Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
VILAG PRO! ETÄRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XXXVIII. ÉVF., 222. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. SZEPTEMBER 22., SZERDA Fejlődésünk az intenzív szakasz elején Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről r Az Országos Tervhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében kedden az Akadémia dísztermében kétnapos tanácskozás kezdődött a népgazdasági tervezés fejlesztéséről. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglaltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szentágothai János, az MTA elnöke, valamint politikai, tudományos, társadalmi és gazdasági életünk több vezető munkatársa. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a külföldi vendégeket; bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet tervhivatali vezetőket, szakembereket, valamint algériai, finn, francia, surina- mi és svéd tervezési szakembereket. Ezután a tervezők előtt álló három fő követelményről szólt arról, hogy építő, előrevivő és mélyen a nemzeti jövőbe látó megoldást kell javasolni a szocialista társadalom és gazdaság előtt álló feladatokra akkor, amikor a gazdaságnak az intenzív fejlődés megkívánta nagyobb célok felé kell törnie. Eközben a világgazdasági feltételek egyre szigorúbbak, s néha úgy látszik, hogy már-mgr teljesíthetetlen mércéig állítanak elénk. Gondolni kell arra is, minden időben, hogy a tervezőknek valamivel mindenütt hozzá kell járulniuk a világ egyetemes — divatos szóval élve globális — problémáinak megoldásához, hogy egészséges legyen az országok közötti együttműködés gazdasági és pénzügyi háttere, hogy csökkenjen a szociális bizonytalanság és teret nyerjen a kölcsönös megértés. Végül figyelembe kell venni, hogy eleget és kellően változott-e időközben a nép- gazdasági tervezés, módszereiben és társadalmi nyitottságában felnőtt-e az eddiginél jóval összetettebb új feladatokhoz, s élni tud-e azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új helyzet rejt magában. Az elnöki köszöntő után Lázár György emelkedett szólásra. Lázár György beszéde Télre készülnek Megkezdődött a téliesítésre való felkészülés a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat központi telepén, melyet a Gábor Áron gépjavító szocialista brigád végez. Közel negyven fűtőberendezés javításával és ellenőrzésével készülnek el október végéig. Képünkön: Pintér László villanyszerelő és szabó István géplakatos AXIKALOR és thermogenerátor olajégő szivattyúját cseréli. Ä "kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd emlékeztetett arra, hogy 35 évvel ezelőtt a fasiszta elnyomás alól felszabadult nép, nem sokkal a háborús romok eltakarítása után, 1947. augusztus 1-én hozzáfogott az ország hároméves újjáépítési tervének végrehajtásához. — Az új társadalom építése során megoldásra váró feladatok bonyolultabbaknak bizonyultak, mint gondoltuk. Mégis minden gond és nehézség ellenére elmondhatjuk: a magyar történelemnek nincs még egy korszaka, amely a társadalom egészét átformáló olyan mélyreható változásokat és eredményeket mutathat fel, mint amilyeneket a felszabadulás után a tervgazdálkodás 35 éve alatt, és különösen az utóbbi negyedszázadban értünk el. Időszerű volt a reform Lázár György ezután így folytatta: — Pártunk elévülhetetlen érdeme, hogy időben felismerte azokat a minőségi változásokat, amelyek szükségessé tették az intenzív szakaszra való felkészülés megkezdését és hogy ennek jegyében napirendre tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése stratégiai jelentőségű lépés volt, a hatékonyságra alapozott növekedés közgazdasági feltételeinek megteremtése, a demokratizmus további kiszélesítése, a szocialista építésben való személyes érdekeltség fokozása terén. A reform megújította, minőségileg magasabb színvonalra emelte a közgondolkodásban a gazdaság szerepének megítélését, lehetővé tette, hogy a társadalom tagjai közvetlenebbül vegyenek részt a népgazdasági és a helyi szervek kialakításában, s «5 önmagában is olyan ha- ttetővé vált, amely összetevője a szocialista építésben elért sikereinknek. — 1945 előtt Magyarország Európa egyik legelmaradottabb országa volt. A két világháború között a nemzeti jövedelem egy igen alacsony bázishoz viszonyítva évi átlagban mindössze 1—2 százalékkal emelkedett, a felhalmozás nem haladta meg az 5—6 százalékot. A tervgazdálkodás 35 éve alatt a felszabadulás előttihez képest a nemzeti jövedelem több mint hatszorosára növekedett, iparunk sokoldalú modem nagyiparrá vált, termelése mintegy tizenötszörösére nőtt. Szocialista mezőgazdaságunk feleannyi munkaerővel közel megkétszerezte termelését. Teljessé vált a munkaképes népesség foglalkoztatása, a lakosság fogyasztása több mint négyszeresére emelkedett. Gyökeresen megjavultak a lakásviszonyok, kiterjedt a szociális gondoskodás; — Fő törekvésünk változatlanul a reform továbbvitele, a központi irányítás hatásfokának javításával együtt a vállalati önállóság még teljesebb kibontakoztatása. Tervezési rendszerünk továbbfejlesztésekor is ebből az alapállásból és abból kell kiindulni, ami soha, egy percig sem volt vitás, hogy szocialista gazdaságunk irányításának legfőbb alapja a nép- gazdasági terv Ezt fejezi ki a tervezésről tíz évvel ezelőtt alkotott törvény is. A törvény megszületése óta megnőtt a terv koncepcióalkotó és ösz- szehangoló szerepe, fejlődött módszertana, erősödött távlati szemlélete. A hosszú távú. tervezés — amely már nélkülözhetetlen eleme tervezési rendszerünknek — a lehetséges fejlődési pályák megválasztásában széles társadalmi és tudományos alapokra támaszkodik, s mind fontosabb szerepet tölt be a gazdaságpolitika megalkotásában. Szervezettebbé vált a különböző időtartamú tervek egymáshoz való kapcsolódása, nőtt a tervezés demokratizmusa. Nem elszigetelten A szocialista tervgazdálkodás nélkül nem születhettek volna meg az elmúlt évtizedek fejlődését fém jelző történelmi jelentőségű vívmányok — hangoztatta Lázár György. A miniszterelnök ezután nemzetközi gazdasági együttműködési kapcsolatainkról szólt: — Fejlődésünk nem elszigetelten, hanem a világ- gazdaság folyamataihoz kapcsolódva, az erőteljesen kibontakozó szocialista nemzetközi munkamegosztás keretei között ment végbe. Hazánk, mint a KGST egyik alapító tagja, eredményes kapcsolatokat épített ki a tagállamokkal. — Ezek hatékonyságát lényegesen megnövelte, hogy az ötvenes évek második felétől az együttműködés hagyományos formái mellett egyre naÜlésezett Nógrád megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Napirenden a gyermekéé ifjúságvédelem Hangsúly a megelőzésen Megyénkben mintegy két és fél ezer veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván az oktatási intézmények és a gyámhatóságok — hangzott el e számadat a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának keddi ülésén Salgótarjánban, ahol egyebek között a testület tagjai, a meghívottak, a gyermek- és ifjúságvédelmi megyei helyzetét vizsgálták meg, illetve meghatározták a további feladatokat. gyobfo szerephez jutott a nép- gazdasági tervek koordinálása, majd a komplex program elfogadása után a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása. — Méltán elmondhatjuk, hogy a KGST keretében megvalósult gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés a szocialista építésben szerzett tapasztalatok megosztása, a barátainkkal, s különösen a Szovjetunióval kiépített szoros és sokoldalú gazdasági kapcsolatok — a vele folytatott árucsere teszi ki külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát •— olyan erőforrást jelentettek és jelentenek számunkra, amely pótolhatatlan szerepet tölt be népgazdasági terveink megalapozásában. A szocialista gazdasági integráció az egyik fő biztosítéka annak is, hogy termelési struktúránkat még inkább abba az irányba fejleszthessük, ami megfelel adottságainknak, javítja esélyeinket arra, hogy a világ más régióival is előnyös feltételek alapján bőAz utóbbi években növekedett a veszélyeztetett gyermekek száma, a 0—18 éves korosztályúak mintegy 3,5 százaléka sorolható ide. Az okokat vizsgálva a megyei tanács művelődésügyi és igazgatási osztályának előterjesztése megállapítja, hogy részint a ve- szélyeztetettségi tényezők újratermelődnek, részint pedig a pontosabb nyilvántartás, a kiterjedtebb feltérképezés is szerepet játszik a számszerű növekedésben. Eltérő a területi elhelyezkedés is, a balassagyarmati, a salgótarjáni járásban például jelentősen emelkedett a veszélyeztetettek száma. A gyámhatóságok összesen 1320 gyermeket tartanak veszélyeztetettként nyilván, s ez több mint hatszáz családot érint. Közel félezer gyerek a szülők alkoholizmusa miatt került e kényszerhelyzetbe. Az elmúlt esztendőkben emelkedett a kifizetett rendkívüli segélyek összege. Tavaly például csaknem háromezren részesültek támogatásban, s több mint kétszeresére nőtt a nevelési segélyben részesülők aránya Az oktatási intézmények nagy részében tudatosodott a gyermekvédelmi munka jelentősége, megalapozottabb lett e feladatok tervezése — állapította meg az előterjesztés. Ugyanakkor a gyakorlati munkát gátolja az alkalmankénti koordináció hiánya és az a szemlélet, amely a pedagógiai eszközöket hatásági intézkedéssel helyettesíti. Megyénkben az állami gondozásban részesülő gyermekek száma az utóbbi öt évben jelentősen emelkedett, jelenleg közel nyolcszáz gyermeket tartanak nyilván. Nagyobb részük nevelőotthonokban, mintegy százharmincán pedig nevelőszülőknél élnek. A hivatásos pártfogói hálózat több mint tíz esztendeje jött létre, s feladata a törvénnyel összeütközésbe kerülő fiatalok felügyelete, beilleszkedésük segítése. A társadalmi és tömegszervezetek munkájában, noha történnek jóirányú kezdeményezések, ezek eredménye mégis elmarad a lehetőségektől. Ennek oka a széttagoltan, egymástól elszigetelten végzett munka. Az előterjesztést követően többen szót kértek. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész, a gyermek- és ifjúságvédelem munkájának jobb hatékonyságát, a megelőzés fontosságát emelte ki. Kispól József, a megyei NEB elnöke azon intézkedések általánossá tételét sürgette, melyek már bizonyították életképességüket. Dr. Szittner András, Salgótarján tanácselnöke az alaposabb felderítést hangsúlyozta, s elmondta, hogy az elmúlt esztendőben a megyeszékhelyen a gyámhatóság 41 veszélyeztetett gyermeket tartott nyilván, s ez év első felében — egy alaposabb szervezői munka eredményeként — a nyilvántartottak száma megközelí" tette a százat. Villangó István, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője egyetértését fejezte ki a gyermekes ifjúságvédelmi helyzetképet tükröző beszámolóval, s az eddiginél szélesebb koordinációt javasolt a feladatok végrehajtására. Dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy csak a végső esetekben kell nyúlni a jogi eszközökhöz, helyette a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Devcsics Miklós megyei tanácselnök foglalta ösz- sze a vita tapasztalatait, erősítve azokat a gondolatokat^ amelyek a szélesebb körű ösz- szefogást és a felderítő, megelőző munkát szorgalmazzák a gyermek- és ifjúságvédelem-1, ben. A végrehajtó bizottság határozatában megfogalmazta J hogy a gyermek- és ifjúság- védelem intézményrendszere fejlődött, korszerűsödött, s jó-1 irányú törekvések tapasztal-’ hatók a társadalmi és tömegszervezetek munkájában^ Ugyanakkor az intézkedésekkel nem állnak arányban aa eredmények: a veszélyeztetett gyermekek száma növekszik, a családok egy része nem vállaja a gyermekneveléssel járó gondokat* valamint tendenciájában emelkedik a gyermek- és fiatalkorú bűnelkö-' vetők száma. A meglevő fogyatékosságok ' javítására a végrehajtó bizottság intézkS» déseket határozott meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Kongói küldöttség járt Nógrádban Egynapos Nógrád megyei látogatásra érdkezett tegnap a reggeli órákban a Kongói Népi Köztársaság 'Népek Közötti Barátság Kongó Társasága (ACAP) kéttagú delegációja. A küldöttség a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására utazott hazánkba egyhetes látogatásra, s ennek során látogattak el megyénkbe. A delegáció vezetőjét, Yandza Francois Gérardot. az ACAP elnökhelyettesét, a kulturális és oktatási kapcsolatok osztályának vezetőjét és Boukoulou Lambertet elkísérte nógrádi látogatására Schiff Lajos, a HNF Országos Tanácsának képviselője is. A vendégeket Salgótarjánban, a Hazafias Népfront székházában Marczinek István, a népfront megyei titkára és Tóth József né, az SZMT titkára fogadta. Az őszi szolidaritási hónap keretében a távoli kontinensről érkezett látogatókat Marczinek István tájékoztatta a megye fejlődéséről, gazdasági és kulturális életéről, egészségügyi ellátásáról. Szólt a népfrontmunkáról, a népfrontbizottságok sokoldalú tevékenységéről és az előttük álló főbb feladatokról. Yandza Francois Gérard válaszában köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és a tájékoztatásért, s hangsúlyozta, hogy a találkozás minden bizonnyal hozzájárul a két nép jobb megismeréséhez, a baráti kapcsolatok elmélyítéséhez, a békéért vívott közös harchoz. Mindennek különös jelentőséget ad az a tény, hogy az ACAP küldöttsége első ízben látogatott Magyarországra. Ezt követően a vendégek Salgótarján nevezetességeivel ismerkedtek, majd délután a nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezetbe indultak. A rétsági járás párt- és állami vezetésének képviselői és a község, valamint a közös gazdaság vezetői fogadták a delegációt. A program a mező- gazdasági nagyüzem megtekintésével, majd baráti beszélgetéssel zárult. A vendégek a késő délutáni órákban — Nógrád megyei látogatásuk befejezésével — visszautaztak Budapestre.
