Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
A salgótarjáni öblösüveggyár programja Igazodni a változó igén s Mint ismeretes, a napokban zajlik a Budapesti Nemzetközi Vásár nagy seregszemléje, amelyen negyven nemzet ezerötszáz vállalata mutatkozik be termékeivel, gyártmányaival, s köztük ott található az Üvegipari Művek Salgótarjáni Öblösüveggyárának kiállítási anyaga is. Különösen nagy érdeklődés kíséri az idei őszi nemzetközi vásárt — a tavalyinál több ország és több cég részvételével —, hiszen a nyugtalanító világpolitikai és világ- gazdasági helyzet a gazdasági kapcsolatokat is érzékenyen érinti, következésképpen a piacokért folyó küzdelem is erősödött és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a meglevő piac megtartásáért, illetve újabbak szerzéséért. A szakemberek azonban azt vallják, hogy ez a vásár nemcsak a versengésre, hanem a szakmai tapasztalatcserére is kiváló lehetőség. A salgótarjáni öblösüveggyár rendszeres és módszeres piackutatással, valamint az állandóan változó-fejlődő igényekhez igazítással igyekszik biztos piacot teremteni termékeinek. De mielőtt ezen törekvésekkel megismerkednénk, tekintsük át a gyár legfontosabb jellemzőit! Hosszt? Évtizedek MUNKÁJÁVAL tudja hány liter belőlem kipréselt levegővel ez a micsoda készült. GAZDAG TERMÉKSKÁLA A salgótarjáni öblösüveggyár — közismert tény — jelentős bázisa hazánk üvegiparának, s ezt évtizedes szívós, ugyanakkor színvonalas munkával érte el. Bel- és külföldön egyaránt becsülik termékét, amely igen széles skálát ölel fel. A több mint háromezer gyártmányfajta között egészségügyi, laboratóriumi, háztartási, vendéglátóipari célokat szolgáló üvegtárgyakat találunk a vázák, a csillárok, a festett üvegek, a csiszolt és festett finom díszüvegek és a művészi igényű és értékű üvegtárgyak mellett. A gyárban dolgozó üvegtervező iparművészek évente 6—8000- fajta üvegárut formálnak meg, jól ismerve nemcsak a hazai és európai, hanem a tengerentúli országok igényeit, ízlését is. Rendszeresen ott vannak termékeik a különféle bemutagondolkodik a gyártástechnológia bővítésén. Az elmúlt esztendőkben például egy tízállomásos présgéppel, majd egy négyállomásos csillárgyártó automatával és a hozzákapcsolt feldolgozó sorokkal bővült a gépek, a berendezések száma. Megvalósították a gépi kehelygyártást, s tovább folyik a hatodik ötéves tervben is az intenzív gépesítés a gyárban, s ezek szorosan kapcsolódnak a népgazdasági célkitűzésekhez, különösen az exportigények kielégítéséhez. A SALGÓ elnevezésű program hosszú távon valósítja meg a fejlesztési elképzeléseket, s várhatóan 1990-ben ér majd véget. Eredményeként szélesebb körbén alkalmazásra kerül, az automatizálás, új dobozüzem létesül, faipari műhely és anyagraktár épül, de a hagyományosan működő kemencéknél is jelentős változtatásokat hajtanak végre. Nem öncélú ez a fejlesztés, hiszen fejlődésbeli tény, hogy jelenleg Európa piacait a termelők olyan automata gyártású üvegtermékekkel látják el, amelyeknek külleme jószerivel semmiben nem különbözik a kézi gyártástól, tehát a versenyképesség megPillanatfelvétel a kemencék mellől: munkában az üvegfúvók. Az üveggyártás mindig jelentős helyet foglalt el Nóg- rád megye életében. Salgótarjánban 1893-ban készült az a palackgyár, amelyből aztán kiépült az öblösüveggyár. Kezdetben csupán zöldüveget gyártottak, később színes és fehér palackokat, majd berendezték a finomcsiszotót. Noha a hagyományos módszereket egyre inkább a modem gyártási technológia, az automatikus előállítás váltja föl, mégis találkozni az ősi módszerrel, az üvegfúvással. Az öblösüveggyárba gyakran látogató csoportok nem mulasztják el fölkeresni a kemencéken dolgozókat, akik a kemenceszáj környéki hat- ván-hetven fokos hőségben végzik munkájukat. Egyikük, Bodor Péter üvegfúvó a közelmúltban „nyilatkozatában” így fogalmazta meg a szakma „ars poeticáját”; — Szívünket-lelkünket adjuk bele az anyagba, s az én tüdőm levegője nyomán formálódik olyanná, amilyenné akarom! És ha kezembe veszek egy-egy ilyen poharat, szinte benne érzem magamat is... Ha ránézek, önkéntelenül is a homlokomhoz nyúlok, hogy letöröljem az iz- zadságcseppeket és szemeim előtt lepereg a folyamat, ahány mozdulattal, meg fene tókon, vásárokon. így például a bagdadi, a bécsi, a budapesti, a hannoveri, a törökországi izmiri, a lipcsei és a marseille-i fogyasztási vásárokon, bemutatókon láthatók és vásárolhatók az öb- lösüveggyári termékek. FEJLESZTVE FEJLŐDNI tartása ösztönzi az újabb és újabb fejlesztéseket. Amelyet ugyanakkor rugalmasan, olcsón, a helyi lehetőségeket maximálisan kihasználva kell végrehajtani. * S FINN LICENC ALAPJÄN S hogy mit ért a vállalat rugalmasságon ? Az igényekkel való lépés- — Ha terveink sikerülnek, tartás nem kis feladatot ró a fordulópont lesz a gyár éle- gyár dolgozóira, a műszaki tében 1982 — mondotta ez szakembergárda szüntelenül év elején lapunkban Kazinczi Gyula igazgató —, s szükség szerint tudjuk egyik gyártmányt a másikkal helyettesíteni, azaz a gépek és emberek konvertálhatóságát fokozni. Nagy baj már nem érhet bennünket, történjék bármi a piacon. Mi ezt értjük rugalmasság alatt, ezt szolgálják az erre az évre szóló összes gyártmánykorszerűsítési terveink. A számos újítás közül is kiemelkedik az a licenc, amelyet a finn Riihimáen Lassi cégtől vásároltak. így az IS rendszerű automatán —, melyen eddig csak a palackokat és a csillárüvegeket készítették — most már a megfelelő átállással újszerű ke- helyszériák gyártása indult be, melyek termékei láthatók az idei BNV-n is, s már az eddig eltelt néhány nap alatt is igen nagy népszerűségnek örvendett a látogatók körében. Még annyit a finn licenc vásárlásához: a számítások szerint az ára egy év alatt megtérülhet... ESZKÖZ: A BELSŐ ÉRDEKELTSÉG Tetszetős üvegkészletek. Ugyancsak ez évben kezdték meg — szintén licenc alapján — a színes préstermékek gépi gyártását is, valamint újabb variációt készített el a gyár a ballongyártás gépesítésére is, amely takarékosabb és jobban igazodik a piac felvevőképességéhez. Az igényekkel, a piaccal való lépéstartás maga után vonta a belső erdekeltségi rendszer fejlesztését is, jóllehet évek óta igyekeznek ezt tökéletesíteni. Az Üvegipari Művek kezdeményezett egy érdekeltségi rendszert, amely figyelembe veszi a gyárak jelenlegi gazdálkodási helyzetét, termékszerkezetét, s az ösztönzés elsősorban a nyereség növekedésére kényszeríti a dolgozókat. Csupán egy példa, a számok nyelvén: ha a gyár eszközarányos jövedelmezősége eléri a tíz százalékot, akkor 2,2 százalékos bérfejlesztést valósíthat meg. Ám, ha a tőkésexport gazdaságosságánál tudnak kimutatni 22 százalékot, akkor már 5,3 százalékos bérfejlesztést valósíthatnak meg —, abban az esetben, ha a tőkésexport részaránya, a bázishoz viszonyítva nem csökken, illetve az árbevétel növekedésével arányosan emelkedik ! Summa summárum: azok kaphatnak nagyobb anyagi lehetőséget, kiknek a gazdálkodását a hatékonyság, a gazdaságosság, a nyereségnövelés tényezők jellemzik. Ennek megfelelően állította össze a belső érdekeltségi rendszert, a konkrét megvalósítási formát a gyár vezetése, együttesen a párt- és társadalmi szervekkel. Természetesen, az így elkészített ösztönzési rendszer nem jelent merev vázat, hanem rugalmas forma, amely szorosan igazodik a változó valósághoz, a mindenkori körülményekhez. Csak így érhetik el a szervezettebb munkavégzést, a gazdaságosabb termelést, a több nyereséget. AZ EMBERI TÉNYEZŐRŐL A gazdasági fejlődés másik nagy területe — kölcsönhatásban a termeléssel — az emberi tényezők figyelembevétele. S ezen nemcsak a munkások megbecsülése, élet- és munkakörülményeinek biztosítása értendő, hanem föltétlenül idetartozik a bennük levő alkotóvágy, újítani akarás szándékának a kihasználása, a közösség érdekében végzendő tevékenység fokozása. A mintegy két és fél ezer dolgozó közel hatszázötvenmillió forintos . terméket állít elő, melyek aztán szerte a világban piacra találnak — önmagában ez a tény is jelzi, hogy felelősségteljes munkát végeznek, tevékenységük a megye, az ország hírnevét is minősíti. Ez a felelősség hatja át munkájukat, melyből nagyrészt vállalnak a kommunisták, meghatározva azokat a teendőket, melyek a tervszerű munka nélkülözhetetlen feltételeit jelentik. A szocialista brigádmozgalom a hármas jelszó egységében — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni! — igyekszik kapcsolódni a feladatokhoz, míg a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete azokat a fiatalokat tömöríti soraiba, akik vállalják a mozgalom sajátosságából eredő feladatokat. Egy példát hadd említsünk ez utóbbiak tevékenységére: évek óta több ezer társadalmi munkaórát végeznek a gyár terveinek végrehajtásába. Például tavaly 2500 órán át csomagoltak, dobozoltak, -takarítottak, szállítottak, vagy csinálták éppen azt, amire szükség volt. Az idén pedig közel három és fél ezer óra szerepel az elképzeléseik között... Gondoskodik a gyár arról is, hogy a munkaidő végeztével megfelelő feltételek, körülmények álljanak a pihenni vágyók rendelkezésére. Gazdag program várja hétről hétre a fiatalokat és idősebbeket egyaránt a művelődési házban, míg, akiknek sportolásra nyílik kedvük azok az öblösüveggyári sportpályát vehetik igénybe. A szocialista brigádok és a munkahelyi közösségek gyakran szerveznek kirándulásokat — ezek is nagyban segítik a közösségek kialakulását, erősítését. Üjszerű kezdeményezés valósult meg az idén első ízben az öblösüveggyári gyerekek művelődési táborával: harminc felső tagozatos általános iskolás kapott meghívót, olyan szülők gyermekei, akik példamutatóan látják el munkahelyi feladataikat, s élen járnak a társadalmi munkavégzésben. A tíznapos tábor maradandó élményt nyújtott a gyerekeknek, s jelentősen közelebb hozta őket a gyárhoz, a munkahelyhez. Csupán töredékét villanthattuk föl annak a szerteágazó tevékenységnek, amely a salgótarjáni öblösüveggyárban behálózza a gazdasági, a mozgalmi és a kulturális életet, s amely a hosszú évtizedek során megalapozta a gyár hírnevét, termékei piacát. Végigjárva a Budapesti Nemzetközi Vásár öblösüveggyári pavilonját, megtekintve a kiállítási termékeket, arra kell gondolnunk, hogy a jó munka eredményei mögött a következetes utat bejáró gyár, a mindig újat és újat kereső közösség erőfeszítései vannak.
