Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-21 / 221. szám
A gazdálkodás = fá’ékozódási futás fi.) Merre mutat az iránytű Szurdokpüspökiben Bérdifferenciálás öblös módra Miért így, és nem másként? Napjaink egyik jellemzője, hogy a termelés mind bonyolultabbá válik. Nincs ez- másként ma már a mezőgazdaságban sem, s ezt a megye nagyüzemei mind jobban érzik a bőrükön. A gabonatermés mennyisége elmaradt a várakozástól, az állattenyésztésnek nincsenek számottevő mobilizálható tartalékai így maradt az alapon kívüli tevékenység árbevételének növelése. Legalábbis ott, ahol erre mód van, mert a lehetőségek itt is ugyancsak beszűkültek az utóbbi hónapokban. Hogyan érinti mindez a megye két különböző adottságú termelőszövetkezetét, ezt nézzük meg közelebbről. UGRÁS, AZ NINCS A szurdokpüspöki közös gazdaság a nem támogatott üzemek közé tartozik 16 másikkal együtt. Szántóinak aranykorona értéke hajszál híján 25, ennek ellenére az alacsony jövedelmezőségű kategóriába sorolták tavalyi eredményei alapján. Sőt a gazdaság minden bizonnyal a megye „negatív csodája” lett volna, ha nincs Palotás .. Mindez azonban már a múlté, s ennél sokkal érdekesebb a jelen. Hogyan látja mindezt Kalász Árpád főkönyvelő, aki alig több mint három hónapja „eszi a közös kenyerét”, s ennélfogva egy kicsit talán képes arra is, hogy más szemmel nézze a jelenlegi helyzetet. — A gazdagságnak sikerült megszabadulni a veszteséges savanyítóüzemtől, de ennek pénzügyi terhei még áthúzódnak erre az évre. Módosult a termelési szerkezet, egyszerűsödött a növénytermesztés, bérbeadták a veszteséges ju- hászatot és 90 bika szintén bérben hízik hevesi és nógrádi gazdáknál. Üj alapon kívüli tevékenység az építés, a ládaelemek gyártása és az üvegmosás. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ugrásszerű változásra van kilátás. Az átálláshoz idő kell a szakembereknek is, és a gazdálkodás útja ma már korántsem egyenes. — Mint pénzügyi szakembernek mi a véleményei mennyi idő kell ahhoz, hogy egyenesbe jöjjön a szövetkezet szekere? — Két év. De ehhez előrelátásra, kezdeményezőkészségre van szükség. ÜSZŐK ÉS ÜVEGEK Ez bizonyára mind igaz. De ennek némileg ellentmond az a tény, hogy a múlt év végén a gazdaság eladott negyven te- nyészüszőt, amely az idén már tejet termelt volna. Akkori értéküknek mintegy háromszorosától esnek most el s ez nem éppen előrelátásra vall. — A vártnál kedvezőtlenebbül alakul a ládaüzem nyeresége is. Ebben a kalkulációs hibák játszanak nagy szerepet — ezt már Holecz Béla, a pártszervezet titkára mondja. — A melléktevékenységbe is‘ bele kell tanulni, ki kell alakítani a csatornákat, egyszóval szükség van bizonyos kifutási időre. Ennek ellenére úgy érzem történt bizonyos előrelépés, erősödött a vezetés, de a következő időszakban tovább kell javítani az irányítást, a szervező munkát. Még mielőtt közreadnánk a TESZÖV illetékeseinek véleményét érdemes megemlíteni valamit. A gazdaság nemrégi bea megszervezte az üvegmosás — helyesebből üvegregenerálás keretében a Nescafés-üvegek tisztítását. Az országban egyedül ők végzik jelenleg ezt a munkát a COMPACK-nak. Tevékenységűk szolgáltatásnak minősül és mint ilyenért 14 százalékos adót fizetnek. Ha hulladékfeldolgozás lenne — ezeket az üvegeket eddig nem használták fel — adómentességet élveznének, vagy lényegesen kevesebb adót kellene fizetni. Mellesleg erre a tevékenységre rá lehet fogni, hogy importkiváltó, hiszen a COM- PACK ugyanúgy kávéval teli hozza forgalomba, de már idehaza töltve... TARTALÉK MÉG AKAD, DE IDŐ... — Hogyan látja a szurdok- püspökiek helyzetét Elekes József, a TESZÖV közgazdasági osztályvezető j e ? — Az alapon kívüli tevékenységük kimozdult a holtpontról, irányítása egy kézbe került és ez jó. Ha beváltja a hozzáfűzött reményeket, nem lehet probléma. A szövetkezetre nem kis teherként nehezedik, hogy tavalyi veszteségének tetemes részét saját erőből és hitelből rendezte le, s a Kölcsönös Támogatási Alapból „csak” 1,8 millió forintot igényelt. — Milyen tartalékaik vannak még ennek a különben jó termőhelyi adottságú nagyüzemnek? — Mindenekelőtt a vezetésben és a munkaszervezésben látunk tartalékokat, de szükség van a termelési szerkezet további finomítására, az eddiginél megalapozottabb kiegészítő tevékenységre, az állattenyésztés hozamainak növelésére, egyszóval a rugalmasabb gazdálkodásra. Mit lehet mindehhez hozzátenni ? A szurdokpüspökiek négy évvel ezelőtt az élmezőnybe tartoztak, s azóta sem szökőár, sem vulkánkitörés nem pusztított a, vidéken. Volt ugyan aszályos év, csapadékos is, de egyik sem sorolható a természeti katasztrófák közé. Hogy is mondták a vezetők ? Idő kelL Kérdés lesz-e? A gazdálkodás ma többé-kevés- bé egyenlő a tájékozódási futással. S itt nem szoktak sem időt kérni, sem adni. Gyorsan kell futni és ráadásul mindig a helyes irányba... (Folytatjuk) Zilahy Tamás Vulkánsalakkal több termés Kőországban Mondják, hogy a Föld teremtésekor isten egyik lábával az Araráton, másikkal az Aragácon állt, s úgy osztotta szét a zsíros fekete földet, hegyeket, folyókat, tavakat az egész világra. Végül csak kövek maradtak az ölében. Mit tehetett — leszórta a lába elé, s így lett Örményország, a tizenöt szovjet köztársaság egyike Karasztán, azaz Kőország. Az örmény fennsíkon haladva lépten-nyomon azt látni, hogy mindössze vékony termőföld fedi a zúzott tufát, vulkáni salakot, habkövet. S mi biztosítja a fák folyadék- szükségletét? A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a nedvességet nem a talaj, hanem a porózus kőzet őrzi. A Zaven Acagorcján professzor vezetése alatt álló jereváni kőzet- és szilikátkutató intézetben kísérletek sorozatával bizonyították be, hogy a porózus vulkáni kőzetekkel borított talaj jobb terméshozamot biztosít az eddigieknél — nemcsak a nedvességet őrzi, de a kőzet a növény számára fontos foszfoszt, káliumot is tartalmaz. / Mindez a gyakorlatban is bebizonyosodott: az artikszi járás egyik kolhozában egy kukoricaföldön az első esetben tövenként 50 gramm vulkáni salakot kevertek a termőföldhöz és így 35 százalékkal növelték a termésátlagot. Majd különböző minőségű talajon a földet három centi vastag salaktakaróval borították fokozatosan és 60, majd 170, később 230 százalékos termést takaríthattak be. Bármilyen furcsa, kiderült, hogy minél rosszabb minőségű az alaptalaj, annál hatásosabb az új módszer. A paradicsomföld hozama megkétszereződött, a szőlőskertekben pedig az előző évek termésének másfélszeresét szüretelhették le. A vulkanikus salakot elég tízévenként szétteríteni a termőföldeken, a porózus kőzet pedig elősegíti a növényzet megkötését, gyorsítja a fa növekedését, különösen, ha az öntözés elégtelen. Az új módszer newi költséges és már 10—15 százalékos terméshozam emelkedésénél kifizetődővé válik. A kimutatások szerint az öblösüveggyárban az I. fél évben 16,3 százalékos termelésnövekedés, 93,2 százalékos nyereség mellett 13,4 százalékkal növelték a béreket az elmúlt év azonos időszakához képest. Az ilyen jelentős átlagbérnövelés, a korábbiaktól jóval nagyobb differenciálásra ad lehetőséget. Vajon éltek-e ezzel a lehetőséggel a gyár vezetői? Erről folytattunk eszmecserét Kecskés Lászlóval, a gyár gazdasági igazgatóhelyettesével, Lon- gauer Istvánnal, a szakszervezeti bizottság titkárával és Roszjár Erzsébettel, a munkaügyi osztály helyettes vezetőjével. LONGAUER ISTVÁN: — A fejlesztés nagysága bizonyos mértékben megtévesztő. Az I. fél évet jelző növekedésben benne van a tavalyi évben kapott bérpreferencia is, aminek egy részét tavaly szeptemberben már kifizettük. A gyár vezetése és a szakszervezeti bizottság közös javaslata alapján, a munkaerő megtartása érdekében — a fontos, tanult szakmában: üvegesek, üvegfúvók, festők, csiszolók, gépészek és segédgépészek részére — vállalati központunk szakszervezeti bizottsága 8,9 százalékos bérpreferenciát szavazott meg. Ez az összeg 700 dolgozót érintett. — Ezek szerint bőven volt mód és lehetőség a differenciálásra? KECSKÉS LÁSZLÓ: — Igen, akkor tettük meg, amikor a szakszervezeti bizottsággal közösen összeállítottuk a bérpreferenciában részesülők szakmai összetételét, és a részükre kért ösz- szeg nagyságát. Ennek megfelelően a merítők, préselők 40 fillért, a korsókészítők — ami magas fokú szaktudást igényel — 1,70 forint eme-' lést kaptak. A bérpreferencia egy részét, —ami erre az esztendőre szólt —, mi már a múlt év szeptemberében a nyereség terhére megelőlegeztük. — Mit jelent ez a gyakorlatban? ROSZJÁR ERZSÉBET• — A mentőknél havi 70, a korsósoknál pedig havi 360 —400 forint pluszt, amennyiben teljesítik a százszázalékos normát. Ha többet teljesítenek, akkor annak arányában nő a keresetük és viszont. LONGAVER ISTVÁN: — Mivel a nagyvállalat központjába küldött javaslatunkban differenciáltunk, ennek megfelelően hagyták jóvá a kapott összeg szétosztását. Így hát újra nem differenciálhatunk. — A bérpreferenciával sikerült-e elérni, vagy megközelíteni a kitűzött elképzeléseket? ROSZJÁR ERZSÉBET: — A főbb szakmákban megállította az elvándorlást. Érthető, mert jelentős ösz- szegről, havonta plusz 85 ezer forintról van szó. /Jagy tempóval folyik a silókukorica betakarítása a földekről, amely nagyszerű teli eledel a szarvasmarháknak. Felvételünk a nagylóci határban készült, ahol Koós Csaba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz 80 hektáros földjéről önjáró Hesston silózógéppcl a silókukoricát aratja. LONGAUER ISTVÁN: — Örömmel mondhatom, hogy a szétosztás jó hatást váltott ki a dolgozók között KECSKÉS LÁSZLÓ: — Az engedélyezett ösz- szeghez még egy százalékot hozzátettünk, a kereseti arányok további differenciálása érdekében. Az előbbiekből kitűnik, hogy a bérpreferencia a gyár által teremtett kényszerpálya, ami újbóli »differenciálást nem tett lehetővé. Önként adódik a kérdés, hogy az 1982-re tervezett, saját erőből végrehajtott bérfejlesztéseknél — több mint öt százalék — miként oldották meg az előzőnél esetleg nagyobb arányú differenciálást? Egyáltalán sor került-e erre? KECSKÉS LÁSZLÓ: — A felosztásnál arról folyt a vita, hogy azok, akik a bérpreferenciából részesültek, kapjanak-e, vagy sem a saját alapból? A közös döntés úgy szólt, hogy igen, csak nem olyan mértékben, mint a preferenciából. — Hogyan oldották meg az előbb említett elképzeléseiket? ROSZJÁR ERZSÉBET: — A korábbi példánál maradva, az üvegfúvók, -csiszolók, -festők továbbra is többet kaptak, mint társaik. Vagyis a korsókészítők 60, a merítők pedig 45 fillér emelésben részesültek. — Ha a mostani differenciálást a bérpreferenciánál alkalmazott szétosztáshoz viszonyítom, akkor az előbbi példa azt mutatja, hogy az idei saját erős felhasználásnál nivellálásról van szó. KECSKÉS LÁSZLÓT — Szerintem még ily módon is biztosítottuk az indokolt különbséget. LONGAUER ISTVÁN? — Elvileg tovább different ciálnak, gyakorlatban viszont nem egészen. Ugyanis az idei bérfejlesztés gyári átlaga, egy főre vetítve 36 fillér volt. Az 1-es üvegfúvóüzem 44 fillért kapott személyenként, a 2-es üvegfúvóüzem 42, a 3-as automata 39, a 4-es automata 40, a feldolgozó pedig 32 fillért kapott, személyenként. Ebből az átlagból differenciáltak aztán lent az üzemekben. Például az 1-es üzemben az üvegfúvók 44 fillért kaptak. A kisegítők pedig 30 fillért. A rendezés eredményeként az üvegfúvók legmagasabb keresete megközelíti a hétezer forintot, az átlag viszont hat-, hat és fél ezer forint között váltakozik. KECSKÉS LÁSZLÓ: — Ügy érzem, hogy a kialakult arányokkal elégedettek a dolgozók. Ez nem jelent teljes megelégedettséget. Közismert dolog, hogy akármilyen magas is a bér — az mindig kevés. Annyit azonban szükséges hangsúlyozni, hogy a végrehajtott differenciálással . megállítettük a jó képességű szakemberek elvándorlását, még jobban elismertük a kézi üveggyártás rangját és tekintélyét, hogy kedvet teremtsünk az üvegesszafcmák megtanulásához, végül de nem utolsósorban újabb lendületet adtunk az ez évi 50 millió forinttal nagyobb terv teljesítéséhez, az export gazdaságos megvalósításához. A bérdifferenciálásnak bizonyára lehetett volna még számos más változata is. Itt azonban ezt a megoldást tartották a legcélravezetőbbnek. Helyességét, realitását majd az év végi eredmények bizonyítják, vagy cáfolják. (ve nesz) Csehszlovák sajfóünnep Az idén kétszeres jelentőséget kapott Csehszlovákiában szeptember 21-ike, amely már hosszabb ideje a sajtó, a rádió és a televízió dolgozóinak munkaünnepe. Most ezen a napon ugyanis nemcsak a baloldali sajtóhagyományokról emlékeznek meg, hanem az újságírók mintegy számvetést tesznek. Mert az idei sajtóünnep a Csehszlovák Újságírók Országos Szövetségének idén júniusi, VIII. kongresszusa jegyében zajlik, amelyet tavasszal külön a cseh és a szlovák újságírók tanácskozása előzött meg. Mindegyik fórumon egyaránt megnyilvánult az a készség, hogy északi szomszédunkban az újságírók nagy felelősséggel folytatják a munkájukat, s tisztában vannak kötelességeikkel. Ezeket mindenekelőtt a Csehszlovák Kommunista Párt XVI. kongresszusa határozatainak segítésében, propagálásában, az életbe való átvitelében jelölték meg. A jelenlegi világgazdasági helyzetben különösen a közgazdasági összefüggések megvilágítását tartják fontos feladatnak a lapokban, s jól- esően könyvelhetik el, hogy az újságíró-tevékenység is következetesen hozzájárul korszerűbb módszerek bevezetéséhez, a népgazdaság egyes területeinek fejlesztéséhez, s pontosan irányított kritikákkal segített a — gazdaság fejlődésének kísérőjelenségeként óhatatlanul mutatkozó — hibák leküzdésében. A mai sajtóünnep ezért munkaünnep is egyben, mert olyan feladatokra emlékeztet, amelyek még ezután, folyamatos megvalósításra várnak. Ilyen alapvetően a megvalósult szocializmus eredményeinek ismertetése, részvétel a szocialista életmód formálásában, s állandó tevékenység az emberek tudatának alakításáért. Erre utaltak a nyári kongresszuson a csehszlovák újságírók, amikor a CSKP Központi Bizottságához intézett levelükben egyebek között azt fogadták meg, hogy alkotó erejüket és minden energiájukat a tartós béke, a haladás és a szocializmusért vívott harc közös szolgálatába állítják. S hozzátehetjük: ebben a harcban, szándékban maguk mellett találják a magyar újságírókat is, akik velük együtt közös testületben, a Nemzetközi Újságíró Szövetségben tömörülnek, amely székhelyét éppen Prágában tartja fenn. Együtt vagyunk csehszlovák barátainkkal annak a tiszteletreméltó hagyománynak az ápolásában is, amelynek ünnepe szeptember 21. E napon, 1920-ban adták ki ugyanis először a csehszlovák szociáldemokrácia marxista baloldali erőinek a lapját, amelyből a következő esztendőben született meg a Rude Pravo, a kommunista párt mindmáig központi orgánuma. Egész története igazságos harc a munkások és szövetségeseik jogaiért, a haladásért, a békéért, az imperializmus minden megjelenési formájával szemben. E harcot olyan személyiségek fémjelzik, akik minden haladó újságíró példaképei az egész világon, mint Jan Sverma vagy Julius Fucik. Ma, a megváltozott körülmények, a- szocializmus építésének szabad, de küzdelmekkel is terhes viszonyai között sem halványul az a nagyszerű magatartás, melyet tollúkkal akár életük árán is képviseltek. Köszöntjük sajtóünnepükön a csehszlovák újságírókat, akik hazájuk 15 millió lakosának harminc napilapot és ezernél több különféle heti-, havilapot, folyóiratot készítenek, évente mintegy kétmilliárd példányban. S még ehhez vehetjük azt a négy és fél millió családot, amelynek televíziókészüléke van, s négymillió-százezer rádióelőfizetőt. Hozzájuk szólni, írni nagy, de szép felelősség, s ezt becsülik meg országszerte ma, amikor hagyományos ünnepségeken találkoznak az újságok, a rádió, a televízió képviselői olvasóikkal, hallgatóikkal, nézőikkel.
