Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
Könnyűipari kooperáció Nógrádban En szabom, te varrott, ő viseli ■— Akik az előbb itt voltak nálam, fel akarnak mondani. Pedig mind a hárman régi dolgozóink. — Mért lett forró lábuk alatt a talaj ilyen hirtelen? — Azt mondják, nem akarják vállalni az új munkára való átállást. „MELLÉKES” TÁRSAK A sokat szidott gazdasági nehézségek gyakran üdvös ha. fásokat is kifejtenek. Többek között azt, hogy néhol fölélénkíti a korábban eler- nyedt, elnehezült gazdasági gyakorlatokat. Ezek közé tartozik a gyors döntés, a kockázatvállalás, a sokoldalú tájékozódás — és így tovább között a rugalmas, korrekt együttműködés, a kooperáció is. Ez a gyakorlat a mostani „bonyolult helyzetben” más és más okból nélkülözhetetlen, más és más célból hasznos az erre vállalkozó társaknak. A Salgótarjáni Ruhagyár „élő” kooperációi jól szemléltetik, hogy a partnerek hogyan és mennyire hasznosíthatják az együttműködésben rejlő lehetőségeket. — Kapcsolatunk van egy sor téesz-melléküzemággal — számol be Gyöngyösi Róbert, a gyár főmérnöke. — Ezek bérmunka jellegű együttműködések. Mi adjuk az anyagot, a kelléket, a műszaki segítséget. Űk az épületet és a létszámot. A tarjániak négy éve megyén kívüli téeszekkel kezdték a bérmunkában való dolgoztatást. A belföldi és a külföldi szocialista piac igényeit képesek kielégíteni minőséggel ezek a partnerek. Mivel ilyen igénye bőven jut a gyárnak, gyarapították a társak számát nógrádi tsz-ek- kel is. — Miért jó maguknak ez a bérmunka? — hangzott a kérdés Hiitter Csabának, a szécsényi téesz elnökének ad- resszálva. — Nefn mondhatnám, hogy annyira jó. Eléggé „vékonypénzű” dolog ez. Az embereknek is, akik végzik; a té- esznek pedig idáig veszteséges. 60 forintos normaórákban egyeztünk meg, de olyan normát kaptunk, amit eddig nem tudtunk teljesíteni. Tízéves gyakorlattal rendelkező varrónő se éri el a 70 százalékot. Pedig vadonatúj japán gépekkel dolgoznak. A munkahely is szép, másfél millió forintból újítottuk fel a hollókői épületet. Nemigen vigasztal bennünket, hogy a ruhagyáriak azt mondták: elégedettek, egyre jobb a minőség. r KEZDETNEK KELETRE — Épp a múlt héten voltunk kint, hallottuk a panaszokat — feleli Gyöngyösi Róbert. — Kipróbáltunk egy műveletet, amelyre 7 perc volt adva. A varrónő hat perc alatt elvégezte. Kérdeztük, akkor miért nem teljesíti a normát. Azt felelte, nincs rászorulva a pénzre, a férje szobafestő. Tehát embere válogatja, hogy feszített-e a norma, vagy sem. Egyébként mi sajnálnánk nagyon, ha a téesz megszüntetné a velünk való kapcsolatot. Nagyon szép az üzem, amit kialakítottak. És fél éve sincs, hogy -igazából ráálltak a munkára, eny- nyi idő alatt nem szabad pálcát tömi a kapcsolat fölött. Mi hamarosan kimegyünk, megbeszéljük, min javíthatunk és kérjük őket, hogy várják meg legalább az egyéves kifutást. Ez a kooperáció tehát még csak egyik oldalról érdemel tapsot. Mert a téesz egyelőre nem találta meg számítását: félszáz asszony értelmes, jöMegkezdődött a cukorgyártás Hatvanban A Mátravidéki Cukorgyárak hatvani üzemében vasárnap reggel megkezdődött a cukor- gyártás. Már az első szállítmányok ígéretesek: a beérkezett répa cukortartalma 12- től 16 fokig terjed. Vrabecz Mátyás, a vállalat igazgatója az MTI munkatársának azt is elmondotta, hogy a vállalat másik gyárában, Selypen, szerdán indul a termelés. A két üzemben összesen 730 ezer tonna cukorrépa feldolgozásával számolnak, ez mintegy százezer tonnával több az előző évi termésnél. Ezért felkészültek arra, hogy mindkét gyár az elkövetkező 125 napon folyamatosan teljes kapacitással dolgozik és naponta hatezer tonna répából készítenek cukrot. Negyvennyolc órával a fel- dolgozási szezon kezdése után raktárba került az első 300 tonna új cukor a Szolnoki Cukorgyárban. Vasárnap Szeged térségéből három irányvonat, a környékbeli gazdaságokból pedig 40 tíztonnás Volán tehergépkocsi érkezett rakományával a gyár területére. Vasárnap az új kampány legnagyobb eredményét produkálta a gyár, ötezer-háromszáz tonna répát dolgozott fel. A korai szezonkezdés pontos és fegyelmezett együttműködést követel meg az üzemtől és a termelő gazdaságoktól. A meleg időjárás miatt csak két-három napra elegendő nyersanyagot szednek fel, illetve szállítanak el, mivel a szeptemberi meleg jelentékeny kárt okozna a felhalmozott cukorrépában. A 124 napra tervezett kampány ideje alatt 560 ezer tonna répa feldolgozása a terv. A hatalmas tömegű nyersanyagból 65—70 ezer tonna új cukor készül. A kész cukor minősége —, mint a szakemberek mondják — jobb lesz a tavalyinál. védelmező foglalkoztatását és egy alkalmas épület betöltését. Akad viszont ennél újabb kapcsolat is, amely mindkét fél számára tüstént hasznot hozna. — Ez már igazi kooperáció — közli a főmérnök. — A Balassa Ruházati Szövetkezetei exportfeladatok megoldásába vonjuk be. Szerettük vol. na, ha tőkéskivitelre is termelnek. Ez, mivel mennyiségileg a ruhagyár névén fut, a mai szabályzók között lehetőséget adna nekünk a stabil belföldi árképzésre. De a Balassa egyelőre szocialista exportra vállalkozott. — Jól. jön indulásnak a szocialista export — fogalmaz Siket Lajosné, a Balassa Ruházati Szövetkezet elnökasszonya. — Ha ezzel nem lesz hiba, akkor utána köny- nyebben tudunk a tőkésexportba belevágni. Óvatosságuk — a mai „kockázatvállalási láz” dacára —, indokoltnak látszik. Három évtizede egyfolytában férfiöltönyöket varrnak: egyik szalag nadrágot, a másik zakót. A váltás bajosan kezdődik: a bevezetőben említett három régi dolgozó épp ez miatt akar hátat fordítani megszokott üzemének. De hát akkor miért erőltetik a váltást? — A gépeink nagyon régiek — így az elnökasszony. — Magyarországon minden más, öltönyt gyártó üzem sokkal korszerűbb eszközökkel termel. Nekünk is nélkülözhetetlen a felújítás. Az importgépekre hitelt viszont csak akkor remélhetünk, ha magunk is exportálunk. Az érv logikus, s ráadásul hozzátehetnénk: az „egy lábon állás” mind bizonytalanabb a nagy múltú szövetkezetnek. A belföldi piac „szívóereje” ugyanis egyre gyöngébb, s a kereskedelem nem .akarja, hogy nyakán maradjon a Balassában varrt öltönyök garmadája. Így hát a gyarmatiaknak mozdulniuk kéll, s megragadták a ruhagyár által dobott mentőövet. A tarjániak segítségével „felhozzák” magukat az exportminőség nívójára, s kialakítják az alapvető kapcsolatokat. KÉNYSZERRUGALMASSÁG — Amit nyugati cégeknek mi végzünk bérmunkában, az nekünk épp olyan hasznos, mint a mi megyei partnereinknek a velünk való együttműködés — summáz a tarjám főmérnök. — A tőkésmegrendelőtől ellessük a divatot, rákényszerülünk a jó minőségre, és belerázódunk a kapcsolatokba. Egyszóval „megmozdulunk”. Kénytelenek - leszünk rugalmasabbá válni! Molnár Pál Nehéz fél év — indokolt optimizmussal A pártbizottság új titkára : Hegedűs Imre Átmeneti huflamveigybeti a HÁÉV!? Sajnos, azokból a célkitűzésekből, amelyeket a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája az év elején, a demokratizmus különböző fóramain jóváhagyott, az első fél évben jóformán alig valósult meg valami. A termelési elmaradás meghaladja a 70 milliót. A termelékenység 15,4 százalékkal kisebb a tervezettnél, ugyanakkor az összes bérfelhaszriálás 99,8 százalék. Az igen rosz- szul sikerült első hónapok végső summázata: 30 millió forint veszteség. Okok és a kiút Mint a legutóbbi pártbizottsági ülésen, az írásbeli előterjesztésből, majd Timmer Zoltánnak a vállalat igazgatójának szóbeli beszámolójából egyértelműen kiderült, hogy a jelenlegi igen kedvezőtlen helyzet előnyös megváltoztatásához rendelkeznek a szükséges eszközökkel. A kiutat jellemző optimizmus, reális alapokon nyugszik. Az első fél év kritikus, önkritikus elemzése után már folyamatban vannak azok az intézkedések, amelyek az első féléves termelési és gazdálkodási kudarc okait folyamatosan megszüntetik, s a mostani átmeneti hullámvölgyből kivezetik a vállalatot. Az eredménytelenség legfőbb oka a termelési elmaradásban, a fel nem osztott költségek magas hányadában, a termelés kedvezőtlen összetételében és természetesen a nem kellően kihasznált rendelkezésre álló kapacitásokban, valamint a gyenge szervezésben, az alacsony hatékonyságban keresendők. Mit tettek eddig és mit kívánnak tenni a jövőben? A vállalat gazdasági és politikai vezetése az első negyedév végén felmérte a lehetőségeket, értékelte az időközben bekövetkező változásokat és úgy döntött, hogy az 1982. évi tervet módosítja. Létszámhiány miatt csökkentette a termelési érték- és nyereségtervet, oly módon, hogy a bértömeg-gazdálkodás feltételed! továbbra is biztosítsák. Felülvizsgálták a szerződéses állományukat, s ahol lehetett, a beruházókkal együtt közösen módosították azokat Ennek megfelelően új programot, új fontossági sorrendet állapítottak meg. Intézkedéseket tettek a tőkésexport zökkenőmentes lebonyolítására, a költségtényezők alapos vizsgálatára. A bérgazdálkodásban előtérbe helyezik az" alapórabér-emelést. A bevétel növelése érdekében fokozzák az ipari termelés „idegenek” felé történő értékesítését. Az eddiginél jobban kihasználják á Nógrád megyei Koordinációs Iroda adta lehetőséget. A gyorsan növekvő készleteket az előírt szintre szorítják, és az évek óta elhúzódó selejtezést végrehajtják, ezáltal megszabadulnak az* elavult eszközállománytól. Gazdasági munkaközösségeket szerveznek, a minisztériumtól pedig a budapesti lakásépítkezés alól kérik a felmentésüket. Az eddiginél jobban, a megnövekedett feladatok szolgálatába állítják a szocialista munfcaversenyt, egységes ten- niakarásra ösztönzik a dolgozókat. A hullámvölgyből való kilábalásnál döntő szerepe van az emberi' tényezőknek, a dolgozók aktív, cselekvő kezdeményezésének. A beszámolók szerint, bár a vállalat nehéz fél év előtt áll, ennek ellenére úrrá tud lenni a nehézségeken. He kívülállóként A beszámolót követő vitában Kriger Elemér hangsúlyozta, hogy támogatja azt az optimizmust, ami a vezetést jellemzi, mert az eddig tett és sorra kerülő intézkedések kedvező irányba terelik a vállalat fejlődését. Később a személyes példamutatásra hívta fel a figyelmet — mondván — mindenki végezze el saját munkáját kifogástalanul. Ennek megteremtésében jó közösségi szellemre van szükség. Juhász János szerint az utóbbi hetekben tett intézkedések, a társszervek munkájának jobb egybehangolása, az idős, tapasztalt megbízható szakmunkások irányító feladattal való megbízása, a zsarolókkal szembeni határozott fellépés is jól jelzi, hogy ki lehet lábalni a mai nehéz helyzetből. Gordos István, a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek kihasználására hívta fel a figyelmet, utalva a termelést irányítók meghatározó szerepére. Szerinte nem szabad teret engedni az olyan felfogásnak, amely a legjobb dolgozókat vissza akarja tartani a cselekvéstől. Tóth József, a munkaidő hatékonyabb kihasználása érdekében az anyagellátás javítását szorgalmazta. A gondokat ne csak feljegyezzék az illetékesek, * hanem azonnal intézkedjenek is. Javasolta, hogy a munkahelyeken dolgozókból társadalmi, minőségi ellenőröket szervezzen a vállalat. B. Kovács István szerint sincs ok az elkeseredésre, mert mindéig feltétel megvan ahhoz, hogy megszűnjön, illetve előnyére változzon a jelenlegi kedvezőtlen helyzet. Ehhez az kell, hogy senki se nézze kívülről az erőfeszítéseket. A színvonalasabb munkaszervezés érdekében jobbá kell tenni az anyagellátást. Fel kell készülni a té- liesítésre. A központi beszédtéma mindenütt a hatékonyabb, termelékenyebb, gazdaságosabb munka konkrét feladatai legyenek, ne pedig az elosztás mikéntje. Sára János, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára őszintének, reálisnak és^a feladatokat jól meghatározónak értékelte a beszámolókat. A benne foglaltak végrehajtása biztosítja a kivezető utat és indokolt optimizmussal tölti el mindazokat, akik az eddiginél jobban és hatékonyabban dolgozva kívánják a vállalatot egyenesbe hozni. Timmer Zoltán válaszában hangsúlyozta, hogy elkeseredésre nincs ok, az indokolt optimizmus újabb lendületet ad a még eredményesebb munkához. Kérte a pártbizottság tagjait, hogy a tanácskozást jellemző alkotó szellemben tájékoztassák dolgozóikat, és ösztönözzék arra, hogy az eddig tett és ért követő intézkedéseket maradéktalanul hajtsák végre. Ezután a pártbizottság Juhász Nándort felmentette a pártbizottsági párt-végrehajtóbizottsági tagsága, valamint a megbízott pártbizottsági titkári beosztása alól, mivel a politikai főiskola nappali tagozatán tanul tovább. A pártbizottság titkos és egyhangú szavazással megválasztotta a pártbizottság, a párt-végrehaj- tóbizottság tagjának és a pártbizottság új titkárának Hegedűs Imrét. Rövidebb, vagy hosszabb idő kell? A pártbizottság állásfoglalása szerint a jelenlegi hullámvölgyet átmenetinek kell tekinteni. Hogy ez az átmenet, a kibontakozás, rövidebb, vagy hosszabb időt vesz igénybe, az a vállalat kommunistáinak és dolgozóinak összefogásán, a vezetők következetes, színvonalas munkáján múlik. —venesz— Minőség: I. osztályú Kishartyánban kibővített vegyesbolt várja a vásárlókat gazdag áruválasztékkal. A község egyetlen üzlete havonta mintegy hatszázezer forintos forgalmat bonyolít le. Nyolc hónap átlagában 99 százalékos első osztályú részarányt mutattak ki a Páva Ruhagyár já- nosaknai üzemében. A jó hányad az előző időszakhoz képest 2,2 szá- alékkal gyarapodott. Az úgynevezett munkaközi visszavetés csaknem felére csökkent. Ezek a tekintélyt parancsoló adatok részint annak köszönhetők, hogy az idén tizenöt éves üzemben a varrónők már megszerezték a kellő szaktudást, gyakorlatot a magas színvonalú munkához. Részint pedig annak, hogy hatásos anyagi ösztönzés késztet jó minőségre. A kifizethető mozgóbér ötven százalékát kapják a pontos, gondos munkáért az asszonyok. Másfelől a gyártásközi és végmeósok „kompetitiv” díjazással ösztökélődnek az alaposabb ellenőrzésre. A jánosak- naiak vállalaton belül jelentékeny részarányban exportálnak, kivitelre készült darabjaikkal kapcsolatban említhető kifogás régóta nem merült fel. Tanácsadás kisvállalkozóknak A Magyar Kereskedelmi Kamara kisvállalkozói tagozat,. —, mely az idén alakult — rendszeresen szervez , konzultációkat a hazai kisvállalkozóknak, különböző, az egységek létrehozását, működését érintő jogi, gazdálkodási kérdésekről. A kisvállalkozói tagozat olyan fórumot biztosít a társadalmilag és gazdaságilag egyaránt hasznos új vállalkozási formák művelőinek, amelyen tapasztalataikat kicserélhetik, munkájukat értékelhetik. A tagozat segítséget nyújt más gazdálkodó szervezetekkel a kapcsolatok kialakításában, a gyártók és a felhasználók, a termelők és a kereskedők, a fő- és az alvállalkozók együttműködésének fejlesztésében. Szervezési, tájékoztatási és tanácsadói tevékenységével támogatja a kisvállalkozások elterjedését és továbbfejlesztését. A mái megtartott konzultációkon a kisvállalatok, a szövetkezetek, a polgárjogi társaságok és a vállalati gadasági munkaközösségek működésének általános jogi szabályozásával foglalkozó kérdésekre, illetve az árképzéssel, a haszonnal, a tisztességtelen haszonnal foglalkozó problémáikra kaptak választ az érdeklődők. A következőkben olyan speciális konzultációkat terveznek, amelyeken a költséggazdálkodás, a jövedelemadózás, az alkatrészellátás témakörébe tartozó felvetéseikre kaphatnak választ a tagozat résztvevői. (MTI) A Romhányi Építési Kerámiagyár I-es gyáregységének napi termelése ezerkétszáz négyzetméter padlóburkoló lap. Képünkön: Kölle Erzsébet belföldre készülő termék adagolását végzi. — Fotó: Gyurkó — NÓGRÁD - 1982. szeptember 7., kedd
