Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-17 / 218. szám

I De akkor hol? Szűk ebb lett a művelődési központ Balassagyarmaton A nyár n«m telt eseményte­lenül Balassa,gyarmaton. A Palóc ligeti szabadtéri szín­padot kihasználták a leg­messzebbmenőkig: elsősorban könnyűzenei koncerteket ren­dezlek az Edda, a Skorpió, a Korái és még néhány más neves együttes fellépésével. Persze a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kiscso­portjai, művelődő közösséged többségükben szünetet tartot­tak, csak ezekben a hetekben kezdték el a rendszeres kol­lektív életet. Ennek ellenére júliusban és augusztusban egy­általán nem volt csendes a liáz. A helyi napközis tábor lakói — átlagosan 30—40 gye­rek — naponta bejártak a művelődési központba külön­böző szórakoztató, művelődé­si programokra. Még ügyes­ségi versenyeket is szervez­tek a számukra. A hímző­szakkör tízéves jubileumi ki­állítását alkotmányunk ün­nepére rendezték meg. töt A művelődési központ nyá­ron kiköltözött Óváros téri épületéből, s az intézmény ma már csak az egykori me­gyeháza újjáalakított, jobb alsó szintjén foglal helyet. — Milyen tervekkel kezde­nek hozzá az őszi munkák­hoz? — kérdeztük Valecsik Árpádot, a művelődési köz­pont igazgatóját. Válasz helyett egy kis sé­tára invitál, s bejárjuk az ,,intézmény” felső szintjének termeit. Túlzás nélkül: szivszaggató- an fájdalmas látvány. A het­venes évek végén itt még or­szágos színjátszófesztivált rendeztek, nem is akárhogyan, ma pedig törmelékeken, em­beri hordalékokon kell csu­kott szemmel átgázolni. A hajdani, klasszikus csaták te­re nézhetett ki így. A tető számos helyen beázik, az ab­lakok jó része törött Építőt nem látni sehol. Az áldatlan állatpotokról nem tudom, milyen információi vahnak a városlakóknak. Annyit viszont ismerek, hogy komoly igé­nyekkel lépnek fel az intéz­ménnyel szemben, s jogosan, de hogyan tegyen ennek ele­get a ház, magam sem tudom. Ilyen körülmények között csak létezni lehet fenntartani az élet szikráját. A „séta” után újrafogalma­zom a kérdést: mit terveznek az őszre? — Kiscsoportos foglalkozá­sokat — feleli Valecsik .Árpád. — Több mint húsz klub és szakkör, gyerekeknek, felnőt­teknek végzi munkáját, s újak indítását tervezzük. Szep­tember végén kezdene a kis­mamaklub, október elején a hd-fi klub. Műsoros rendez­vényt is tervezünk, például a Mikroszkóp színpad kitűnő művészét, Sass Józsefet vár­juk októberben, de egyelőre azt sem tudjuk, hol fogadjuk. — Annyira szűkében van­nak a helynek? — Annyira. Fogalmunk sincs, hol rendezzük meg a megszokott, kedvelt filhar­móniai bérletsorozatot, a gyer­mekszínházi előadásokat. — Az Óváros téri nagyte­remben... — Ott építkezés folyik, oda jó darabig nem mehetünk. A Szántó szakközépiskola nagy­termét sem vehetjük igény­be, hiszen zavarnánk az ok­tatás normális menetét. A sportcsarnok sem megfelelő, hiszen állandóan be kellene székekkel telepíteni, meg egyéb­ként sem eszményi kulturá­lis rendezvények számára 'a környezet. — Van itt egy vasutas-kul­túrház is. — Ez igaz, de kívül esik, s ami ennél is fontosabb: nin­csen színpada. No és kicsi. Itt nem tudunk színházi elő­adásokat redezni, legföljebb kiállításokat, vagy műsoros rendezvényeket, tánccal. Nyá­ron még nem érződött a hely­szűke, de most ősszel annál inkább érezzük és érzi a kö­zönség. — Talán még egy lehető­ség kínálkozik: együttműkö­dés a Madách Filmszínház­zal. — Erre augusztus végén volt példa, de olyan nem kí­vánatos visszhangja volt a megyei mozisok részéről, hogy ez az út a jövőben nem jár­ható. Ráadásul ott sincsen színpad. Ügyhogy a jövőt il­letően teljesen tanácstalanok vagyunk. ☆ A A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ lehetőségei az utóbbi hetek­ben még tovább szűkültek, pedig addig sem volt műkö­dési helyzetük, kötjilményük irigylésre méltó. Tennivalói­kat jól látják: adott hely­zetben csak a kiscsoportos foglalkozások erősítése le­hetséges. Nagytermi rendez­vényekre nem nyílik alkalom. Persze ez csak átmeneti le­het, s kérdés, hogy a helyi közönség hogyan vészeli át ezt az átmenetiséget. Nagyon félő, hogy a köz- művelődési lehetőségek ilyen mérvű és tartós zsugorodása mérhetetlen károkat okoz. Meghatározása azonban már szociológiai feladat. (ok) Diákpolitikusok országos vetélkedője Űj kezdeményezést indított Útjára a KISZ Központi Bi­zottságának középiskolai és szakm unkástanuló-tanácsa: meghirdették a diákpolitiku- sok országos vetélkedőjét. A részletes pályázati feltételeket ez idő tájt kapják kézhez az ország középfokú oktatási in­tézményeinek KlSZ-szerveze- tei. A KISZ KB mellett a meg­hirdetők között szerepel a Mű- velőflési Minisztérium, a KISZ Baranya megyei bizottsága és a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium KISZ-sZervezete, ez utóbbi az országos döntő­nek ad majd otthont. Az országos vetélkedőt az­zal a céllal szervezik meg, hogy a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban, a szak­munkásképző intézetekben, a szakiskolákban tanulók mind mélyebben tanulmányozzák a kül- és belpolitika időszerű és fontos eseményeit, a fiata­lok mindinkább felismerjék az egyes történések közötti összefüggéseket, azok hátterét. A felkészüléshez a napi sajtó, a televízió, a rádió híranyaga­it, kommentárjait, különösen a Népszabadság, a Magyaror­szág és a Magyar Ifjúság írá­sait ajánlják a meghirdetők. A vetélkedőt több lépcsőben tartják meg, s a legjobbak jutnak tovább az országos döntőig. Utóbbin a megyék egy-egy, illetve Budapest öt­öt győztes középiskolai, szak­munkásképző intézeti, szakis­kolai csapata vesz részt. Az is­kolai versenyeket a jövő év január-februárjában, a me­gyei elődöntőket március-áp­rilisban, az országos döntőt pedig április 22—24-én rende­zik meg. Az első három he­lyezett csapat külföldi juta­lomutazásban vesz részt. (MTI) Iskolaszínház Szolnok megyében Sajátos művészi eszközeivel segíti a szolnoki Szigligeti Színház társulata a megye kö­zépiskoláiban a magyar és vi­lágirodalom remekeinek meg­szerettetését. A színészek egy csoportja iskolaszínházi „stá­bot” alakított, amely reperto­árjait gimnáziumokban és szakközépiskolákban tanított irodalmi alkotásokból állítot­ta össze. A műveket egy-egy tanítási óra idejéhez méretez­ték, s azok egyszerű díszle­tekkel az iskolai aulákban, tornatermekben, ebédlőkben egyaránt eljátszhatok. A műsorterv szerint az első osz­tályosok Szophoklész Antigo­néját és Shakespeare Rómeó és Júliáját láthatják, a má­sodikosok Petőfi komikus epo­szával, A helység kalapácsá­val és egy klasszikus Moliére- alkotással, a Fösvénnyel is­merkedhetnek meg, míg a fel­sőbb évfolyamok tanulóinak Kertész Ákos Névnap és Ar­buzov Én, te, ő... című szín­művét mutatják be. Pintér István dokumentumripoitja: Á veréb is akció (4.) Az érkezés A Veréb^akció résztvevői 1944. március 16-án, hajnal­ban két óra tájban pottyantak magyar földre. A Halifax — amely miután elvégezte dol­gát, visszafordult, és Jugoszlá­vián át visszarepült Brin- disibe — mindössze körülbelül kétszáz méterre repült a föld felett, amikor elsőként a 49 éves Duke ezredes kiugrott belőle. Mivel még sohasem ej­tőernyőzött ő maga csodálko­zott a legjobban, amikor sér­tetlenül a földön találta ma­gát. Két társa, aki előzőleg Algírban gyorsított kiképzés­ben vett részt, és így gyakor­lott volt, követté. Majd a hold­világos éjszakában máris fe­lettük lebegett a negyedik er­nyő. A rádióval. Ha Duke memóriája jobb, s' nem Ká­dár Gyuláé, aki váltig állítot­ta, hogy rádió nem volt az érkezők felszerelésében, el­lenkezőleg: 6 bocsátotta ren­delkezésükre a már előzőleg Törökországból becsempé­szett készüléket Idáig minden a terv sze­rint történt. Azaz mégsem. Mert nem várta az érkezőket senki, márpedig a megbeszélés szerint a magyar hírszerzés embereinek a környéken kel­lett volna tartózkodniuk. Duke ezredes és társai el­ásták az ejtőernyőket és más felszerelési tárgyaikat. A cserjésben elrejtették a rádiót. Amikor világosodni kezdett néhány kilométernyire felfe­deztek egy templomtornyot. Amerikai egyenruhában in­dultak arra. A falura — egy negyedszázad múltán — Duke ezredes úgy emlékezett visz- sza, hogy Potourlnnak hívták. Ennek alapján bizony nem le­het azonosítani sem a ma­gyar, sem a jugoszláv térké­pen. A falu lakóinak segítségével próbáltak kapcsolatot keres­ni a magyar katonasággal. Nem nagy sikerrel. Többen ijedten faképnél hagyták őket, de aztán találtak vala­kit, aki beszélt valamit fran­ciául, állítólag a háború előtt Párizsban volt pincér. Duke ezredes az előre elkészített mesével traktálta, vagyis az­zal, hogy Titóhoz készültek és rossz helyen értek földet, s most meg akarják adni ma­gukat a magyar hadseregnek. A faluban azonban ezt nem tehették meg, mert semmiféle hatóság, még jegyző , sem akadt. A volt párizsi pincér mindenesetre nagyon szívé­lyes volt a jövevényekhez. A falu lakói megvendégelték az amerikai egyenruhás tiszte­ket, bár alighanem senkinek nem volt fogalma arról, ki­ket kínál. A bőséges reg­geli után Duke telefon után érdeklődött, hogy kapcsolatot teremthessen a legközelebbi magyar helyőrséggel. A fa­lucskában nem volt telefon. Akkor autót keresett, hogy be­hajthassanak a legközelebbi laktanyába. A faluban nem volt autó. Azt már tudták,'hogy Nagy­kanizsa 12 kilométerre van. Ott van magyar helyőrség. S az OSS Balkán osztályának volt vezetője, az amerikai hír­szerzés ezredese meglehetősen egyszerű megoldást választott, hogy a magyar hírszerző ko- legákkal kapcsolatba kerül­hessen. Kitépett egy lapot a noteszából, néhány sort írt rá: „A nagykanizsai helyőr­ség parancsnokságának! Alul­írott amerikai tisztek elhibá­zott ejtőernyős ugrással ma­gyar területen értek földet. Tisztelettel jelentkeznek a magyar hadseregnél és a gen­fi nemzetközi hadifogoly­egyezmény szellemében a ren­delkezésére bocsátják magu­kat”. A cédulát nevük, rang­juk és számuk feltüntetésével mindhárman aláírták és egy biciklis parasztfiúval beküld- ték Nagykanizsára. Az eredmény ezúttal nem maradt el. Igaz, hogy még nem a magyar VKF/2 embe­rei érkeztek, hanem egy sza­kasz katona, egy százados pa­rancsnoksága alatt. A kato­nák körülvették azt az épü­letet, amelyben az amerikaiak vedégeskedtek, s a parancs­nok piszollyal a kezében ron­tott az amerikaiakra. Az amerikai tisztek felugrottak, tisztelegtek. Erre a magyar százados zavarba jött, áttet­te a fegyvert á bal kezébe, jobbját pedig tisztelgésre emelte. Nunn kapitány néme­tül tudott vele beszélni. Ö tolmácsolta az ezredes szava­it: csak egyenlő rangú tiszt­nek hajlandó megadni magát. Ahhoz is ragaszkodik, hogy angol tolmáccsal érintkezhes- sék vele. Szegény százados nem tudta mitévő legyen, de szerencsére nem is rá várt a dilemma megoldása. Üjabb egységek és magasabb rangú tisztek érkeztek Nagykanizsá­ról. Mindenekelőtt átkutatták azt a területet, ahol az ame­rikaiak földet értek. Nagy örömükre megtalálták az elá­sott felszerelést. Többek kö­zött azokat a tartályokat is, amelyben Dukéék a szükség esetén vesztegetési ajándék­nak szánt, s akkor még Ma­gyarországon ismeretlen nylonharisnyákat, valamint töltőtollakat, karórákat, kon- zervkülönlegességeket tárol­ták. „Természetesen” az utolsó szálig mindnek lába kelt. Most már elérkezett volna az ideje annak, hogy a jelen­lévő legmagasabb rangú ma­gyar tiszt, egy alezredes in- tézkedhessék. Ekkor azonban váratlanul megjelent egy át­lagnál magasabb termetű ci­vil ruhás férfi. Sportkocsival hajtott a helyszínre, azonnal kiugrott a kocsiból, átfura­kodott a bámészkodók töme­gén és Duke ezredeshez lé­pett. — Király repülő őrnagy va­gyok — mondta kifogástalan angolsággal —, Üjszászy tá­bornok küldött, tudunk érke­zésükről. A hivatalos proce­dúrán, nyilvántartásba véte­lükön át kell esniük, nehogy valaki gyanút fogjon. Utána Budapestre megyünk, ott már minden rendben lesz. A civil ruhás sportkocsiján vitte az amerikaiakat Nagyka­nizsára. Útközben közölte, hogy a VKF/2-nél szolgál, ő kapott parancsot az amerikai misszió fogadtatására. Egyéb­ként Kanadában volt pilóta, onnan tud jól angolul. — Én vártam önöket, de aztán, mert két órát kés­tek, gondoltam, hogy már egyáltalán nem jönnek — mondta —, ezért mentem be Nagykanizsára, aludni. Ahogy felkeltem és megborotválkoz­tam, hallottam, milyén nagy riadalom van a laktanyában, mindjárt rájöttem, hogy csak önökről lehet szó. Most már mindegy, a fő az, hogy talál­koztunk. Persze most már, mert ennyien tudomást sze­reztek az érkezésükről, úgy csinálunk, mintha valóban ha­difoglyok volnának. Ez az egy-két nap már nem számít, Duke közölte Királlyal, hogv rádió adó-vevőt is hoz­tak magukkal, kint hagyták a répaföldön egy bokorban, s azt a kutatók szerencsére nem találták meg. Király erre be­ültette Suarez őrnagyot a sportkocsijába és behozták a készüléket. A Veréb-akció parancsnoka azonnal meg akarta hívni Algírt, hogy jelentést tegyen sikeres meg­érkezésükről, de Király őr­nagy lebeszélte. Azt mondta, hogy az adást lehallgatnák a németek, alkalmasabb helyről és időpontban. A derék őrnagy egy szót sem szólt az amerikaiaknak arról, hogy milyen nagy iz­galomban van egész Magyar- ország. Már lépten-nyomon arról beszélnek az emberek, hogy Magyarország hitlerista megszállása küszöbén áll. A VKF/2-nek nagyon pontos ér­tesülései vannak a rémet megszállási tervekről. Éppen a nagy riadalom miatt készí­tették ilyen felületesen elő Dukéék fogadtatását is. Ami azt illeti, az egész Veréb-ak­ciót talán a legjobb lett vol­na lemondani. Fel is vetődött a gondolat, de aztán elvetet­ték. Kállay Miklós, Szombat­helyi Ferenc még mindig bí­zott abban, hogy a megszállás elkerülhető. S különben sem akartak rossz pontot szerez­ni az amerikaiaknál. Allen Dullesék még félreérthetik a dolgot, s úgy tűnhet szemük­ben. mintha nem akarnának együttműködni. Abban az eset­ben pedig, hogy ha a Veréb­akciót lemondják, de a né­met megszállás mégsem kö­vetkezik be, egyenesen kínos lenne az ügy. (Következik: Érthetetlen dolgok) r KOSSUTH RADIO; S.37: Bizet operáiból 9.33; Hopp hopp, katona 10-05: Képek és Jelképek 10,35: A boldog szerelem 10.40: Stan Getz dzsessz együttese játszik 11.00: Gondolat — A Rádió irodalmi lapja 12.45: Mozart-művek 14.00: Irodalmi világjárás: Ausztria 15.05; Yehudi Menuhin hegedül 15.28: Hobbi-dominó 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35; l^épdalkórusok, népi hang­szerszólók 17.05: Iloáfalvy Róbert operafelvételeiből 17.35: Kisváros: Sárospatak 18,00: Volt egyszer egy vadnyugat Részletek Morrlcone film­zenéi éből 19.10 • évszázadok mesterművei 1?» *•’: Bűn. 2. (befejező) rész 20.35: Operctlkedvelőknek 21.30: Főnököm a beosztottam. Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Üj Zenei Üjság 23.05: Az indián királynő (Részletek) 0.10; Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ: 8,05; Koltay Valéria és Külkey . László operettfelvételeiből 8.35: Fúvósesztrád 9.00: Munkaidőben. Riport 9.15; Nóták 10.00: Zenedélelőtt 11.35; Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15; Az Ifjúsági rádió új zenei felvételeiből 13.30; A zene titka 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 17.00; Térkép és útraváló 17.30: ötödik sebesség 18.35: Pophullám 19.40; Nótakedvelőknek 20.35: Embermesék 21.35; Ritmus! Marianne Faithfull felvételeiből 22.05; Sanzonok 22.30; Hol tartunk...,? 23,20: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: Aprófalvak kereskedel­mi ellátása — Lakótelepi sport­élet Miskolcon — Hét végi prog­ramajánlat.) Szerkesztő: Jakab 4 NÓGRÁD — 1982. szeptember 17., péntek Mária. Telefonügyelet: 35-510. Észak-magyarországi krónika (A SZUV országos vándorgalériájá­nak megnyitója Miskolcon — A BNV-röl jelentjük.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelözetes. TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna (ism. — SZ.) 8.35: Iskolatévé — Beszéljünk oro­szul (kezdőknek) 9.00: Magyar irodalom (ált. lsk. alsó tagozat)-9.15: Hogyan tanltok tv-vel? 6. osztályos fizika 10.30: Deltácska 14.25: Iskolatévé — Hogyan taní­tok tv-vel? (Ism.) 15.05: Magyar Irodalom (ism. — SZ.) 15.20: Deitácska (ism.) 15.40: Beszéljünk oroszul (ism. — C7 \ 16.15: Hírek 16.20: A restaurálás művészete Jugoszláv rövidfilm. SZ. 16.45: Annick — egy kislány a nagyvárosban UNESCO-film. SZ. 17.29: Reklám 17.30: Keresztkérdés 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna. SZ. 19.15: Esti mese. SZ. 19.30: Tv-híradó. SZ. 20.00: Delta 20.25: Családi kör 21.15: Glembay LTD. tévéjáték Miroslav Krleza drámájá­ból 22.25: A hét műtárgya 22.30: Karthago, rockkoncert- közvetítés. SZ. 23.05; Tv-híradó 3. SZ. 2. MŰSOR: 17.25: MAFC—Bosna Szarajev© íerfikosarlabda-rríérközés. SZ. Közvetítés a Nemzeti Sport- csarnokból 19.00: Pisztrángok és hegyi vizek Román rövidfilm. SZ. 19.20: Hány színe van a kéznek? SZ. film Max Ernsttel — Max Ernstről (ism.) 20.00: Egy asszony — magyarul beszélő olasz filmsorozat VI/3. rész. SZ. 21.20: A Pharoah Sanders quartet „Pori jazz ’81.’» SZ. 21.45: Reklám 21.50: Adjuk a bankot Magyarul beszélő NSZK tévéfilm. SZ. (16 éven felülieknek!) BESZTERCEBÁNYA: 19*30: Tv-híradó 20.00: Forró szél. Jugoszláv tv- filmsorozat 10. (befejező) rész 21.05: Szórakoztató vetélkedőmű­sor 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: A férges alma. Szovjet film 23.40: Mireille Mathieu koncertjé­nek műsorából 2. MŰSOR: 18.00: Műsor a sajtónap alkalmá­ból 20.45: Ma este nyolc óra után... 2i.i5: Időszerű események 21.45: Az elektronika és a mikro­elektronika 22.25: Honoré de Balzac: Chabert ezredes. Tv-játék MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: fél 3-tól: Iskolamozi. Ezermester Színes rajz- és bábfilm-meseso- rozat. Háromnegyed 6 és 8-tól: Csak semmi pánik...! Színes, magyar bűnügyi filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: fél 4- től: Rohanj velem! Színes ma­gyar film. Este: Tanú ne marad­jon (16). Színes jugoszláv krimi. Pásztói Mátra: Egy holland Jáva szigetén I—II. Színés holland film. — Rétsági Szexis hétvége (16). Színes, szinkronizált olasz- francia film. Mesemozi: A kis­malac és a farkas. — Szécsényt Rákóczi: Legyen a férjem! Szí­nes, szinkronizált szovjet film­vígjáték. — Érsckvadkert: A fest­mény titka. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági bűnügyi film. — Nagylóc: Hárman a slamasztiká- ban. Színes, szinkronizált ameri­kai film vígjáték. Szeptember 17., péntek 21.50 h. — 2. műsor! Adjuk a ban­kot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom