Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)

1982-09-02 / 205. szám

Törvényes foglalkoztatási és kereseti lehetőségek a nyugdíjasoknál Sz. József riinóci olvasónk ez év január 1-től nyugdí­jra, azóta nem dolgozott. Most volna lehetőség, hogy nyug- c a mellett munkát vállaljon, de nem tudja, hogy kere- £ ben és munkaidőben mennyi az a korlát, amelyet nyűg­ei Íjának korlátozása nélkül elvégezhet, illetve megkereshet. Kéri tájékoztassuk ezekről a kérdésekről, mert nem sze­retné, ha munkaviszonnyá vagy keresete miatt a nyugdíját elvonnák. A nyugdíjasok naptári évenként általában 840 órát, e gyes munkakörökben pedig 1230 órát dolgozhatnak nyug­díjuk korlátozása, illetve elvonása nélkül. Egyes, a jogsza­bályban meghatározott munkakörökben azonban sem a fog­lalkoztatás, sem a kereset nem esig korlátozás alá. Ilyen munkakörök: egészségügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézményeknél, valamint a közforgalmú gyógyszertáraknál takarító, a népgazdaság minden területén a portások, az éjjeliőrök, a telepőrök, az öltözőőr, a parkőr, a csatornaőr, a halőr, a vadőr, a mezőőr, a hegyőr és a rendész, a fűtő, a mezőgazdasági szövetkezetekben tagként fizikai munka­körben foglalkoztatott öregségi nyugdíjas, ha nyugdíját 1976. január 1 előtt állapították meg, s végül az Országos Ányag- és Árhivatal felügyelete alá tartozó vállalatoknál a juta­lékos rendszerben dolgozó hulladékgyűjtők. Ha a nyugdíjas vak, illetőleg nyugdíja 1982-ben a havi 1920 Ft-ot, az fezt követő években pedig a külön jogszabály­ban évenként rendszeresen megemelt összegét nem haladja meg fizikai munkakörben az égés5 naptári év folyamán korlátozás nélkül és kereseti korlátozás nélkül foglalkoztat­ható. Fizikai munkakörben tehát a munkaviszonyban, szövet­kezeti tagként vagy bedolgozóként dolgozó öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas az év első napjá­tól keresetétől függetlenül, addig az ideig foglalkoztatható, illetve nyugdíját addig kell folyósítani, amíg foglalkozta­tása a reá irányadó foglalkoztatási keretet nem haladja meg. Fiziikai munkakörben tehát csak a foglalkoztatási idő esik korlátozás alá, a kereset az nem. A nem fizikai munkakörben azonban elsősorban nem Is az idő, hanem a kereset esik korlátozás alá. Ha tehát a nyugdíjast nem fizikai munkakörben foglalkoztatják, a nyugdíjat korlátozás nélkül addig lehet folyósítani, amíg a naptári évben a keresete a 30 000 forintot el nem érte, de ezen belül is legfeljebb addig, amíg a nyugdíjnak és ke­resetének együttes összege a naptári évben havi átlagra szá­mítva a 10 000 forintot meghaladja. A nyugdíjat a keret­összeg túllépése hónapjának első napjától akkor is szüne­teltetni kell, ha addig az ideig történetesen még, a reá vo­natkozó 840, illetőleg az 1260 órát sem dolgozta le. Rokkantsági nyugdíj mértéke az újbóli rokkantsági nyugdíj megállapításánál I K. István káliói olvasónk háromévi rokkantsági nyug­idba után újból elment dolgozni, mert az orvosi bizottság •véleménye szerint rokkantsága a 67 %-ot nem érte el. Négy­évi munka után állapota úgy alakult, hogy újból felül­vizsgálatra kellett mennie, amikor már végleges rokkant­nak minősítették. Szeretné tudni, hogy most is a régi nyug­diját kapja vissza, vagy nyugdíját újból, az új keresete alap­ján állapítják meg? Alapvető szabály, hogy az a dolgozó, aki a rokkantsági nyugdíj megszűnésétől számított öt éven belül újból rok­kantsági nyugdíjba megy, a megszüntetett nyugdíjra akkor is igényt tarthat, ha a megszüntetés óta újabb szolgálati időt nem szerzett, vagyis nem dolgozott. Ebben az eset­ben a nyugdíjat olyan összegben adják vissza, mintha azt meg sem szüntették volna. Természetesen a visszaadott nyugdíj összegéhez hozzá kell mindazt az összeget számí­tani, amelyeket időközben külön jogszabály, illetőleg éven­ként rendszeresen nyugdíjasként kapott volna. Ha az igénylő a rokkantsági nyugdíj megszüntetése után dolgozott és újabb szolgálati időt szerzett, vagy az újabb felülvizsgálat során magasabb rokkantsági csoportba került, a nyugdíjat ennek megfelelően is módosítani kell. Az az igénylő, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el, a korábbi rokkantsági nyugdíj feléledése helyett, illetve visszaadása helyett kérheti rokkantsági nyugdíjjogosultsá­gának új kérelem szerinti elbírálását, ha ez részére kedve­zőbb, illetve nyugdijának megszűnése után szerzett szol­gálati ideje alatt legalább 36 havi időre keresete volt Erre akkor is lehetősége van, ha a nyugdíjat az orvosi bizott­ság véleménye alapján, és akkor is ha keresete négy hóna­ljon át nem volt lényegesen kevesebb mint nyugdíjazása előtt. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után a volt rokkantsági nyugdíjas csak feléledés alapján része­sülhet újból rokkantsági nyugdíjban és csak a III. rokkant­sági csoport szerint. Dr. Jónás Sándor Ä vizsga nagy napja (III.) Gépjárművezető-képzés az MHSZ-nél Az MHSZ-nél — csakúgy, mint a többi ilyen jellegű ok­tatási intézménynél 76 órában oktatják a KRESZ- és műszaki ismereteket, valamint 30 óra áll a tanulók rendelkezésére, hogy elsajátítsák a vezetési ismereteket. Pontosabban 29, mert a harmincadik a nagy nap, a vizsga napjára kerül... A vizsgánál csak a szabályok szigorúbbak Erről az eseményről beszél­getünk Magócs Jánossal, a gépjárművezetői vizsgabi­zottság Nógrád megyei szer­vezetének vezetőjével, aki egyébként maga is vizsgabiz­tos. — Két főállású naponta és több mint tíz megbízásos jog­viszonyú vizsgabiztos idősza­konként dönt általában 12— 13 alkalommal egy-egy nap arról, hogy a vizsgázó megfe­lel-e a követelményeknek. — Gondolom sokakban — főleg akiknek nem sikerül a vizsga — fölmerül az a bizo­nyos objektivitás kérdése. — Az elméleti vizsga, a köz­ismert tesztlapok jóvoltából kizár minden szubjektivitást. Ez is a cél. — És a gyakorlati vizsgán? — Szigorú szabályzat sze­rint dolgozunk — mutatja az „Utasítás a gépjárművezetői gyakorlati vizsgához” című könyvecskét. A tartalma valóban érdekes. Hiszen pontosan előírja, mi­lyen hibáért hány pontot kell levonni, kezdve a motor le- fulladásától, a járdára való felhajtásig. Mindebből a vizsgázó nem sokat sejt, számára nem is nagyon érdekes. Az érdekes az, hogy általában keze, lába re­meg, izzadni kezd, vagy éppen reszket, úgy kapaszkodik a vo­lánba. mint a mentőövbe és többnyire összetéveszti jobb kezét a ballal... Próbálkozni ötször lehet — Gyakran számunkra is érthetetlen jelenségek ezek, hiszen a tanulók az úgyneve­zett rutingyakorlatok során elsajátítják a járműkezelés készségét. A forgalmi gyakor­latok alatt pedig a közlekedé­si látásmód, a forgalmi jár­tasság megszerzésére nyílik lehetőség. A fő cél az, hogy otthonosan mozogjon a jármű­vek között a tanuló. Igaz ez egy gyalogosnak lé­nyegesen könnyebb, hiszen az emberek többsége egy-két éves kora után természetes, hogy meghatározott sorrend­ben rakja a lábait. Egy se­bességváltóval mindjárt más a helyzet... — A járművezetőnek figyel­mét meg kell osztania, fel kell dolgoznia — fontosságuknak megfelelően — a beérkező in­formációkat, s erre képtele­nek azok, akiknek a jármű manuális kezelése köti le a figyelmét. — Ilyenkor kezdődik a baj a vizsgán? — Igen, de ezek ellenére várnunk kell a közbelépéssel, mert az az előírás, ha a vizs­gabiztosnak be kell avatkoz­ni, a vizsgát félbe kell szakí­tani és eredménytelennek kell tekinteni. Erre, ha nem is túl gyakran, bizony sor kerülhet, ha a vizsgázó tilos jelzésen akar át­hajtani, körültekintés nélkül szeretne forgalmi sávot válta­ni, egyszóval, ha balesetveszé­lyes helyzetet idézne elő. — Hányszor lehet gyakorla­ti vizsgát tenni? — Ötször. De az ötödik min­dig a bizottsági vizsga, tehát vagy két főállású vizsgabiz­tos, vagy egy vizsgabiztos és a vizsgabizottság vezetője ül a kocsiban. A több szem többet lát elv alapján... — Ezután — gondolok arra, ha ez is sikertelen — nincs remény? — Ilyenkor pályaalkalmas­sági vizsgálat következik, s ezen általában a jelölt pszicho­lógiai alkalmatlanságát állapít­ják meg. Vizsga „kisvállalkozásban" A vizsgabizottság vezetője, Magócs János nem lelkesedik túlzottan az ötletért, amivel előállók. Tudniillik arra ké­rem, ha már ilyen szépen ösz- szejöttünk, nem volna-e ked­ve levizsgáztatni? — Ezt komolyan gondolja? — kérdi még a kocsiba be­szálláskor is. Biztosítom a lehető legko­molyabban. Elvégre érdekel, „elhasalnék-e” egy vizsgán, mintegy százezer kilométer megtétele után? Miután sikerült elindulnom éreztem, hogy nem lesz külö­nösebb baj, s ez néhány kilo­méter és mintegy húszperc­nyi vezetés után be is igazo­lódott. De azért néhány — másoknak is megszívlelendő — vélemény elhangzott. íme: — Ami a vezetői képességeit illeti, már „védett korban” van. Ez annyit jelent, hogy képes mások által előidézett veszélyhejzeteket kivédeni. Ez általában 100 ezer kilométer után a legtöbb járművezetőnél így van. Viszont néha rutin­ból vezet és a litkei leágazón túl úgy váltott sávot, hogy nem nézett hátra... ^ — Már a kereszteződés előtt láttam, hogy nem jön semmi — védekezem. 1— ... ez akkor is pontok le­vonásával jár a vizsgán. És most is. A kitöltött for­galmi vizsgalapomon végered­ményben 37 pontot érek el a maximális negyvenből. A nyolc évvel ezelőtti „iga­zi” vizsgámon, a székesfehér­vári MHSZ-nél, ha jól emlék­szem öttel kevesebbet kaptam. Ezek szerint nem vált károm­ra a vezetés... Zilahy Tamás Vége Negyvenegy év a vasútnál A gyártásközi meósoknak jelentős részük van abban, hogy a Páva Ruhagyár homoktere- nyei üzemében a késztermékek 99 százaléka eiső osztályú. Képünkön Albertus Sándorné m szalagokon reprezentatív mintavétellel ellenőrzi a félkész árui Kerek István — édesapja nyomdokait követve — 1941 szeptember 29-én került a vasúthoz, mégpedig a Hatvan —Salgótarján akkori osztály­mérnökség apci szakaszára pá­lyamunkásként. Igyekezete és szorgalmas tanulása folytán Pásztó állomásra került for­galmi szolgálattevőnek, önál­lósító vizsgák letétele után tiszti rendfokozatot szerzett és Szurdokpüspöki állomásra fő­nöknek nevezték ki, s mind­addig ebben a minőségben dolgozott, ameddig e poszt meg nem szűnt ezen az állo­máson. Ezután rövidebb ideig Pásztón dolgozott megbízott állomásfőnökként, majd újból visszakerült Szurdokpüspöki­be, ahol mint főfelügyelő nyugdíjba vonulásáig tevé­kenykedett. Válaszol az illetékes Őrködni a park A NÓGRÁD augusztus 26-i számában megjelent Elhanya­golt park Pásztón című cikk­re válaszolva közöljük, hogy a cikk megállapítása miszerint a vasútállomás mellett lévő park szemetes, megfelel a va­lóságnak. A cikk olvasása után azon­nal megkerestük a helyi költ­ségvetési üzem vezetőjét és fel­szólítottuk, hogy az üzem dol­gozói gondoskodjanak a park gyakoribb takarításáról. Az üzem vezetője elmondot­ta, hogy a parkot minden hé­ten egy alkalommal kitakarít­ják, de sajnos a Pásztora uta­zók,' akik a vonat vagy az au­tóbusz indulása előtti idejü­ket a parkban töltik, maguk A több mint négy évtizedes vasúti jó munkája elismerése­képpen több kitüntetés tulaj­donosa. 1070-ben kapta meg a Felszabadulási Jubileumi Em­lékérméi, két esetben rendkí­vüli előléptetésben részesült. Ezen kívül a baleset-elhárítás területén végzett munkájáért dicséretekben, pénzjutalmak­ban, egy esetben pedig vezér- igazgatói elismerésben része­sült. Mint azt közvetlen munka­társai, vezetői elmondották, nagyon áldozatkész ember, po­litikai, társadalmi és szakmai munkájára mindig lehetett számítani, akinek magatartá­sát az egyszerűség, szerény­ség jellemezte Volt munka­társai, vezetői jó pihenést, bol­dog nyugdíjaséveket kívánnak! sz. f. tisztasága felett sem sokat törődnek a park tisztaságával, mivel a szeme­tet és az üres üvegeket a sze­méttartó ládák helyett a föld­re dobják. Egyetértünk azzal, hogy a park tisztaságát biztosítani kell, de ez csak akkor lehet­séges, ha a parkot használók is jobban ügyelnek a tiszta­ságra. Reméljük, bogy a cikk és intézkedésünk eredménye­képpen lényegesen változik a helyzet. Dr- Mátyus stván, a Pásztói nagyközségi közös Tanács VB-titkára A salgótarjáni Gorkij-Iakótele- pen az AGROFIL szakemberei a befejező munkálatokat vég­zik a 15-ös jelű épület hatos és hetes lépcsőházán. Fes- tás-mázolás, víz-, villanyszere­lés és a külsői homlokzat ké­szítése folyik. Az Október vé­gén átadásra kerülő két lép­csőházban összesen 28 család talál otthonra, míg a földszin­ten postahivatalt és gyógyszer- tárat alakítanak ki. , — Rigó —■' Elégett szalma nyomai a határban Annak ellenére, hogy tila­lom van a szalma elégetésére, úgy tűnik mégis akid kivétel Nógrád megye területén. Saj­nos nem tudtam megörökíteni a gabonatáblákon égetés köz­ben a szalmát, azonban ennek nyomai a vonaton utazva Tar— Mátraszőllős—Hasznos, va­lamint Pásztó—Szurdokpüs­pöki vasútállomások közötti gabonaföldeken láthatók. Mint ismeretes az értékes melléktermékre, alom és ipa­ri nyersanyag céljára minden szalmaszálra szükség van. Ezt még ott is tudhatnák ahol a szalmát elégették! Ez annál in­kább is furcsa, mivel Nógrád megye számos községében fog­lalkoznak állattenyésztéssel, s a melléktermékre úgy gondo­lom nagy szükség lenne, ha már az ipari célra történő át­adásáról nem is gondoskodtak. — sz — Tisztelt szerkesztőség! Kazánok az uszodában A minap fejeződött be a salgótarjáni uszodában egy 17 fős gyermekcsoport úszóoktatá­sa. A 15 órás tanfolyamot nagy hozzáértéssel Csatlós Csaba oktató vezette. A viszonylag rövid idő alatt mindenki meg­tanult úszni. Külön öröm volt számomra, hogy öten Kazár községből is eljutottunk a szép új uszodába. Jó volna, ha is­kolatársaim is részesülhetné­nek ilyen örömben, ha az uszoda több tanfolyamot in­dítana községbeli gyermekek úszásoktatása céljából. Tisztelettel: Szabó Erzsébet Kazár összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - ,1982. szeptember 2., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom