Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

1 % Jégs tanácsadó Szolgálati idők elismerése a nyugdíj megállapításánál S. Péter pásztói olvasónk elérte a nyugdíjkorhatárt, szeretne nyugij ha menni. Élete során azonban sok helyen dolgozott, amiről legtöbb helyen nincs munkakönyvé, így nem tudja, hogy milyen időket mivel kell igazolni, illetve, hogy milyen idők elismerését kérheti. Kéri ezekről a sza­bályokról tájékoztassuk, hogy nyugdíjkérelmét már ennek megfelelően tudja beadni. Szolgálati időnek minősülnek elsősorban azok az idők, amelyeket az igénylő a társadalom számára hasznos mun­kával, munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban eltöltött, illetve az olyan időszakok amelyek alatt a dolgo­zó saját hibáján kívüli okból n-" *"■’— in­kát végezni. Ilyen katonai idő felkészülés ideje, az inasévek mításának legkorábbi időpont szolgálati évnek 365 naptári n az időt csak egyszeresen lehet egy naptári év alatt több jo szony, kisiparosként való mun viszony és alkalmi munkaként említeni azt is, amit több (e vetett már, hogy egy naptári ... , lati időt lehet szerezni és nem lehet az egyik naptári év­ben végzett többletmunkát a másik évre átvinni, még ak­kor sem, ha abban az évben esetleg csak kilenc hónapra elegendő munkanapot teljesített. A szolgálati idők összeszámolásánál csak azokat az idő­ket lehet egybeszámítani, amelyek között nincs öt évnél hosszabb megszakítás. Az öt év megszakítás előtti szolgá­lati időt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a megsza­kítás után legalább még öt év szolgálati időt szerzett. Ajánlatos, hogy a nyugdíjkérő lapon általában minden olyan munkaviszonyt feltüntetni, amelyek emlékezetük szerint va­lahol eltöltőitek, még akkor is, ha azok nem mindegyikét tudják igazolni okmányokkal. Előfordulhat ugyanis, hogy bár igazolás nincs, de az akkori munkáltató az illetékes tár­sadalombiztosítási igazgatóságnál bejelentette, ahol szolgá­lati idejét, igazolni tudják. A társadalombiztosítási szerv ugyanis hitelt érdemlően bizonyítottnak veszi nemcsak azt az időt, amelyet e,gy másik társadalombiztosítási szerv sa­ját nyilvántartása alapján igazol, hanem azt is, amelyet az ottani ellenőrzés helyszíni vizsgálatok alapján feltárt. Mezőgazdasági munkaviszony esetén egész naptári évet csak cselédkönyv vagy más korabeli okmány 'alapján lehet elismerni. Egyébként summás vagy napszámos munkaszonyt hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, ez esetben viszont naptári évenként csak 150 nap vehető figyelembe. Kevés a lehetőség arra, hogy minden elismerhető, vagy bizonyít­ványként elfogadható okiratot e helyen felsorolják, bizalom­mal fordulhat viszont minden igénylő a társadalombiztosí­tási igazgatósághoz, ahol a konkrét bizonyítékokra és an­nak beszerzési módjára a legteljesebb tájékoztatást ad­ják. „ Dr. Jónás Sándor A k A városszéli háznak, ahol a nagyanyám lakott dédapám­mal, nem volt semmi külön­legessége. Egy , valamiben azonban mégis más volt, mint a világ bármelyik há­za: olyan kertje senkinek nem volt a környéken. Nagy­anyám dolga volt rendben tartani, dédapámé a marok­nyi szőlő művelése, kint, messze a homokon. Annak a kertnek minden évszakra volt virágja. Lám, most, ahogy sorba akartam venni nyílás szerint őket, már bajba is kerültem. Nem em­lékszem rájuk. Tudom, az őszirózsát, a halványlila, kó- römnyi szegfűt, aztán a mar­garétát, meg a krizantémo­kat, de a többi már elveszett valahol az idő ködében. Szüret Hosszúhegyen A kisterenyei gimnázium ta­nulói minden éviben részt vesznek az őszi mezőgazdasági munkákban. Az idén is a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságban szorgoskodtak, szőlőt szüreteltek. Teljesítményüket osztályonként értékelték. Mun­kájukért pénzt kaptak és minden osztály eldöntötte, hogy ezt az összeget mire fordítja: táborozásra, kirándu­lásra. W Természetvédelmi aktivisták tanácskozása Október 22-én került megren­dezésre az első Nógrád me-yel Társadalmi Erdei Szolgáiat aiíii- vistáinak tanácskozása. Ezen í.z in­ba vették a 20 éves TESZmoz- galom eddig elért eredményeit, gondjait és lehetőségeit is. V Ebben nagy segítséget jelentett többek között az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Ta­nácsnak ez év elején Nógrád me­gyére hozott állásfoglalása, illetve határozata, melyek megvalósítása érdekében a megyei természet­barátszövetség is tevékenykedik. A tanácskozás házigazdájának szerepét Pásztó, a Váci Kötött­árugyár pásztói gyáregysége vál­lalta. A vendégeket a gyáregység igazgatója Erki Dénes fogadta. A tanácskozáson ott volt dr. Lőrincz Géza az MTSZ főtitkára, Magyar­széki Béla, az MTSZ intéző bizott­ságának vezetője. Ispán Andor a Nógrád megvei Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal titkára, valamint a megyei és helyi, álla­mi és társadalmi szervek kép­viselője. Wiltner Anna, Váci Kötöttárugyár, Pásztó Kommunista műszakok a MÁV-nál Tíz éve közösségi szellemben A MÁV Miskolci Igazga­tósága politikai, gazdasági és társadalmi szervezete felhívá­sára Nógrád megye területén a vasutas dolgozók is kommu­nista műszakot szerveztek. Pásztó vasútállomás dolgo­zói, szocialista brigádok tag­jai október 8 és 9-én végez­ték a kommunista műszakot úgy, hogy a forduló szolgála­tosok is valamennyien részt tudjanak benne venni. A két nap alatt az állomás összes vá­gányait, rakodóterületeit a gazoktól gyomtalanították, szépen ren-dibetették. Hatvan ért Először a vastag törzsű, öreg meggyfának kellett a sparhelt martalékává lennie, mert dédapám kimondta rá a halálos ítéletet. Egyedül küszködött meg vele, ásóval, baltával. Nem segíthettünk. — Én ültettem — hessen- tett félre mindenkit. Aztán a két ajacsony tör­zsű, igazi őszibarack adta meg magát a természet tör­vényeinek: nem tűrték to­vább a belvizet. Aztán el­ment a tyúkól végében ma­gasodó eperfa is. Nem sokkal utána szekéren hoztuk haza dédapámat a szőlőből: három nap után temettük. Nincs már apró szegfű, évek óta nem tartja a szél­nek fejét az őszirózsa, a kri­zantém, margarétát is a pia­con veszek. Ül A nyílegyenesre taposott kerti utakat benőtte a gaz, már csak tenyérnyi részen vált őszi színekre a paradi­csom, Ha megállók a tyúkól végében, már nem állítja meg szememet egyetlen gyümölcs­fa sem. Csak a szomszéd kertjében csillan meg a kor- donos körtefák alumínium drótja. — Haj, persze — legyint nagyanyám. — A Margiiék, Varga Miska bátyád lányáé« költöztek oda. Fiatalok. Nem szólok, csak nézem a kertet. Szinte hallom surra­nó lépteit, ahogy lassan ma­ga is az idő ködébe vész. Hortobágyi Zoltán folyóméteren kerítés dróthálót festettek, kimeszelték a pe­ronszegélyeket, rendbetették a virágoskertet, lefestették a peron padjait. Somoskőújfalu állomáson, mint erről Stánicz János ál­lomásfőnök tájékoztatott, ok­tóber 25—26—27-én, három napon át kerül sor a műszak megrendezésére, amelyre a dolgozólétszám 85 százaléka már be is jelentette, részvé­telét. Kisterenye állomáson is több napon keresztül terve­zik a műszak megrendezését, mint Jászai Nagy József az állomás párttltkára elmondot­ta a váltótárcsák és bizton­sági határjelzők festése, az állomás környékének rendbe­tétele, takarítást végeznek, egyben felkészülnek a téli forgalomra is. Az utazó bri­gád közül vannak akik vállal, ták Mátranovák állomáson a pihenőhelyük rendbetételét, a vágányok salaktól való meg­tisztítását. A November 7. brigád, melynek vezetője Im­re László, csapatával egy sze­mélyvonat továbbítását vállal­ták. Ez azért is említést ér­demel, mert Kisterenye állo­máson ta az utazó személyzet tagjai feszített munkával, ke­vés pihenő biztosítása mellett 300—320 órát dolgoznak ha­vonta. Az a tény, hogy Kis- terenye államéi utazf személy­zete az előírt 'pihenőidők biz­tosítása nélkül is erőltetett ütemben helyt ált, az első­sorban a szocialista brigádok tagiaknak köszönhető. Dicsé­ret illeti ezért é’-ot. Szűcs Ferenc Tíz évvel ezelőtt alakult meg az ELZETT szécsényi gyáregység szerszámműhe­lyében a Patyomkin cirkáló ifjúsági brigád. A megkopott, sokat lapozgatott brigádnapló tanúsága szerint a brigád létszáma és összetétele alig változott. A tizenöt fős brigád zömét még ma is azok al­kotják, akik a brigádot ala­kították. Voltak szép eredmé­nyek, jöttek a kudarcok, már- már úgy nézett ki, vége a jó hírű Patyomkinnak, ami­kor az alapítók nem enged­ték a brigádot széjjelesni és nekik lett igazuk. A brigádnapló tanúsága szerint szinte valamennyi bri­gádtag rendszeres véradó. Társadalmi munka végzése­kor nem állnak a sor végére. Ott találjuk a brigád tagjait valamennyi megmozduláson. Patronálják a 2. sz. óvodát, az általános iskola egyik osz­tályát, de első szóra mennek más intézményekhez is, ha szükséges. A sportversenyek és vetélkedők rendszeres lá­togatói. Az aranykoszorú megszer­zése után a nagyobb követel­mények, a növekvő helyi fel­adatok már nehezebbnek bi­zonyultak, így csak ezüst és bronz jutott a brigád tarso­lyába. A tizedik évforduló tiszte­letére, valamint a Szovjet­unió megalakulásának 60. év­fordulójára — szinte meg­alakulásától tagja az MSZBT- nek — a szocialista interna­cionalizmus erősítése érdeké­ben szocialista kapcsolatot lé­tesített a losonci ZTS szer­számkészítő brigádjával. A csehszlovák delegáció látoga­tása után rövidesen a szé- csényiek is megkeresik a testvérbrigádot. A gazdasági tevékenység­hez kapcsolódva munkaidőn túl vállalták egy újfajta bú­torzár szerszámainak elkészí­tését. A közösségi szellem fo- fozása érdekében a brigád tagjai Ráíóspusztán töltötték az egyik szabad szombatju­kat. A vidám hangulatú ösz- szejőveíei programjában sze­repelt halfogó- és főzőver­seny, valamint szórakoztató vidám társasjáték. Társadal­mi védnökséget vállalt a bri­gád három tagjának családi- ház-építésénél is. Hogy mire lesz képes a brigád az újabb lendület után, ez már csak rajtuk múlik. Ismerve a fiatalok lendületét és tenniakarását, bízunk ben­ne, hogy még sokat fogunk találkozni „a legendás hírű Pa.tyomkin cirkáló” brigád nevével. Szabó János Szécsény Beszterce-lakótefopi gondok Beeszterce-lakótelep: korsze­rű település zöldfelület nél­kül... Bár az északi részen még folytatódik az építkezés, s a lakott „betontömbök” közötti tenyérnyi területek tele van­nak „tűzdelve” játszóterekkel, s itt-ott a gyepesítés foltjai is a jószándékú, méltó zöld kör­a házmesterek, — mondván: betörik az ablakokat. Az isko­lakertet és környékét most par­kosítják — igen jelentős költ­ségen! Innét is menekítik a gyermekeket. Jelen pillanat­ban jogoean! A gyermekek és a felnőttek közül néhányan lebontják a Részeg buszvezető és 18 cséve fonál az úton Egy nap közúti ellenőrzésen Feltűnés nélkül indulunk Salgótarjánból, ami annyit je­lent, hogy a sziréna néma marad, a kék fény nem villog, a sebességmérő is a megen­gedett értéket mutatja. A szo­kottnál jobban figyeljük a közlekedőket, a volánnál ülő Bódi István százados a rendőr szemével, magam pedig a köz­lekedőével, aki régen járja az utakat. A huszonkettes úton Szécsény felé haladunk. Sze­rencsére nem találkozunk re- nitenskedőkkel, szabálytalan­kodókkal. Hogy mi teszi szüksé­gessé az októberi fokozott köz­úti ellenőrzést? Sokan vélik „ki­emelt büntetési akciónak”, holott csak azokat büntetik, akik valóban vétettek. Célja, a közlekedés fokozott bizton­sága. Az ellenőrző, a segítő mu kában a rendőrség mellett részt vesznek az autóklub, a KPM-autófelügyelet, a Volán szakemberei és önkéntes rend- íirök is. *. szokásos ellenőrzés mel­lett olyan programok is sze­repelnek az akcióban, melyek 4i biztonságos technikai felté­telek megteremtését segítik. Ilyen például az ingyenes fényszóró-beállítás az autó­klubnál- S gondoltak a kör­nyezetvédelemre is, ezért „füstölésmérést” is végeznek a gépjárműveken. Figyelik az idős emberek, hajlottkorúak közlekedését, segítik mozgásu­kat. A gyalogosok, járműveze­tők „békülését” segítendő ak­ció indult és tart az év végé­ig­Szécsényben, a község köz­pontjában találtunk rá az egyik ellenőrző csoportra. Már reggel hat óra óta végezték munkájukat. Mint kiderült, — a csoportot vezető, őrmes­ter ma- .rázza, — sok gond­juk volt a hivatásos gépkocsi- vezetők menetlevelével. Gyak­ran hiányzik az útvonal meg­jelölése, de a szállítandó te­her sincs mindig rendben. Több munkagéppel találkoz­tak, melyeknek nem volt ha­tósági engedélyük, hogy részt vegyenek a közúti forgalom­ban. Sajnos továbbra is „slá­ger” a világítás nélküli kerék­pár és a kerékpározók egy része még ittas is. így beszélgetünk, amikor elsuhan mellettünk egy teher­autó, elképesztően hanyagul megrakva téglával. Az XY 78—74-es rendszámú jármű­vet pillanatok alatt utoléri a rendőrkocsi.... Indulunk Balassagyarmatra. Rövid informálódás után —, melynek lényege, hogy foko­zottan figyelik az ittas vezető­ket a hét végi pihenőnapok után és gondosabban ellenőrzik a bérautóbuszokat. Nem véletle­nül, hiszen volt olyan nap, amikor négy alkoholtól terhelt vezetőt „emeltek” ki a forga­lomból. A városból az aszódi úton megyünk tovább a megyeha­tárig, Galgagutáig. Bódi szá­zados minden vasúti átjárónál alaoosan szemlélődik, pedig mindegyiket nagyon pontosan ismeri. Nem minden ok nél­kül teszi... Egy kerülő és máris a hu­szonkettes úton vagyunk, Ipolyszög térségében az au­tóspihenőnél találkozunk a következő ellenőrző csoporttal. Sajnos szomorú a listájuk. Egy részeg autóbuszvezető, akitől a jogosítványt is elvet­ték, egy ittas traktoros, egy gyorshajtó motoros egyetemis­ta... S ezerháromszáz forintnyi bírság különböző szabálysze­gésekért, így záróvonal-átlé­pésért. szabálytalan kanyaro­dásért. És egy furcsa dolog: a Zsiguli csomagtartójából egy nagy kartondoboz kerül elő, benne 18 nagy méretű, fonal­lal teli orsó. Egy IFA teher­autóról zuhant a kettes útra a nógrádi elágazónál. Vajon keresik-e? Az ellenőrzők harmadik csoportjával már ismét a ba­lassagyarmati kapitányságon találkozunk. Mindenkit meg­lepett, hogy 19 szondájukból egy sem színeződött el. Ök fi­gyelték a vasúti átjárókat is az aszódi úton. Többek között Galgagutárrál, ahol az elrom­lott fénysorompó fokozott ve­szélyhelyzetet „jelzett”, ennek ellenére minden második jár­mű szinte lassítás nélkül haj­tott át a síneken. S volt olyan vezető is. aki a vaspályán állt meg! Sok műszaki hibás jár­művel találkoztak, két autó­nál például egyáltalán nem égtek a féklámpák, s volt gépkocsi, amelynek kerekei olyan simák voltak, mint az aszfalt. Csupán néhány villanás ez egyetlen nap és csak három helyszín eseményeiből. Nem szándékom feketére festeni a helyzetet, de elszomorítónak ígérkezik a harmincegy nap majdani összegezett képe. Saj­nos úgy tűnik, szóban köz­hellyé vált, hogy a közút ve­szélyes üzem, mert közlekedé­si magatartásunkban alig-alig igazodunk ehhez. Zengő Árpád nyezet kialakításának próbál­kozásairól tanúskodnak'— de: sok a gyermek... S vajon csak ezért nincsen zöldfelület? Sok „is” közrejátszik ezen a lakó­telepen. Túlzsúfolt háztömbök', „te­nyérnyi” szabad helyek. Ez a településrendezés „túllövése”. Solt a fiatalkorú gyermek. Ez nem baj, bár több len­ne (!), mégha „vallási mó­don” lenne is... Igaz, a sok gyermeknek nagy mozgási tér kell, de nem a 35 Celsius-íokos hőségtől felhevült szűk, asz­faltos, poros utca, hanem az esztétikusán, s biológiailag megalapozott, közhasznú park — benne nemcsak hintákkal és forgókkal, hanem élősövé­nyekkel, árnyékot adó lombos fákkal elhatárolt grundokkal, labdázóterekkel! Kell, szük­séges a hegyoldalba épített, rcmantikaszámba menő indi­ántanya is, de ezt ne csalt néhány gyermek sajátítsa ki a szülők segítségével, hanem kapjon itt létteret a többi is. Nem helyes, ha a gyerekek „kétes” értékű kasztokba tö­mörülnek és a felsőbbek, az „erősek” uralják az indiánfa­lut, leszorítva a „gyengéket” a be nem épített, gyomos, göd­rös, köves, poros sódertalajű, árnyék nélküli grundra, a IC tantermes iskola betonjára. A grundrót elzavarják őket kerítés drótfonatát, összeta­possák a gyepesítésre meg­munkált földterületeket, ke­rékpároznak a fűmaggal be­vetett parkrészeken, n kisze­dett építési törmelékeket; be­ton-, tégla-, kavicsdarabokat visszadobálják a megtisztított területekre. Betörik az iskola több ezer forint, értékű' színes ablakait, s ígv lehetne sorolni az okozott károkat, a felelőt­lenség szomorú „alkotásait”. Szóval sok a gyermek, ke­vés a játszóhely, de gyakran kevés az idő is arra, hogy a szülők foglalkozzanak gyer­mekeik nevelésével, aztán több helyen kevés és gyenge az akarat is, hogy a gyerme­keket megtanítsák a szép, a hasznos, a közhasznú létesít­mények szeretetére, védelmé­re, ápolására, becsülésére. Az iskola, az óvoda udva­rában és környékén olyan kertépítési munka kezdődött el, amely méltó kulturált kör­nyezetet teremt az ott tanuló közel ezer gyermek és nevelő számára Ezt a munkát nem akadályozni, rombolni, hanem segíteni, az elkészült zöldfelü­letet pedig óvni, szeretni kell. Szóval ezt az egészet nem lehetne egy kicsit jobban, megértőbben csinálni? Mond­juk olyan fiatal telgni, fiatal lakosú intelligenciával. Gortva L. NÓGRÁD — 1982, október 28., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom