Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

A közművelődés ideiglenes szolgálatában Őszi nép(művelő)-vándorlás — Közművelődés? Hetven­nyolctól van függetlenített népművelői státusunk, de mostanáig képesítés nélküli­ekkel voltunk kénytelenek betölteni, azaz csak szerző­dést köthettünk. Kitétel a főiskolai felvételi, amit ob­jektív vagy szubjektív okok miatt nem tudtak teljesíteni az eddigi népművelők — Ba.- kos János, a Nemti községi Tanács elnöke így kezdi a falu kulturális életének be­mutatását. — Szóval, elég la­pos, mert nem tett jót, hogy évente jöttek-mentek a nép­művelők. Idén szolgálati la­kással hirdettük meg az ál­lást, végre van közművelődé­si szakemberünk. Másfél hó­napja. Tehát még nem tör­ténhetett észrevehető válto­zás. Homokterenyén Damyl Ist­ván, a községi közös tanács végrehajtó bizottságának titkára sem fest vidám ké­pet: — Négy művelődési ház tartozik hozzánk, nemrég ment el a népművelő. Más­ról hónapja szerződtettünk újat. Elég eseménytelen a kulturális élet a körzetben. Megreformálására vannak terveink, de ezekről még ko­rai beszélni. A mostani hely­zetről kérdezze meg a nép­művelőt. Oskó Gábort jánosaknai la­kásában találjuk a délelőtti órákban, egyéves Judit nevű lánya mellett­— A feleségem jogtanácsos a téeszben, amikor az 5 mun­kaideje véget ér, én csak ak­kor kezdhetem az enyémet. Juditot nem hagyhatjuk ma­gára. Egyébként középfokú népművelő és könyvtáros ké­pesítésem van. — A fekete, szakállas fiatalember nagy rutinnal kezeli lánykáját, miközben a kérdésekre vála­szol. — Másfél hónap alatt gon­dolom még nem produkálha­tott látványos dolgokat. Mit örökölt az elődjétől? — Ifjúsági klubok működ­nek. Legjobban a homokte- renyei tevékenykedik. Mát­ra novákon a konkrét munka­helyemen van irodalmi, két tánc- és egy kézimunka-kis­csoport, Homokterenyén Üj Tükör klub is működik. — Nádújfaluban? — Nem tudom. — ... ? — Nézze! öt hónapra szer­ződtettek. Teljesen bizonyta­lan itt a létem. Szolnok me­gyéből jöttünk, ismerkedésre sem elég az időm, nem mun­kára ... — Nehéz a helyzetünk — így a szurdokpüspöki tanács vb-titkára, Hugyecz László- né. — Nem kielégítőek a személyi feltételek, hátráltat bennünket a klubkönyvtár- besorolás, hisz így mindösz- sze száznyolcvannégyezer fo­rint költségvetése van a mű­velődési háznak. Ennek el­lenére van ifjúsági klub, MHSZ-modellezőklub, mozi, könyvtár •.. Szurdokpüspökiben tíz óra előtt öt perccel a /művelődé­si ház mind a hat ajtaja zár­va. De pontba tízkor kerék­páron érkezik a fiatal nép­művelő, Kiss Mária. Nyár elején érettségizett Pásztón, könyvtár—gépírás fakultáci­ón. Ám tavaly november óta önállóan irányítja-szerve- zi a falu közművelődési éle­tét, jóllehet, akkor még is­kolába járt. — Gimnazistaként szívesen segítettem a népművelőnek, s amikor ő elment, tiszteletdí­jasként vállaltam a népmű­velői és a könyvtárosi mun­kát. Az volt az elképzelé­sünk, hogy felvételizek a fő­iskolára, és a tanács segít abban, hogy mindjárt érett­ségi után levelezőre járhas­sak. Ez jó lett volna a falu­nak, a tanácsnak és nekem is. De mindenféle adminiszt­rációs hiba csúszott közbe, és még csak nem is felvéte­lizhettem. Szerződéses va­gyok. a szokásos kikötéssel. Tíztől itt töltöm az időm a könyvtárban anélkül, hogy valaki rám nyitná az ajtót. Hisz mindenki dolgozik. Sze­rencsére beindult a tanév, jönnek a gyerekek könyv­tárórára. vetélkedőket szer­vezek nekik, ovisokkal is fog­lalkozom. A fiatalokkal be­neveztünk az „Olvasó ifjú­ságért” mozgalomba, nekik is csinálok vetélkedőket. Mióta itt vagyok, kétszázról há­romszázötvenötre nőtt az ol­vasók száma. De a művelő­dési házzal nehéz, szervez­hetek akármilyen előadást, akármilyen művészt hozhatok, nagyon gyér az érdeklődés. Segítséget mostanáig nem kaptam. Kicsit elkedvetlení­tett, hogy még a felvételiig sem jutottam el az idén, egy papír miatt.. • S munka mellett nehéz még a megle­vő ismereteket is felszínen tartani, nemhogy a tudáso­mat gyarapítani. A séma azonos nem csak ezekben a falvakban, de sok más községben is. Egyszer — x évvel ezelőtt — elment a képesített népművelő. A ta­nács valamilyen ok miatt nem találván képesített szak­embert (kevés volt a fel­ajánlható fizetés, nem volt szolgálati lakás), képesítés nélküli fiatalt szerződtetett. Az új népművelők helyzete sok rokonságot mutat. Lak­helye valahol a közelben, friss érc .ségi a zsebében, egy-két sikertelen főiskolai, egyetemi felvételi a háta mö­gött. Szerződésében ott a ki­kötés, ha egy éven belül nem kezdi meg főiskolai tanulmá­nyait, a munkájához szük­séges képesítés megszerzését, munkaviszonya megszűnik. Egy év tehát — vagy még kevesebb — a mindent el­döntő bizonyítási idő. Ezalatt kell a népművelői tevékeny­séghez elengedhetetlen kap­csolatokat kiépíteni, megis­merkedni a falu hagyomá­nyaival, a helyi sajátosságok­kal, s el kell kezdeni a valós népművelői munkát, különös tekintettel az estékre és a felszabadult hét végékre. Ez­zel párhuzamosan pedig ta­nulnia kell — egyrészt, hogy mindennapi munkáját képe­sítés nélkül is jól végezze, másrészt, hogy eleget tehes­sen a szerződésnek, megtart­hassa állását. Nem, nem a másik véglet a megoldás, a képesítés nélküliek állandó­sítása. De az sem lehet meg­oldás; hogy a főiskolai, egye­temi felvételik után újra és újra lecserélődnek a falvak népművelői. Vannak közsé­gek, melyekben évente vál­tozik a népművelő személye, miközben a művelődési ház egyre csendesebb és üresebb lesz. Legfeljebb a bálok, szü­reti mulatságok maradnak kulturális eseménynek... Veszprémi Erzsébet Ezen a nyáron nem pihent Kulik Jánosné szátvája Vanyarcon. Rendes körülmények kö­zött az őszi munkák befejezésétől a tavaszi munka kezdetéig használják. Tavasszal meg­jelent a magyarnándori ÁFÉSZ képviselője és a falu ügyes, és vállalkozó szellemű asszo­nyai közül néhányat rávett arra, hogy az ÁFÉSZ anyagából faliszőnyegeket szőjenek. Kö­zel kétszáz méter készült el eddig. Képünkön; Kulik Jánosné munka közben. A Krakatit a magyar mozikban Hátborzongató dolgokat produkál az élet. Karel Capek Krakatit című regényében olyan anyag felfedezéséről ír, amely minden szerves éle­tet elpusztít, de nem rombol. Mintha megálmodta volna a mai neutronbombát, amelyet fenti „előnyei” miatt szorgal­maznak az USA héjái. Otakar Vávra csehszlovák rendező 1949-ben egyszer már készített filmváltozatot a re­gényből. Az új változat — amelyet most mutattak be Magyarországon — főszerepe­it Radoslav Rrzobothay, Mag­da Vasáryová, Rudolf Hru- sinsky játsza, és közöttük ta­láljuk a magyar Bálint And­rást is. Otakar Vávra a csehszlovák rendezőgárda élvonalába tar­tozik. 1911. február 28-án született, Karek Stekly mel­lett ma hazája filmgyártásá­nak egyik utolsó nagy öreg­je. A harmincas években kez­dett filmezni, kísérleti jellegű rövidfilmekkel indult, és számos alkotás forgatókönyvét írta. Erősen vonzódott a cseh irodalom realista műveihez. Rendezései között találjuk Karel Capek, Alois Jirasek, Marie Majerová és Marie Puj- manova írásainak filmválto­zatát. Rudolf Hrusinsky A második világháború után Barrandowban kezdett dolgozni, és A néma barikád című, 1949-ben forgatott film­jével nemzetközi hírnevet szerzett. 1965-ben San Sebas- tianban, 1970-ben Mar del Fiatéban tüntették ki. 1973« ban fogott hozzá a közelmúlt történelmének feldolgozásához egy trilógiában: Az árulás napja, Sokolovo és Prága felszabadítása címmel. A prá­gai filmfőiskola létrejötte óta ott tanít. Az egyik főszereplő Rudolf Hrusinsky, őt nálunk legin­kább talán a Svejk a derék ka­tona címszerepéből ismerik, amelyet harminchét évesen, karrierje csúcsán játszott el. 1920. október 10-én szüle­tett Rudolf Böhmként. Apja neves színész volt, így ő is fiatalon kapcsolatba került a színpaddal. Először a prágai Uránia Színházban játszott, majd E. F. Burian -társulatá­ba került, aki előszeretettel gyűjtötte maga köré a fiatal tehetségeket. Évek óta a prá­gai Nemzeti Színház tagja. Filmben 16 évesen debütált, és 1945 óta a legkülönbözőbb karaktereket keltette életre a kamerák előtt. Néhány nálunk is bemuta­tott sikeres filmje közül: Ma­gasabb elv, Húsz János, Münchausen báró, A fehér asszony, A hullaégető. A gól­lövő zenész, Doktor Fausztot elvitte az ördög. E. M. Jean Marais-sorozat i a tévében Restaurálják a szigetvári dzsámit Szigetváron megkezdődött az Ali pasa dzsámi — a mai belvárosi plébániatemplom — heyreállítása. Az ország egyik legértékesebb török kori épí­tészeti emléke ez, restaurá­lása után megjelenésében, művészettörténeti jelentősé­gében vetélkedni fog a híres pécsi, Gázi Kaszim pasa nagy- dzsámijával. Kupolájában felújítják a hazai barokk fal­festészet kiemelkedő alkotá­sát, Dorfmeister István ha­talmas freskóját, amely a vár­védő Zrínyi Miklós megdicső­ülését ábrázolja. A város főterén állő török dzsámi 1568—69-ben épült. A XVIII. században baroikk templommá alakították át, ekkor készült a tizennyolc méter magas kupola falfest­ménye is. Az 1960-as évek elején hirtelen állagromlás következett be; mint utólag kiderült: egy tönkrement csa­torna vize valósággal elmos­ta az épület alapzatát. A fa­lak megrepedtek, a kupola csaknem szétnyílt, az életve­szélyessé vált templomot be kellett zárni. A nagy múltú műemlék tel­jes helyreállításának feltétele­it mostanra teremtették meg: a • költségeket az Országos Műemléki Felügyelőség, a Baranya megyei Tanács és a Szigetvári városi Tanács, va­lamint a pécsi püspökség együttesen viseli. A szigetvá­ri Ali pasa dzsámi előrelát- halóan 1984-ben nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A jövőre 70. születésnapját ünneplő Jean Marais tiszteleté­re a Magyar Televízió október 17-én sorozatot ihdít a neves francia művész filmjeiből. Va­sárnaponként délután és este főműsoridőben is láthatjuk pél­dául a Királyasszony lovagját, A púpost, az Örök visszaté­rést, A kapitányt, az Orphe­uszt. Jean Marais — eredeti nevén Jean Villain-Marais 1913. de­cember 11-én született Cher- bourgban. Párizsban retusőr­ként dolgozott, közben képző- művészetet tanult. Ezt követő­en színészi stúdiomot kezdett Charles Dullinnél és különb,ö- ző színpadokon lépett fel kis szerepekben. 1938-ban ismer­kedett meg Jean Cocteau-val és barátságuk döntő hatással volt életére, pályájára. Cocteau fedezte fel és adta neki a fő­szerepet Rettenetes szülők cí­mű darabjában. A vele való közös munkából született a többi között A szép és a ször­nyeteg, a Ruy Bias — ebben Marais kettős szerepet játszott, ő volt Ruy Bias és Dán Cé­sar. Később a Rettenetes szülőket filmre vitték, és Cocteau így írt barátja Michel alakításáról: „Ha Jean Mafais-ről csak utol­jára szólok, azért teszem, mert alakítása szinte elemezhetetlen. Nemcsak csodálatos — annál is inkább az, mert amióta a szerepet színpadon megformál­ta, idősebb lett, és most »ját­szotta«, amit akkor ösztönö­sen élt. Hatását a tűz és a stilizáltság keverékéből sokszo­rozta meg”. Igazán híres az Orpheusszal lett, amit szintén Cocteau ren­dezett, és ugyancsak óriási si­kert aratott a modernizált Trisztán és Izoldával, az Örök visszatéréssel, amelyben Ma­deleine Sologne volt a part­nere. Míg pályája első éveiben fő­leg romantikus hősöket szemé­lyesített meg, klasszikusok adaptációjában szerepelt — színpadon például a Pygmali­on, a Britannlcus, az Oedipus király, filmen Monte Christo —, az ötvenes évek végétől más sok kalandos történet hő­sének bőrébe bújt. Ö volt a régi Angyal és Fantomas. Ugyancsak Cocteau írt róla egyik esszéjében: „Jean Mara­is az emberek azon kicsi és egyre kisebb csoportjába tar­tozik, amelyhez tartozók ma­gukban hordják a baudelairi elkötelezettséget. Sikeresen formálja meg az individuumot, amely a tömeg alkotórésze. A díjakat, amelyeket Franciaor­szágban, Svédországban, Por­tugáliában, Amerikában ka­pott, éppúgy mint én, nem a zsűritől kapta, hanem a nézők­től... Ö, amennyire lehet, óva­kodik attól a hibától, amit a világ a komédiásoktól elvár. Nem égeti el magát a rivaldá­nál, ő fellángol...” Marais nemcsak színpadi és filmszínész., Ír és fest, balett szerzőiéként is elimerik, és Co'cteau-rendezései Párizsban nemzetközi visszhangot keltet­tek. 1975-ben jelent meg élet­rajzi könyve, Életem története címmel. Erdős Márta műsor KOSSUTH RADIO: R.27: Világok meséi 8.57: .........nem kell ehhez tan­t i rgy tr 9.12: Magyar katonazenekarok játszanak 10.03: Diákfélóra 10.35: Rádiószínház 11.19: Franck: d-moll szimfónia 12.45: Magvetők 13.05: Operaslágerek 13.35: Dzsesszmelódiák 11.?!): Miska bácsi levelesládája 15.05: Lcmezmúzeum 15.28: MR 10—14 16*05: Kritikusok fóruma 16.22: Kóruspódium 17.05: Mindannyian vevők vagyunk! Na és a termelés...? IV. rész. 17.30: PATRIA 17.46: Montserrat Caballé opera- áriákat énekel 19.13: Kilátó 20.00: Verbunkos muzsika 20.30: Záray Márta és Vámosi János énekel 2i.09: Szerpentin 22.20: A világ sorsa — Kaliforniából nézve 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.36: Népzenekedvelőknek 0.10: A fekete erdő lánya FETÖFI RADIO: 8.05: Tánczene Szófiából 8.35: Idősebbek hullámhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóink­nak 9.45: Albert István népi zenekará­nak felvételeiből 10.00: Zenedélelőtt 12.05: Nóták 12.35: Tánczenei koktél 13.30: Labirintus 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 17.30: ötödik sebesség 18.35: Radnai György nótafelvéte­leiből 18-55: Közvetítés az Ü. Dózsa— Göteborg, KEK-mérkőzés II. félidejéről 19.45: A Roxy Music együttes felvételeiből 20.30: Fiatalok a seregben 21.00: Közvetítés a Bilbao—FTC UEFA Kupa mérkőzés ír. fél­idejéről 21.50: Daloló, muzsikáló tájak. 22.16: Áradszky László énekel 22.30: Kálmán Imre operettjeiből MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsor- ismertetés. i7.05: Hangversenykró­nika. 17.20: A fegyveres erők nap­ján. Dr. Fodor László jegyzete. 17.30: Index. Gazdaságpolitikai ma­gaz.n. (A tartalomból: Átcsopor­tosítás után az LKM-ben. — Ener­giatakarékosság a Mátravidéki Cukorgyárban — Az új őszi búza- fajták vetése. Borsodban). Fele­lős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. 18.no: Esznk-magyarországi kró­nika. (A Hazafias Népfront BAZ megyei bizottsága ülésén a kis­üzemi termelés, kiegészítő gazda­ság szervezeti rendszerének to­vábbfejlesztéséről tanácskozott — Heves megyei műszaki hetek saj­tótájékoztatója). 18.25,-18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism. — sz.) 8.05: Iskolatévé — orosz nyelv (ált. isk. 6. oszt.) 8.25: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) 9.00: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) Mikszáth Kálmán 9.50: stop! Közlekedj okosan! 9.55: Delta 10.20: Fosztogatók Magyarul beszélő amerikai film (ism.) 11.45: Breki és a többiek — angol rövidfilm (isin. — sz.) 13.45: Iskolatévé — Stop! (sz.) 13.50:’Magyar irodalom (ism.) 14.30: Hogyan tanítok tv-vei? Rajz — ált. isk. Alsó tagozat (sz.) 15.20: Orosz nyelv (ism. — sz.) 16.10: Hírek 16.15: Művészek a porondon — francia film (sz.) 17.35: Reklám 17.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.55: ü. Dózsa—1FK Göteborg - Kupagyőztesek Európa Kupája 19.45: idősebbek is elkezdhetik 19.50: Esti mese (sz.) 20.00: Tv-híradó (sz.) 20.30: Vörös föld 22.10: Saint-Saens: Az állatok farsangja 22.35: Tv-híradó 3. (sz.) 2. MŰSOR: 20.00: Gerschwin-koncert NSZK komolyzenei film (sz.) 21.05: Tv-híradó 2. (sz.) 21.25: Reklám 21.30: Parabola (ism. — sz.) BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Slovan Bratislava—Inter. Milano labdarúgó KEK- mérkőzés 22.0(1: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Gyermekőrzőt keresek. TV-komédia 23.00: Hírek 2. Műsor: &.00: A Tét Leokadia Tv-film (ism.) 20.50: Távlatok. A biotechnológia lehetőségéről 21.30: időszerű események 22.00: Dukla praha—Dinamu Buea- rest labdarúgó BEK-mér- kőzés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: A kapitány kalandjai. Szí­nes szovjet ifjúsági film. 6-tól: PÖDIUMMOZI, Pécsi Ildikó ven­dégszereplésével : Veri az ördög a feleségét. . Színes magyar film- vígjáték. — Balassagyarmati Ma­dách: PÖDIUMMOZI, pécsi Ildikó vendégszereplésével: Veri az ör­dög a feleségét. Színes magyar filmvígjáték. — Nagybátonyi Pe­tőfi: Nürnberg. 1946. (14). Magyar dokumentumfilm. — Nagybátonyi Bányász: A vízimalom balladája (14). Színes, szinkronizált NDK- beli fűm. MesemoFi: Dorotka és az ABC — Pásztói Mátra: s-*W- liai védelem. Színes, szinkronéit szovjet krimi. — Karancslapujtft Ben Hur. I—II. Színes USA szu­perprodukció. 4 NÓGRÁD — 1982. szeptember 29,, szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom