Deltácska 13.50: iskolatévé: Magyar nyelv 14.05; Magyar irodalom 14.25; Deltácska 14.45; Történelem 15.20: Napköziseknek, szakkörök­nek lfi.oo: Hírek 16.05: Kerékpárral az Iskolába 16.20: Életet az éveknek Nyugdíjasok műsora 16.50: Sakk-matt 17.10: Prirlc a katona. Tv-film­sorozat. 13/6. rész: Az ide­genlégió 17.50: Reklám 17.55: ..Suttogás a szélben»’. A Bojtorján együttes műsora 18.25; Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió magazin- műsora 18.55; Reklám 19.10; Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kórház a város szélén. Ma­gyarul beszélő csehszlovák . filmsorozat 13/12. rész: Ütközés 20.50: Stúdió *82. A televízió kultu­rális hetilapja 21.50: Ostrom zár. Riportfilm 23.00: Ty-híradó 3. 2. MŰSOR; 20.00; Film- és képzőművészet, 20.40; Az utca egy embere Dokumentumfilm 21.00; Tv-híradó 2. 21.20: Egészségünkért? 21.30: Márta és Laura a tengeren Magyarul beszélő NSZK tévéfilm BESZTERCEBÁNYA: 18 00: Autósok-motorosok 18.30: Gazdaságpolitikai magazin 19.10: Esti mese 19.20: Időjárásjelentés és műsor- ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: F.z történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 15.55: Hírek 16-10: A drótosmestérség 16.35: Musica viva 17.20: A Jucik család 17.55: Szakmunkástanulók műsora 18.30: Fiatalok tv-klubja, 1. rész 19.30: Tv-híradó 20.0p: Fiatalok tv-klubja, 2. rész 21-30: Időszerű események 22.00: Matematika mindenkinek. Ismeretterjesztő műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Csokoládéautamáta. S ves rajz- és bábfüm-nxesesT (.Há­romnegyed 6 és 8-tól: Pu-' :?n és , szabadon (14). Színes, s7''’ironi­zált francia film. Este 8-tól: Ron­tás és reménysóg. Színes rcTgyár film. — Kohász: Szonvr a kamaszkortól. Színes, .szín^r-mi- zált csehszlovák film. — Balas­sagyarmati Madách: A knr-^é'ó kobra. (14). Színes, sz'n’T-n.’zált japán bűnügyi film. — tonyi Petőfi: Szicíliai vé-'e’°m. Színes, szinkronizált szovjó+ kri­mi. — Bányász: Ben Hm* I—II. Színes UQA szuperpr''',uv??ő. — Pásztói Mátra: A seriff és ’he­gének. Színes olasz f ,vf ~ - "’*us bűnügyi filmvígjáték. — á.g: Ke^mn. Színes n -••—*. — Ki-teren: el FcTH: r>" ' '*4), Színes, magyar bűnügyi f":::. — Jobbágyi: Kár a benzinért, szí­nes, magyar filmvígjáték-felújítás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom