Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

OTLÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLTETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kábelkilométerek Balassagyarmati űl XXXVÜI. ÉVF., 205. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1982. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK növekszik a vállalatok belső egységeinek önállósága Az elmúlt évtized során számottevően változtak a gazdaságirányítás különböző elemei, de ezt sokáig nem követte a kívánt ütemben a vállalatok belső irányítási rendszerének korszerűsítése. A mai világpiaci helyzetben, a szigorodó gazdasági felté­telek korában azonban — már szükségszerű követel­mény az egyes vállalati egy­ségek, gyárak önállóságának fokozása, a döntési hatáskö­rök decentralizálása. Ezen belül is nagy jelentősége van annak, hogy a gyáregységek vezetői ott legyenek a vál­lalati döntéseknél, ismerjék beruházási lehetőségeiket, önállóan tervezhessenek, ér­tékesítsenek, s a ténylegesen létrehozott eredmény alapján részesedjen a bérfejlesztés­ből, s a különféle érdekelt­ségi alapokból. Az Ipari Mi­nisztérium jó néhány nagy- vállalatnál, illetve trösztnél vizsgálatot végzett, mikép­pen fejlesztik belső irányítá­si és érdekeltségi rendszerü­ket. A tapasztalatok azt mu­tatják: a vállalatok többsége lépéseket tesz annak ér­dekében, hogy növelje elkülönült egységei ha­táskörét; azonban e törekvéseket gyakran gátolja az új rend­szer kialákításával kapcsola­tos isméretek, tapasztalatok hiánya. A minisztérium ori­entáló jellegű irányelvekkel, módszertani útmutatásokkal, esettanulmányok közzététe­lével, vállalati tapasztalat- cserék szervezésével nyújt gyakorlati segítséget a vál­lalatoknak. Ezeknek is kö­szönhetően, kedvező irányú folyamat indult el a vállala­tok között. Néhány jó kez­deményezésről számolnak be az MTI munkatársai. A Pamutfonóipari Vállalat a legjobb példák között em­líthető miskolci gyára élen­jár a kezdeményezőkészség­ben, a munkaszervezésben, az irányítás korszerűsítésében. A gyár vállalati terv alap­ján dolgozik, de ez a terv figyelembe veszi az adott műszaki, technológiai felté­teleket, a munkaerő-ellátás­sal, -utánpótlással kapcsola­tos körülményeket. Az önál­lóság jól érvényesül például a bérfejlesztésben, igaz, bi­zonyos keretszámok itt is vannak, azonban a teljesít­mény és a minőség alapján a gyár vezetése határozza meg, ki mennyit kapjon. Ugyancsak a gyár vezetői döntenek a beruházási esz­közök felhasználásáról, va­lamint a sajáterős fejleszté­sekről is. A rendelkezésre álló összeget azoknak a te­rületeknek a fejlesztésére fordítják, amelyeken a ter­melés korszerűsítése helyileg leginkább indokolt. Külön említésre méltó a műszaki­fejlesztési alap felhasználása. Az adott keretből biztosítják a műszaki könyvek, doku­mentációk beszerzését, vala­mint ennek az összegnek a felhasználásával kísérletez­nek új alapanyagokkal, s vé­geznek technológiai kísérle­teket, kutatásokat. A Taurus nyíregyházi gyára az értelmesen kialakított érde­keltségi rendszer jóvoltából mindazokkal az információk­kal rendelkezik, amelyek nél­külözhetetlenek a napi opera­tív együttműködéshez. Az anyavállalat csupán ke­reteket határoz meg, ám ezek további sorsáról már Nyíregyházán döntenek. A bérfejlesztés összegét például mozgóbérként, minőségi pré­miumként, vagy differenciált ösztönzésként egyaránt fel­használhatják a nyíregyházi vezetők. S bár hasonló módon meghatározó szerepe van a nagyvállalatnak a gyártmány- fejlesztésben, az egyes gyárak gazdái cikkeik fejlesztésének. A szabolcsiak legújabb ered­ménye például a frottírszö­vettel kombinált kempingcik­kek kialakítása. A nyíregyhá­ziak bőséges információk bir­tokában vannak a piackutató és kereskedelmi tevékenységről is, ily módon már jó előre megszabhatják és kitűzhetik a nagyvállalat által várható tennivalók helyi feladatait. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregységében ké­szülő konténerek több mint háromnegyed részét tőkésor- szágokba exportálják. A bél­és külföldi kereslet színvona­las kielégítése minőségi mun­kát és rugalmas alkalmazko­dást követel a dolgozóktól. Ezeknek a céloknak az érde­kében az utóbbi időben na­gyobb önállóságot kapott a gyáregység a termékek értéke­sítésében, a gyártmányfejlesz­tésben, a bér- és létszámgaz­dálkodásban csakúgy, mint a nyereségképzésben, vagy a ku­tatási-fejlesztési munkában- 1981 őszétől például arra ka­pott lehetőséget a gyáregység, hogy önállóan értékesítse bel­földre gyártott termékeit. Ez segíti, hogy rugalmasabban al­kalmazkodhasson az üzem a hazai kereslethez. A váci gyár konténereinek mintegy 20 szá­zalékát értékesíti ily módon. Az idei évtől kezdve tovább bővült az üzem önállósága. Közösen dönt a vállalat és a gyáregység vezetése pél­dául a kutatási, fejlesztési, árképzési teendőkről, a szociális ellátás javítását szolgáló feladatok anyagi le­hetőségeiről. A gyárat érintő műszaki-fejlesztési költségek 25 százalékának felhasználá­sáról a váci gyáregység veze­tői döntenek. Ugyancsak jelen­tős az önállósodási folyamat­ban az, hogy bevezették a gyárban a bértömeg-gazdálko­dást, amely az ösztönzőrend­szer hatékonyságát növeli. Újdonság az is, hogy ez év­től a létszámcsökkenésből származó többletbér 70 száza­léka a gyáregységnél marad. A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában a termelés és a gyártmányfejlesztés területén az önállósodás lehetőséget ad arra, hogy részben központi (Folytatás a 2. oldalon.) Iíjúmunkásnapok Salgótarjánban Politika, kultúra, sport a programban Salgótarján város KISZ-bi- zottsága évről évre megren­dezi az ifjúmunkásnapok rendezvénysorozatát, mely a munkásfiatalok szakmai, po­litikai ismereteinek fejlesz­tését, bővítését hivatott segí­teni. Mindezt különböző ren­dezvényekkel, sport- és kul­turális eseményekkel, társa­dalmi munkaakciókkal kíván­ják elérni. Az idén e napok­ban kezdődik a mintegy más­fél hónapon át tartó program- sorozat, melyben városi és he­lyi üzemi, vállalati rendezvé­nyek egyaránt szerepelnek. Íme egy kis ízelítő a program­ból! Szombaton rendezik meg a női és férfiteniszkupa-ver­senyt, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek teniszpályáján. A tor­nán mindazok szerepelhetnek, akik ez évben NB-s bajnoki, kupa-, vagy díjmérkőzésen nem vettek részt. A városi teke­csapatversenyt — e sportág népszerűsítése céljából — az idén rendezik meg először a salgótarjáni öblösüveggyári tekepályán e hónap második felében, női és férficsapatok részvételével. Szeptember 9-én, csütörtö- köa kül- és belpolitikai fórum­ra kerül sor Berecz János, a mos sport-, kulturális és szak- Népszabadság főszerkesztője mai rendezvényt az esemény- közreműködésével. Megrende- sorozathoz kapcsolódva, zik a Fiatal Műszakiak, Köz­gazdászok Tanácsának városi,' szakmai politikai vetélkedőjét is, amelyen a fiatal értelmi­ségiek időszerű kül-, bel- és ifjúságpolitikai, szakmai, el­méleti és gyakorlati kérdések­ből vizsgáznak. A balassagyarmati kábelgyár erősáramú üzemcsarnokában 16—240 milliméter kö­zötti kábeleket készítenek. Képünkön a csarnok egyik nagy teljesítményű osztrák gyártmányú kábelsodró gépe látható, melyen műszakonként keresztmetszettől függően át­lagosan hat kilométer termék készül. A berendezés a kábel sodrásával egyidejűleg az övréteg, az árnyékoló alumínium és páncélozó acéllemez felvitelét is elvégzi. Számítógép közszolgálatban Befejeződött a számítástechnikai szeminárium Salgótarjánban Háklár Lászlónak, a Pénz­ügyi és Számítástechnikai In­tézet igazgatójának zárszavá­val ért véget tegnap a TAKEH TPA felhasználói kör V. sze­mináriuma. Mint azt lapunk szerdai számába hírül adtuk, a számítástechnikai szakembe­rek évenkénti tanácskozásá­nak idén — az elmúlt két napban — a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főis­kola adott otthont. A plenáris ülést megelőzően szerdán délelőtt a „tanácsi könyvelési”, a „lakossági adó” és az „illetményi” szekcióban folytatták áthúzódó vitájukat a meghívottak. Külön csoport vizsgálta a számítógépek al­kalmazásának és üzemelteté-, sének lehetőségeit, és ugyan­csak tegnap délelőtt esett szó a számítástechnika új irányai­ról és eredményeiről. Ami a komputertechnika fejlesztését illeti, a jelenlévők egyetértettek abban, hogy a magyar alkatrészekkel felsze­relt hazai számítógépek nem­zetközi összehasonlításban is megállják a helyüket, a ta­nácsi-költségvetési munka mindhárom területén eredmé­nyesen alkalmazhatók, tovább­fejlesztésük tehát indokolt, (A számítástechnika rohamos fej­lődése ugyanis — a jobb ha­tékonyság érdekében — ál­landó korszerűsítést tesz szük­ségessé.) A szekcióüléseken az is meg­fogalmazódott, hogy a taná­csi elszámoló hivataloknál már általánosan kialakult egy ma­gas színvonalú számítástech­nikai kultúra, szellemi bázis, amely mintegy záloga a to­vábbfejlődésnek. Több hozzászóló hangsúlyoz­ta, hogy a számítástechnika alkalmazásának Nógrád me­gyéből kiindult gondolata ma már 12 megye tanácsainak pénzügyi feldolgozási felada­tait segíti, igazolva, hogy az e célra fordított állami támo­gatás hasznos befektetés volt. A salgótarjáni tanácskozá­son megvitatott témák közel húszezer költségvetési intéz­mény tevékenységét érintik. A számítástechnika hatékony alkalmazása pedig nem keve­sebb mint három és fél mil­lió adózó állampolgár ügyei­nek racionálisabb intézését, több százezer — tanácsi költ­ségvetési szervnél — dolgozó alkalmazott illetményügyei­nek intézését egyszerűsítheti. Az ifjúmunkásnapok ren­dezvénysorozatának kiemel­kedő eseményére kerül sor szeptember 19-én, amikor is átadják rendeltetésének a sal­gótarjáni ifjúsági és diák­sportcentrumot, melynek épí­tésében sok száz megyeszékhe­lyi ifjúkommunista vett részt társadalmi munkával. Az ese­mény alkalmával számos sportversenyt, játékos, ügyes­ségi vetélkedőket rendeznek, a napi programot pe­dig diszkó zárja. A KISZ városi bizottsága „Munkásélet képekben” cím­mel fotópályázatot hirdetett fiataloknak azzal a céllal, hogy felvételeiken mutassák be a munkást, életkörülményeit, az ember és a munka mai vi­szonyát. A városi rendezvé­nyek mellett a megyeszékhely több üzemében tartanak szá­Szurcsik János kiállítása N ag ybátony ban Megkezdődtek a bányász kulturális és sporthetek A nagybátonyd Bányász Mű­velődési Házban szerdán meg­nyílt Szurcsik János Munká­csy-díjas érdemes művész gra­fikai tárlata. A kiállított negy­venhat rajzon — amelyek vol­taképpen később megvalósult olajképek, pannők vázlatai, előtanulmányai — követhető a felszabadulás után született képzőművész-derékhad egyik kiemelkedő képviselőjének majd húszéves művészi fej­lődése. A tárlatot — amelynek központi figurája a dolgozó ember —, Lóránt János Mun- kácsy-díjas festőművész nyi­totta meg. A nagy érdeklődéssel foga­dott kiállítás egyszersmind az idei bányász kulturális és sporthetek programjának megnyitó eseménye is. Egy hónapot) át kiállítás kiállítást követ Nagybátonyban, Salgó­tarjánban, a kis bányásztele­püléseken. Az olvasni szere­tő bányászok ezen kívül, ta­lálkozhatnak Berkesi András, Szakonyi Károly, Gyurkó I.ászló, Fodor Zoltán és Pál József írókkal; hangversenyt ad a salgótarjáni, a nagybá- tonyi fúvószenekar, a nagybá- tonyi kamarazenekar, az etesi citerások, a nagybátonyi férfi­kar és gyermek-fúvószenekar. Fellépnek a közönség olyan kedvencei, mint Ruttkay Éva, Huszti Péter, Piros Ildikó. A sport szerelmesei a Bányász Kupa labdarúgó-, lábtenisz-, asztalitenisz- és lövészverse­nyem szurkolhatnak, mások ismeretterjesztő előadásokon épülhetnek. Ebből az alkalom­ból rendezik meg a III. bá­nyász ifjúsági napokat is. Országosan is újdonságnak számít Új kenyérfélék Nógrádbcm A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat az elmúlt években számos új termékkel jelent­kezett — általában némi ké­séssel a fővárosban lezajlott „bemutatkozás” után — és jelenleg is törekszik a vá­laszték bővítésére. E törek­vés keretében a napokban került forgalomba az úgyne­vezett „csemegevekni”, mely­ből a próbagyártás során a 60 dekás méretű lett a leg­népszerűbb, így ezzel talál­kozhatunk mától a nagyobb kenyérboltokban. A vállalat vezetői szerdán tárgyaltak az Alkotó Ifjúság Egyesüléssel, illetve azzal az újító szakemberrel, aki a hazai „kenyérpiac” új sztár­ját, a vázsonyi kenyeret ki­kísérletezte. Mint köztudott, a legtöbb fehérkenyér, ha nem is szárad ki túl gyor­san, elég hamar morzsalé- kossá válik, veszít ízéből, él- vezheíőségéöől. A régi re­cept felújításával, rozs- és burgonya-adalékanyagok fel- használásával készül az új kenyérfajta, s ezt a fogyaté­kosságot csak a sütés utáni három nap elteltével és ak­kor is kisebb mértékben mu­tatja. Az országban eddig három kenyérgyárban készí­tik a kézi és gépi előállítás­ra egyaránt alkalmas új ke­nyérfélét. A Fővárosi Sütő­ipari Vállalat is csak most foglalkozik a gyártás lehető­ségével. A megyei vállalat időben „kapcsolt”, már túl­vannak a próbagyártáson, s a tegnapi tárgyalás során tu­lajdonképpen egyeztették az újítóval és az újítás védnö­kével — az Alkotó Ifjúság Egyesülés képviselőivel — a gyártás és a forgalombaho- zatal feltételeit. A tárgyalá­son megegyezés született, s az engedélyezési folyamat befejeződése után, várható­an már e hó végén „nagy­ban” gyártja a nagybátonyi sütőüzem, és egy még meg nem jelölt nyugat-nógrádi üzemegység az újfajta ke­nyeret. Ha a közönség tet­szését elnyeri a várhatóan népszerű készítmény, akkor más termékek rovására is növeli a vállalat a termelést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom