Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII. ÉVF.. 225. SZÁM ÁRA: 1.80 FORINT 1982. SZEPTEMBER 25.. SZOMBAT Ülést tartott az Elnöki Tanács Október 8-ára összehívták az crszággyűlést Pénteken ülést tartott a Magyar Népköktársasag Elnöki Tanácsa. Az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján október 8-án péntek délelőtt 10 órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés ülésszakán tárgyalják meg a belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság helyzetéről, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Losonczi Pál tájékoztatót adott Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke hazánkban tett baráti munkalátogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót elfogadta, és megállapította, hogy Mauno Koivisto látogatása tovább erősítette a hagyományos magyar—finn barátságot és elősegítette a két rokon nép sokirányú kapcsolatainak továbbfejlesztését. Az Elnöki Tanács a lakásgazdái-' kodás korszerűsítésével kapcsolatban módosította a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy az ügy-( intézés egyszerűsítése végett' az államigazgatási eljárás általános szabályaitól eltérően egyes eljárási kérdéseket külön szabályozzon. A továbbiakban az Elnöki Tanács kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott. (MTI) Országgyűlési képviselők tanácskozása Salgótarjánban Napirenden a vízgazdálkodás, valamint a közrend és közbiztonság Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja pénteken délután Salgótarjánban tartotta ülését, amelyen részt vett és felszólalt dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, valamint Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese. Elsőként Becker Judit, a megyei tanács ÉKV-osztályá- nak vezetője tájékoztatta a testületet Nógrád megye víz- gazdálkodásának helyzetéről. Nógrádban közismerten csekélyek a vízkészletek, ezért a legfontosabb feladatok közé tartozik ezek minőségének megóvása, a vízgazdálkodás tervszerűségének fokozása, a lakossági vraellétáe javítása. A megyében levő 127 település közül mindössze 45 részesül vezetékes vízellátásban, ez a lakosság alig több mint 50 százalékát jelenti. Bár a megye víztermelő kapacitása fedezné az igényeket, egyes helyeken még mindig gyakori a vízhiány. A napi — átlagosan — 25 ezer köbméternyi ivóvíz-kitermelés ellené- re előfordulnak gondok a VJKBT-ülés Salgótarjánban Balesetek számokban Pénteken Salgótarjánban tartotta ülését a megyeszékhely városi-járási közlekedés- biztonsági tanácsának elnöksége. Elsőként Vágvölgyi István, a Volán 2. számú Vállalat nagybátonyi üzemigazgatója számolt be az üzem balesetelhárító, megelőző tevékenységéről. Vezetése alatt 320 dolgozó, ezen belül 200 gépkocsivezető tevékenykedik. A rendelkezésükre álló járműpark 46 tehergépkocsi, 84 autóbusz, 2 rakodógép és egy autódaru. A járművezetők zöme a 20—44 év közöttiekből tevődik össze, s legtöbbjüknek több éves gyakorlat van a háta mögött. Mint az üzemigazgató elmondta, a Volán-gépkocsivezetők kiválasztását igen nagr körültekintéssel végzik, számos feltételhez kötik, továbbképzésükről folyamatosan gondoskodnak az igazgatóságon csakúgy, mint az egész vállalatnál. Az esetleges baleseteket különböző fórumokon értékelik. A nagybáto- nyiak tavaly az üzemigazgatóságok közötti balesetmentes vezetési versenyben vállalati szinten első helyezést értek el, s igyekeznek mindent megtenni, hogy a magukra nézve kötelezőnek tartott szintet idén is teljesítsék. Ezt követően Telek Ond főhadnagy, a VJKBT titkára a salgótarjáni város-járás közlekedésbiztonságának helyzetét értékelte. Beszámolójából kitűnt, hogy a balesetek abszolút számában a tavalyi évhez képest alig van változás ugyanakkor növekedett a megyeszékhely területén bekövetkezett esetek aránya- Kevesebb volt a halálom kismértékben csökkent a vidéki súlyos kimenetelű balesetek száma. Jelentős mértékben megnőtt a halálos és súlyos balesetek között a gyalogoselütések aránya, melyek mintegy egyharma- dánál a sérült, gyermek. A gyermekbalesetek kisebb része februárban és márciusban, zöme júliusban és augusztusban következett be. Ami az alkohol szerepét illeti, a balesetek létrejöttében, durván, mindén ötödik esetnél „bedolgozott” az ital, ami meghaladja az országos átlagot, de alatta marad a megyeinek. Ez, valamint az, hogy a közlekedési bűncselekmények 67,7 százaléka ugyancsak ittas járművezetés szándékos vétségének bizonyult, sürgeti az intenzívebb társadalmi összefogást, e jelenséggel szemben. Az említett időszakban a balesetet okozó járművezetők majdnem fele személygépkocsi volánjánál ült, csökkent a teherautósofőrök — s ugyanakkor emelkedett a motorosok segédmotorosok által okozott balesetek száma. A szabályszegések szempontjából továbbra is a gyorshajtás az elsőbbség meg nem adása s a szabálytalan előzés vezet. Kiemelt figyelmet érdemel a járművezetők és a gyalogosok közötti partner- kapcsolat elmélyítése, illetve szükségessé vált, a _ kijelölt gyalogosátkelő-helyek biztonságának fokozása. A beszámoló után néhány salgótarjáni útszakasz veszélyessége, az elhárítás lehetősége került szóba, majd a KBT elnöke, Szigetvári János alezredes, városi kapitányság-vezető bűnügyi tájékoztatójával ért véget az ülés. megfelelő vízellátásban Pásztó, Balassagyarmat, Szécsény területén, de nem sokkal jobb a helyzet Nagybárkányban, vagy Nőtincsen sem. Különösen kedvezőtlen, hogy 52 olyan település van a megyében, amelyek vízkészlete szennyezett a magas nit- ráttartalom miatt. Ezen és a vízhiányon !n minden bizonnyal sokat segít majd a jelenleg is nagy ütemben folyó három térségi vízrendszer kiépítése. Közülük a nyugat-nógrádi 1983- ban, a közép-nógrádi — mát- ravidéki 1986-ban készül el. Javulhat a helyzet a helyi vízbázisok kiaknázásával is a megye több településén. Nem tartott lépést a vízellátás fejlődésével a csatornázás és a szennyvíztisztítás. Kicsi a tisztítótelepek kapacitása, ezért túlterheltek, ez csökkenti hatékonyságukat. A VI. ötéves terv időszakában ésppen ezért is jelentős pénzeszközöket fordít a megye a vízgazdálkodás javítására. összesen mintegy másfél milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Az előterjesztést követő vitában a képviselők több javaslatot tettek, amelyek célja, hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló anyagi eszközöket az erők koordinálásá(Folytatás a 2. oldaton.) Kiállítás Karancslapniton Kiállítást rendeztek a karancslapujtői művelődési házban a helyi pávakör tagjai a régi paraszti világ berendezési tárgyaiból, mindennapi munkaeszközeikből, népviseleti ruháikból. Képünkön: Telek Károlyné és Gynrcsik Sándorné a kiállítás anyagát rendezgeti. Tanácskozott a MEDOSZ megyei bizottsága Megújulóban a munkaverseny- mozgalom — Több az újítás A MEDOSZ-hoz tartozó 48 gazdálkodó egységben az idén tovább fejlődött a munkavcrseny-mozgalom. A 982 szocialista brigádban tevékenykedő több mint tízezer dolgozó 45 millió forinton felüli vállalást tett és további kétmilliót ajánlottak fel társadalmi munkában. Többek között erről esett szó a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottságának tegnapi salgótarjáni ülésén. Mint Kiss János, a megyebizottság munkatársa hangsúlyozta, a vállalások egybeestek a gazdálkodó egységek legfontosabb célkitűzéseivel. Az idén előtérbe került a költségcsökkentés, a minőségjavítás, az exportnövelés. Ezekből a kollektívák az elmúlt éveknél nagyobb arányban vették ki részüket és törekvéseik eredménnyel jártak. Az energiatakarékosság értékelését például 18 üzemiben végezték el a fél év végén, s az adatok alapján valamennyien túlteljesítették vállalásaikat, ezért további felajánlásokat tettek az év második felére. Hasonló a helyzet a társadalmi munkavégzésben. Az ülésen pozitívumként említették meg aat a fejlődést, amely az újításokban következett be. Tizennégy vállalatnál 106 újítást — közülük négy munkavédelmi jellegűt — fogadtak el. Az ösz- szes gazdasági érték megközelíti a 3 millió forintot. Ez többszöröse az elmúlt évieknek, és bizonyítja a dolgozók alkotókészségét, újítási kedvét. Mindebből az a tanulság vonható le, hogy a feltételek biztosításával igenis meg lehet gyorsítani gazdasági előrelépést. Ezen a területen elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek emelkedtek ki. A fiásztói közös gazdaságban például 24 újítást fogadtak, a karancslapujtőiben 21-et, míg a Magyarnándori Állami Gazdaságban 14-et az első fél évben. Ügy tűnik az Ipolyvi- déki EFAG-nál elfáradtak az ötletemberek, mert jelentősen csökkent az újítási láz. Vagy más oka lehet? összességében megállapít-’ ható, hogy a szocialista ver- senymozgalom él és fejlődik, több területen sikerült megújulni, korszerűsödni. Akad még tennivaló a fejlesztésben, többek között tovább kell egyszerűsíteni, racionalizálni, nagyobb teret kell adni a kollektívák önértékelésének, hegy az eredmények még inkább önmagukért beszéljenek. A testület ezt követően meghallgatta az Ipolyvidéki EFAG bélgazdálkodásáról és bérpre- ferencia-felhasználásáról szóló előterjesztést, a varsányi termelőszövetkezet szakszervezeti bizottságának szervező és érdekvédelmi munkájáról tartott tájékoztatást, majd a* apparátus ügyrendjéről tárgyalt Egészségügyi ifjúsági napok Üzemegészségügyi kongresszus Az orvosi felelősségről tanácskoznak az idei egészség- ügyi ifjúsági napok alkalmából rendezett eszmecseréjükön a fiatal orvosok és egészségügyi szakdolgozók. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében pénteken kezdődött tudományos konferencián —, miként az utóbbi években tartott üléseiken is — beszámolnak a gyógyító-megelőző munkában szerzett tapasztalataikról, kutatásaik eredményeiről. Ezen a fórumon a fiatal egészségügyi szakemberek megismerik szakmájuk tudományos újdonságait, véleményt cserélnek feladataikról, ösztönzést kapnak a kutatáshoz, gyarapíthatják szaktudásukat, felkészülnek arra, hogy előadásokat tartsanak, akár nemzetközi konferenciákon is. A két napig tartó ülésen több mint félszáz előadást vitatnak meg. A szervezők szükségesnek vélték, hogy a műtéti csoportok tapasztalt tagjai, a gyakorlott sebészek avassák be szakmájuk titkaiba kezdő kollégáikat, azok pedig igyekezzenek elsajátítani a gyakorlati ismereteket, hogy mielőbb aktívan részt vehessenek a műtéteken. Hangsúlyozták az orvosok együttes felelősségét a betegek gyógykezeléséért. Ugyanakkor rámutattak: a betegek teljes felelősségtudattal, őszintén tájékoztassák az orvosokat balesetük, sérülésük, mérgezésük körülményeiről, betegségükről azért, hogy idejében megfelelő kezelésben részesíthessék őket. A diagnosztikai tévedések objektív és szubjektív okairól is szóltak az előadók. Felhívták a figyelmet azokra az esetekre, amelyek tanulságaiból mindannyian okulhatnak. Elmondták, mit tettek azért, hogy az- orvosi hibák még csak véletlenül se forduljanak elő. Hangsúlyozták a kórboncnokok és a klinikusok szorosabb együttműködésének szükségességét. Szóltak a heveny alkoholmérgezésben szenvedők ellátásának felelősségéről is. Ezzel kapcsolatban javasolták: jobban meg kellene szervezni az orvosi segítségre szoruló ittas emberek egészségügyi ellátását. Ismeretlen foglalkozási betegségeket és azok okait is kutatják az üzemorvosok a gyárakban, vállalatoknál. Miként a magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság pénteken az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézetben kezdődött kongresszusán a szakemberek elmondták: az iparban az utóbbi 30 évben kialakult az üzemorvosi hálózat, az üzemorvosok megtalálták helyüket, szerepüket az egészségvédelemben. A gazdasági vezetőkkel együtt szervezetten munkálkodnak azért, hogy védjék a dolgozók egészségét, csökkentsék, illetve megszüntessék a munkahelyi ártalmakat, mint például a zajt, a vibrációt, a vegyi anyagok egészséget károsító hatásait. Egyre több felderítő, szűrővizsgálatot végeznek, hogy idejében felismerjék a foglalkozási betegségeket. A Csepel Autógyárban például megvizsgálták a 40 évnél idősebb dolgozók egészségi állapotát, a Tiszai Vegyi Kombinát festékgyárában az oldószerrel dolgozók vérképét elemezték, a Ganz-MÁVAG üzemeiben a munkások hallását mérték. Egyre több a megelőző vizsgálat a mezőgazdaságban is. Itt azonban — miként az előadók rámutattak — az üzemorvosi ellátás csupán a 6Ö-as években kezdődött, nem olyan szervezett, mint az iparban, bár a nagyüzemi gazdaságok, ahol szükséges az állandó üzemegészségügyi szolgálat, és melyekben láthatják el a körzeti orvosok is a dolgozókat. A munka-egészségügyi intézet Fejér, Borsod, Heves és Bács megyében elemezte a mezőgazdasági üzemegészségügyi ellátás tapasztalatait és következtetéseivel igyekszik elősegíteni az üzemegészségvédelem megszervezését más megyékben is. A gazdaságok helyétől, tagjainak számától, termelési viszonyaitól függően más és más szervezeti formákat kell alkalmazni — hangsúlyozták a kongresszuson.
