Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
Egy brigád a sok közül Felfelé a megkezdeti úton Pillantások a műszaki osztályra f7.) „Rendcsinálás" közben •Jó kapcsolat: áldozatkész- sét készítették el, amely első Ség a közösségért, jellemzi a alapját adja a zökkenőmen- saigótarjáni síküveggyár sok tes termelésnek. De élen jár- szocialista brigádja közül a nak a társadalmi munka vég- Palócz Imre nevét viselő, zésében is. Szocialista szerbronz fokozatos, 10 fős szó- ződésben vállalták a Buda- cialista brigádot. A brigád pesti úti Általános Iskola és ebben az évben az ezüst fo- óvoda politechnikai eszközei- kozatú minősítés megszerző- nek javítását, karbantartását, sének szellemében végzi mun- állandóan ügyelnek - azok káját. Vállalásaikat időará- üzemképes voltára. Ezen túl- nyosan teljesítették, sőt már menően igen jó kapcsolatuk túl is teljesítették. van az ifjúsági házzál is, Gazdasági munkájuk során ahol irodagépeket, hangosító- a gyárban beinduló új ke- kát, híradástechnikai eszkö- verő elektronikai felszereié- zöket, illetve felszereléseket Művezetők az ELZETT-ből Veres Ferencné a szegezőrészleg művezetője tagja a megyei pártbizottságnak és a gyáregység pártvezetőségének is. Vezetői tevékenységében jól egészíti ki a gazdasági és választott tisztségéből eredő feladatokat, és személyes példamutatásával segíti megvalósításukat. Képűnkön: Bozán Lajosné munkáját ellenőrzi). A biztonsági lakatszerelő részleg művezetője Licskó Béla technikusi végzettségét jól hasznosítja a termelőmunkában. A 3M szerelőcsoportban dolgozó Czinege Józsefnének ad tanácsokat. Kovács Zoltán a sajtolórészleg művezetője hat éve teljesíti megbízatását. Vereczki Jánosnét, munkatársát ellenőrzi munka közben. — Gyurkó Péter képriportja —• javítanak meg- A sportpálya mikrofonját, hangosítóját is ők tartják karban. A város szépítése, csinosítása terén hirdetett versenyben brigádjuk két tagja: Takács István és Brunczel János kaptak „Emléklap” elismerést. A szocialista brigád vezetője Albert Ottó elmondotta, hogy bíznak éves vállalásuk teljesítésében, sőt azon fáradoznak, hogy azon túl is tegyenek a köz asztalára. — takácsné — fl fagyasztótól a fogyasztóig A gyorsfagyasztást a köznyelvben helytelenül mélyhűtésnek nevezik, mert a tartósítást nagyon alacsony hőmérsékleten végzik. Az eljárás lényege azonban nemcsak abban van, hogy a konzerválandó árut „mélyen” a fagy-, pont alá hűtik. Legalább ennyire fontos, hogy a fagyasztás gyorsan történjék. Amikor a hőmérsékletet a fagypont alá csökkentjük, akkor az élelem romlását elsősorban okozó mikroorganizmusok (penészek, élesztők és baktériumok) hatása gyöngül. A táplálékban levő nedvek megszilárdulásával pedig — mínusz 10 Celsius-fok alatt — működésük vagy megszűnik, vagy annyira korlátozódik, hogy már nem okoznak romlást. De a mikroorganizmusoknak ne le- tás csupán részben pusztítja el, tehát az élelmiszer nem válik csírátlanul tisztává, sterillé. A fagyasztás gyorsaságának egyik célja éppen az, hogy a lehűlés olyan hamar következzék be, hogy a mikroorganizmusoknak ne legyen idejük a kis hőmérséklethez alkalmazkodniuk, ami életműködésük föléledésére vezetne- A gyorsfagyasztásnak más előnyei is vannak. E módszerrel az élelmiszersejtek falait megóvhatjuk a roncsolástól, s ezáltal az élelmiszer szerkezete, összetétele nem változik. Tudjuk, hogy amikor a víz megfagy, jégkristályok keletkeznek. Ha ez a folyamat lassan megy végbe, szép nagy kristályok képződnek. Csakhogy ezek az élelmiszer sejtjeinek falát áttörik, megsértik. Ellenben a hirtelen fagyasztással a sejtekben levő víz parányi, finom jégkristályokban, a sejteken belül fagy még. Nincs idő roncsolást előidéző nagyobb kristályok képződésére, sem arra, hogy a víz a sejtet elhagyva, a sejt közötti térben fagyjon meg s ott roncsoljon. A hússejtek fagypontja mínusz 0,6—2,2 Celsius-fok, a növényeké mínusz 0,4—6,7 között váltakozik. E hőfokokat tehát nagyon gyorsan kell elérni. De nagy mennyiségű hideget, főleg gyorsan, csak igen alacsony hőfokon lehet átadni. Ezért a gyorsfagyasztáskor általában mínusz 30—40 Celsius-fok körüli hőmérsékleten dolgoznak. A Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése, 1982. szeptember 20. Második napirend: beszámoló a műszaki osztály munkájáról és a műszaki osztály ügyrendjének tervezete. Előterjesztő: Godó Dezső osztályvezető. Dr. Szittner András tanácselnök: — Kinek van kérdése? Szalai László, az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának első titkára, vb-tag: — A létszámot miért nem tölti be az osztály? Kell-e a műszaki osztálynak ennyi sok mindenre jogosítvány, képes-e megoldani feladatát? Bállá Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának alelnöke: — Nem csökkent a határidőn túl intézett ügyek száma, amire nagyon érzékeny a lakosság. Tehát nőtt? Az osztálynak milyen a kapcsolata az általa irányított üzemekkel? Dr. Telek Vilmos, a megyei kórház igazgató főorvosa, vb- tag: — Az osztály vezetője mivel magyarázza a nagyfokú fluktuáció okát? Fontosnak tartja-e a tapasztalatcserét? Hogyan lehetne a technikai és személyi feltételeken javítani? Godó Dezső: — Az ügyrendben szereplő feladatokat jogszabályok írják elő. Jelenleg az osztályon egy csoportvezetői állás betöltetlen. Amióta ismerem, a műszaki osztály mindig „forrásban” volt. A fluktuáció okai? Képesítés hiánya, magasabb bérajánlat, egészségügyi problémák, az apparátusi munkára való alkalmatlanság. Olyanok vagyunk, mint az a bizonyos állatorvosi ló, amelyen minden betegség megtalálható... A határidőn túl intézett ügyek száma nem szaporodott, de a célkitűzést, hogy 2—3 százalékra csökkenjen még nem sikerült teljesíteni... A vállalatainkkal való kapcsolatot nem tartom kielégítőnek... Igen, jó lenne megtudni, hogy más hasonló városban milyen módszerekkel dolgoznak. De erre eddig nem jutott időnk... Dr. Szittner András: — Kérem a végrehajtó bizottság tagjait, a meghívottakat; mondják el véleményüket! Dr. Kovács Gyula a városi tanács igazgatási bizottságának elnöke: — Bizottságunk megtárgyalta a műszaki osztály hatósági tevékenységét. Megállapítottuk, hogy a megyei tanács vizsgálatát követően az osztályon új időszak kezdődött, a „rendcsinálás” időszaka. Annak idején annyira elengedték a gyeplőt, hogy a munka pontos ellátása most hálátlan feladat. Nem mondom, hogy nincs kívánnivaló, de biztató, hogy erőteljesen érvényesülnek a koncepciók, tiszta, becsületes munka zajlik az osztályon. Javaslom megvizsgálni, hogy ehhez a feltételek mennyire adottak? S javaslom, hogy a műszaki osztály vezetőjének döntését a tanács vezetői is védjék meg, ha előfordulna, hogy bárki előnyökhöz szeretne jutni... Bállá Ferenc: — Javaslom, a műszaki osztály ügyrendjében a társadalmi munkával kapcsolatos feladatokat pontosabban fogalmazzák meg! C. Becker Judit, a megyei tanács' ÉKV-osztályának vezetője: — A korábbi helyzetre visszakanyarodni én sem akarok. Bizonyos, hogy Salgótarjánban az építésigazgatás, építésfelügyelet területén nem volt rend. A vezetésben történt változás óta határozott javulás tapasztalható, következetesebb a jogalkalmazás, érvényesül a törvényesség, színvonalasabb a munka. Kérem a végrehajtó bizottságot, hogy védje meg az apparátust a rendteremtésben, ne engedjen a támadásoknak! Korábban arra is akadt példa, hogy törvényes határozatot helyeztek másodfokon hatályon kívül. Legyen végre a hatósági munka eszköz és nem cél... Morvái Ernő általános tanácselnök-helyettes : — Igaz, hogy megszaporodott az ügyiratforgalom, de azért is, mert ezek között szerepelnek sürgető, a sürgetést sürgető iratok, azaz az ügyiratok önma- guktól is képesek keletkezni. Én nem látom azt, hogy a feladatok jönnek, mi meg csak utánuk kullogunk. Városgazdái szerepben kell gondolkodni, esetleg meglevő intézményekre kell átruházni bizonyos nem hatósági, részfeladatokat. A belső bajok zöme abból fakad, hogy a munkaköri leírások nem konkrétak... A fluktuációt nem tartom nagynak, nem minősíteném az osztályt átjáróháznak. Dr. Telek Vilmos: — Az osztály munkájában fejlődés tapasztalható. Az ügyrendből is látszik, hogy mennyire szerteágazó a feladatuk, s ha ezt az osztályvezető kézben akarja tartani, bele kell bolondulnia. A fő „csapásokra” kell figyelmet összpontosítania... A feladatok ellátásához megfelelő személyek biztosítása nem megy ingyen. A jó munkát meg kell fizetni! Nem véletlenül kérdeztem rá a tapasztalatcserére sem. Időt kell szakítani rá, mert nem lehetünk annyira elégedettek magunkkal, hogy a tükörbe ne nézzünk bele. Szalai László: — A műszaki osztály múltja a beszámolóban, jövője az ügyrendjében... Sok nyitott kérdést találok az előterjesztésben. Az új- közösségek és a jelenlegi létszám, az árhatósági munkában is van javítanivaló, nem megfelelő a műszaki nyilvántartás, a környezetvédelmi teendők ellátására nem is látja a további utat. A lakásellátást, telekgazdálkodást át kell gondolni. Csak az első lépéseket tettük meg eddig. Ott a társadalmi munka irányítása. Eddig a város kétszer nyerte el a nemzeti zászlót, ez pedig kötelez! Kapja meg az osztály a feladatok ellátásához nélkülözhetetlen bizalmat, felelősséget, segítséget! Gecse István, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, vb-tag: — El kell ismernünk a műszaki osztály munkájában bekövetkezett kedvező változásokat, de nagyon sok még a hiányosság. A lakosságot jó néhány dolog irritálja... Az ügyrend reménykeltő, főleg ha az abban foglaltak meg is valósulnak. Ehhez szükség van rá, hogy vitás esetekben a tisztségviselők üljenek le az osztályvezetővel! Dr. Hegedűs Károly, a végrehajtó bizottság titkára: — A legtöbb gond 1980-ban a műszaki osztályon volt. A mélypontról sikerült kimozdulni. Meg kell erősíteni az osztályvezetőt, hogy ezen az úton haladjon tovább. Néhány területen azonban nem kielégítő a fejlődés. Nem sikerült gyorsítani az ügyintézést, javítani az ügyfélszolgálati tevékenységet, amit a lakosság joggal vár. Nem mindig keresik az ügyek végleges megoldásának módját, ügyelni kell rá, hogy a műszaki osztály ne építészeti hivatal legyen... Godó Dezső: — Amikor elvállaltam a tisztséget, a legfontosabb feladatunk volt, megjavítani a szétzilált hatósági munkát. Ha ebben sikerült valamit haladnunk, ez az egész osztály érdeme. Dr. Szittner András: — Az osztály elmúlt másfél éves munkája differenciáltan fejlődött. Nehéz feladat a lakossággal való kapcsolattartás, az osztálytól feszítettebb, fegyelmezettebb munkát, nagyobb tűrőképességet követel. Az igazgatási munka javult, következetesebb, de néha „merevebb”. A lakosság tűrőképességét is figyelembe kell venni. Az ügyintézés párosuljon meggyőző érveléssel, egységes szemlélet szükséges szóban és írásban egyaránt... Az osztálynak vannak olyan fontos feladatai is, mint például az ingatlanközvetítés megszervezése. a régi igényként jelentkező magánlakás-építési tanácsadó szolgálat kialakítása, a tetőtér-beéoítéssel való hatékonyabb foglalkozás... Az osztály elhelyezésében az új tanácsháza megépítéséig nem tudunk változtatni. A technika? Kezdeményezni kell a korszerűsítését! A maeánsze- mélygépkocsi-használat? A rendelkezésre álló gépkocsik sincsenek kihasználva. A bérkérdésről pedig annyit: ma is sokkal nagyobb bérrel rendelkezik az osztály, mint amennvit felhasznál... A megfelelő belső, alkotó légkör a legfontosabb a műszaki osztályon. A végrehajtó bizottság a műszaki osztálv beszámolóját és ügyrendjét elfogadta. * Bepillantottunk a Salgótarjáni városi Tanács műszaki osztályának ablakán. Nem függönyözték el. Őszintén tárták fel gondjaikat. Éreztetvén: sok tekintetben új szelek fúi- dogálnak, s nem szeretnének beszédtémaként sokáig szerepelni. Ügy érzik, tudják mit kell tenniük ennek érdekében. Azért, hogy munkájuk a lakosságot, a megyeszékhely tervszerű fejlődését szolgálja. Egy bizonyos. Az osztály dolgozói között eltöltött csaknem két hét arra figyelmeztet: érteni kell a tervezéshez, a kivitelezéshez, a beruházások lebonyolításához, a hatósági munkához. Ha valahol szükség van a jól képzett szakemberre, ez a müszo,ki osztály. Mert egy ötvenezres lélekszámú város jelenét, jövőjét befolyásoló döntéseket előkészíteni, meghozni nélkülük aligha lehet. (Véne) M. Szabó Gyula Több timföld Az iparban sokféle célra alkalmazott különleges timföldekből jelentősen növelte az idén a tőkésországokba irányuló exportját az Almásfüzitői Timföldgyár. A külföldi vásárlók fokozódó érdeklődésének kielégítésére eredetileg 7 ezer tonnás tervüket 8 ezer tonnára emelték, noha már az eredeti előirányzat is azt jelentet— exportra te, hogy a korábbinál jóval többet gyártanak ebből a termékből. Azért is szorgalmazzák a speciális alapanyag előállítását, mert a kohósításra kerülő, nagy tömegben készülő „rendes” timföld iránt az idén csökkent a kereslet külföldön, s így világpiaci ára is esett. Értékelés Négrádkövesden A nógrádkövesdi tanács a közelmúltban értékelte a területen működő berceli Vörös Csillag Tsz kulturális, szociális és munkavédelmi intézkedéseit. Különösen a második témakörben adhattak számot jelentős előbbrelépés- ről. Többek között a szövetkezet megszervezte a téli tüzelő házhoz szállítását nyugdíjasai számára. Kisegítő üzemeket hozott, létre, ahol a lányok, asszonyok folyamatos foglalkoztatását oldotta meg. Szécsénkén és Becskén táskakészítő varroda és galvanizáló kisüzem működik. Ezekhez megfelelő szociális egységeket épített a szövetkezet. A tanács a napokban adott engedélyt egy présüzem kialakításához. A kisüzemek dolgozói a szövetkezet számára munkaerő-tartalékot is jelentenek kampányszerű idénymunkákhoz. Új tanműhely... Gyarapodó Endrefalván átadták az általános iskola új tanműhelyét. Eddig egy rozoga épületben tartották a foglalkozásokat, ezt váltja fel az új létesítmény, melyben az oktatóterem mellett egészség- ügyi helyiségeket is kialakítottak. A munkát a helybeli tsz építőbrigádja végezte. A tanács 950 ezer forintot fordított arra, hogy az iskolások jobb körülmények között tanulhassanak. A községben Endrefalva ugyancsak nemrég fejezték be az óvoda felújítását, átalakítását, melyre kétszázezret költöttek. A beruházás révén egy újabb óvodai csoport fogadása vált lehetővé. Jelenleg is folyik a tanácsház felújítása. Ennek során belső átalakítással jobb munkakörülményeket teremtenek a tanácsi dolgozóknak, illetve a körzeti megbízottnak. A befejezés előtt álló munka értéke háromszázezer forintNÓGRÁD — 1982. október 1., péntek 3
