Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
Budapesten a Békemenet '82 „Áz önök békemenete a mi békemenetünk is" A menet képviselőinek egy színtérré változtathatja kon- tek például az angliai, a hol- népesebb csoportját Sebestyén tinénsilnket. landiai, valamint a belgiumi Nándor né, az Országos 3éke- _ önök céljaik megfogad- megmozdulásokon, s ott lesz- tanács elnöke köszöntötte a mazásakor nyomatékosan ki- nek ebben a hónapban a to- Hazafias Népfront Belgrád jelentették, hogy síkraszáll- kiói háborúellemes konferen- rakpairti épületében. Hámu- nak az atomfegyvermentes c^n is, ahol ismét kinyilvá- latott: a hazai közvélemény Európáért — mondta Sebes- ni'tják a világ valamennyi bé- lökonszenwel figyeli a nyu- tyén Nándomé, hozzátéve keszerető emberével megegye- gati országokban az elmúlt hó- hogy ezért az önök békemenete ző követelésüket: Soha többé napokban lezajlott demonst- egyúttal a mi békemenetünk Hirosimát, soha többé Naga- rációkat. Ezek a megmozdu- hiszen törekvései azonosak szakit! 3ások azt jelzik, hogy az em- *j rnagvar népével ““ Ezekben a percekben az berek bárhol éljenek Európá- . tnváhhi„vhn„ ORT izraeli agresszorók bombázzák ban, szívükön viselik a föld- nöke ar?ói stóU h^v a mi' Nyugat-Bejrútot - mondotta STtSíS Z ^r^ékemozgaiom Aktivistái f^^yT kozott aggodalom, amióta nyíl- dem0n8tráción mar^ely ‘“béte bfnTÄ* íl^mXT' vanvalova vált, hogy az Egye- megőrzését, erősítését írta lo- ba? L mm^óka‘-.. Sült Államok politikája had- bogójára. Képviselői részt vet- let?enb beszélgetésen kapta°k — — ...... -.....-................. Választ kérdéseikre a vendég ek. A Békemenet ’82. nemzetközi sajtókonferenciával folytatódott. A Békemenet ’82. résztvevőinek egy csoportja ellátogatott a csillebérci vezetőképző- és úttörőtáborba. A délutáni órákban nagygyűlés színhelye volt a tábor. » A békeharcosok délután — a budapesti fiatalok százaival együtt — leszerelést és nemzetközi biztonságot követelő transzparenseikkel vonultak végig a belváros utcáin, a városházához, ahol Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el nöke fogadta Őket. Méltatta küldetésük jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ezek az akciók hozzájárulnak a béke és az európai biztonság erősítéséhez, a népek barátságának elmélyítéséhez, az előítéletek megszüntetéséhez. A Békement ’82. résztvevői ezután Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. (MTI) Pérez de Cuellar Becsben Javiez Pérez de Cuellar, látogatásának hivatalos ré- ENSZ-főtitkár kedden este sze csak pénteken kezdődik, Tuniszból nyolcnapos látoga- amikor a bécsi Hofburgban tásra Ausztriába érkezett. De beszédet mond az ENSZ-nek Cuellar eredetileg csak au- az öregedés problémáiról ren- gusztus 6-ra tervezte ezt a Iá- dezett világkonferenciáján, togatást, s, —, mint megér- Hétfőn részt vesz a világűr kezésekor mondotta — azért békés felhaszftálásával foglal- jött korábban, mert Bécsből, kozó nemzetközi ENSZ-érte- az ottani ENSZ-kirendeltsége- kéziét megnyitóján, majd taken keresztül könnyebben lálkozik Rudolf Kirschläger, léphet kapcsolatba Libanonnal osztrák köztársasági elnökkel, és közelebbről követheti fi- tárgyalásokat folytat Bruno gyeiemmel a közel-keleti eseményeket. Kreisky osztrák kancellárral, valamint Willibald Pahr kül Pérez de Cuellar ausztriai ügyminiszterrel. (MTI) Engesztelő úton Colombo Kedden latin-amerikai kör- ország, sőt egész Nyugat-Eu- útjának első állomására Límá- rópa kapcsolatainak rendezé- ba érkezett Emilio Colombo se Latin-Amerikával, mivel e olasz külügyminiszter. Co- kapcsolatok erősen megrom- lombo 48 órás látogatása so- lottak a falklandi háború során több ízben tárgyal Belaun- rán, lévén, hogy Nyugat-Eude Terry elnökkel, majd Bra- T ,. __.. . z íliába, azt követően pedig Ar- rópa Londont támogatta Argentínába utazik. Kőrútjának gentinával szemben a katonai célja, mint nyilatkozta, Olasz- konfliktusban. (MTI) Tiltakozó nyilatkozat A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyben megemlékezik Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kimagasló vezetője bebörtönzésének 20. évfordulójáról, ismételten félemeli tiltakozó szavát a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszere és bűnös elnyomó politikája ellen. Nelson Mandela a dél-afrikai haladó polgárjogi mozgalmak kiemelkedő személyisége. Az I950-es évek elején főszereplője volt a fajüldöző rezsim által bevezetett jogtipró törvények elleni megmozdulásoknak, s harcot indított a demokratikus és egyenjogúságra épülő Dél-Afrika megteremtéséért. 1962. augusztusi letartóztatása a dél-afrikai tömegek akaratát, harci kedvét nem sikerült megtörni — hangsúlyozza a dokumentum. A pretoriai kormány csak úgy tudta hatalmát fenntartani, hogy egyre szorosabbra fűzi szövetségét a világ imperialista és reakciós erőivel. Támogatásukkal véres támadásokat intéznek a szomszédos Angola és Mozambik ellen, fokozva a térségben a politikai feszültséget és közvetlenül fenyegetve a világ békéjét Is. A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács a magyar közvélemény nevében ismételten és határozottan elítéli a dél-afrikai fehér kisebbségi kormány apartheidpolitikáját, támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja az ország haladó erőinek a gyarmatosítás, a kizsákmányolás és a faji megkülönböztetés elleni harcát. Határozottan követeljük, Nelson Mandela és a rendszer által bebörtönzött összes politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását — fejeződik be a nyilatkozat. Háború a világ végén Fölkelő nap — árnyékokkal Most már nem lehet egyszerűen elsiklanj a japán— kínai tankönyvvita fölött. Amikor a kínai sajtó először adott hangot nem tetszésének az ügyben, az egész afféle rutintiltakozásnak tűnt. Azóta kiderült, hogy sokkal többről van szó. A kínai lapokban nemcsak visszatértek a témára, de nem múlik el nap, hogy ne írnának róla. Ami pedig még lényegesebb: a kínai kormány látványosan lemondta Ogava Heidzsi japán közoktatási miniszter pekingi látogatását. Ez a gesztus sötét árnyékot vetít előre. Azt a távolról sem kizárható lehetőséget, hogy Kína később esetleg Szuzuki Zenko japán kormányfő szeptember végén esedékes hivatalos látogatását is lefújja. Nem oly régen még elképzelhetetlen volt, hogy a két ázsiai nagyhatalom viszonyában, amelyet tíz esztendeje, 1972-ben, immár a szovjetellenesség jegyében helyeztek új sínekre, ilyen törés álljon be. Jogos a kérdés: mi történt és miért történt? Ahogy ilyenkor lenni szokott, az első kérdésre tényekkel, a másodikra jobbára találgatással felelhetünk. A háború utáni japán tankönyvek, a legyőzött és kapitulációra kényszerített országban elismerték, hogy a szamuráj világhódító álom, a Tanaka-terv nyomán a Hitler- féle élettérelmélet tűzzel-vassal realizált japán változata mérhetetlen szenvedést és kárt okozbtt Kínának. Az utóbbi időben azonban új tankönyvek jelentek meg és ezekből bizony rendre kimaradt a korábbi, nemzeti lelkiismeret- furdalás. Eltűntek az őszinte kifejezések: invázió, agresszió, és helyükbe a tényeket elkenő-eltorzító magyarázgatás került. Még a japánok nankingi vérengzését is megpróbálták kimagyarázni, amelynek mintegy 340 ezer(!) kínai esett áldozatul. Ez tehát az, ami történt. A miért?-re nincs ilyen világos válasz. A legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a reagani nyomás politikája aktivizálta Japánban a „régi erőket”. Igaz, eddig is léteztek, de csendesebben. Magyarul arról van szó, hogy a felkelő nap országában felkelőben a mili- tarizmus napja. Ez az ország óriási ipari hatalmánál fogva képes arra, hogy jelentős katonai szerepet játsszon a térségben — és Washingtón pontosan erre ösztökéli. Ez az ország most úgy érzi, hogy jelenlegi törekvéseivel ellentétes mindenféle bűnbánat. Ez az érem japán oldala. És a kínai? Pekinget eddig nem zavarta a japán fegyverkezés. Ehhez túlságosan fontosnak tartotta a szovje’ellenes kínai— amerikai—japán háromszög koncepcióját. Csakhogy az utóbbi időben Kínát különböző megrázkódtatások érték. Rendre kudarcot vall a nagy modernizálási terv és az utóbbi Időben — Tajvan további amerikai támogatása miatt — valamelyest romlottak kapcsolatai Washingtonnal. Peking — történelmi igazsága birtokában — a tankönyvügyet választotta annak érzékeltetésére, hogy sem a jelenben, sem a múltra visszavetítve nem tűr el általa sértőnek minősített gesztusokat. Harmat Endre Vita a török alkotmányról Megkezdte a vitát az új tö- nyi katonai vezetők által ja- rök alkotmánytervezet felett vasolt személyek dolgoztak ki, szerdán a török konzultációs — az ellenzék körében igen gyűlés. A tervezet szövegét éles tiltakozást váltott ki. A szeptember 23-án terjesztik az katonai hatalomátvétel után ez 1980. szeptember 12-i katonai volt az első alkalom, hogy a hatalomátvétel óta kormányzó betiltott politikai pártok, egye- nemzetbiztonsági tanács elé. térni diákszervezetek és szak- A katonai kormányzat érdé- szervezetek hallatták hangjukéit előtérbe helyező alkot- kát Törökországban. Az új tö- mánytervezet, — amelyet a rök alkotmányról november nemzetbiztonsági tanács által 17-én tartanak népszavazást, kinevezett, illetve a tartomá- (MTI) Az SZVSZ közbenjárása A Szakszervezeti Világszö- lesztin népnek, kegyetlen meg- vetség főtitkára, Ibrahim Za- torlásokkal sújtja a libanoni karia szerdán táviratban kér- szakszervezeti tagok ezreit. A te a Nemzetközi Munkaügyi megszállók például nemrég le- Szervezet főigazgatójának, tartóztatták a dél-libanoni pe- Francis Blanchardnak köz- dagógus-szakszervezet elnö- benjárását az izraeli agresz- két Mahmud Koneihát és tit- szórók által üldözött libanoni /n/rrpT. szakszervezeti vezetők érdé- karat- A1‘ Atwat (MTI) kében. „Operettháború”: a szakértők szinte egyöntetűen ezzel a jelzővel Illették az áprilisban kirobbant brit—argentin válságot. Ezt a napok alatt a lapok címoldalára került, véres összecsapás-sorozatba torkollott, majd június közepére brit katonai sikerrel befejeződött konfliktust tárgyalja az ismert külpolitikai újságíró, Réti Ervin példás gyorsasággal megjelent könyve, a„Háború a világ vé- |! gén”. Latln-Amerika déli csücskénél, egy sosem halott sziget miatt, ahol több a birka és a fóka, mint az ember, ilyen horderejű ellentétekbe keveredni — eleinte valóban hihetetlennek tűnt a magyar újságolvasók számára is. Ám a fejlemények csahamar bebizonyították: napjainkban nincs földünkön olyan távoli pont, amely ne hatna a nemzetközi légkör egészére. A Falkland- (Malvin-) ügy is szélesebb következményekkel járt, gondoljunk csak a végül London mellé álló Egyesült Államok latinamerikai kapcsolatainak megromlására. Színes, élvezetes stílusú leírást olvashatunk a távoli szigetcsoport történelméről, a támadást indító Argentína belső indítékairól, a napjainkban már oly anakronisztikusnak tűnő „gyarmati háború”, a brit „büntető flotta” hadműveleteiről. 250 brit és 410 argentin halott, több száz eltűnt, sok ezer sebesült — ez a dél-atlanti válság hivatalos veszteséglistája. A két fél anyagi kárát öt- és hétmillilárd dollár közöttire becsülik. „Csak egy kis háború volt” — idéz a szerző egyes nyugati kommentárokat, szembeállítva vele mlndannyi- unk véleményét: jobb egy évig tárgyalni, mint egy percig háborúzni. (Kossuth Kiadói — szg — Irán engedett követeléseiből „Szaddam Husszein iraki államfő uralmának megdöntése nem szerepel az iráni célkitűzések között és nem is teltétele a két ország közötti háború megszüntetésének” — jelentette ki Ali Akhbar Ve- lajatl iráni külügyminiszter a Tehran Times című angol nyelvű napilapnak adott nyilatkozatában. Az iráni csapatok Július 13án nyomultak be Irak területére. Inváziójuk bevallott célja akkor az volt, hogy „•megszabadítják" a szomszédos iszlám államot Szaddam Husszein Baath-párti kormányzatának uralmától. Azóta Irán vallási vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek és tesznek a háború folytatásának tulajdonképpeni céljáról. Míg Raf- szandzsani hodzsatoleszlám, a parlament elnöke még a minap is azt mondotta, hogy az iráni csapatok Bagdadig fognak előnyomulni és ott az iraki kormánynál fognak érvényt szerezni követeléseiknek, Khomeini ajatollah, az ország vallási vezetője rádióüzenetben „csak” arra szólította fel az irakiakat, hogy keljenek fel rendszerük ellen és segítsék (az országukba behatoló) iráni erőket. Szaddam Husszein távozásának követelése tehát — úgy látszik — lekerült a feltételek listájáról, amelyekhez Irán a háború megszüntetését köti. Fennáll azonban a többi iráni követelés: az irakiak vonuljanak ki az általuk megszállt összes iráni területekről, Irak fogadja vissza azt a több mint 100 000 iraki síita mohamedánt, aki a háború kitörésekor Iránba menekült, és végül, de nem utolsósorban: fizessen 180 milliárd dollár háborús jóvátételt Iránnak. Szerdán részletek váltak ismeretessé a Bagdadban vasárnap elkövetett robbantásos merényletről. Az iráni száműzetésben élő „iraki modzsa- hedinek” mozgalmának egyik tagja Párizsban telefonon közölte az AFP hírügynök,jég szerkesztőségével, hogy a merényletet egyik társa követte el, mégpedig oly módon, hogy 250 kilogramm TNT robbanóanyaggal megrakott gépkocsijával szándékosan belerohant az iraki tervezésügyi minisztérium épületébe. A „kamlka- zejármű” felrobbanása következtében 20 személy meghalt, 128 megsebesült, a minisztérium épületének két emelete pedig állítólag teljesen romba dőlt. (MTI) Az SZVSZ székhelyéről, Prágából elküldött távirat felhívja a figyelmet, hogy az izraeli hadsereg, amely barbár támadásával súlyos szenvedéseket okoz a libanoni és a pa2 NÓGRÁD- 1932. augusztus 5., csütörtök | Sikertelen gépeltérítés Sikertelen repülőgép-eltérítési kísérlet zajlott le szerdán Indiában. Az indiai légitársaság egyik belföldi járaton közlekedő Boeing 737-esét, fedélzetén Í28 utassal és a személyzettel, három férfi kerítette hatalmába és a pakisztáni Lati oréban való leszállásra akarta kényszeríteni. Miután a pakisztáni hatóságok megtagadták a leszállási engedélyt, a gép visszatért Indiába, és a gépeltérítők az amritsari repülőtéren szabadon bocsátották az utasokat és a személyzetet. (MTI) Á Pravda az izraeli agresszióról A Pravda szerdai száma szerkesztőségi cikkben követeli Izrael libanoni agressziójának haladéktalan beszüntetését. Az országban zajló eseményeket a lap valódi népirtásnak, a palesztin és a libanoni nép tervszerű megsemmisítésének nevezi. Nyilvánvaló, hogy Izrael erre nem lenne képes, ha nem tudhatná maga mögött az Egyesült Államok támogatását — mutat rá a cikk. A Pravda cikke felhívja a figyelmet, arra is, hogy Tel Aviv a közel-keleti realitásokat figyelmen kívül hagyva, nem csak a palesztinok törvényes jogait tiporja lábbal, hanem még egy arab országot: Libanont is be akarja vonni megszállási övezetébe. E célok elérését kívánja elősegíteni az amerikai diplomácia. Philip Habib, az Egyesült Államok megbízottja arra törekszik, hogy elérje a palesztin harcosok távozását Nyu- gat-Bejrútból, s> olyan soknemzetiségű erő Libanonba küldését, amelynek magját amerikai csapatok alkotnák. Ezeknek az lenne a feladatuk, hogy biztosítsák a Libanonban szemben álló felek szétválasztását. Erre a célra azonban tökéletesen megfelelnének az ENSZ már ott állomásozó Ideiglenes béke- fenntartó erői. Libanonban állomásoznak az arabközi erők is, nincs tehát semmi szükség amerikai egységek bevetésére — mutat rá a Pravda cikke. A Szovjetunió álláspontjának lényege az — állapítja meg a Pravda —, hogy a háborúnak vége szakadjon, megszűnjön az agresszió és az izraeli csapatok elhagyják Libádon területét. Ennek eléréséhez az első. halaszthatatlan lépés Bejrút ostromának beszüntetése, a Nyugat-Bejrútot védő erők és az izraeli csapatok szétválasztása. A Pravda cikke üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának legújabb határozatát, egyszersmind ismételten leszögezi, hogy a Szovjetunió határozottan elutasítja amerikai csapatok megjelenését Libanonban. A Pravda cikke végül a libanoni, s az átfogó közel-keleti rendezés szempontjából kulcsfontosságúnak nevezi az arab országok akcióegységének megteremtését, s ezen országok aktívabb szerepvállalását. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az arab országoknak ellentéteiket félretéve közösen kell kidolgozniuk a palesztinok törvényes jogainak biztosítását lehetővé tevő intézkedéseket. A Szovjetunió —, akárcsak a múltban — a jövőben is támogatja azokat, akik nem hajtanak fejet az agresszor előtt, s a térség problémáinak igazságos rendezésére, békéjének biztosítására törekednek — írja szerkesztőségi cikkében a Pravda. (MTI)
