Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

A, VTT.ÄG PROtETAfffAT ECYESüDETEt! E GYE I TAN ACS LAPJA XXXVIII. EVF., 252. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. OKTÓBER 27., SZERDA Az oktató-nevelő munka tartalmi továbbfejlesztéséről Megyei közoktatás-politikai aktíva Salgótarjánban Megyei közoktatás-politikai aktívát tartottak tegnap Salgótarjánban, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, a Nógrád megyei Tanács'VB művelődésügyi osztálya szer­vezésében. Az aktíván a megye oktatási intézményeinek igazgatói, a pedagógus-párta!apszervezetek titkárai, a me­gyei szakfelügyelők, az oktatásügy párt- és állami irányí­tásában dolgozók vettek részt, mintegy háromszázan. Je­len volt Géczi János, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára is. Dr. Horváth István, a Nóg­rád megyei Tanács VB mű­velődésügyi osztályának veze­tője köszöntötte a tanácsko­zás résztvevőit. A közoktatás- ügy nagy jelentőségű ese­ménysorozatára kerül sor me­gyénk oktatási intézményei­ben is, amikor a novemberi nevelési értekezleteken a Központi Bizottság 1982. áp­rilis 7-i állásfoglalása kerül a figyelem középpontjába, il­letve e fontos oktatáspolitikai dokumentum alapján a tan­testületek is elvégzik az 1972- es oktatáspolitikai határozat végrehajtásának értékelését, kimunkálják a tartalmi mun­ka továbbfejlesztésének fela­datait. Kívánatos, hogy a ne­velőtestületi értekezleten majd elsősorban a saját problémák­ról essék szó, s az iskolák ezen alkalmakat is felhasznál­ják arra, hogy közvetlen tár­sadalmi környezetüket is be­vonják e tevékenységbe. E nagy jelentőségű feladat mind színvonalasabb elvégzé­séhez jelentett kiemelkedően értékes segítséget a tegnap megtartott közoktatás-politikai aktíva Nógrád megyében, ahol dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság tudományos, köz­oktatási és kulturális osztá- lyg'nak vezetője szólott — részben kérdésekre válaszol­va is — közoktatásunk hely­zetéről és a fejlesztés irányai­ról az MSZMP KB áprilisi ál­lásfoglalása alapján,'-amely az iskolai tevékenységet, ezen belül az iskolai pártmunka tartalmát az idei tanévben alapvetően meghatározza. Dr. Kornidesz Mihály beve­zetőként beszélt a Központi Bizottság állásfoglalását meg­előző tevékenységről, amely igen széles körben tette le­hetővé napjaink valósághű is­kolaképének kialakítását, az elmúlt évtized oktatáspoliti­kai eredményeinek, s még meglévő hiányosságainak át­tekintését, illetve a továbbfej­lesztéshez szükséges tenniva­lók megfogalmazását, a párt gyakor,atában ismeri módszer­nek megfelelően. Ennek lé­nyege, hogy társadalmi fela­dataink megoldásához minél több közéleti fórumot teremt. Így volt ez az oktatáspoliti­kád állásfoglalás esetében is. A dokumentum ezúttal a leg­általánosabb feladatmeghatá­A lakásépítés és -gazdálkodás javításáért Ülésezett a Nógrád megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága Együttes ülésen vitatta meg lom olyan mobilitására tőre- lekellátás, a lakásgazdálkodás tegnap Salgótarjánban a la- kedjenek, amelyben a jogos rövid és középtávú megterve- Kásépítés és gazdálkodásával lakásigénylő életkoruknak, zése a közeljövő fontos fel­összefüggő agitációs és pro- családi és szociális helyzetük- adata. Hangsúlyozták, hogy a pagandamunka feladatait, va- nek megfelelően fokozatosan tanácsok mellett a koráb- lamint a megye telekellátásá- jutnak el a különböző kom- binál nagyobb és felelős- vei, követendő telekpolitikájá- fort fokozatú otthonokhoz. ség teljesebb feladat hárul a val, a lakásépítés és lakásgaz- A_vállalatokra és intézményekre, dálkodás továbbfejlesztésével Az előterjesztők — dr. C.song- rády Béla, az MSZMP Nóg­a lakásellátás javításában. összefügő legfontosabb tenni- “±. Fontosnak tartották a lakás­valókat az MSZMP Nógrád nf tS á igénylők és a magánlakás-épí­megyei Végrehajtó Bizottsága * - megyei Tanács elnök- 1ók fclyamatos informálását, és a Nógrád megyei Tanacs og . „.. . a lakásépítők fokozottabb tá­Végrehajtó MM. , MM Egyetértek ,b­A két testület állás; foglalt ö •nonöc/t'wni>' ban b°gy a lakáselcsztás-t abban, hogy korszerű lakás- :*tk lakáséníté&ben7 elért beíolyaso10 jövedelmi kategó­építés és lakásgazdálkodás hpjjy . , . - , , riákat évente rendszeresen alapvető feltétele a tervsze- «f*» vizsgálják felül és a helyi rű, folyamatos építőmunka, a 0 yan uj e o o a , i adottságoknak megfelelően nem kévés magánerőt keli módosítsák, feltárni, amelyek végül is el­megíelelő építőanyag-ellátás, a telekellátás, a rugalmas telek­politika. Többek közölt meg- vezetnek az eltérő szociális jő- le^lÍTtá^hStéróTTa te 4,W,"tWk — 3 ho^rmte^i ÍélylS Az lekPd,itika főbb elveiről ái­lekpolitika főbb elveiről 1M., . - ... lásfoglalást, a lakásrendeletek­198á-ban eietbe lepő uj lakas- ... , , , „ ucu ló 5U.IUU»«.™.. »ÓH m rendelkezések e^vik alanvető r° pedlg irányelveket fogá­ról, hogy az állami es a ma- ek e°y‘k ®dott el- Döntöttek abban is, gánépítkezósekhez elegendő ■* 1 „ ' a# ” hogy a dokumentumokat el­és megfelelő minőségi telek ^rtlék e?- iutta«ák a heíyi pdrt“ és ta' álljon rendelkezésre a két va- .. ,.X . ® . na esi testületekhez, szervek­r os ban és a megye nagyobb ezeket a célkitűzésé- ,lez A megyei te^ács végre. településein is. Fontos feladat- Ke ' hajtó bizottsága emellett a fa­ként jelölték meg a lakásépi- A testületi ülés vitájában nácsi vezetők részvételével an­tés és a lakásgazdálkodás dr. Szittner András, dr. Csőn- kétot rendez Salgótarjánban, olyan alapelveinek kialakító- ka Tibor, dr. Gordos János, Ezt követően kerül majd sor sát, a helyi sajátosságok mész- Medved Károly, Juscsák azokra a tanácsülésekre, ame- szemenő figyelembevételét, György, Máté Csabáné, Mész- Iveken a helyi tanácsok meg- melynek alapján a sokgyer- járná Gyurkovics Zsuzsa, Ju- alkotják a saját települések- mekes családok, a fiatal háza- luisz András, Kispál József, bez érvényes, az adottságokát sok és a szakemberek mielőbb Ozsvárt József és Menus Fe- és lehetőségeket messzemenő- lakáshoz jussanak a megyé- rencné vettek részt. Többek en figyelembe vevő lakasren- ben. A tanácsok a lakásforga- között elmondották, hogy a te- deleteket. Szervezésekről, műszaki fejlesztésektől A XII nógrádi műszaki és közgazdasági hónap eseményeiből A bedolgozókkal együtt néssei kell eleget tenniök a Ösztönzik erre a nagy egy- több mint ötezer főt foglal- — megnövekedett feladatok- ségeket az újonnan , megala- koztató megyebéli ipari sző- nafc. A „lépésváltásra” az kult kisszövetkezeti vállal- vetkezetek szintén rákénysze- élet valamennyi területén — hozások példái is, ahol is ke­rülnek a kor követelményei- lett légyen az gyártmányfej- vesebb irodai dolgozóval ol hez való alkalmazkodáshoz. lesztés, kooperáció, az inpro- danak meg jelentős feladato­duktív létszám csökkentése kát. Az UNIVER Szolgáltató Hiszen évente átlagosan két- avagy a termelőeszközök százalékos letszámcsökke- kihasználása — szükség van. (Folytatás a 2. oldalon.) rozást tartalmazza, megte­remtve a politikai feltétele­ket az iskola társadalmi sze­repének mind hatékonyabb érvényesüléséhez, a közben felszínre került feszültségek feloldásához, az aktuális fela­datok részletekbe menő ki­dolgozást a szakmai szerveze­tekre bízva. Ebben a szellem­ben fo.glalt állást napjaink ok­tatásügyi teendőivel s a táv­lati i feladatokkal kapcsolat­ban. Az állásfoglalás nem vál­toztat az 1972-es oktatáspoli­tikai határozat alapelvein, ezek kiállták az idő próbáját, továbbra is érvényesek annak ellenére, hogy megvalósításá­nak folyamatába az évek so­rán objektív nehezítő ténye­zők (kedvezőtlenebbé vált gazdasági helyzet, az urbani­záció túlzott felgyorsulása stb) és szubjektív hibák (felvételi rendszerünk hiányosságai, érettségivel kapcsolatos kér­dések) is felszínre kerültek. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtása során a magyar Oktatásügy nemzetközi mér­cével mérve is igen nagy je­lentőségű eredményeket ért el, amelyek biztos alapot je­lentenek a továbbfejlesztéshez. Dr. Kornidesz Mihály előadá­sában közoktatásunk fejlődé­sét számokkal is meggyőzően alátámasztotta, értékelve a társadalom s különösen a pe­dagógusok erőfeszítését, amely lehetővé tette, hogy a magyar iskola napjainkban megfelel a társadalom fejlettségi szintjének. Ezután arról szólott részle­tesen, hogy előbbrelépésünk- höz nemcsak a gazdaságban, de az oktatásban is sürgető társadalmi igény az új köve­telményekhez való alkalmaz­kodás, alapvetően a jelenlegi iskolaszerkezeten belül, amely­nek megváltoztatása — a nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják ezt — nem idő­szerű. Elsősorban a folyamat­ban lévő tartalmi reform eredményes megvalósítására kell erőinket összpontosítani, megteremtve az ehhez szüksé­ges feltételeket. Előadásának további részé­ben dr. Kornidesz Mihály a (Folytatás a 2. oldalon.) Vezérlőpultok Pásztoréi Különböző berendezések elektromos vezérlőegységeit állít­ják össze az Üvegipari Művek üzemei számára a Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban. A műszerész szakemberek készítették el a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. üzem­részében azt a zártláncú ipari televíziós megfigyelőrend­szert, amellyel kilenc üveghúzó gép munkáját ellenőrizhetik. Ugyancsak ők készítették el NSZK licenc alapján az ener­giatakarékos hűtőszalagok vezérlőpultját a sajószentpéteri és orosházi üveggyárak részére. Képünkön Nagy Gábor és Nagy György munkában.- kj - .. November 3-án Szegeden A politikai könyvnapok nyitánya Huszonegyedik alkalommal rendezik meg az idén a poli­tikai könyvnapokat, amelynek országos megnyitóját novem­ber 3-án, Szegeden az MTESZ székházában tartják, s a hely­színen több száz politikai könyvből kiállítás is nyílik — jelentették be kedden a Kos­suth Könyvkiadó székházában megtartott sajtótájékoztatón. Az alkalomra a párt kiadója mintegy 550 ezer példányban húsz könyvújdonsággal je­lentkezik. Nonn György, a Kossuth Ki­adó igazgatóhelyettese mutat­ta be a jelentős politikai, 3*ul- turális esemény újdonságait. A könyvek sorából kiemelkedik Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP és a szovjet állam kül­politikája címmel megjelenő kötete, amely az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárának Í974 és 1982 között elhang­zott külpolitikai tárgyú beszé­deiből, nyilatkozataiból közöl válogatást. Ugyancsak a poli­tikai könyvnapok újdonsága Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, Központi Bizottság titkárának 1977—1982. között elhangzott beszédeiből, nyilatkozataiból, megjelent cikkeiből összeállí­tott válogatott kötet. A marxizmus—leninizmus klasszikusait ez alkalommal Marx, Engels és Lenin kultú­rával foglalkozó, legfontosabb műveiből, cikkeiből, leveleiből és egyéb munkáiból összeállí­tott tematikus, válogatott könyv képviseli. Politikatudományi tanul­mányok címmel a közelmúlt­ban jelent meg és nagyon gyorsan elfogyott e fejlődő, új tudományággal foglalkozó mű. Most bővített, a kutatások új szempontjaival és eredménye­ivel jelentős mértékben kiegé­szített második kiadásban új­ra az olvasókhoz kerül. A kö­tet tanulmányait ismert tudó­sok, politikusok és fiatal al­kotók írták. 1 Több jelentős művelődéspo­litikai témájú könyv is az üz­letekbe kerül. Szerb Antal óta nem próbálkozott vele — egy­magában — senki, hogy a ma­gyar irodalom történetét a kezdetektől egészen máig egyetlen kötetben bemutassa. A magyar irodalom története — Klaniezay Tibor szerkesz­tésében olyan alapkönyv, amely a teljes magyar irodal­mat felöleli. A népszerű véle­mények, viták sorozatban az oktatási rendszerről, valamint a vizuális kultúráról adnak közre egy-egy új kötetet. Ugyancsak összegző, átfogó jellegű munka Gerelyes Ede írása Budapest munkásmoz­galma 1919—1945 címűiéi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom