Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-13 / 189. szám

&z alkotók összefogása A világpiaci árviszonyok zet, fejlesztő vállalat, gyár és tása valamennyi vállalatnál, Következetesebb érvényesíté- külkereskedelmi vállalat egy- a legbiztosabb befektetések se egyre kevésbé ad módot egy téma megoldására társu- közé sorolható, aira, hogy a vállalatok a lást alakítson. A kisvállalko- A közelmúltban intézke- szükséges nyereséget csupán a zási formák az eddiginél gaz- dést hoztak, hogy az újítási bevétel és a termelés meny- dagabb eszköztárat kínálnak díjak a progresszív-adémen- nyiségének a növelésével ér- a K+F kapacitások, illetve tes részesedési alapból fizet­nék el. Értékes anyagokból, az ötletes, felkészült, kezde- hetők. Egyértelművé vált az drága energiával csak akkor ményezőkész szakemberek, újítások és találmányok gyors érdemes többet gyártani, ha szakmunkások számára. Mó- hasznosítását elősegítő köz- az jó áron eladható. A nye- dot adnak arra, hogy egy- reműködök érdekeltsége is reség egyre inkább csak úgy egy olyan új ötletet, amely Az említett intézkedések növelhető, ha ugyanazt a tér- nem illeszkedik valamely mindegyike a K-i-F~ hatásfo- mekmennyiseget kevesebb nagyvállalat rövidebb-hosz- kának javítása érdekében mev anyagból es energiával gyárt- szabb távú programjába, kü- hozott központi lépés volt A jak, vagy ha ugyanannyi lönösebb kockázat és arány- vállalatokon belül azonhan anyagból és energiával drá- lag kis befektetés révén a pi- legalább eínvit ha nem töb gabt, termeket állítanak elő. ac „ítélőszéke” elé kerülhes- bet lehet tenni, azért, hogyha Ehhez kell az ötletes folya- sen - egyedi vagy kissoroza- gazdálkodás műszaki-szerve­matos műszaki fejlesztés. tu gyártás megszervezésével. zeti alapjai megújuljanak. Az utóbbi időben számos Ennek, révén több újító, fel- Vegyük sorra a legfontosabb Intézkedés született a K-f-F- találó tud bizonyítani, kibon- teendőket. Körültekintően takozni. kell foglalkozni az értékesí­Egy-egy (akar magan, akar tési lehetőségek alakulásával, allami, vagy- szövetkezeti, tájékozódni, elemezni a ke­vagy vegyes) innovációs tár- resletet, azt, hogy melyik pi­sulas, vagy kisvállalkozás in- ac kínáj esetleg jobb JeHéte. _ . dulasahoz többféle - szak- !eket a mai és a holnapi gyárt. ban kötődjék a vállalati, tér- mai> anyagi — segítse- mányok értékesítéséhez. A Kiélési érdekhez. get nyújtanak. Több tucat az Piacj munka javítása érdeké­Két-három kutatóintézet inn°vációs tevékenységet ben újabb együttműködési beolvadt egy-egy termelővál- s?,e.r.v,ezo’ tanáccsal, pénzzel formákat lehet keresni a kül- lalatba, a Híradástechnikai ellato, •Sze.r1Ye1z1ft’ ~ kereskedelemmel való közös Ipari Kutatóintézet pedig az . ’ kisvallalkozas alakult, érdekeltség növeléséhez. Hasz­viszonylag igen rövid idő noS) ha a piaci információk alatt. (Ezek sorában a jelen- nemcsak az értékesítési ha- tosebbek: a Magyar Nemzeti nem a műszaki-fejlesztési, in- Bankhoz tartózó Innovációs tézkedési terveket is alátá- Alap, az Állami Fejlesztési masszák Bank által és a KISZ KB által támogatott Alkotó Ifjú­ság Egyesülés (ma már lapja is van:, az Ötlet), vagy: a NOVEX Találmányfejlesztő és -Értékesítő Kplkereskedel- mi Rt.), Megújulás és innováció (IV.) kapacitások hatékony össze­fogására és kihasználására. Elszámolási és pénzügyi in­tézkedéseket hoztak azzal a céllal, hogy az önálló kuta­tóintézetek érdekeltsége job­Egyesült Izzó fejlesztő labo­ratóriumával, a Központi Fi­zikai Kutatóintézet félveze­tő kutatócsoportjával és az Izzó gyöngyösi gyárának egyik termelőrészlegével új válla­lattá egyesült. Itt jött létre az elektronikai alkatrészgyártás fejlesztését szolgáló prog­ram központi termelőbázi­sa : a Mikroelektronikai Vál­lalat. Néhány kutatóintézet mű­szaki fejlesztő vállalattá ala­kult, tehát árutermelésre tért át. Gyártmányleírásokat, technológiai dokumentáció­kat szállítanak konkrét meg­rendelésekre, adott határidő­re és szabott áron. A Nincs kire várni Nem lenne haszontalan, ha a vállalati K-f-F programok egyre több helyen a vállala­ton kívüli és belüli kutatók- fejlesztők közös munkájaként készülnének. A K+F munka vállalati összehangolása ér­dekében az eddiginél bátrab­ban kellene keresni a kutató és fejlesztő intézetekkel va­ló kooperáció bővítésének út­jait. Sok tartalék felbukkanása A műszaki fejlesztés vál­tozatlanul kimeríthetetlen tar­taléka az újítómozgalom. (Az . újításokból száfmazó több- varható ott, ahol a műszaki­+1- leteredmény 1976 és 1980 kö- fejlesztési gondokról és prog- leszto vattaiatok sajat kocka- zött több mint 3 5 mmiárdra ramokrol részletesen és rend­zatukra is kutathatnak, tej- emejke(jett. Az 5876 alkalma- szeresen tájékoztatják a vál­leszthetnek, vallalva, hogy a zott találmány nyomán pedig falat belső közvéleményét: megoldásra — itthon, vagy több mint 8 milliárdos ered- pályázatokat írnak ki egy­külíöldön — vevőt keresnek. ményt könyveltek el a válla­A legújabb jogi, pénzügyi latok.) Az újítók, feltalálók feltételek széles körben módot száma jelenleg 210—220 ezer- ,adnak arra, hogy kutatóinté- re tehető. Munkájuk támoga­egy feladat megoldására, sőt: egy-egy elkészült program bí­rálatára. A vállalati jövedelemszabá­lyozással érdekeltté ' lehet ten­ni a műszaki szakembergár­dát és a szakmunkásokat ab­ban, hogy a saját vállalatuk számára törjék fejüket új megoldásokon, s hogy az új dolgok bevezetésén fáradoz­zanak. Erre a gazdasági mun­kaközösségi forma is tág te­ret nyújt. Napjainkban, ha egy vál­lalat vezetése —, ahogy mon­dani szokás: innovatív típu­sú, akkor körülbelül ezt a feladatsort írja elő, saját ma­ga számára, a következő idő­szakra. Ma már nincs mire, nincs kire várni: elképzelhetetlen olyan ötlet, amelynek kivi­telezése hivatali, rendeleti akadályba ütköznék: olyan kooperációt, társulást, mun­kaközösséget szervez bárme­lyik vállalat — az innováció gyorsítására —, amilyet akar. Mindenre van mód. Éppen azért, mert a kiépült, korsze­rű gazdaság sok százezres gyártmányskálájának inno­vációját egyetlen központból, jó hatásfokkal, irányítani nem lehet. Jó ötletre pénzt is ad­nak a bankok. A korábbi pa­naszok, kifogások az ipar­történeti feljegyzésekre tar­toznak : van tér, pálya — a vállalatokon a sor, hogy meg­mutassák, mit tudnak! Gerencsér Ferenc (Vége) Költséggazdálkodás a termelőszövetkezetekben A következő hetekben 17 séggazdálkodását. Az ellenőr- gyó költséggazdálkodás, leg­Népi ellenőrök vizsgálják mezőgazdasági termélőszö- zés iránytűjét képező vizs- vetkezetbe látogatnak el a né- gálati program elsősorban a pi ellenőrök, hogy megvizs- költséggazdálkodás belső sza- gálják a költségekkel való bályozottságára vonatkozó már a termelésfejlesztési; aka­dályozza. Tehát nem tastha- tó ésszerűnek, ha egy gaada­alább annyira kifogásolha­tó a költségeknek oly mér­vű visszafogása is, amely gazdálkodást. A téma napi- kérdéseket tartalmaz. A pénz rendre tűzését a megyei párt- ügyminiszter 50/1979. (XII. 15.) bizottság kezdeményezte, ki- Pm. sz. rendelete a tsz-eket Ságban úgy akarják a költ- fejezésre juttatva, hogy a is kötelezi önköllségszárnitási, ségeket csökkenten’, hogy vizsgálat után a tapasztalat»- indokolt esetben önköltség- kat hasznosítani kívánják. A számítási és árképzési sza- vizsgálat időszerűségét alátá- bályzat készítésére. A népi masztja az a kedvezőtlen ellenőrök nemcsak arról akar- tény, hogy a termelőszövet- nak meggyőződni, hogy a kezetekben a költségnöveke- tsz-ekben elkészítették-e a dós üteme meghaladja a tér- szabályzatokat, hanem emel- melési érték növekedését, s lett a szabályzat részletes- úgy ítélhető meg, hogy akö- ségéről, szükség szerinti kar­vetőmagból, műtrágyából a szükségesnél kevesebbet hasz­náltak fel. Vizsgálat nélkül is ismert, hogy a termelésben fellhasz- nált anyagok, eszközök ára az utóbbi években általában emelkedett. Ebből következő­en nőtt a termelési költség. A zös gazdaságok folyamatosan bantartásáról is. E kérdés- költségalakulást azonban gaz­javuló termelési-gazdálkodási kör keretében választ keres- tevékenységében a költség- nek arra is, hogy a számvi- gazdálkodás még nem érte el tel megfelelő részletességgel a kívánt színvonalat. Természetesen e megálla- önköltségszámításhoz, pítás differenciáltan érvé- A vizsgálati program kü- nyes az egyes tsz-ekre, s lön fejezetet szentel a költ­vannak olyanok is, amelye- séggazdálkodás tervszerűsé- ket nem illet. Ez következtet- gével és az ésszerű költség­hető a költségfelhasználás ha- takarékosság érvényesítésé- tékonyságát jelző mutatószá- Vel kapcsolatos kérdéseknek, mokból, melyeket értékelve A tervszerűség értékelése so- szembetűnő a közös gazdasá- rán nem elhanyagolható szem­gok közötti nagymérvű szóró- pont hogy a közvetlen ter- dás: például a 100 forint költ- melésirányítók részt vesznek-e séggel előállított nyereség ősz- a tervezésben, ugyanakkor a szege 1981-ben 22,37 forint jóváhagyott ágazati költség­illetve 0,30 forint között szó- terveket időben kézhezkap- ródik. Ugyancsak nagymér- ják-e? tékben eltérőek az egyes tér- Hogyan érvényesül az ész- mékek önköltségének alakú- szerű takarékosság? E kér- lását jelző adatok is. daságonként eltérő arányok jellemzik, s ez a költséggaz­dálkodás színvonalára is utal, szolgáltatja-e az adatokat az mert sejteti, hogy hol és ho­gyan törekedtek a kedvezőt­len hatások kivédésére, kö­vetkezményeinek csökkenté­sére. Ezért a költségalakulás tendenciáinak felmérése mel­lett a vizsgálódást főként a kiváltó okok felkutatására és elemzésére kell kiterjeszte­nünk. A termelés egyes rész­területein külön-külön kell megvizsgálni, hogy alkalmaz­zák-e a költségcsökkentés cél­szerű formáit. E munka so­rán — amellett, hogy rámu­tatunk az esetleges hibákra és mulasztásokra — nem ke­vésbé fontos, hogy a jól be­vált és eredményes gyakorla­désben a hangsúly az éssze- A megyei NEB által szer- rűségen van. Nyilvánvaló ti eljárásokat megismerjük és vezett és valamennyi^ járási, ugyanis, hogy amennyire el- elősegítsük ezek széles körű városi NEB közreműködésé- marasztalható a nagyvonalú, vei lefolytatandó vizsgálat sok- a takarékossági követelmé- oldalúan kívánja elemezni a nyékét figyelmen kívül ha- mezőgazdasági üzemek költ­elterjesztését. Tari János a megyei NEB főrevizora Ünnepre készülnek Karancslapujtcn Ismét elsőként a megyében A lakosság összefogásával a határ őrizetéért MÁR ELKÉSZÜLTEK a — Kijelentem, hogy az an- hogy sokan közülük — első- három község szélére kerülő kéntes határőrök, akik rend- sorban a fiatalok közül — a zöld színű táblák. Megvolt a kívüli módon segítik a hiva- határőrséghez kerüljenek ka- tőpróba is. Ünnepre készül- tásos és sorkatonai személyi tanai szolgálatra. Büszkék nek Karancslapujtőn a közös állomány munkáját, erkölcsi, vagyunk arra, hogy volt olyan községi tanácshoz tartozó há- politikai felfogásban, a mun- sorkatonánk, aki már mint rom település lakói. S ez az kahelyen és a magánéletben kiváló határőr vonult be sor- ünnep nem ■ is akármilyen. A kivívták a lakosság elismerő- katonai szolgálata teljesítésé- karancsberényiek azért büsz- sét, sőt éppen ezért a lakos- re. Persze az is igaz, hogy a kék, mert amíg önálló volt a ság is segíti az önkéntesek te- legtöbb önkéntes segítő ko- községi tanács. 1988-ban a vékenyégét, — szól Végért rábban a határőrségnél telje­megyében elsőként nyerték el Lajos határőr őrnagy. sített sorkatonai szolgálatot, a megtisztelő Határőrközség Abban, hogy vasarnap az Ez megkönnyíti munkánkat... címet. 1981-től a közös tanács- ünnepség utón a Kiváló ha- Ennek is. köszönhető, hogy az hoz tartozó mindhárom köz- tárőrközség cím kerül lú a eddigi kisméretű zöld tábla ség büszkén viseli e címet, három település bejáratához, helyett egy nagyobb kerül ki Hiszen nemcsak a karancsbe- valóban nagy segítséget ny Új - a falvak szélére a Kiváló rényiek, a karancslapujtőiek, tottak az önkéntes határőrök, címmel, s hirdeti a határőr- haneim a karancsaljaiak is so- maga a lakosság. Önként vál- ség és a lakosság együttmű- kat tettek az elmúlt években lalt kötelezettségnek tesznek ködösének nagyszerű példá- azért, hogy méltóak lehesse- eleget. Szabad idejüket áldoz- ját. nek a Határőrközség cím vi- ták fel az államhatár sérthe- _ ugyan már szó volt az selésére. tétlenségének biztosítására, önkéntes segítők tevékenysé­— Ebben rendkívül sokat Hay* 1<J oraba" 'atnak , .^ géről, de azt is hadd mond- tesznek az önkéntes segítők, szolgalatot, negyedevenkent jam el _ veszi át a szót vé_ — — I—«-Ä-sir a/io o nyolcórás összevont tovább ger(. határőr őrnagy _, a z önkéntes határőrök. Ma a hog?a hivatásos ja a beszélgetés során Osgyá- geL ni Pál, a közös községi tanács „ . . ... .~ tesek és tisztek, a sorkatonák Ennek is_ k^zonheto, is sokat segítenek a lakosság­nak. Például a határőr úttö­rőszakasz tagjainak a sorál­hogy a három község terüle­tén nincs büntetlen határsér­elnöke. — Az első csoport ,, _ , ... . , ------------­1 976-ban alakult, sőt 1980-ban ífs- lományú katonák kétheíen­létrejött a volános dolgozók- ben |ol>^ mint l ha.arseftot ként tartanak előadást, illet­ból álló külön önkéntes segí- 108 tak el az önkéntesek a la- ve élménybeszámolókat. Az tők együttese is. Az önkéntes k^ag segiteegeveK osztályfőnöki órákon a hon­határőrök több mint 80 száza- . kL ^ " védelmi neveléssel kapcsola­léka fizikai dolgozó. Legtöbb- tarorcsopoitok megalakul- tos feladatokról a hivatáso- jük korábban a határőrségnél tagjai számos knuntetí«- sak az e]őadók akik nemesak teljesített sorkatonai szolgá- bea részesültek. Az elmúl. a diákoknak, hanem a neve­latot. Van közöttük, erdész, evben Például a karancsbere- löknek is beszámolnak a ha­vad*, gépkocsivezető, trak- csoport a határőrség or- tárörizeti feladatokról. Ez is toros, szóval olyanok akik sza8°s, Parancsnokától a Ki- sokat segít. _ ___i való hataror megtisztelő cí­m egtiszt1 megtalálható bányász és gyá­r-i m 11 rí Ír á c ie TVH PeQ1g mVaiO natarOlJ^.1 járják az országhatárt. de ri munkás is. Mi az önkénte: határőröket a község társa­dalmi életének szerves részé­nek tekintjük. Új lakókörnyezeti transzformátorállomások Az ország energiagazdálkodási és szerelést. A tervjavaslatok programjának megfelelően kor- megítélésekor azokat a pályamű- szerűsítik a lakókörnyezeti veket részesítik előnyben, ame- transzformátorállomásokat. Az Iyek a különböző műszaki fel- uj kapcsolóbércndezések azonkí- adatokon túl nagy gondot fordí- yül, hogy megbízhatóbban és lanak arra, hogy az épület a ré- biztonságosabban működnek, még gi és új városrészeken is egy­Három héten keresztül a nógrádsipekiek is segítettek az uborka feldolgozásában a Nógrád megyei ZÖLDÉRT Válla­lat dejtári telepén, ahol a méretek szerint különválogatott zöldárut tartósítják és üvegekbe csomagolják. Képünkön: Matuzka Jolán a telepre érkezett uborkát osztályozza. = kj — azzal az előnnyel is járnak, hogy a korábbinál kevesebb helyet fog­lalnak. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium és a Ma­gyar Villamosmüvek Tröszt orszá­gos tervpályázatot írt ki ilyen transzformátorállomások építmé­nyeire. Fontos követelmény, hogy a pá­lyázók olyan átfogó műszaki és gazdasági megoldásokat haszno­sítsanak az új létesítmémÁK ter­vezésében, amelyek egyszerűsítik a pályázat eredményét« a gyártást, a szállítást, az építést illeszkedjék aránt harmonikusan a városképbe. Az érdeklődők már átvehetik a pályázati kiírást az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s ugyan ide kell elküldeni a kész terveket, legkésőbb november 12- ig. A legjobb munkák díjazására es a tervek megvásárlására ösz- szesen 420 ezer forintot irányoz­tak elő. A bíráló bizottság leg­később december 20-ig teszi közzé (MTI) vényben részesült. A kollek­tív munka gyümölcsét szá­mos oklevél fémjelzi az őrs falán is — mondja Végért Lajos. TISZTA SZÍVVEL és lel­kesedéssel végzik munkáju­kat az önkéntes segítők. A csoportok parancsnokai, például a harmincöt Ugyan még három nap 'ah­hoz van, hogy átvehetik a Ki­váló határőrközség meg'isz- telő címet Karancslaoujíő, Karancsberény és Karancsal- ja lakosai, de máris érderr-iS szólni arról, hogy mire köte'ez a cím. Osgyáni Pál tanácsel­nök így fogalmazott: — A lakosság körében egyre szembetűnőbb jelee-ig, mint hogy még jobban segít'!- a éves sorkatonák, a hivatásos ha­Létrai Dezső karancsberényi, vagy a hatvanhét éves Lu­kács József nemcsak, hogy összetartja a csoportot, ha­nem sokat is tesznek az után­pótlás neveléséért. Létrái De­zső fogalmazott így: — A csoport dönt arról, tárőrök munkáját. A meg':'z- telő cím pedig további icbb munkára kötelez bennünket. VÉGÉRT LAJOS határőr őrnagy így summázza véle­ményét: — Az a fontos, hogy tó­hegy kit veszünk fel tagja- vább erősödjék a lakossággal ink sorába. Legutóbb újabb négy önkéntes segítő került közénk. Sokáig együtt dolgo­zunk a jelöltekkel, magunk­kal visszük a határőrizeti mun­kára, sőt azt szeretnénk elérni. a kapcsolat, lehetőségeinket az együttműködésben még jobban kihasználjuk. Biztos, hogy így is lesz! Somogyvári László NÓGRÁD — 1982. augusztus 13., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom