Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
Pillantások es műszaki osztályra (Z.) A fogadónap nem a dicséret napja „Házadnak ablakán senkit ne hagyj bepillantani” — motoszkál a szólás a fejemben a' Salgótarjáni városi Tanács műszaki osztályára tartva. Hétfőt és szerdát javasoltak; ha „bolondokházát” akarok. „Szerda? Kész téboly!” Ekkor tartja az osztályvezető a fogadónapját. Dél felé jár az idő. Átvágó'- a főtéren. Bontják, korszerűsítik az utat, a járdán sz ánét, a Mérleg utcából idehallani az építkezés zaját. A K arancs Szálló melletti járdalapokon télen ismerősöm kificamította a lábát. Csupa műszaki osztályhoz tartozó téma. Jó lenne bepillantani az „ablakon”! Godó Dezső osztályvezető már vár. Őrá pedig féltucat- nyian, hogy szobájába juthassanak. Középkorú férfi ül vele szemben. Csendesen há- borog. Háztáji 'földjén vízvezetéket vezettek keresztül. ‘ — Ígérték, jönnek felbecsülni a zöldkárt. Ott voltam egész nap, de senki nem jött. Azt mondta a beruházás főnöke: nekem nem fizethet, mert nem én vagyok a tulajdonos, hanem a téesz. A té- esznek képtelen fizetni, mert á kár nem őt érte. Legfeljebb úgy kaphatok valamit, ha a termelőszövetkezetnek fizetnek és nekem átutalják. Bementem a tsz-elnökhöz. Csóválta a fejét! ő sem találta rendjén — ömlik a szó a panaszos, Elek Dezső szájából. Emelkedettebb hangon teszi hozzá: — Már két hetem azzal telik, hogy ide-oda szaladgálok. — Körülbelül mennyi a kár? *— vetem közbe. — Tizenötezer. Az osztályvezető telefon ■után nyúl. Szobájába rendeli az ügyben illetékes munkatársát. Kiderül, hogy az iratokat átadták az illetékes igazgatási osztálynak— Ott nincs! — hadakozik Elek. Az előadó átmegy, pár perc múlva visszatér a társosztályról. Kezében az akták. Godó Dezső belelapoz. — Ml hat nap alatt illetékességből áttettük. Azt javaslom, hozzon a téesztől egy igazolást, hogy azt a területet háztáji művelésre megkapta. Rendben lesz a kártérítés is... Valami mégsem stimmel. A műszaki osztály olyan információt kapott a beruházótól, a nagybárkányi tsz-é a föld, holott az a kishartyániak tulajdona. Ezt egy levéllel módosítják. Elek Dezső lecsillapodik. De a két hetet még az ajtóban is emlegeti. . Hagy Istvánná Etesről érkezett a lányáék ügyében. Nagy a baj. Foghíjas telket vásároltak, építési engedélyt kértek. A határozatot kézhez is kapták a város környéki községekben építési hatósági feladatokat ellátó műszaki osztálytól. A helyi tanács, hogy a határozat jogerőre emelkedésének tizenöt napjából valamit spóroljon az építtető, segített az érdekeltek fellebbezési jogáról való lemondását tartalmazó nyilatkozatok elkészítésében. A fiatalok annak tudatában, hogy minden a legnagyobb rendben, lerakták az' alapot. Másnap a műszaki osztály leállította a munkát. — A jelenlegi, vagy későbbi szomszédok érdekeit sérti az építkezés, mert kizárja a meglevő épületük tdldá- si lehetőségét — magyarázza az osztályvezető. Az asszony vitatkozik. — Szabályosan jártunk el. Engedély volt a kezünkben, a tizenöt nap is letelt.. — önök az építési engedély jogerőre emelkedése nélkül kezdték a kivitelezést. Szabálytalanul!----mondja Godó D ezső. —t Először építkezünk. Honnan tudtuk volna? — kérdezi az asszony könnyes szemmel. — Itt van ráírva az engedélyre! Az osztályvezető újra és újra elmagyarázza, milyen szabálytalanságot követett el az építtető. Abban maradnak, hogy pénteken végleges választ kap, mi lesz a sorsa a csaknem százezer forint értékű alapnak. (A döntés időközben megszületett: folytatódhat az építkezés, néhány, homlokzatra vonatkozó, új előírás betartása mellett.) Jönnek-mennek az ügyfelek. Nem dicsérnek, hiszen akinek rendben a dolga, minek állítana be? Csak panaszosok várakoznak. Az osztályvezető ilyenkor egy egész doboz cigarettát elszív, máskor ugyanennyi elegendő napokra. Az ebédje szelet csokoládé. Sok türelem kell az állampolgárokkal való tárgyaláshoz. S hogy mennyi idő? Amíg az ügyfél úgy nem érzi, hogy választ kapott, vagy kibeszélte magát, addig ül az osztályvezető szobájában. Házaspár állít be. Szeretnének lakást vásárolni a Besz- terce-lakótelepen, de addig nem ütik nyélbe az üzletet, amíg nem kapnak ígéretet rá, hogy az épület mögött garázst emelhetnek. Nem ők lennének az elsők. — Amióta a Sebaj cm vagyunk, mindig falba ütközünk! — kesereg a nő, s a Fegyverbarátság Garázsszövetkezetet említi. A garázsok építkezését leállították, mert a rendezési tervvel ellentétesen adtak rá építési engedélyt. Benne a pénz, a munka, a vesződség. — Kárukat természetesen megtérítjük. De ilyen igényt tudtommal eddig a szövetkezet vezetősége nem nyújtott be — jegyzi meg Godó Dezső, s a kért garázsépítésre csak annyit mond: —Felméretem a területet, vázrajzot készíttetek róla. Pontos és végleges választ csak ezután adhatok. — Mennyi idő ez? — Két-három hét. Jóindulattal. — Ez nekünk sok. Mielőbb szeretnénk költözni... — Értem az önök gondját, de át nem vállalhatom. Azt szeretnénk, ha a városban rend lenne. Kardos asszony következik. — Godó elvtárs! A Rózsafa úton telket vásároltunk. Ott a vízvezeték, szerettünk volna rákötni, de a Volán nem engedte. Pedig a telekárban benne van a Villany, út, víz is, ezért került annyiba. — Mi azt nem vállaltuk, hogy azonnal vizet biztosítunk. — Mikor lesz? — 1983 végén. — S addig? Honnan vegyünk vizet? — Még egyszer mondom: jövőre lesz vizünk, s közműfejlesztési hozzájárulást már ezután nem kell fizetniük... A nő távozik. Egy fiatal férfi is megnyugszik. Telket vásárolt Odavitte a követ is, de építési engedélyt nem kaphatott. A tanács hibázott, most cseretelket biztosít Fedezi a kő átszállításának költségeit Mert az állampolgárt tanácsi dolgozó felületességéből kár nem érheti. Az előbbi ügyben az osztályvezető kiszól. Mérges, mert a Volán csak úgy építhette a vízvezetéket, . ha használatát tanácsi (lakossági) célokra is engedi. Ennek fejében tucatnyi telket kap dolgozói lakásépítéséhez. De a megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle. Godó Dezső láthatólag elfáradt háromnegyed ötre. Asztalán tornyosulnak az aláírásra váró akták. A mai napra egyetlen kérdésünk maradt: — Miért szidják, miért elégedetlenek az állampolgárok a műszaki osztály munkájával? (Folytatjuk) M. Szabó Gyula A külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséért Növelni a versenyképességet — keresni a lehetőségeket A salgótarjáni városi pártbizottság legutóbbi ülésén a város gazdálkodó szerveiben folyó külgazdasági kapcsolatok fejlesztéséből adódó feladatokat tárgyalta meg A testület ülésén részt vett és felszólalt' Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára is. Az előzőleg írásban kiküldött feladattervhez Sára János, a városi pártbizottság titkára fűzött szóbeli előterjesztést Tervek és valóság A téma jelentőségét az előadó azzal érzékeltette a legjobban, hogy a Központi Bizottság öt éven belül immár másodszor tűzte napirendre a külgazdasági kapcsolatok alakulását határozta meg a tennivalókat Erre nyomos okok, lényeges változások készdették Ugyanis gazdasági fejlődésünk világgazdasági háttere jelentősen módosult, lényegesen kedvezőtlenebbé vált, amely szigorúbb feltételeket támaszt minden megyei termelő, gazdálkodó egységgel szemben. Ezt azért szükséges erőteljesen hangsúlyozni, mert alig van vállalat, gyár megyénkben, amelynek tevékenysége közvetlenül vagy közvetve, ne kapcsolódna az exporthoz es az importhoz. . , Jövőjét kérdőjelezi meg, teszi kockára az a vállalat amelyik nem foglalkozik a mai idők követelményeinek megfelelően az exporttal és az importtal. Mindkettőnek meghatározó szerepe van a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában, az életszínvonal lehetséges megőrzésében. A párt megyei végrehajtó bizottsága ez év júniusi ülésén foglalkozott a külgazdasági kapcsolatok alakulasaval és meghatározta a további fejlesztéssel kapcsolatos felad»“í SÄSÄ au««*» üzemelnek, gyárainak ez irányú tevékenységét? Az üzemek ez évi t export- vállalásai majdnem elérik a kétmilliárd forintot Ez tíz százalékkal nagyobb, mint amit a bázis időszakban dérteK-A nem rubelviszonylatú export- bevételnél több mint 28 százalékos növekedést irányoztak elő. Ezek az elképzelések azonban nem épültek stabil megrendelésekre. __ , A z első félévi eredmények azt mutatják, hogy Salgótarján kilenc kiemelt ipari üzeme exporttervét időarányosan nem teljesítette. A bázishoz képest 2,7 százalékos a lemaradás. A dollárelszámolasu exportnál az elmaradásban szerepe van a tőkéspiac beszűkülésének, a szabályozó rendszer nem kellő hatásáriak, ugyanakkor nem tettek elég erőfeszítéseket a vállalatok sem. Kedvezőbb a helyzet viszont a rubelelszámolású exportnál. Itt a bázishoz képest 13 százalékos a növekedés. A vállalatok dolgozóinak jövedelme viszont igen kedvezően alakult: a kilenc üzemből hatban, hat százaléknál nagyobb mértékben, nagyjából a tervezettnek megfelelően emelkedtek a bérek. Mérce: a nemzetközi követelmény Valószínű jobbak lennének az eredmények, ha a verseny- képes termékek aránya, illetve a kínálat a jelenleginél nagyobb lenne a megyeszékhely exportáló üzemeiben, na, csak jó minőségű árut bocsátaná- nak ki, ha kifogástalan, esztétikus lenne a kikészítés' és a csomagolás. Igaz, az előbbiek bizonyos tekintetben a kooperációs visszásságokat is jelzik. Az előbb felsoroltak viszont nem külső, kedvezőtlen hatások következményeként jöttek létre, hanem olyan belső okok játszottak közre, .amelyek megszüntetéséhez határozott, jó irányítás, színvonalas üzem-, munkaszervezés, kellő anyagi ösztönzés és következetes, szigorú ellenőrzés kell, ami feltételezi és megköveteli a rugalmasságot, azt a piacképességet, ami a nemzetközi követelményeknek megfelel, a gazdálkodás hatékonyságával járó előírások teljesítése mellett. Nem csak a város exportáló nagyüzemeiben, hanem az ipari szövetkezetekben is ésszerű kezdeményezések segítik a külgazdasági helyzet alakulását Az exportból egyre nagyobb szerepet vállalnak a városi székhelyű építőipari szervezetek: a STÉSZ, a NOTÉV és a NÁÉV. A jövőre nézve pedig biztató, hogy a vállalatok közül egyre többen kezdeményeznek. Ide sorolhatjuk a BRG salgótarjáni gyárát a Salgótarjáni Ruhagyárat Jól vizsgázol! a PROTBDOR Eredményes kísérlet első szakasza ért véget a megye két közös gazdaságában, a kazári és a varsányi termelőszövetkezetben. Az idén először termesztettek PROTADOR—DC korai fajtájú silókukoricát. A hektáronkénti 30 tonnás hozam párosult a magas keményítő- és fehérjetartalommal, s ez nem utolsósorban a jól beérett csöveknek tulajdonítható. Ez a középkésői és késői fajtáknál nógrádi viszonylatban nehezen elképzelhető lenne. A kísérlet második szakaszában hízómarhákkal végeznek etetési kísérleteket az em. lí ett nagyüzemekben, s ennek során összehasonlítják a hagyományos kukoricaszilázzsal takarmányozott állatok súly- gyarapodását az új fajtával. Építenek Rétságon "*r ■■ t " ’ "Ylpjggjy _ ..H A rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet új létesítményt építtet a fővárosi 43. számú Építőipari Vállalattal. Az épületben helyet jcap az Állami Biztosító, egy ügyvédi munkaközösség, s a felső két emeleten bét lakás készül a szövetkezet dolgozóinak. A mostani Információk alapján mire számíthatunk 1982- ben, a város üzemeiben, az exporltervek teljesítésénél? A szocialistával nem lesz gond, a dollárelszámolásúnál viszont minden erőfeszítés ellenére előreláthatólag nem érik el a tervezettet. Éppen ezért a hátralevő időben azt kell keresni, hogy az üzemek saját hatáskörükben mit. tudnak tenni, mi az, amit képesek elvégezni, milyen gazdasági és politikai feltételeket kell megteremteni az előrelépéshez. Mert a Salgótarjánban tevékenykedő vállalatoknak meghatározó szerepük van a megye exporttervének teljesítésében, az import ésszerű csökkentésében. Ugyanis a megye exportjának 70 százalékát Salgótarján üzemei biztosítják. Hogy az igen nehéz külpiaci helyzetben is a jelenleginél többet lehet tenni, azt a vitában részt vevők is bizonyították. Szilágyi Dezső, a kohászati üzemek pártbizottságának titkára tényekkel bizonyította, hogy a gyakran változtatott termékszerkezettel tudtak eddig versenyképesek maradni. Szerinte a külpiacon megmaradni csak jó minőséggel, esztétikus csomagolással, határidő-betartással, korszerű termékszerkezettel és kőckázat- válalással lehetséges. Szerinte előbbre lennének, ha a külkereskedelmi vállalatoktól a megrendelések előbb kerülnének le, ha többet fordítanának az új termékek bevezetésére és az időbeni kiszállításra. Szabados László, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár pártbizottságának titkára arról szólt, hogy a gyár dolgozói kezdik felismerni, érzékelni nehéz helyzetüket, és konkrétan akarnak tenni a gazdálkodás javításáért. Kosléder Albertné, a síküveggyár párta lapszer vezetőnek titkára azokról az intézkedésekről és tennivalókról szólt, amelyek segítik az export növelését és az import ésszerű mérséklését. Ozsvárt József hangsúlyozta, hogy a napi agitációs munkában többször kell szólni az export növeléséről, az import mérsékléséről, hogy minden dolgozó lássa, mit, minek az érdekében kell tenni, miért így és nem másként Fejlődésünk gondjait a termelésben kell megoldani. Igaz, a külső körülmények a jövőben sem kedveznek számunkra. De csak erre hivatkozni nem lehet, nem szabad ezt elfogadni, mert van lehetőség az újabb eredményes cselekvésre. Az exporttermelés fokozása, gazdaságosságának javítása, jövőnk biztonsága szempontjából igen fontos, feladat Az eddigi gyakorlat viszont tanúsítja, hogy a legnehezebb körülmények között is helyt tudtunk állni, fejlődtünk. Ennek további biztosítása megkívánja a gondolatok szabad szárnyalását, azaz minden célravezető ötletnek, elképzelésnek, javaslatnak szabad utat kell biztosítani. Erre kell ösztönözni a dolgozókat A megyeszékhely üzemei a Jelenleginél többre képesek. S ebbe a kategóriába nem csak a nagy, hanem a kisebb üzemek és szövetkezetek is beletartoznak. Növelni a cselekvőkészséget Sára János válaszában kiemelte, hogy a felszólalásokból, a tenniakarás és a lehetőségek okos kihasználása fejeződik ki. Az eredmények fokozása érdekében a páríszervek- nek kezdeményezőszerepet kell vállalniok az értékteremtő munkakedv, hangulat, a kedvező szemlélet kialakításában, a cselekvőkészség felszitásában, megmutatva a kiutat, hangsúlyozva a feladatok rugalmas megvalósítását. VENESZ KAROLT Pályázati felhívás Kérünk egy sztorit! A Magyar Népművelők Egyesülete és a Művelődéskutató Intézet pályázatot hirdet hivatásos és nem hivatásos népművelők részére. Pályázni lehet olyan rövid, legföljebb 10 gépelt oldal terjedelmű — a népművelés gyakorlatáról, a szakmáról, a közönségről, a „hivatal packázásairól” szóló — történetekkel, amelyek valóságos eseményeket írnak le, tárgyuk a művelődésügy bármely szelete, s amelyek jellemzőek és érdekesek. A beérkező írásokat szakmai zsűri fogja elbírálni. A pályadíj — minőségtől függően, de terjedelemtől függetlenül — 1000—2000 forint. A pályadíjak számát a kiírók nem korlátozzák: az arra érdemes műveket mind jutalmazzák. A pályadíj egyúttal szerzői honorárium: a legértékesebb írásokat ugyanis önálló kötetben fogják megjelentetni. A pályázat jeligés. A nevet, a foglalkozást, a beosztást, a lakcímet zárt borítékban kérik feltüntetni. Beküldendő: három gépelt példányban a Magyar Népművelők Egyesülete címére: 1251 Budapest, Corvin tér 8. A beküldési határidő: 1982. decemeber 31. | NŰCRÁD — Í982. szeptember 25., szombat 3
