Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

Endrefalvai répabetalcarítás Idén katonák nélkül is haladnak Beszélgetések a lakásgazdálkodásról (3.) Az igénylés szabályai Bizonyára sokan ismerik azt a mesét, amelyben nagy­apó húzza a répát, nagyapót a nagyanyó, és így tovább, ha jól emlékszem, egészen a cicáig bezárólag. Nos, mint az élet sok más területén, az emberi elme a répaszedésre is hatéko­nyabb eljárást talált ki. Ilyennel találkozhattunk az endre­falvai termelőszövetkezet földjén. üárommiiliós géppel A sárga monstrum úgy gázol át a répaföldön, mint egy buldózer. Egyszerre hat sor cukorrépát ás ki a földből, fe­jüket takarosán leszeli és egy csíkban össze is rendezi ma­ga mögött. Mindezt természetesen menet közben, úgy órán­ként hat kilométeres sebességgel. Napi teljesítménye 3—400 tonna, ami ugyancsak felér néhány nagyapóéval... Pásztor Győző és Hegedűs Sándor a két gépkezelő úgy kászálódik le az emeletmagasságban levő vezetőfülkéből, mint egy utasszállító repülőgép első- és másodpilótája. — A masina ára csaknem hárommillió forint. Ráadásul még új is — mondja magyarázatként a kettős személyzetre Hegedűs Sándor. S ha már leszállt, körül is néz a bonyolult masina alatt. Aztán rögvest kér egy 19-es kulcsot, mert va­lami újfent meglazult. — A szántótárcsák időnként elhullanak, a terelővillák lepotyognak, a csillagkerék pálcái letörnek — sorolja a hi­bákat Pásztor Győző. A gép ettől eltekintve megy és ennek a szécsényieben kívül — övéké a gép — az endrefalvaiak is örülhetnek. A cukorrépa-kiszedő után komótosan halad a felszedő­gép, amely a csíkokban heverő répát a tehergépkocsikra rak­ja. Haladása így a szállítójárművek érkezésétől függ, s er­re nem is sokat kell várni. A Vámos Gábor által vezetett pótkocsis IFA hamarosan a répaözön alá áll, majd a „fo­gat” szépen elindul és ahogy a földről fogy a termés, úgy nehezül a tehergépkocsi. — Ügy 8—9 tonna lehet rajta — pillant a takaros rako­mányra a szakállas fiatalember. — Szécsénybe visszük a vasútállomásra. Nem kezdőknek való A felszedőt húzó traktor volánjánál Hlavaj Tibor, aki egyébként szerelő, csak a szakértelem — meg a vezetők döntése — ültette a gépre. Huszonegy éve dolgozik a terme­lőszövetkezetben. — Bonyolult feladat? — Az — válaszolja tömören. — Ha nem figyel oda az ember több földet szed fel a gép mint répát. Amit ugye elég haszontalan dolog Szécsénybe szállítani. Ráadásul a répaát­vevő sem örül neki túlzottan. Gyakran kő kerülhet a csigák közé, ha ilyenkor nem állok meg törik a gép. Ügyelni kell a mellettem haladó pótkocsis tehergépkocsira is. Ha mesz- sze megy tőlem, melléhull a répa, ha közel, egymásba csúsz­hatunk. .. — Könnyebb, vagy nehezebb most a betakarítás, mint tavaly? — Múlt évben akkora sár volt ilyenkor, hogy lánctalpa­sok rángattak egész nap. A honvédségtől kértünk segítsé­get, mert magunk nem boldogultunk. Így azután a betaka­rítás kisebbfajta hadgyakorlat jelleget öltött. Azt hiszem a kiskatonák örültek a legjobban, amikor végeztünk. Pedig ez nagy szó... Gépesítés ide, gépesítés oda, az emberi munkaerő nél­külözhetetlen, bár a földön dolgozó hat asszony közül egy sincs nagymamakorban, szorgalmasan huzigálják az elma­radt répafejeket. — Nem sokat hagy el a gép, de azért kár lenne érte, ha veszendőbe menne — mondja Kuris Bertalanná, brigádve­zető. Az asszonyok is egy sorba hordják össze a szép kilónyi fejeket, igaz ez a csík sokkal vékonyabb mint a gép után, de legalább hasznot hoz a szövetkezetnek. Rekordtermést várnak Tényleg, vajon mennyit hoz az endrefalvaiaknak az idei bőségesnek ígérkező cukorrépatermés? Erre már Papp Venceltől, a közös gazdaság általános elnökhelyettesétől vár­juk a választ. Az elnökhelyettes azonban óvatos: — Csak nemrég kezdtük meg a betakarítást, még azt sem tudom, milyen a cukortartalom. — De ilyen jó termés még nem volt itt... — Nem! A becslések szerint nem sok híja lesz a hek­táronkénti 40 tonnának. Szerencsénk volt, hogy tíz hektár­ral növeltük a tavalyi 50 hektáros termőterületet. A cukornakvaló tavaly is tisztes nyereséget hozott a szövetkezetnek. Pedig egy vagyonba került a betakarítás a feneketlen sár és az ebből adódó sok géptörés miatt. Az idén úgy tűnik, nem kell hasonló gondokkal számolni, s ez nagy könnyebbséget jelent. — A hét végéig maradt itt a szécsényi termelőszövetke­zet nagy teljesítményű betakarítógépe. A héten már saját erőnkre vagyunk utalva. Némileg lassítja a munkát, hogy nekünk csak hárommenetes gépünk van. De bízunk benne, hogy az időjárás nem lesz mostoha hozzánk a jövőben sem. Mi is, mert akármennyire „fegyverként” emlegetik a mezőgazdasági termékeket, jobb ha békés úton, amúgy pol­gári módon zajlik a betakarítás. Zilahy Tamás Új kút Bercelen Min köztudott Bercelen ré- bányák brigádja mélyített a gi gond az ivóvíz. Ami je- községben. Napi száz, százhúsz lenleg a kutakból nyerhető, köbméter hozamot várnak a annak egy része nem felei mélyfúrású kúttól, melyet a meg a minőségi követeimé- napokban helyeznek üzembe nyéknek. Ha nem is oldja meg a községben. A vízgondok * gondokat, de jelentősén eny- végleges megoldását is kere­tűt rajtuk az a mélyfúrású sik a megye vízügyi szakem- kút, melyet a Nógrádi Szén- béréi. Soltész Lászlótól, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium lakás- és kommuná­lisügyi főosztályának vezetőjétől elsőként arra a sokakat érdeklő kérdésre kértünk vá­lását, hogy a Minisztertanács ismert döntése nyomán melyek hazánkban a lakásigénylés szabályai. — A tanács által elosztan­dó lakásra, tehát tanácsi bér­lakásra, vaigy tanácsi érték e- sítésű és tanácsi vevőki jelö­lésű lakásra az igénylést vagy az állandó munkahelye szerint illetékes elsőfokú la­kásügyi hatáságnál kell be­nyújtani — mondta. — A fő­városban a lakásigénylés csak akkor vehető nyilvántartásba, ha az igénylő igazolja, hogy az állandó lakóhelye legalább öt éve Budapesten van, vagy legalább öt éve Budapesten áll munka-, illetve szolgála­ti viszonyban, vagy szövetke­zeti, illetőleg munkaközössé­gi tagsági viszonyban. Más város esetében a fővárosra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Azt azonban a tanácsrendelet előírhatja, hogy mérsékeljék a városok­ba áramlást azzal is, hogy a tanácsi elosztású lakások kiutalásánál legyen feltétel a meghatározott időtartamú (például ötéves) helybenlakás vagy állandó munkaviszony. AZ" EGYÜTTLAKOK SZAMÁTÓL FÜGG — Az új Jogszabály szerint miről kell nyilatkoznia az igénylőnek kérelme benyújtá­sakor? — Az új jogszabály előír­ja; nyilatkoznia kell arról, hogy lakásigánylést másik la­kásügyi hatóságnál nem nyúj­tott be, volt-e koraibban olyan tanácsi vagy vállalati bérla­kása, amelynek a lakásbérle­ti jogviszonyáról pénzbeli té­rítés ellenében lemondott, to­vábbá korábbi tanácsi bérla­kás kiutalásakor kapott-e, il­letőleg mely személyek után kapott szociálpolitikai ked­vezményt? — Megtagadható-e fiatal há­zaspár igénylésének nyilván­tartásba vétele? — Nagyon fontos tudni, hogy a lakásügyi hatóság a fiatal házaspár lakásiigánylé- sének nyilvántartását nem ta­gadhatja meg, illetőleg a nyil­vántartásból nem törölheti, még ha a fiatal házaspár az igénye kielégítéséig — ideig­lenesen — a lakásügyi ható­ság működési területén kívü­li településre (például szülei, hozzátartozói tulajdonában le­vő hétvégi házba) költözik. — Ugyancsak igen sokakat foglalkoztató kérdés, hogy mekkora lehet a lakásigény mértéire? — Nagy jelentősége van a jogos lakásigény mértékének, akár a tanácsok útján kíván­ják kielégíteni, akár a magán­lakásépítéssel. A tanácsi la­kásügyi hatóság csak olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhat ki, amely a lakás­igény mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértéké­nek alsó, illetőleg felső hatá­ra az együttlakó személyek számától függően a követke­ző. Két személyig: egy-két lakószoba — három személy esetében: másfél-két és fél lakószoba — négy személy esetében: kettő-három lakó* szoba —, öt személy esetében: két és fél — három és fél lakószoba —, hat személy ese­tében: három-négy lakószo­ba —, hét személy esetében: három és fél — négy és fél lakószoba —, nyolc személy esetében: négy-öt lakószoba. — Mikor lehet valakit a bérlővel együttlakó személy­nek tekinteni? — Az új jogszabály ki­mondja, hogy a tanácsi bér­lakás kiutalására irányuló ké­relemben a bérlővel együtt­lakó személyt csak altkor le­het figyelembe venni, ha a lakás kiutalását megelőzően már legalább egy éve állandó jelleggel együtt laktak és a bérlővel együtt költözik a la­kásba. — A fiataloknál a születen­dő gyermekeket is így minő­sítik? — A fiatal házaspárok szá­mára kedvező az a rendelke­zés, mely szerint az együtt­lakó személyek számának megállapításakor legfeljebb két születendő gyermek is fi­gyelembe vehető, ha a taná­csi bérlakást a fiatal bázais­Moszatból metán pár emeletráépítés, tetőtérbe­építés, toldaléképítés, műszaki megosztás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá való átalakításával vagy más módon létesíti, il­letőlég a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt a fiatal házaspár folytatja. Ab­ban a kérdésben, hogy a la­kást igénylő milyen mérték­ben elégíthető ki, a rendelke­zésre álló lakások, továbbá az igénylők száma és összetéte­le stb. figyelembevételével — a rendeletben foglaltak alap­ján — a lakásügyi hatóság jo­gosult dönteni. A lakásalap jobb kihasználása indokolttá teszi, hogy a lakásigény kie­légítése a mérték felső hatá­rán túl még akkor sem tel­jesíthető, ha az együttlakó személyeknek járna (egészsé­gi állapotuk, munkakörük stb. címén) külön szoba. A LETÉT ÖSSZEGE — A szóban forgó intézkedé­sekkel került a köztudatba ez a kifejezés, hogy: „igénylési letét”. Mit jelent ez? — A tanácsoknak kell gon­doskodniuk airról, hogy a mindenkori lakásigény lések­ről megbízható ismereteik, adataik legyenek. Ez csak megfelelő, pontos nyilvántar­tással biztosítható. Ehhez szükség van arra, hogy a bér­lők eleget tegyenek kötele­zettségűiknek, s a lakásigény- léssel kapcsolatos változásokat a tanácsoknál bejelentsék. Ez azonban gyakran elmarad. Ezért a lakásigénylések pon­tosítása céljából, a Miniszter- tanáos rendelete lehetővé te­szi, hogy a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendelete a la­kásigénylés benyújtása, illető­leg az 1983. január 1. napját követő megújítása esetére egy­szeri igénylési letét fizetését előírhatja. Vagyis a tanácsok rendeleteikben az igénymeg­újítást, illetőleg az új igény­lés beadását (nyilvántartásba vételét) igénylési díj letétbe­helyezéséhez köthetik. A letét előtakairékosságul Is szolgál, amit kamataival együtt a la­kás-használatbavételi díj, ille­tőleg az előtörlesztés megfize­tésére kell felhasználni. A la­kásigénylés visszavonásakor az igénylő a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszakapja. kásigénylésnek a tanácsi nyil­vántartásból való törlését kö­vetően lehet. Fontos tudni te­hát, hogy ha a letéti össze­geit más célra használják fel, a lakásdgénylés megszűnik. 1983. JANUAR 1-E ÉS JÚNIUS 30-A KÖZÖTT — Mikor kell a lakásigény­léseket megújítani? — A lakásellátás új rend­szerének kialakításához | a ta­nácsoknak pontos adatokkal kell rendelkezniük a lakás­igénylésekről, illetőleg arról, hogy a lakosság — a lakás­hoz jutás új igénylési, pénz­ügyi és egyéb feltételeit meg­ismerve — fenntartja-e la­kásigénylését, s ha igen, mi­lyen lakásellátási formára? Ezért az új rendelet előírja, hogy az 1982. december 31- én fennálló igénylések eseté­ben 1983. január 1-e és júni­us 30-a között a lakásigénylé­seket meg kell újítani. A megújítás gyakorlati lebonyo­lításának módját a tanácsok határozzák meg. — Tehát elképzelhető, hogy az úgynevezett letéti díj ré­vén az igénylés puszta meg­újítása is pénzbe kerül? — Ott, ahoä az illetékes ta­nács így határoz. Erről a ta­nács jogosult dönteni. Az ál­lami lakások körébe a jövő­ben is a tanácsi bérlakások, a vállalati bérlakások, a szol­gálati lakások, továbbá — 1985 végéig — a tanácsi be­ruházásban állami támogatás­sal értékesített, úgynevezett tanácsi értékesítésű lakások tartoznak. 1985 után a taná­csi beruházásban épülő laká­sokat állami (központi) támo­gatás nélkül — a pénzügyi feltételekre vonatkozó általá­nos rendelkezések szerint —1 értékesítik. A tanácsi bérla­kásokért az arra való jogo­sultság alapján differenciált összegű — a lakások alapte­rületének figyelembevételével megállapított — 1981-től ér­vényes lakás-használaitbavétéli díjat kell fizetni. I ELŐNY A FIATALOKNAK, A NAGYCSALÁDOSOKNAK — Hogyan érvényesül a la­káselosztás és -gazdálkodás új rendszerével szemben a jogo­san támasztható követelmény, hogy összhangban legyen tár­sadalmi és gazdasági fejlődé­sünkkel, életszínvonal-politi­kánkkal? A philadelphiai (USA) Ge- ieral Elektric cég kutatói ten- ;eri alga-, azaz moszatfarmot loztak létre Kalifornia párt­áinál, hogy az algákból ba.k- ériumos bontással metán­ért termeljenek. A beruházás öltségei meközelítik a 3 mil­iő dollárt, s ennek nagy ré­zét az American Gas Asser­tion vállalta magára abban a eményben, hogy az új eljá- ással könnyíthet az energia- ; on dók on. A farmon tenyésző Mac- ocrysris pyrifera nevű mo- zat földünk egyik legnagyobb s leggyorsabban fejlődő nö­vénye. Hossza eléri a 60 mé­tert, s naponta 50—60 centi­métert növekedik. Évente többször is betakarítják, fel- aprózása után a partra szál­lítják, s ott vetik alá bakté­riumos bontásnak. Ha a kísérlet beváltja a hozzá fűzött reményeket, a nyolcvanas években 200—400 hektár összterületű moszatfar- mokat telepítenek a partvidé­ken olcsó metán szerzése vé­gett. Az energiatermelésnek ez a módja azért is előnyös, mert nem bontja meg a kör­nyezet egyensúlyát. Viborgi harangok A legendás történelmi ne­vezetességű Viborg óvárosá­ban újra hallható az öt év­százada épült őrtorony órájá­nak harang játéka. A több év­tizede néma szerkezet ma is­mét mutatja a pontos időt. A restaurátorok munkájá­nak eredményeként újjáéled­nek a Baltikum e régi váro­sának építészeti emlékei. Az eredeti állapotában helyreál­lított piactéren régi alakját öltötte a hajdan a várfalhoz tartozó négyszáz éves kerekto­rony is, amelyben most étte­rem és presszó kapott helyet. A XVII. századbeli lovagi kastély új birtokosai a kép­zőművészeti általános iskola tanulói. Az épület belső ki­képzése az Ilja Repin nevét viselő festoműveszeti főiskola végzős hallgatóit dicséri. Az ő kezük munkái a Viborg tör­ténelméről mesélő, egész fa­lat beborító festmények, mo­zaikképek, gobelinek is. He­lyet kaptak természetesen a fiatal mestereknek a város mai életét bemutató alkotá­sai. A viborgi várban látható a tájmúzeum. A vár ötven mé­ter magas tornyából csodála­tos kilátás nyílik az öbölre, a városra és a XVIII. század­beli parkmúzeumra. A dend- rológusok a régi fák és nö­vényzet védelmén túlmenően különleges terv alapján új fa­sorokat virágágyakat és lige­teket telepítetik. — Mekkora lesz az Igénylé­si letét? — Ennek mértékét, továbbá a megfizetésével, illetőleg el­engedésével stb. kapcsolatos részletes szabályokat is a ta­nács rendelete állapítja meg. Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociá­lis helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől, szo- baszámától és komfortfokoza­tától függően — eltérő mér­tékű lehet. Az igénylési leté­tet — az e célra nyitott számlán — az Országos Ta­karékpénztár kezeli és ha egy éven belül felhasználják évi 2 százalék, azon túl pedig évi 5 százalék kamatot térit. — Mi történik, ha valakinek akár csak átmenti időre is, de szüksége volna az így le­tétbe helyezett pénzre? Kive- heti-e, úgy, mint más taka­rékbetétet az OTP-től? — A letéti számlát meg­szüntetni vagy a számlán le­vő összeget időközben más célra felhasználni csak a la­— A lakásügyi jogszabályo­kat a Központi Bizottságnak és a Minisztertanácsnak az 1982. április 7-i határozatával jóváhagyott irányelvek alap­ján vizsgálják félül és egé­szítik ki- Az elmúlt időszak tapasztalatai indokolttá tették a lakásügyi jogszabályok egyes rendelkezéseinek felül­vizsgálatát, a jogalkalmazás gyakorlatának egységesebbé tételét s a lakásügyi hatósá­gi eljárás egyszerűsítését. A társadalmi igazságosság szel­lemében alapvető követel­mény, hogy elsősorban a csa­ládalapító fiatal házaspárok és a többgyermekes családok juthassanak jobb feltételek mellett lakáshoz. Ezért a ta­nácsi lakáselosztásban általá­nosé kell tenni a lépcsőzetes lakáskiutalást. Szükséges, a tanácsok valamennyi lakás­ellátási formára kiterjedően vegyenek részt a központi la­kásgazdálkodási elvek kiala­kításában és helyi alkalmazá­sukban. Cserhalmi Imre Gépi gyümölcsszedés Moldáviai szakemberek gyű- a fa alatt elhelyezett rugal- mölcsszedő kombájnt fejlesz- más anyagra hullik. Olyan gé- tettek ki a meggy, a cseresz- pék is vannak a gyümölcs- nye, szilva, birsalma és dió termesztőknek, amelyek segi- nehéz fizikai munkát igénylő tenek a metszésnél, a fiatal betakarításához. A gép karja gyümölcsösök telepítésénél, a fa törzsét enyhén megrázza, meggyorsítják a termés el- Az ágakról lehulló gyümölcs szállítását, szortírozását. NÓGRÁD — 1982. október 21., csütörtök 3 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom