Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-31 / 256. szám
Á látvány szépsége Á barátság jegyében Réti Mátyás képei a Képcsarnokban Réti Mátyás festőművész minap nyílott kiállítása a Képcsarnok salgótarjáni bemutató- termében egy szempontból mindenképpen egyedülálló. A megnyitó idejére a képek többsége már elkelt, lelkes műgyűjtők megvásárolták. Erre a nógrádi megyeszékhelyen még nem volt példa. Arra már igen, hogy a képcsarnok! tárlatokon legfeljebb néhány mű lelt gazdára, vagy éppen egyetlen egy sem. Anélkül, hogy messzemenő következtetést kívánnánk levonni az ilyen jellegű bemutatókon történő vásárlások adataiból a művek esztétikai értékére vonatkozóan, annyit mindenképpen megjegyezhetünk, hogy a Ivözönség igényével és ízlésével — ha tetszik, ha nem — mindenképpen ajánlatos számolni. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az állam anyagi eszközeit, a társadalom érdeklődését — és ezzel összefüggésben képzőművészeti alkotások iránit megnyilvánuló vásárlási készségét —, valamint a képzőművészeknek mindettől már-már teljesen „függetlenedő” alkotói magatartását előbb-utóbb ajánlatos legalábbis némileg szinkronba hozni. Szó sincs arról, hogy mindez automatikusan egyértelmű lenne az esztétikai normák leszállításával, a színvonalta- lanságnak tett engedménnyel, a kommersz favorizálásával. (Nem utolsósorban éppen a művészeken múlik, hogy ez egyre ritkábban forduljon elő.) Az évek óta az állam által raktárra vásárolt művek azonban már régóta jelzik milyen mély a szakadék a képzőművészeti produktumok egy része és a valóságos igény között. S tegyük hozzá, ez távolról sem mindig a közönség alacsony esztétikai kultúrájából következik. Ami nem jelenti azt, hogy itt is ne lenne még bőven tennivaló. Ennyit általában, és inkább csak utalásként ezen időszerű kérdéskörre. A mostani képcsarnoki bemutatóról szólva, a hagyományos festői eszközökkel való képalkotás változatlan hazai közönségsikere a legszembetűnőbb. Az 1922-ben Tiszadobon született művész, aki rajztanárként tevékenykedett több évtizeden át, mindig is megtisztelte közönségét a közérthetőséggel. Ezt azonban mesterségbeli komolysággal teszi s festészetének a valóságközelség az alapvető vonása. Élményanyaga meglehetősen behatárolt, riem megy túl a paraszti élet, a-falu, a történelmi kisváros, a táj ábrázolásán, ezek ismert és kedvelt témái a közönségnek is csakúgy mint a csendéletek. Amit szellemi izgalomban, gondolatiságban nem nyújtanak a művek, azt némileg pótolják a tárgyi valóság festői ábrázolásában az objektivitásra való törekvéssé}, a vizuális tapasztalatok tényleges visszaadásával, hangvételük személyes jellegével, Salgótarjánban 39 festményt állított ki a művész. Ezekben beszámol azokról az élményeiről, amelyeket a természeti világ, anha'k formái és színei váltanak ki belőle. A formák a színek festői átélése hiteles, a kifejezett látvány naturalizmustól mentes, többnyire lírai töltetű. Soproni utcáiban, szentendrei városképeiben, budavári szögleteiben, falusi házaiban, csarodai, hollókői templomaiban, e templomokban megőrzött stílusokban, csendéleteinek bensőséges világában a jelenségekben rejlő esztétikai értékeket hitelesen és közérthetően mutatja fel. A lovas kocsik, a gulyák, a kanyargós utcák, a,z életképek előadásmódja hiteles, s- a légkört élénk tónusokkal fejezi ki. Egy-egy tájat sokszor megfogalmaz, de sohasem ismétel. Szívesen gyönyörködik a látogató a látvány szépségében Réti Mátyás negyvenedik egyéni bemutatkozásán. T. E. Á tél előtt és még előtte MeghBkkenre láttam a minap, október utolsó harmadában, hogy egy „Kispolszki” tetején már ott díszelgett két pár síléc. A fényes napsütésben nem volt ínyemre a télre gondolni. Am mint később kiderült, ha a hóra nem is, a téli programokra kellett volna. A télközép egyik legcxponáltabb eseményét a szilvesztert például kénytelenek mindazok másutt tölteni, akik a megyei idegenforgalmi hivatal, vagy az IBUSZ kezelésében levő szórakozó-, pihenőhelyeken szerették volna. Ügy tűnik népszerű a megye, hiszen legtöbb helyre már hónapokkal ezelőtt igényt tartottak sokan az országból. Olyannyira, hogy az eresztvényl turlstaházat már tavaly december végén lekötötte magának egy budapesti társaság. A „Dornyaiba” Szegedről érkeznek. a balassagyarmati Ipoly Szállóban román vendégek szilvesztereznek, a Hotel Karancsban az IBUSZ vendégeként budapesti és miskolci csoportok Jönnek az évköszöntőre. A Hotel Salgóban a Hudaoest Tourist kötötte le a helyet, de Itt is, mint a salgótarjáni kempingben, a fennmaradt helvékre visszatérő vendégek kérték elhelyezésüket. ELŐTTÜNK A TÉL Természetesen ez a megyére vonatkozik;, hiszen az IBUSZ karácsony tájt, szilveszteri, prágai, pozsonyi, eperjesi, vagbesztercei útjaira van még hely. Am ezekre a november másodikán a Ka- rancs Szállóban megnyíló, Csehszlovákiát bemutató kiállítás első napján lehet jelentkezni. Ha már slicc, akkor sítúrák, síeléssel egybekötött programok is eszébe jutnak az embernek. Bizony, nem egészen jó a hír, miszerint előre tervezett programok nincsenek, csupán megfelelő szánni jelentkezés eseten indítanak túrákat, tanfolyamokat. No és mi történik akkor, ha a megfelelő létszámból Jó néhányan más és más helyre szeretnének menni? Legfeljebb elmarad a program. Hazai pályán viszont az a gond, — különösen az utóbbi évek tapasztalatai alapján —, hogy kiszámíthatatlan, a természet mikor szórja be tartósan hóval a sípályákat. Viszont az orosz tél csodált van mód megtekinteni az IBUSZ rigai vagy leningrá- di útjain. Különösen a városi embereknek van .már, vagy még lesz olyan téli élménye, ami különlegesség- számba megy. Ilyen a disznóölés is. Bizonyára az idegenforgalmi hivatal szakemberei is erre gondoltak, amikor programba iktatták a részvétel lehetőségét. Szinte csak nyári szokásnak tekintjük a kirándulásokat, pedig a téli nógrádi tájnak is megvannak a maga egyedülálló szépségei, s ha mindezt tetézni tudjuk azzal, hogy egy-egy hét végén megtanuljuk mondjuk a szövés, hímzés, fafaragás, gyermekjáték-készítés alapfogásait, talán ellenkező előjelűre fordul bennünk a gondolat: „Ugyan hová lehet télen menni?” MÖGÖTTÜNK EGY SZEZON Ila szegényesnek is tűnik a teli kúiálat, azt meg kell állapítani, hogy az igényekhez igazodott. Tavasszal, nyáron, kora ősszel „mozgunk” inkább, a tél hidegen hagy minket. Az elmúlt három évszakban mintegy ötezren vették igénybe az IBUSZ felkínált utazási lehetőségeit. Különösen Olaszország örvendett népszerűségnek. A baráti országokba valamivel kevesebben utaztak, mint az elmúlt évben, ám a szovjet utak rendkívül népszerűek lettek — különösen a Feketetenger vonzotta az utazókat —, és mi sem jellemzőbb a népszerűségre, mint, hogy most egy hónap alatt három különvonat is indul a Szovjetunióba. Ez országosan is egyedülálló. Mindezekre a világot járók külföldi utaknál 22 milliót, belföldi utaknál 7 millió forintot költöttek. <őd) Gazdag és tartalmas eseménysorozat jelzi megyénkben is azt az egész éven át tartó barátsági tevékenységet, amely különösen ezekben a hónapokban még inkább élénkülőben van. Nógrádban e munka külön sajátosságai közé tartozik, hogy idén ünnepeljük a Kemerovo és Nógrád közötti testvérmegyei kapcsolat másfél évtizedes évfordulóját is. L. A. Gorskov, az SZKP KB tagja, az SZKP Kemerovo megyei Bizottságának első titkára írja A barátság útján című tavaly megjelent kétnyelvű kötet előszavában, hogy: „Barátságunk a világnézeti azonosság talaján fogant, az országaink messze előre mutató fejlődését meghatározó marxi—lenini tanítás lobogója alatt." A barátsági tevékenységben megyénk lakosságának különböző rétegei vesznek részt, érdeklődési körüknek megfelelően az MSZBT-tag- csoportok .tevékeny irányításával. Napjainkban megyénkben 49 MSZBT-tagcsoport működik, közülük 23 ipari, kilenc mezőgazdasági, 14 intézmény s három az úgynevezett egyéb termelő ágazatban dolgozókat tömörítő csoport. Ezekben összesen csaknem 40 ezer ember ismerkedett meg az évek során a barátsági munkával s szerzett — túl az ismereteken — élményeket, személyes kapcsolatok, színes rendezvények kapcsán a Szovjetunió népeinek életéről, az együttműködés eredményeiről. Az örvendetesen sokszínű események sorából példaként — s a teljesség igénye nélkül — emeljünk ki néhányat. Az MSZBT-tagcsoportoknál október közepén fejeződött be a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára rendezett „60 év 60 kép" című fej- törőjáték, amelynek sorsoláMás formájút is gyorsan Tavaly a megye két városában, Balassagyarmaton és Salgótarjánban is bevezette a gyors javítást a Salgó Cipőipari Szövetkezet, melynek részlegei azóta nagy forgalmat bonyolítanak le. Emellett tartani tudják a garanciális javítások nyolcnapos időtartamát, s különösen gyorsan készítették a sérülteknek az or- thopéd cipőket. A szövetkezet egyébként a közelmúltban a MÁV Budapesti Igazgatóságával kötött szerződést a megyei és a Hatvan környéki rokkantak ortopédcipő-ellátásnak biztosítására. amelyet azóta is megelégedésre végeznek. BECSAPÓDIK A NEHÉZ, szürke ajtó, majdnem összeütközünk a kilépő fiatalasz- szopnyal. — Bocsánat, a könyvtárból? — Buta kérdés, már ahogy az ilyenkor lenni szokott, az ajtó mögött a szé- csényi nagyközségi könyvtár, a fiatalasszony keze tele van könyvvel. — Onnan. — Mit vett ki? — A kislányomnak mese-, könyvet és mai magyar irodalmat. Németh Lászlót, Szil- vúslt... Ne haragudjon, sietek. • Közben egy osztálynyi hatodikos gyerek kígyózik fel a lépcsőn. Nagy hanggal indulnak, mire a kölcsönzőterembe érnek, elcsendesednek. A tanárnő „átadja” őket- a könyvtárosnak elkezdődik a könyvtári óra. — Nem idegenek nálunk, alsó tagozatos koruk óta rendszeresen járnak hozzánk, hogy ismerkedjenek, barátkozzanak a könyvvel, megtanuljanak otthonosan mozogni a könyv birodalmában — magyarázza Fasching Ká- rolyné, a szécsényi Krúdy Gyula könyvtár vezetője, aki éppen húsz esztendeje, hogv az intézményben dolgozik. A napközisek számára könyv- J,' ' i vetélkedőket szervezünk, az úttöi'ő'-'nek ünnepi raj- gy üléseket. „Megbarkácsolt" könyvek Egy óta a szécsényi könyvtárban Ha már elkezdtük a könyvtár különböző rétegeknek, életkorúaknak szánt programjai ismertetését, járjunk a végére. A mezőgazdasági szakközépiskolához ugyancsak jó kapcsolat fűzi a könyvtárat — az olvasás szempontjából, talán fordítva. A tantervhez kapcsolódó rendhagyó irodalomórákon túl kifejezetten a szakközépiskolás fiataloknak gyakran szerveznek író-olvasó találkozókat, könyvheti, könyvhónapi rendezvényeket. — A szécsényi üzemek művelődési bizottságaival nagyszerűen összedolgozunk, a szocialista brigádok kulturális igényeinek kiszolgálásában, és az igények továbbfejlesztésében partnerek vagyunk. S aztán itt van a nyugdíjasklub ... — Fasching Károlyné szavaiból kitettszik, az öregekkel való foglalkozás szívéhez közelálló. Gyakran szalad át az öregek napközi otthonába, hogy könyvismertetőket tartson, megbeszélje az idős emberekkel legutóbbi olvasmányéin! nyűket. Azok pedig maras talják: „Kedveském, mond csak, mi ráérünk, és oly; jó hallgatni.” Ilyenkor könyvtárvezető összeválog egy ruháskosárnyi könyv is, hogy az idős emberi helyben kölcsönözhessene A könyvtár elsődleg funkciója végül is a kölcsöi ző szolgáltatás. — Harmincnégyezer k tét, hatvanféle folyóir; ezerszáz hanglemez közül v lógathat az ezerháromsza huszonhét beiratkozott olv só. — Ottjártunk ideje ala ez utóbbi szám többször m dosult, újabb beiratkozok jc tek. A könyvtárban napon hetven-nyolcvan ember fo 'dúl meg — hát nem csoda. — Milyenek a szécsényii olvasási, kölcsönzési szók sai ma? — Nőtt az érdeklődés mai magyar irodalom irár szeretnénk remélni, hogy mi'író-oivasó találkozóinkn; is köze van ehhez. Ugyana! kor csökkent a külföldi kiás szikusok keresettsége. De általában a szépirodalom rovására gyakoribb a szakkönyvek kölcsönzése. Az utóbbi tíz év tendenciája, hogy a könyvtár lassan beépül a termelésbe. Az állományunk is követi az ilyen irányú fejlődést, ami nem éppen szerencsés, hisz a gyűjtőköröket nem lehet aránytalanul alakítani. Ám a könyvbeszerzésre fordítható évi 70 ezer forint kevés. El fog jönni az az idő, amikor a beszerzett könyvek és a kiselejtezettek száma egyezni fog, akkor pedig nem nő a könyvállomány. Pedig a szécsényi könyvtárban sok mindenen keresztül kell mennie a könyvnek, hogy leselejtezzék — nem szánják rá magukat egyhamar a munkatársak. Ha egy régi könyv átköttetése többe kerül, mint egy új megvétele, akkor maguk látnak hozzá házilag megjavításához. A gyermekkönyvek között különösen sok az ilyen „megbarkácsolt”, ragasztószalaggal megerősített kötet. A GYEREKEK MOCOROGNAK az olvasóteremben, vége a könyvtárórának. Ahogy lefelé haladunk a lépcsőn, úgv erősödik a gyerekhad lármája. Jai, csak nehogv ösz- szeszaiadiuhk az alténál. a mára rn»g várható 30—40 látogató valamelyikével. . Sára decemberben kerül sor. A játék igen nagy érdeklődést váltott ki, kevés-nek bizonyult a kiadvány. Ügy látszik, az MSZBT által felnőtteknek, diákoknak szervezett játék közül az elmúlt öt évben ez volt a legeredményesebb, a legösztönzőbb. Érdekesek voltak a kérdések, sokoldalú ismeretszerzésre nyújtottak lehetőséget. A szépséghibák közé tartozik, hogy a szervezők közül a KISZ KB későn juttatta el a rejtvényfüzeteket az ifjúsági szervezetekhez; mintegy két héttel a beküldési határidő előtt. Egyébként, jelzi az igen nagy érdeklődést az is, hogy kevés volt a rejtvényfüzet, amelyet igen sokan pénzért is megvásároltak volna. Ez talán tanulság á jövőre. Már megtörtént a felhívás a megyei úttörőelnökség által meghirdetett „Aranyhíd” című általános iskolai gyer- mekrajzpályázatra is. A zsűrizésre e hónap végén kerül sor. Utána kiállításon mutatják be a legjobb gyermekrajzokat Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Központban. A tárlatot pedig később ván- doroltatják. Az ipari és a mezőgazdasági MSZBT-tagcsoportok szocialista brigádjai vesznek részt a „Távoli városok—közeli barátok" című vetélkedőben. A A házi versenyek ebben a hónapban befejeződnek, a részvétel örvendetesen nagy, 21 tagcsoport vetélkedik. A megyei döntőket december 10-én a szécsényi ELZETT-ben, december 11-én a nagybátonyi FÜTÖBER-ben és a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban rendezik meg. Megyénkben a központilag kiadott forgatókönyvet bővítették a Kemerovo—-Nógrád kapcsolatára vonatkozó kérdésekkel. A márciusban megrendezendő országos középdöntőbe három csapatot juttathat tovább a megye. A „Ki tud többet a Szovjetunióról?” című középiskolai vetélkedőre november 1-ig lehet jelentkezni. Tavaly először a dolgozók középiskolájából is neveztek a vetélkedőre, reméljük, idén is így lesz. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat novemberben éa decemberben rendezi meg a szovjet filmek ünnepét. A szovjet filmek hagyományos ünnepére, a szovjet filmek fesztiváljára november 4-től 10-ig kerül sor megyénkben. Ezen belül négy filmnek lesz premierje Nyikolaj Gubenko • Ősszel a tengernél: Irina Pov- lavjanszkaja; Megbocsátás; Nana Mcsedlidze Az öszvér nem megy esküvőre; Viktor Gresz Fekete tyúk. Emellett még több filmet játszanak, többek között az Agónia (Raszputyin és a Romapovok) című kétrészes filmalkotást. A szovjet filmheteket pedig novemberben és decemberben tartják, valamemyi moziban láthatnak újabb filmalkotásokat az érdeklődők. A „Nógrád megye bemutatkozik" című Keínerovóba küldendő barátsági vándorkiál- lítái hazai megnyitóját december 2-án nyitják meg Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A kiállítás előkészítésében igen aktívan kapcsolódnak be megyénk üzemei és intézményei. A tárlat egy hétig lesz majd nyitva. A Kemerovo és Nógrád közötti testvérmegyei kapcsolat 15 éves évfordulója alkalmat nyújt arra iá, hogy az MSZBT- tagcsoportok áttekintsék eddigi tevékenységüket az elmúlt évtized eredményeit. Számos tagcsoportnál díszei és tartalmas albumokat készítenek ebből az alkalomból. Tóth Elemér Három éve alakult a salgótarjáni úttörőházban a makramészakkör, melynek közel tucatnyi kisiskolás a tagja. A kezdők az alapfogásokkal ismerkednek, s a haladók már saját igény szerint különböző ajándéktárgyakat, faliképeket, divatcikkeket készítenek. Képünkön a haladó cse-ort tagjai, Szakái Erika és Kőhegyi Ildikó dísztárgyakon dolgoznak. j NÓGRÁD - 1922. október 31., vasárnap £)
