Nógrád. 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
A mezőgazdasági árak és pénzügyi szabályozók 1983. évi módosítása A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a mezőgazdasági ár- és pénzügyi szabályozórendszer működésének tapasztalatait, az Állami Tervbizoltság ezzel kapcsolatos állásfoglalását-és« határozott az 1983-ban szükséges módosításokról. Megállapította, hogy a mezőgazdaság közgazdasági szabályozása alapjaiban megfelelő, hatékonyan segítette a termelés növekedését, a belföldi ellátást, valamint az exportbővítést. A szabályozó- rendszer gyökeres változtatására ezért nincs szükség, kisebb módosításokra azonban sor kerül. A szabályozók változtatását elsősorban a világgazdaságnak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatása teszi szükségessé. A korrekciót indokolja még az is, hogy az ipari eredetű termelőeszközök árai növekednek, néhány átmeneti jellegű költségvetési támogatás — tehergépjármű járulékkedvezmény, energia- ártámogatás — megszűnik. Ezen túlmenően a tervcélok megvalósulása végett az ágazaton belüli érdekeltségi, jövedelmezőségi arányokat is szükséges módosítani. Elsődleges cél az, hogy a szabályozók jobban segítsék elő a hatékonyság növelését, a költségek további csökkentését, a termékek minőségének javítását, az eddiginél jobban ösztönözzenek a változó külső és belső gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásra. Az intézkedések mérséklik a mezőgazdasági üzemek vásárlóerejét, jövedelmét, amit a gazdaságok a hatékonyság növelésével, termelésszerkezetük módosításával, költséggazdálkodásuk javításával ellensúlyozhatnak. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag-, energia- stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — növelése szükséges. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján a vevők-eladók megállapodása szerint valósul meg. A legfontosabb mezőgazda- sági termékek felvásárlási ára a következő mértékben növekedik: étkezési búza 60 Ft/tonna (ennek megfelelően növekszik az egyéb kalászosgabonák felvásárlási ára is), Kukorica 150 Ft/tonna. [A követelmények kisebb növelése mellett az 1982-ben bevehetett gabona (kalászosgabona és kukorica) többlettermelési prémium továbbra is fennmarad.] A cukorrépa 16 Ft/tonna. (A cukor világpiaci árának csökkenésére tekintettel a cukorrépa utáni többlettermelési prémium megszűnik. Ennek kifizetését ugyanis a korábbi kedvező világpiaci cukorár tette lehetővé.) Vágómarha 1 Ft/kilogramm. Vágósertés 1,60 Ft/kilogramm. (A vágóállatok felvásárlási áremelésének egy része hatósági alapárban, más része — az exportárak és a minőség alakulásától is függően — differenciált felárak növelése formájában valósul meg.) Tehéntej 0,50 Ft/liter. A zsírosgyapjú felvásárlási ára — minőségenként differenciáltan — átlagosan 5 százalékkal növekedik. A vágóbaromfi ára átlagosan 0,70 Ft/kilogrammal emelkedik. , k A felvásárlási árnövekedések, valamint az egyéb jelentős költségemelkedések miatt — indokolt körben és mértékben — növekednek az élelmiszeripari termékek termelői árai is. A termelői árak emelkedése a hatóságilag rögzített és maximált fogyasztói áras élelmiszereknél — életszínvonal-politikai céljaink, kai összhangban — a fogyasztói árakat általában nem módosítja, hanem a forgalmi adót csökkenti, illetve a fogyasztói árkiegészítést növeli. A terméshozamok növelését megalapozó talajerő-visszapótlás ösztönzése érdekében 1983-ban a műtrágyák ára nem változik. Az import fehérjetakarmányok árának 1983. évre várható 12 százalékos, a takar- mányíorgalmazás költségeinek tonnánkénti 100 Ft-os, valamint a takarmánygabonák felvásárlási árának 2—5 százalékos növekedése miatt a takarmánygabonák eladási árai 5—7 százalékkal, a keveréktakarmányoké pedig átlagosan 6 százalékkal emelkednek. A növényvédő és gyomirtó szereknél — a termelői és importárak változásának továbbhárítása és az ártámogatás csökkentése miatt — átlagosan 18 százalék áremelA kubai külügyminiszter-helyettes látogatása Házi Vencel külügyminiszter-helyettes meghívására szeptember 13—16. között látogatást tett hazánkban Jorge Bolanos Suarez kubai külügyminiszter-helyettest. Itt-tar- tózkodása során megbeszélést folytatott vendéglátójával és Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel a két ország belső helyzetéről, időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. A kubai külügyminiszter-helyettest fogadta Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Eíagy János külügymi- nisztériumi államtitkár. (MTI) Megnyílt a szejm ülése Varsóban csütörtökön délelőtt megkezdődött a lengyel parlament ülése, első napirendi pontként a szejm meg- halgatja Czeslaw Kiszczak altábornagy, belügyminiszter beszámolóját a közrend és a közbiztonság helyzetéről, a továbbiakban több törvénytervezet kerül a törvényhozás elé. egyebek között a szövetkezetekről és azok társulásairól. valamint az államigazgatási szervek munkájának javításáról. Augusztus 31. legyen komoly figyelmeztetés mindenki számára, aki a jövőben hasonló rendbontásokat próbál szervezni — jelentette ki a szeim ülésén Czeslaw Kiszczak belügvminiszter. A december 13. óta eltelt hónapok alatt — emlékeztetett rá a miniszter — a hatalom a maximális jóindulatot tanúsította, hogy enyhítse a szükségállapot korlátozó intézkedéseit. Augusztus 31. előtt számos felhívás, figyelmeztetés hangzott el annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a rendszer ellenségei által cinikus módon megtervezett utcai zavargások. Több városban mégis drámai jelenetek zajlottak le, amelyekért a teljes felelősség a rendbontások kezdeményezőit és szervezőit terheli, ök egyenesen saját népük. az ország legéletbevágóbb érdekei ellen lépnek fel. A közrend megbontására irányuló kísérletek nem térítik le a veze'ést a demokratikus változtatásokhoz, az országnak a válságból való kijutásához vezető útról — hangsúlyozta czeslaw Kiszczak. .Beszámolóiát a törvény- hozás tudomásul vette. (MTI) NOGRÁD - 1982. szeptember 17., péntek kedés következik be. Ugyancsak emelkednek a mezőgazdasági nagyüzemek által igénybe vett egyes szolgáltatások díjai (például: állattenyésztési szolgáltatások). Az ártámogatás megszüntetése és a termelői, valamint az importárak változása miatt a mezőgazdasági gépek ára átlagosan 18—19 százalékkal emelkedik. Az egyes gépek áremelkedése erőteljesen differenciált. — A traktorok és munkagépek árai mintegy 22—23 százalékkal, a speciális gépeké átlagosan 44 százalékkal emelkedik. — A jelenleg sem támogatott gépeknél 6—13 százalékkal lesz magasabb a beszerzési ár. — A hazai gyártású és a szocialista importból származó speciális munkagépek ára mintegy 60 százalékkal növekszik. A megszűnő támogatás ellensúlyozására 1983-ban a mezőgazdasági nagyüzemek az eddigi támogatási mértéknek megfelelő összeget saját tartalékalapjukból felhasználhatják. Emellett a kedvezőtlen adottságú, valamint — szűk körben — a tartalék- alappal nem rendelkező más üzemek a gépbeszerzéshez a megyei tanácsok útján fejlesztési támogatást kaphatnak. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatási rendszere lényegében nem változik, de a termelés ösztönzése érdekében emelkedik a kalászosgabonák után járó árkiegészítés. Módosulnak az ültetvény- telepítések támogatási mértékei is. Az alma- és meggytelepítés támogatása csökken, a szőlő, cseresznye, körte, szilva, őszibarack, kajszi stb. támogatási mértéke nő. A mezőgazdasági nagyüzemekben 1983. évtől — a népgazdaság egyéb területeihez hasonlóan — megszűnik a kötelező műszak: fejlesztési alapképzés, mind az alaptevékenység, mind a kiegészítő tevékenység körében. A jövőben a gazdaságok saját elhatározásuk szerint képezhetnek műszaki fejlesztési alapot. Az ipari és építőipari tevékenység után — az árakban is érvényesíthető — műszaki fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A kedvezőtlen adottságú és az átlag 19 aranykorona alatti szántóterületű mezőgazda- sági nagyüzemek Budapesten és vonzáskörzetében folytatott ipari és szolgáltató tevékenységénél a termelésiadó-visz- szatartási kedvezmény 1983- tól a jelenleginek a felére csökken. A mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó támogatások — ideértve a kisgépbeszerzés támogatását is —, valamint az adók nem változnak. A keresetszabályozásban jelentős változás, hogy a jövőben a mezőgazdasági nagyüzemek adottságaiknak megfelelően két munkadíj-szabá- lyozási forma közül választhatnak. A termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a helyes foglalkoztatási struktúra elősegítése, továbbá a keresetek terv szerinti alakulása érdekében a nagyüzemek a jelenlegi munkadíj-szabá- lyozási rendszer helyett a bruttó jövedelem előző évi színvonalától függő munkadíj-szabályozási formát is választhatják. Emellett pályázatos úiop — szűkebb körben — további két személyi jövedelemszabályozási forma is bevezetésre kerül. (MTI) Lengyelország Válság és reform A POLFA gyógyszergyár csomagolórészlegében. Szállítómunkások rakodnak a gdyniai kikötőben „A gazdasági és politikai válság, a szükségállapot, a külföldi szankciók körülményei között szinte lehetetlen a gazdasági reform végrehajtása — mondta egy közgazdász beszélgetésünk során Varsóban. — Ennél már csak egy dolog lehetetlenebb: az hogy ne csináljuk meg a reformot”. Valóban: világossá vált, hogy a 70-es évek bátortalan és hamar elhamvadt reformkísérletei helyett most mar elkerülhetetlen az átfogó és érdemi változtatás. Emellett a politikai konszolidáció, a párt és a kormányzat iránti bizalom visszaszerzése is elképzelhetetlen a rég várt reform nélkül. A szükségállapot bevezetésekor a közgazdászok elbizonytalankodtak, ám a nemzeti megmentés katonai tanácsa még decemberben döntött: szó sem lehet a reform elhalasztásáról. A nÁROM „ö” Az alapelveket „három S- nek” (magyarul „három ö- nek”) nevezik: önállóság, önfinanszírozás, önkormányzat. Az első azt jelenti, hogy a vállalatok maguk döntenek gazdálkodásuk lényeges kérdéseiről, eredményességüket elsősorban a nyereség mutat, ja, az irányító szervek csak különféle szabályozókkal (árelvek, hitelpolitika, adó stb.) befolyásolják a vállalatokat. Ez a szándék az adott feltételek között csak részben valósulhatott meg. A minisztériumok egy részét összevonták, az irányító hatáskörű egyesülések zömét feloszlatták —, de bizonyos fontos programok érdekében néhol megmaradt a közvetlen felső utasítási jog. (Mezőgazdasági termelőeszköz-elátás, gyógyszerellátás stb.). Az anyaghiány — főleg nyugati behozatali nehézségek miatt — és a teljesen megzavarodott, ösz- szekuszálódott piac egyelőre \4al0ban elég illuzórikussá teszi az önálló gazdálkodóit. A DEMOKRATIZMUS SZÉLESÍTÉSE Az önfinanszírozás-már jobban érvényesülhet. A bankok beszüntették az automatikus hitelezést, a válalatoknak el kell tartaniuk önmagukat. Kidolgozzák a csődeljárási törvényt, és fel kívánják számolni a veszteséges cégeket Érről persze nagy viták dúlnak, de a .várt nagy munkaerőmozgásból, az esetleges munkanélküliségből egyelőre semmi sem lett sőt helyenként továbbra is óriási a munkaerőhiány. Ám, az is igaz, hogy nagyon kevés idő telt még el, s még mindenütt vannak tartalékok. Az önkormányzatot korlátozta leginkább a szükségállapot, ám kezdik fokozatosan engedélyezni mind több vállalatnál a dolgozói önkormányzat működésének felújítását, egyelőre az igazgatóval kapcsolatos káderhatáskört kivéve. Az önkormányzatról kevés még a tapasztalat. Sokan félnek attól, hogy a kollektívák, rövid távú érdekeket nézve, esetleg épp a szükséges újításokat gátolják. A LEMP és a kormány vezetői mégis élesen bírálják az ön- kormányzat felélesztését késlelhető vállalatvezetőket: a demokratizmus szélesítése a reform lényeges eleme, a politikai konszolidáció elképzelhetetlen nélküle. TERV — VÁLTOZATOKKAL E változások, forrongások közben jelent meg vitaanyagként az 1983—•85-ös hároméves tervjavaslat. Ez nem ígér sokat: a nemzeti jövedelem még 1985-re sem éri el a válság előtti mértéket, az ipari termelés is csak jó esetben. A fizetési mérleg még akkor is erősen passzív marad, ha sikerül az adósság- és kamattörlesztések átütemezése. Viszont a belső piac, a hús és néhány iparcikk kivételével, egyensúlyba kerülhet, ha a jövedelem a termelésnek, a teljesítménynek megfelelően fog nőni. Hatékonyabb, takarékosabb, exportorientáltabb termelést tűznek ki célul. A terv több változatot tartalmaz, nyíltan hozzátéve azt is, hogy milyen hatásokkal jár egyik vagy másik változat Például: a szabad szombatokról való lemondás árán egy évvel előbb lehetne elérni a válság előtti fogyasztási színvonalat Most társadalmi vita kezdődik, amelynek végén dönti el a parlament, melyik tervváltozatot választja. Varsóban úgy fogalmaznak: ha nem romlanak tovább a külgazdasági feltételek, s ha a romló élet- színvonal (az idei első fél évben nőtt az infláció és 21 százalékkal csökkent az egy főre jutó reáljövedelem!) az ellenséges szankciók, törekvések elenére tovább folytató- ‘ dik a társadalmi-politikai megnyugvás, akkor a lengyel gazdaság már jövőre elindulhat a válságból kivezető úton. Domány András Izrael ellenőrzi Hyugat-Bejrúiot Az izraeli hadsereg ellenőrzése alatt tartja Nyugat-Bej- rút valamennyi stratégiai pontját — jelentette be csütörtökön Jeruzsálemben egy izraeli katonai szóvivő. Egyben felszólította az Izraellel szembenálló összes fegyvereseket, hogy „szüntessék be a harcot”, a polgári lakosságot pedig felhívta, hogy folytassa szokásos napi tevékenységét. A szóvivő állítása szerint mé.i mindig tartózkodnak palesztin harcosok Nyugat-Bej- rút.ban és a benyomuló izraeli hadsereg által körülzárt külvárosi menekülttáborokban rejtőzködnek. Safik El-Vazzan libanoni kormányfő csütörtökön az Egyesült Államok közbelépését sürgette Nyugat-Bej rút katonai megszállásának megakadályozására. A libanoni rádióban elhangzott nyilatkozatában a miniszterelnök kijelentette: „az Egyesült Államokat nagy felelősség terheli, mert több ízben is szavatolta? hogy az izraeli katonák nem lépnek Nyugat-Bejrút területére. Most Washington lépésére, vagy inkább az izraeli behatolásra reagáló ellenlépésre várunk. Nem árusítjuk ki Libanon szuverenitását. Ami most történik, az számunkra kérdésessé teszi az Egyesült Államok szavahihetőségét.” Vazzan azzal vádolta Izraelt, hogy Basir Gemajel meggyilkolását ürügyül használta fel Nyugat-Bejrút lerohaná- sára. A miniszterelnök teljes egészében hamisnak nevezte azt az izraeli indoklást, hogy „a harcok megakadályozása és a béke biztosítása’’ céljából rendelték el Nyugat-Bej- rút katonai megszállását. Izraelnek a palesztin harcosok Nyugat-Bejrútból való evakuálása után vissza kellett volna vonulnia a kikötő és a repülőtér környékéről, a várost kettéosztó „zöld vonalról”. Izrael ebből semmit sem teljesített és a kivonul áj helyett tovább nyomul előre — mutatott rá a libanoni kormányfő. (MTI) Kim Ir Szén Pekingben Csütörtökön délelőtt a KKP KB és a kínai kormány meghívására különvonaton hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, államfő. Kim Ir Sen utoljára 1975-ben járt Kínában. Kim ír Szent a pekingi fő- pályaudvaron Hu Jao-pang. a KKP KB főtitkára. Teng Hsziao-ping, a PB'állandó bizottságának tagja, Csao Ce-jang miniszterelnök és más kínai vezetők fogadták. Kim ír Szén üdvözlésére a pályaudvarnál több ezer pekingi is megjelent. A Kim ír Szén vezette küldöttséget O Dzin U nemzet- védelmi miniszter és Ho Dam külügyminiszter, valamint Kim Jong Nam és Szó Jun Szók. a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagjai alkotják. (MTI) Gkotbzadeh kivégzése Csütörtökre virradó éjszaka kivégezték Szadegh Ghotbza- deh volt iráni külügyminisztert. Azzal vádolták, hogy meg akarta dönteni az iráni iszlám rendszert és meg akarta* gyilkolni Khomeini ajatol- lahot, Irán vallási vezetőjét — jelentette csütörtökön az írna iráni hírügynökség. Az írna jelentése szerint Ghotbzadehet a forradalmi katonai bíróság bűnösnek találta abban, hogy meg akarta dönteni az iszlám rendszert és meg akarta gyilkolni Khomeini ajatollahot, Irán vallási Vezetőjét. A legfelsőbb bíróság jóváhagyó döntése után még éjszaka kivégzőosztag elé állították. A 46 éves korábbi külügyminisztert április 8-án tartóztatták le és 44 más személlyel együtt fog’ák perbe. A tárgyalás augusztusi befejezésekor az írna idézte a vizsgálóbíró, Mohammad Reysari Hodzsatoleszlám kijelentését, hogy a Khomeini elleni összeesküvést bizonyítékok támasztják aiá. (MTI)
