Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

Haszon a Tigris-partról s egyéb, forintot fialó vállalkozások Együtt^z^lagszervezetekfee^ Megbízhatóan tájékoztatni Bő fele telt még csak el az esztendőnek. Ami eddig tör­tént az üzemeknél, gyáraknál, nem végleges, lehet bármi tanulságos is. A VEGYÉP- SZER salgótarjáni gyárában mindenesetre szívesen tekin­tenek vissza rá. Miért is ne, hiszen van mire! A tavalyi év első felében gyártott tőkésexportnak az idei év első hat hónapjában duplája állott elő. Negyedére csökkent ellenben á szocialis­ta kivitel ami maradt belőle, az viszont gazdaságossá vált. Ezek, valamint egy sor más, fillért-forintot érő intézke­dés hatására az egy év előtti 12 millió helyett idén 42 mil­lió forint az eddig bevétele­zett haszon. Gressai Sándor gyárigaz­gatóval és Herboly György gazdasági vezetővel a pénz­termő vállalkozásokról, ötle­tekről beszélgetünk. — A mai viszonyok közt megkétszereződő tőkésexport legalábbis huszárvágás. Hogy csinálták? Gressai Sándor: — Előnyös üzletet kötöttünk a nyugatné­met Holstein und Kappert céggel. A vele kötött szerző­dés alapján Pepsi Cola gyá­rat szerelünk Irakban, Bag­dad külvárosában. Negyven emberünk dolgozik odakinn, ez a vállalkozás egymagában ötvenmillió forint árbevételt hoz az idén. Kiváló munkát végeznek a mieink, valóságos dicshimnuszokat zengedeznek róluk. Arról nem is szólván, hogy ez évi nyereségünk min­den ötödik forintja a Tigris­parti üdítőgyár összerakásá­ból adódik. — Az üzlet egyetlen szép­séghibájának egyszerisége tű­nik. Gressai Sándor: — Csak pillanatnyilag. A H und K céggel szoros a kapcsolat, jó szakemberekre szükségük le­het még... — A hazai piacon is kiala­kulóban a termelők közti ver­seny. Bírják? Herboly György: — Olyan rendelésekre vagyunk vevők, melyekre más gyártók az or­rokat húzzák. Vagyis magas műszaki színvonalat megtes­tesítő, nagyméretű, kockáza­tos előállítású termékekre, me­lyek éppen előbbiek miatt meglehetősen nyereségesek. Minden egyes darab esetében meghúztuk a gazdaságossági határt, azon alul nem válla­lunk! Gressai Sándor: — Célunk­tól, miszerint minden egyes üzletünk nyereséges legyen, eddig nem maradtunk el. Kö­vetkezményképp belföldi ter­méklistánk eltolódott a mun­kaigényesebb, komplikáltabb gyártmányok felé, melyeken haszon és rizikó egyaránt na­gyobb. Csinálunk olyan cső­falat, melybe ezer lyukat kell fúrni. Ha az ezerből csak ötöt elrontunk, dobhatjuk. De ha nem, jól megfizetik! — A tőkésimport kiváltása mindig erőteljes törekvés volt a gyárban. Hizlalja a hasz­not ez is? Herboly György: — Nem is kevéssé. Mi magunk nézünk szét a piacon, mik azok az Kenyér hat érával elébb Új kovászolási eljárás A kenyérgyártás idejét hat órával lerövidítő kovászolási eljárást vezetett be a Dunaúj­városi Sütőipari Vállalat. Az úgynevezett higkovászos tech­nológia lényege, hogy a híg tejsavas kovászt speciális tar­tályban lehűtik, s így gyakor­latilag bármikor azonnal fel­használhatják a dagasztáshoz. A hagyományos középkemény kovászoláshoz képest ezzel az addigi 9 óráról 3 órára csök­kent a kenyérgyártás folyama­ta, vagyis megszűnt az egy műszakkal való „előredolgo- zás”. A bármikor elővehető és újra lehűthető hígkovász arra is lehetőséget ad, hogy a hét­végeken, kettős ünnepek előtt esetleges utórendelóseket is három órán belül teljesítse­nek. A Dunaújvárosban kidolgo­zott hígkovászos technológiá­hoz ÉLGÉP-gyártmányú in­tenzív dagasztógépet is beál­lítottak. Ez az egyszerű da­gasztógép a liszt, a kovász, a sóié beöntése után azonnal kész tésztát bocsát ki magá­ból. Mindezt egy álló tüske­rendszer és forgó fogastengely kombinációjával éri el, s hat­van centi 'hosszú csőből, mint óriás húsdarálóból azonnal ke­nyértésztát ad ki. Az intenzív dagasztógéphez korszerű villa­mos vezérlőberendezés, a tész­ta minőségét jelző műszerek is tartoznak, s a gép óránként egy tonna tésztát készít elő. Mondják is a pékek, hogy ez a masina újabb előrelépés, ve­le egyszerre két sütőkemencét is kiszolgálhatnak, és a műve­let fél órával lett rövidebb, mint az eddigi csészés dagasz­tógépeiméi. A dunaújvárosi kenyérgyár új technológiája nemcsak idő­nyereséget hoz, hanem mű­szakonként 6—8 ember mun­káját is megtakarítják vele. A kenyértészta ugyanis az inten­zív dagasztógépből a vekniket kimérő osztógépbe kerül, in­nen egy rövid pihentető köz­beiktatásával pedig a kemen­cébe. Lényegében emberi kéz beavatkozása és üzemen belü­li anyagmozgatás nélkül ha­lad végig a tészta a művelet­soron — s a jobb eldolgozás következtében rugalmasabb, öregedésállóbb lesz a kenyér, tehát javul a minőség is. A hígkovászos eljárás to­vábbi előnye, hogy géphiba, üzemzavar esetén nem kell a hatórás munkával előállitott kovászt kiönteni, majd az in­duláskor újra kovászolni. A hűtött hígkovász alkalmazása kiküszöböli az ezzel járó idő- és anyagveszteséget, s mellé­kesen megszünteti a hagyo­mányos kenyérgyárak orrfa­csaró, savanyú kovászszagát is. A Dunaújvárosi Sütőipari Vállalatnál az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság tá­mogatásával kifejlesztett és bevezetett hígkovászos techno­lógia iránt élénk szakmai ér­deklődés tapasztalható. Az el­járás szabadalmaztatása után előreláthatóan legnagyobb ha­zai kenyérgyáraink is átveszik az új technológiát. Zsidai Csaba Nincs több lyukadás Acél helyett műanyag Mint arról már tájékoztat­tuk olvasóinkat, az észak­nógrádi regionális vízmű je­lentős rekonstrukciót hajt vég­re a Salgótarjánt' Mihályger- gével összekötő 300-as távve­zetéken. Jelenleg Karancsal- ján dolgoznak, ahol mintegy 2.5 kilométeres hosszban ki kell cserélni a csővezetéket, ugyanis talajkémiai-elektrolí- eises korrózió következtében számtalan apró lyukadás ke­letkezett rajta. Ez egyrészt kárt okozott a vállalatnak, hi­szen a Salgótarjánnak szállí­tott víz, — melynek előállí­tása köbméterenként 12 fo­rintba kerül! — nem kevés része elszivárgóit a hibás sza­kaszon, ugyanakkor a helyi lakók is számos kellemetlen­ségnek voltak kitéve, hisz a víz a leggyakrabban olyan he­lyeken tört fel — kertekben, sőt akár az úton — ahol az égvilágon semmi szükség nem volt rá. A vezetékcsere is kellemet­lenséggel jár, a karancsaijai- ak azonban reménykedhetnek benne, hogy ez az utolsó kelle­metlenség lesz, ugyanis a kor­rózióra érzékeny acélcsöveket a talajkémiai hatásokra nem reagáló műanyag csövekkel pó­tolják a meghibásodott szaka­szon. importdarabok melyeket a gyártók behoznak, s mit tud­nánk mi abból megcsinálni. Gressai Sándor: — Ugyan­ezt saját gyártmányainknál is megtesszük. így vállaltuk el a nagy átmérőjű csőívek, a csőkompenzátorok, a négyútú csap, s több vegyipari készü­lék házilagos gyártását. Im­portot helyettesítenek a száz­halombattai krakküzem egyes készülékei is. A tőkés gyár­tók jó haszonnal adnak él — annyit nekünk is megér. — A tökéletes helyettesí­téshez nemcsak ugyanolyan gyártási módszer, hanem az odakintivel egyenértékű anyag is kell. Nálunk pedig a hoz­závalók beszerzése esetenként kérdéses. Nem teszi ez tönk­re a jó üzletet? Gressai Sándor: — Vannak importanyagok, melyeket to­vábbra is határon túlról kell vásárolnunk. Ezek bejövetele nemcsak hosszadalmas, ha­nem meglehetősen bizonyta­lan is, ingataggá teszi a szál­lítási határidő betartását. Sok­kal jobban járnánk, ha az esetenkénti devizaengedélye­zések helyett éves devizake­retet kapnánk, melynek hatá­ráig szabadon vállalkozhat­nánk. — Addig is azzal kell spó­rolni, ami van. Herboly György: — Ponto­san ezt tesszük, jó néhány népszerűtlen intézkedést is bevezetve. Régebbi gyakorlat szerint, ha a beépítendő nyol­cas lem«: helyett csak tízes volt raktáron, kiadtuk. Ha­sonló esetben most számlavi­na indul. Apróra ki kell szá­mítani, mi a drágább: ha elő- -kerítjük a föld alól is a nyol­cas lemezt, vagy ha mégis a tízesre fanyalodunk. Anyag­rendelés a gyárból csak első számú vezetők aláírásával mehet ki. Prémiumot tűztünk ki azoknak, akik az elfekvő készletek értékesítésére üzletet szereznek, vagy felhasználá­sukra ötletet adnak. Jutal­mazzuk azt, aki a normában előírtnál kevesebb anyagot használ fel. Ilyesmiket idén már 70 ezer forinttal díjaz­tunk, érdemes nyitott szem­mel járni. Gressai Sándor: — Van vi­szont egy fájó bajunk, amire nem tudunk gyógyírt találni. A munkáslétszám folyamatos csökkenése. Jelenleg is százzal kevesebben vagyunk a tava­lyinál és a kelleténél. A szak­emberek egy része afféle is­kolának tekinti a gyárat, s ha nálunk már felsőfokon műveli mesterségét, továbbáll. Nem tudunk olyan cégekkel ver­senyezni, ahol a miénknél húszezer forinttal magasabb az éves bérszínvonal, s tete­jében még csak nem is telje­sítményben dolgoznak. A hi­ányzó létszám miatt csaknem negyvenmillió forinttal rövi­dül meg nyereségünk, s ez nem csupán belső ügyünk: ennyivel versenyképesebb ára­kat kínálhatnánk a tőkéspia­cokon. Szendi Márta a párttagságot Vita a pártmunka módszereiről A nárfmiinSl9 gyakorlatában is ha- Pal iBISUSlild gyományai vannak a lakóterületen dolgozó pártalapszervezetek- nek. Nagy érdemeket szereztek a felszabadu­lás utáni politikai harcokban, és az ellen- forradalom utáni konszolidációban is. Salgótarjánban a VI-os körzeti alapszerve­zet négy nagy lakóterület — Beszterce-, Ke­merovo-, a Napsugár- és a Béke-telep — kom­munistáit fogja össze. Korábban gyakran el­hangzott olyasfajta megfogalmazás, misze­rint a körzeti alapszervezet nyugdíjas, kiöre­gedett párttagok egyesülése. Ügy gondolom, ez a fajta megfogalmazás semmiféleképpen nem helyénvaló. Alapszervezetünkben a párt­tagok jelentős része nyugdíjas ugyan, de együtt tevékenykednek az aktívan dolgozó munkásokkal, értelmiségiekkel, háztartásbe­liekkel és azokkal a párttagokkal, akiknek munkahelyén nincs önálló alapszervezet. S még valamit: egyre nő a körzeti alapszer­vezetek felelőssége a politika végrehajtásá­ban, amely olyan társadalmi folyamatokkal van összefüggésben, mint a társadalmi vi­szonyok fejlődése, a szocialista demokrácia szélesítése, a lakóterület gyarapodása. Többségük cselekvőén részt vesz közvetlen környezete gyarapításában. Rendkívül nagy érdeklődést tanúsítanak a nemzetközi élet ese­ményei iránt, belpolitikai helyzetünket fo­lyamatosan figyelemmel kísérik. Különösen a megváltozott gazdasági körülmények iránt mutatnak nagy érdeklődést. Sok kérdésre várnak választ és vannak megoldásra váró gondok a lakóterületeken is. Kedvezőnek ér­tékeljük, hogy lakóterületünkön megélén­kült a társadalmi szervek, így a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt-szervezet aktivi­tása is. Van lakóterületi sportkör is, amely ugyencsak egyik hasznos eszköze a szabad idő tartalmasabb eltöltésének, a közösségi élet kialakításának. Alapszervezetünkben 100 párttag tevékeny­kedik. Vannak természetesen olyanok közöt­tük, akik betegek, vagy idős koruk miatt nem tudnak eleget tenni azoknak a követelmények­nek, amelyeket a rendszeres pártélet ró rá­juk. Arról a taggyűlés dönt, hogy kit ment­sünk fel a pártrendezvények látogatása és a pártoktatás alól. A felmentés természetesen egy meghatározott időre szól, döntésünket rendszeresen felülvizsgáljuk. A felmentést, vagy meghosszabbítjuk, de az is előfordul, hogy töröljük a párttagok, a pártszervezet létszámából. A munka szervezésénél azt is figyelembe kell vennünk, hogy még a nyugdíjas párt­tagság összetétele is sokrétű, sokféle mun­kahelyről, sokféle pozícióból jönnek hozzánk. Fontosnak tartjuk, hogy a munkahelyi párt- alapszervezetben beszélnek a párttagokkal, fel­készítik őket a munkára, mielőtt jelentkeznek nálunk. Ugyancsak hasznosnak és követen­dőnek tartjuk, hogy a munkahelyen olyan pártmegbízatást adnak a párttagnak, ame­lyet a körzetben végezhet. Mi ugyancsak be­szélgetünk azokkal az elvtársakkal, akik újon­nan érkeznek hozzánk. Tájékoztatjuk őket a körzetben folyó politikai munkáról, felhív­juk a figyelmet azokra a tartalmi és mód­szerbeli különbségekre, amelyek eltérőek a korábbi munkahelyétől.. Taggyűléseinket a szervezeti szabályzatnak megfelelően rendszeresen tervezzük. Általá­ban havonta egyszer, de ha a politikai szük­séglet úgy kívánja, gyakrabban is találkozunk. A taggyűlés témáit úgy válasszuk meg, hogy az irányító pártszervek határozatai feldolgo­zása mellett tájékoztassuk a párttagságot az aktuális politikai kérdésekről, kapcsolódjunk minden jelentős eseményhez ami a világpoli­tikában, a belpolitikában, vagy gazdasági életünkben történik. Emellett rendszeresen megemlékezünk a munkásmozgalmi évfordu­lókról. Lehetőséget adunk arra is, hogy a párttagok véleményt cseréljenek, egységesen értelmezzék az ideológiai, politikai kérése­ket. Alapszervezetünknél viszonylag sok olyan párttag van, akik az átlagosnál magasabb po­litikai • végzettséggel rendelkeznek. Ezt a le­hetőséget mi úgy hasznosítjuk, hogy bevon­juk őket a politikai oktatásba. A tájékozta­tót egy-egy aktuális témáról azokra bízzuk, akik legjobban ismerik a területet. így meg­hívott előadók csak akkor jönnek, ha egy- egy várospolitikai, gazdaságpolitikai téma ke­rül napirendre. Az oktatásban, az agitációs, a propagandamunkában munkacsoportok se­gítik a vezetőség tevékenységét. Mi a párt­tagok tájékoztatását rendkívül fontos kér­désnek tartjuk, a taggyűléseken, a politikai oktatásban, a vitakörökön lehetőséget adunk a vélemények cseréjére is. Ha egységesen értelmezzük helyzetünket és feladatunkat, ha­tékonyabb a lakosság körében végzett munka is. Ezért aztán külön gondot fordítunk arra, hogy a tisztázásra szoruló nézeteket még a pártoktatás különböző formáin, a politikai vi­takörön feldolgozzuk. Az agitációs munkacsoport részt vesz a tömegszervezetek munkájában és a lakóbi­zottságok tevékenységében is. Mi ugyanis a tömegszervezetekhez hasonló kapcsolatot tartunk a tanácstagokkal és a tanácstagi cso­portokkal is. Jól együttműködünk a lakó­tömbök érdekképviselőivel, a szövetkezeti lakások elnökségével és az OTP-ügyintézők- kel is. A kapcsolattartás formái különbözők. Az alapszervezet elsősorban a Hazafias Nép­front és a tanácstagi csoport vezetőivel tart kapcsolatot. Az információ rajtuk keresztül jut el az alapszervezettől és ők tájékoztatják az alapszervezetet is a környezetükben élő és tevékenykedő emberek hangulatáról, ja­vaslatairól és tanácsairól is. Az is termé­szetes, hogy szoros szálak fűznek bennünket a területünkön található iskolák vezetőihez és a szülői munkaközösségekhez. Az elmúlt évtől a Beszterce-, Kemerovó- és a Béke-telepen önálló népfrontbizottságok te­vékenykednek. A szétválást a terület nagy­sága és a lakosság növekvő száma indokol­ta. Minden népfrontbizottság önálló munka- bizottsággal rendelkezik és kialakítja saját munkatervét Sok közös, jól sikerült rendezvé­nyünk van. Lakógyűléseket szervezünk, meg­ismertetjük az embereket a várospolitikai elképzelésekkel, tervekkel, ismeretterjesztő előadásokat, orvosegészségügyi előadásokat szervezünk, s volt író-olvasó találkozó, ba­ráti összejövetel, élménybeszámoló is. A kü­lönböző üzemek, hivatalok, intézmények, amelyek a lakóterületünkön találhatók, ugyan­csak hasznos segítséget adnak a politikai munka gyakorlatához. A tömegszervezetek­kel egyébként egyeztetett munkatervünk van. Negyedévenként rendszeresen értékeljük munkánk tapasztalatait, a tanácstagokkal — a három tanácstagi csoportban 13 tanács­tag dolgozik — évente kétszer találkozunk, amikor megszervezzük a következő hónapok feladatait. Mindezzel tulajdonképpen az a célunk, hogy közös nyelven szóljunk a leg­égetőbb gondokról, s az erőt, az anyagiakat is természetesen ezek enyhítésére koncent­ráljuk. <talrC7Íllíí élénk munka folyik lakó­wfiNta&clIBBj területünkön, amely termé­szetesen nem mentes a gondoktól. Igyekszünk az alapszervezet munkáját olyanná tenni, hogy az a körzet közéleti centruma legyen. Nyerges Zoltán városkörzeti titkár A rekkenö hőségben ötvenöt fokos melegben dolgoznak az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárának ko­vácsműhelyében, ahol a múlt napokban mérték a legmele­gebbet. A jó védőital-ellátás mellett talán valamivel elvi­selhetőbb a kánikula, vallja Kovács József brigádvezető is, aki képünkön légkalapáccsal laposéket formál. — Fotó: Syurkó — Baj = Idén hét dolgozót marasz­taltak el a Salgótarjáni Öt­vözetgyárban azért, mert a rendszabályok megszegése mi­att önmaga sérülését okozta. Figyelemkeitő adat, hogy ez év első felében bekövetkezett 29 balesetnél tárgyi feltételek hiánya alig szerepel okozó­ként; a leggyakrabban a fe­gyelemsértés váltja ki a bajt. A gyári munkavédelmi szak­emberek az utóbbi hónapok­ban szerzett tapasztalatokból azt a következtetést kristályo­■ » ■■ ^ orom? sították ki, hogy a 190 száza­lékos táppénz „automatikus” folyósításának elrendelése csökkentette néhány dolgozó óvatosságát. Nem egy ember­nek jószerivel „örömet” okoz a kisebb sérülés, mert egy ide­ig teljes bérért maradhat odar- haza. Ebben a helyzetben — fogalmaz az üzemi szakszer­vezet részére készült elemzés —: föltétien meg kell követelni a balesetek azonnali jelentését, és az alapos kivizsgálást! Ifjúsági tájékoztató irodák Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Szolnok megyé­ben kísérleti jelleggel szep­tembertől ifjúsági tájékoztató irodák kezdik meg működésü­ket. A KISZ KB titkárságának határozata szerint a fő felada­tuk az lesz, hogy a hozzájuk forduló fiataloknak minden kérdésben szakszerű jogi tá­jékoztatást, felvilágosítást ad­janak. Az iroda szolgáltatá­sait minden fiatal ingyenesen veheti igénybe; teljes körű felvilágosítást kap egyéni problémáinak megoldási lehe­tőségeiről, annak anyagi és eljárási összefügéseiről. Az irodákban fiatal szakemberek KISZ-megbízatásként végzik e munkát. NŰGRÁD — 1982. szeptember 1., szerda 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom