Nógrád. 1982. október (38. évfolyam. 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

Egy párbeszéd dimenziói A szovjet politikus olasz lapnak, a kínai vezető francia újságíróknak nyilatkozott a hét végén: az állásfoglalások egymásutánja új mozgást jelez a szovjet—kínai — és a nemzetközi — kapcsolatokban. Vagyim Zaglagyin, az SZKF KB tagja, a párt nemzetközi osztályának vezetője, a l’Unitának adott interjújában Iljicsov szov­jet külügyminiszter-helyettes október ele­jén megkezdett pekingi konzultációit kom­mentálva azt hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió készen áll a kapcsolatok normalizálásá­ra, a jószomszédi kapcsolatok megteremté­sére Kínával, az SZKP kongresszusán elfo­gadott határozatnak, az állami vezetés dön­tésének megfelelően. Hozzáfűzte, hogy — tekintettel a múltra — ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, s hogy nyugodtan, elő­ítéletek nélkül kell megoldani —, s persze, nem más országok karára. Hu Jao-Pang, a Kínai KP főtitkára a francia tudósítókkal beszélgetve a maga ré­széről kifejtette: reméli, hogy a kínai—szov­jet kapcsolatok normalizálásának akadályai elhárulnak és a két ország közötti kapcso­latok az egészséges fejlődés útjára térnek. Zaglagyin állásfoglalása a Kínával való kapcsolatok rendezésére irányuló sokéves, kitartó szovjet törekvés legújabb megfogal­mazása. Hu Jao-Pang nyilatkozata azt jel­zi, hogy a kínai pártnak az előző korszakot lezáró — bizonyos tekintetben pragmatiku- sabb belső stratégiát meghatározó — szep­temberi kongresszusán alkalmazott óvato­sabb világpolitikai értékelések hozhatnak érzékelhető változásokat is a kínai külpoli­tikai gyakorlatban. A nemzetközi életben a jelek szerint nagyobb mozgásteret igyekszik magának kialakítani a mai kínai vezetés, mint amivel eddig rendelkezett — olyan te­ret, amelyet nem korlátoz, saját maga, pél­dául a szovjet reláció befagyasztásával. Ezt' mutatja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom erői irányában tanúsított kínai magatartás is. Két évtizede, a szov­jet—kínai kapcsolatok romlását követően Pe­king a' forradalmi mozgalom egészére át­vitte a viszályt és a Kínai Kommunista Párt vezetői számára a világ egyéb kom­munista és munkáspártjai, haladó mozgal­mai megítélésében fokozatosan az lett az egyik legfontosabb, sok esetben meghatáro­zó kritérium, milyen az illető pártok, erők viszonya a szovjet párthoz, a szovjet poli­tikához. így a KKP és a világ számos kom­munista és munkáspártjának, haladó moz­galmának kapcsolataira az elhidegülés lett a jellemző. Az utóbbi időben viszont egyre határo­zottabb jelei voltak annak, hogy immár nem ez a negatívum a mérvadó Peking sze­mében a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom, a forradalmi mozgalom erői­nek megítélésében. A Francia Kommunista Párt főtitkárának; Georges Marchais-nak pe­kingi látogatása alkalmából most elsőízben fogalmazta meg egy kínai vezető — maga Hu Jao-Pang —, hogy szerinte nincs kivet­nivaló abban, ha kommunista, vagy mun­káspártok egyszerre tartanak fenn jó kap­csolatot az SZKP-val és a kínai párttal, ez az illető pártok belügye a szemében. Ezek a szavak — és Hu további nyi­latkozatai — fél évvel Leonyid Brezsnyev nagy jelentőségű taskenti beszéde után hang­zottak el. Akkor a szovjet vezető, kifejtve a kapcsolatok javítására irányuló szovjet kez­deményezést, mint emlékezetes, leszögezte: a Szovjetunió nem tagadta és nem tagadja, hogy Kínában szocialista társadalmi rend van, bár figyelmeztetett arra, hogy a szocializmus ér­dekeinek természetesen ellent mond, hogy Peking a nemzetközi életben az imperialis­tákhoz kapcsolódik. Most Hu Jao-Pang fel­hívta a figyelmet arra, hogy Kína már évek óta nem nyilvánít véleményt a szovjet bel­politika kérdéseiről. Ugyanakkor a kínai ve­zető újra megismételte a „hegemonizmus” vádját a Szovjetunióval szemben és leszö­gezte, hogy Kína „ellenzi” a szovjet külpo­litikát. Ez az állásfoglalás jelzi, hogy ebben az alapvető kérdésben Kína továbbra is eddigi koncepciójából indul ki — ugyanakkor úgy tűnik, hogy a nézeteltérések, viták, a válto­zatlanul megoldatlan problémák mellett a kétoldalú párbeszéd Kína és a Szovjetunió között hosszú szünet után jelentőséget kap és új lehetőségeket nyithat. Ezek a lehetőségek puszta létükkel is éreztethetik hatásukat a világpolitika egészé, re, hiszen nem is olyan rég az Egyesült Ál­lamok vdlágstratégiájának biztos — és az amerikai diplomácia által folytonosan ki­használt — eleme volt Kína szemben állása a Szovjetunióval és a szocialista világgal. Az utóbbi hónapokban azonban éppen a kínai —amerikai' kapcsolatrendszer vált bizonyta­lanabbá, amiek csak látványos tünete volt a Tajvannal kapcsolatos régi vita újbóli ki­éleződése az amerikai kormányzattal. SE3ES A cél: ezerszázalékos termelékenység Robotok az NDK-ban A Német Szocialista Egy­ségpárt X. kongresszusának dokumentumai, és a követ­kező öt esztendő tervei vilá­gosan utalnak az ipari robo­tok gyártására. Arról van szó, hogy az egészségre ártalmas, monoton és nehéz fizikai munkát a gépeknek kell el­végezniük és az embernek a termelésben az őt megillető helyet kell elfoglalnia. Az NDK iparában 1985-ben már 45 ezer robotot kell al­kalmazni. Rangos feladat ez, hiszen Japánban a több éves fejlesztési időszak után 1982- ben még mindig csupán 14 ezer robot működik. Évezredek óta kísérője az embernek a robotról, az olyan technikai „lényről” kialakult elképzelés, amely felszaba­dítja a dolgozókat a kelle­metlen, egyhangú és nehéz munkától. Ez az álmodozás tükröződik sok nép mondái­ban és meséiben, például a „palackba zárt rabszolgáról”, vagy a „szorgos manókról” szóló mesékben. A robotkutatás sajátos cé­lokat tűz maga elé. , Olyan technikai rendszerekre tö­rekszik, amelyek megenge­dik, hogy az ember csak a munka mellett álljon, ügyel­jen, irányítson, karban tart­son és robotja „gépi intelli­genciáját” növelje. Ennek so­rán a robotnak jeleket, min­tákat, jelzéseket kell felis­mernie és feldolgoznia. El­várják tőle, hogy összehason­lításokat végezzen vagy va­lamit feljegyezzen (tároljon). Ügy számítják, hogy körül­belül 1983—1986 között a ro­bot memóriájának a tároló­képessége az emberi agyét is meghaladja. Sokan ismerik a magyar Rubik Ernő professzor által feltalált hatszínű, bűvös koc­kát 54 mezejével és a több mint 43 trillió lehetséges kombinációjával. Egy mai mikrokompu+er optikai szen­zorokkal elméletileg 12 mil- limásodperc, gyakorlatilag egy „szempillantás” alatt el­végzi a megoldáshoz szüksé­ges 17—50 forgatást. A meg­oldás közlése egy másodpercet vesz igénybe, a forgatás gyor­sasága ezután már csupán mechanikai probléma. Az NDK ipari üzemeiben beállították a robotok 3. nemzedékének első példánya­it. A munka termelékenysé­gét 470—700 százalékra nö­velték. Arra törekszenek, hogy a több gépes üzemelé­si rendszerben ezer százalék­kal emeljék a robot munkájá­nak a termelékenységét. A mai robot tömegének 1 százalékát alkotja a mikro- elektronikus „agy”. Egy ilyen robot tíz ember rutinmunká­ját végzi el. Ennyi embert szabadít fel érdekesebb, több értelmet kívánó munká­ra. A jövő robotjának „meg-» születését” 1984-re várják. Munkájának termelékenysé­ge 10 000 -százalékra emelke­dik és egyedül 30 klasszikus, vagyis korábbi típusú robo­tot helyettesít. Az NDK és a Szovjetunió együttműködése révén már készülnek a pro­totípusok. g. t Százéves muzsikus Lengyelországi események Középpontban a szakszervezet és a gazdaság Lengyelországban hétfőn további vállalatoknál ala­kultak meg a szakszervezetek létrehozását szolgáló kezde­ményező csoportok. A vajda­sági tanácsok tájékoztató és tanácsadó munkacsoportokat alakítanak, amelyek segíte­nek a szakszervezetről szóló törvény értelmezésében. Var­sóban nem titkolják, hogy az új szakszervezetek létreho­zása továbbra is meglehető­sen lassan halad. Hozzáte­szik ugyanakkor: ez nem cso­da, mert időbe kerül, amíg sikerül majd leküzdeni_ a dolgozó kollektívák bizal- matlanságát, esetenként kö­zömbösségét. Az országban jelenleg egyet­len aktív feszültséggóc van: a Krakkó melletti Nowa Huta. Az ottani helyzetet elemezte a krakkói vajdasági honvé­delmi bizottság, amelynek ülésén részt vett Józef Bejm vezérőrnagy, ^ rendőrség or­szágos főparancsnoka is. Mint megállapították, a provoká-' torok által felizgatott rend- zavarók a múlt héten egyre fokozódó agresszivitást ta­núsítottak: a rendőröket kö­vekkel, később már benzi­nes palackokkal dobálták. Fi­gyelemre méltó ugyanakkor, hogy a sorozatos rendbontá­sok, zavargások közepette is fennakadás, sztrájk nélkül vé­gezte és végzi munkáját a 40 ezer embert foglalkoztató Nowa Huta-i Lenin Kohó. A vajdasági honvédelmi bizott­ság számos konkrét döntést hr*uDtt a nyugalom végleges helyreállítása érdekében. Az ország több más vajda­ságában, így Przemyslben, Lodaban és Nowy Saczban is ülésezett a helyi honvédelmi bizottság. Ezeken a tanács­kozásokon azonban minden­napibb témákról, neveze­tesen a gazdaság, a közleke­dés, a szállítás és az áruellá­tás téli előkészületeiről volt szó. Ugyancsak a gazdaság volt az egyik fő téma a LEMP lodzi vajdasági bizottságá­nak ülésén, amelyen részt vett Miroslaw Milewski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Több felszólaló nyugtalanítónak nevezte, hogy nemcsak egyes vállalatveze­tők, hanem olykor pártszer­vezetek is szemet hunynak a gazdaságtalan termelés, az anyagpazarlás fölött. Mint az ülésen hangsúlyozták, a pártszervezeteknek köteles­ségük, hogy határozottan fel­lépjenek az ilyen káros je­lenségek, valamint a spekulá­ció és egyesek munka nél­küli, mértéktelen gazdago­dása ellen. Gorzow Wielko- polskiiban a LEMP ottani vajdasági pártbizottságának ülésén a többi között arról volt szó, hogy helyi szinten nem elég következetesen és kitartóan halad a párt kilen­cedik, rendkívüli kongresszu­sán és a Központi Bizottság azóta tartott ülésein elfoga­dott határozatok végrehaj­tása. Nagy nyomatékkal fog­lalkoztak az ifjúság körében végzendő széles körű felvilá­gosító munkával. Rámutat­tak, hogy a válságból való ki­jutás üteme a társadalmi tu­datban végbemenő pozitív változások gyorsaságától függ. 20., szerda 2 NÓGRÁD - 1902. október Marad az EHSZ-erö A Biztonsági Tanács hét­főn este határozatot hozott ar­ról, hogy további három hó­nappal — 1983. január 19-ig — meghosszabbítja az ide­iglenesen Libanonban állo­másozó ENSZ-erők mandátu­mát. Pérez de Cuellar fő­titkár a BT elé terjesztett je­lentésében rámutatott, hogy az izraeli csapatok válto­zatlanul megszállás alatt tartják Libanon jó részét, akadályozzák az ENSZ-erő- ket küldetésük teljesítésé­ben, sőt, gyakorlatilag lehe­tetlenné teszik a polgári la­kosság megsegítését is. A javaslatra 13 tagállam szavazott, a Szovjetunió és Lengyelország tartózkodott. (A Szovjetunió és más szo­cialista országok diplomá­ciájának alapvető álláspont­ja az, hogy a libanoni prob­lémát is az általános közel- keleti rendezés keretében kell megoldani.) Pável Rozsnyatovszkij uk­rán népi dalszerző betöltötte 100. életévét. A neves dátu­mot (szülőfalujában, Zavadká- ban adott szerzői koncerttel ünnepelte, úgy, hogy hege­dűn kísérte a 100 rokonából álló kórust, majd énekeket adott elő. Ezek földijeinek, egy kis etnikai csoport, a hegylakó bojkok sorsáról szólt. Hosszú életének titkairól Pável Rozsnyatovszkij ezt mondja: — Sokan úgy vélik, hogy a hosszú élet titka a tiszta he­gyi levegő, a forrásvíz... De hisz mindez a burzsoá rend­szerben is megvolt, a parasz­tok mégsem éltek még 50 évet sem. Életüket megrövi­dítette az uraság érdekében végzett nehéz munka, az éh­ség, a különböző járványok, a nélkülözés. Akkor úgy vél­ték, hogy a falu, ahol most lakom csakúgy, mint sok más környező település, ki­halásra van ítélve. Az egészségére vigyázó or­vosok csodálkoznak jó ke­délyén és munkaképességén. Egyetlen percig sem tud do­log nélkül „ülni. Mind a mai napig nehéz, paraszti munkát végez-. Ezenkívül hegedűket és más zeneszerszámokat ké­szít. Az Ukrán Kárpátok az idős emberek számát tekint­ve komoly vetélytársai a Kaukázusnak. A gerontológu­sok megállapították, hogy az őslakosság élettartama az utóbbi évtizedekben csaknem kétszeresére emelkedett. Iliin ul Ml*™ Pável Rozsnyatovszkij unokájával, Okszanával Amíg a tojásból csirkehús lesz... Moldovában jártunk, Buka­resttől északra, Iasi megyé­ben. Románia második legna­gyobb városa, a 350 ezer la­kosú Iasi megyéjének gazda­ságában az ipar mellett jelen­tős gabona, a zöldség, és a szőlőtermesztés, a baromfi- és a szarvasmarha-tenyésztés. Mint a kórházban, fehér köpenjd öltünk és műanyag csizmát húzunk, amikor belé­pünk az állami baromfite­nyésztő és feldolgozó üzem­be. mosonmAg y arö vári IMPORT Két év múlva lesz húsz esz­tendeje, hogy életre hívták ezt az üzemet, amely 700 mil­lió lej es évi termelésével a második legnagyobb baromfi­kombinát Romániában. A to­jáskeltetéstől a baromfifeldol­gozásig és -csomagolásig min­den megtalálható itt, ezen a 45 hektáros telepen. Fiatal igazgató, Isache Mi­hai, üdvözöl. Agrármérnök, szívügye az állattenyésztés. — Államunk hatszámillió lej támogatással építette a kombinátot — magyarázza —, amely ma 1200 embernek ad munkát. 1964-ben, amikor be­indult az üzem, 72 ezer tojást keltettünk, most évente tizen­kétmilliót. Húszmillió napos­csibét nevelünk. Hat hét alatt két és fél kilósak lesznek, úgynevezett battériás techno­lógiával, önetetőkkel és Ha­tókkal, harmincfokos, egyen­letes hőmérsékleten. Ezt Ma­gyarországról, a Rába moson­magyaróvári mezőgazdasági gépgyárától importáltuk. Ez­zel a nevelési móddal ez az első kísérlet Romániában, ezért fokozott figyelemmel kí­sérik országszerte. Hatvan battériás rendszert vásá­roltunk a mosonmagyaróvári­aktól. Kanadából Shamer ba­romfifajtát hoztunk be hús- tenyésztésre, egy francia cég­től pedig egy másik hibridet vásároltunk. Mindkettőt meg­honosítottuk. Törzstel epeket alakítottunk ki Bukarestben, Szebenben és Bacaóban. Ma már onnan kapjuk a tenyész- anyagot. Kát évvel ezelőtt Franciaországban, a baromfi- tenyésztők nemzetközi szer­vezetének versenyén első dí­jat nyertünk az általunk kia­lakított baromfifajtával. A kombinát keltetőüzemé­ben 36 gép sorakozik, amelye­ket angol licenc alapján ké­szítettek, Aradon. — A keltetésen kívül éven­te tizenöt—húsz millió tojást exportálunk a közel-keleti or­szágokba — folytatja az igaz­gató —, főleg Líbiába, Liba­nonba, Kuvaitba, Iránba és Irakba. A külpiacok mellett Iasi megye ellátására naponta 180 ezer tojást küldünk. EMBERKÉZ NÉLKÜL A kombinát legnagyobb egy­sége a teljesen automatizált baromfifeldolgozó üzem. Züm­mögő gépeik között járunk, neonfénnyel világított helyi­ségekben. Előttünk futószala­gon a frissen vágott csirkék. A gépek mellett fehér köpe­nyes asszonyok. — Az idén húszezer tonna húst dolgozunk fel — mutat a gépekre Isache Mihai —, na­ponta hatvan tonnát. Ennek fele a megye ellátására megy, Évente 1500 tonna csirkehúst a Szovjetunióba exportálunk. Ez az üzemrész kombinátunk legnyereségesebb része Az évi hetvenmillió lej jövede­lemből ötvenmillió innen származik. A piackutatás sike­res. Az itt előkészített barom­ficombból most, az esztendő utolsó negyedében a Német Szövetségi Köztársaságba ex­portálunk. JÖN A NYÚL Isache Mihai az eredmények mellett a problémákról beszél. — A tojáskeltetéstől a ba­romfifeldolgozásig minden fo­lyamat gépesített. Költségeink huszonöt százalékát tehát a villamos energia teszi ki. Ez nagyon sok. Az energia drá­gul. Most csökkenteni próbál­juk a költségeket, jobb szerve­zéssel. A továbbiakban pedig az állam megbízott bennünket a baromfi mellett a nyúlte- nyésztéssel is. Már jövőre hoz­zákezdünk. Franciaországból, illetve, Üj-Zélandból hozunk fajtákat. Miután a nyúlnak jó a piaca, évente 2500 tonnát élőben. 1500 tonnái: pedig hús­ként szeretnénk értékesíteni. Mentusz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom