Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

Értékelés helyett — címlistában Két sorozatot kipipálhatunk programunkból. Befejeződött A hajózás története című két­részes, érdekes ismeretter­jesztő, és a Transvaal minden aranya című hatrészes, ugyan­csak francia védjegyű ka- lnndfilm-történet. Utóbbi a dédapáink idejében volt, ak­kor egész Európát izgalomban tartó angol—búr háború kései krónikás értékelését vállalta, voltaképpen a brit gyarmat- birodalom szerteporlásának kezdeti tüneteit, figyelmeztető jeleit idézte meg a műfaj sajátos kereteiben. Talán nem egészen véletlen, hogy a sorozatot figyelemmel kísé­rőkben asszociációt keltve napjaink történésével, a falklandi háborúval. A soro­zat után azt a következtetést összegezhetjük, hogy az im­perializmus természete az el­telt évszázadnyi időben mit sem változott, csak eszközei­ben rafinálódott, vált „sza­lonképesebbé”. Lám, olykor még egy kalandfilm is hordoz­hat időszerűen értékelhető tartalmat, elgondolkodtató ta­nulságot. Egyébként az elmúlt mű­sorhét —, mint az előbbiek hosszasan visszafelé — sem sok említésre érdemessel szol­gált. A még „futó” sorozatok mellett a program változat­lanul ismétlésekkel terhelt, ugyanakkor a „friss” anyag tetemes része is tíz-tizenöt éves filmekből tevődik. Értékelhetőség híján legké­zenfekvőbb hát, ha ezúttal nagyobbára csak a látottak egyszerű számbavételére szo­rítkozunk. Kedden két sorozatprogram jelentette az adásidő gerin­cét: a harmadik résznél tar­tó, tizenhárom folytatásos csehszlovák produkció, a Kór­ház a város szélén és a ha­józásról szóló sorozat befeje­ző egysége. Utánuk a Kodály-módazer hétköznapjairól készített ri­portfilm aligha tartott képer­nyő előtt népesebb nézőtá­bort. Az évforduló jegyében készült „musz”-anyagnak ha­tott, legfeljebb vékonyabb kö­zönségréteg érdeklődésére apellálhatott. Szerdán indult útjára hat- részes új magyar sorozatunk, a Fehér Klára önéletrajzi in­díttatású regényének tévéfilm­változata, A tenger. A látott rész alapján úgy tűnik, bi­zakodhatunk —, de korai vol­na a dolgok elébe vágni. Ma­radjunk annyiban, hogy a népszerű írónő új jelentkezé­se a televízióban várakozást keltő, ebben erősít bennünket a rendező Mészáros Gyula igé­nyes szereplőválogatása is. Olyan kitűnőségekkel talál­kozhatunk a főbb feladatok­ban, mint Szabó Sándor, Mécs Károly, Szirtes Ágnes, Moór M.arianna, Kern András, sza­kácsi Sándor, Fülop Zsig­mond, Balázsovits Lajos, Csá­kányi László. E nap műsorjárulékában a Fiatalok órája napjaink egyik divatos jelenségéről, a nosz­talgiáról esett szó közismert személyiségek,' többek között Ipper Pál, a népszerű tévé- és rádiókommentátor, Cseh Tamás zeneszerző, énekes, So­mogyi József szobrászművész, Makara Péter szociológus, Benkő Dániel lantművész, Csermák József olimpikon sa­játos megközelítésében és ér­tékelésében. Sajnos — és ezt éreztem a vállalkozás fo hiá­nyosságának —, a témát csak felvetnie sikerült a szerkesz­tő-riporter Feledy Péternek, de nem jutott vele ötről a hatra. Ezúttal egyébként is mindvégig indiszponáltnak tetszett, riportjaiban, be­szélgetéseiben hemzsegett a gondolat- és kérdésismétlés. A műsorhét alighanem „leg­soványabb” napjának a csü­törtököt tekinthetjük. Vagy mégsem?... Mert, ha a hasz­nosságát vesszük, nem mehe­tünk el szó nélkül az első csatornán délutáni órákban sugárzott, Csakazértis! című riportfilm mellett, mely az immár tízéves múltra tekintő „nagy kísérletünk”, a SZÉT (szakmunkásokat egyetemi-fő­iskolai felvételre előkészítő tanfolyam) eddigi eredmé­nyeiről, tapasztalatairól gyűj­tött összegezést munkások, egyetemisták és oktatók kö­réből. Remek portrét kaptunk a tudósként, emberként egy­aránt kiváló, a nyolcvanadik évében is aktív közéleti fára­dozást vállaló Babies Antal akadémikusról, világhírű uro­lógus sebészünkről, kortár- sak. hivatástársak és tanítvá­nyok plasztikus megmintázá­sában. Nagy kár, hogy e napon a műsorkészítők az egyes csa­tornán jóformán megfeledkez­tek a könnyedebb időtöltés­ről, a szórakoztatásról. Igaz, volt egy Petrocelli, de a nép­szerű filmsorozat e produkció­ja, a Lehullott csillag, olyan émelygést keltő volt, hogy még az amerikai szirupkoty­valékok sorában is párját rit­kítja. Akik viszont a kettes csatornát választották az es­ten, mégiscsak üdítő három órához jutottak, mégpedig Shakespeare révén. Cymbeline című regényes színműve úgy­szólván ismeretlen nálunk. A postumus „léhajáték”-ot a szegedi Nemzeti Színház re­mek produkciójában ismer­hettük meg. Ruszt József ren­dező mellett a sikeres előadás fő részeseiként Mentes Jó­zsef, Nemcsák Károly, Ki­rály Levente, Safranek Ká­roly, Máriáss József, Barta Mária, Karancs Katalin, Csá­szár Gyöngyi nevét kell meg­említeni a szegedi gárdából. Pénteken a Valamit vala­miért című francia film töb­bet adott egy szokványos, pontosabban egy egészen szo­katlan szerelmi háromszög­nél: a történet társadalmi hát­térvilága felért egy jó bűn­ügyi história mozgalmassá­gával. A Kodály-centenáriumot ez esten a székelyfonó szolgálta. Az egyfelvonásos daljáték igé­nyes megszólaltatása Melis György, Komlóssy Erzsébet, Szabó Anita, Andor Éva, Ber­kes János és Palcsó Sándor, valamint a rendező, Békés András, a koreográfus Seregi László és a vezénylő Kórodi András együttes érdeme. A szombat mélypontját a Telepódium új bemutatója, a Csak semmi politika... című nyári zenés kabaré jelentette. Szakállas szóviccek, sekélyes adomák, tréfátlan villámtré­fák, szellemtelen jelenetek áradtak ránk önálló, külön- külön életét élőn. az átkötő szöveg is a maga laposságá­val csak időki töltőnek, idő­húzónak bizonyult. Harsányi Gábor tolmácsolásában. Az izgalom élményét kaptuk vi­szont a kabarét követő 1970- es amerikai filmtől, A 22-es csapdájától. Vasárnap a Lindbergh-bébi ügye című amerikai film a harmincas években megtörtént bűnténynek csupán puszta vázát rekonstruálta, az ese­mény mögött húzódó lényeg nélkül. (b. t.) Augusztus 2. és 11. között megyénk fiatal középvezetői Sál sóbányán tanfolyam kereté­ben foglalkoznak a szervezeti élet kérdéseivel. A tábor segítséget nyújt ahhoz, hogy az innen kikerülő KISZ-titkárok megállják a helyüket saját alapszervezetük élén is. Ä Lindbergh-bébi ügye Anthony Hopkins, a főszerepben Több hollywoodi kollégája szerint az Angliából jött Hop­kins elorozza előlük a leg­jobb film- és tévészerepeket. Ha ez túlzás is, Anthony Hopkins eddigi pályafutása során nagyon sok kitűnő le­hetőséget kapott — és ol­dott meg kitűnően. A magyar közönség előtt nem hangzik túl ismerősen a neve, bár több szerepben lát­hattuk már. Legutóbb a Pénzt, vagy életet!’ című izgalmas filmben, amelyet a mozik si­kersorozata után tűzött mű­sorára a televízió. Emlékez­nek a történetre? Egy luxus óceánjárón zsarolás céljá­ból bombát helyeztek el. A tűzszerészek és Jaggernaut, a merénylő között megkezdődik az izgalmas élethalálharc. Anthony Hopkins gyermek­korában zongorázni tanult, bár unta a gyakorlást. Ekkor még eszébe sem jutott, hogy valaha színész lesz. Még a kollégiumban sem, ahol az igazgatója nem szerette, és az előadásokon sem szerepeltet­te. — „Tizenhat éves korom­ban határoztam el, hogy szí­nész leszek — mondja. — Ma sem tudom, miért Talán Befejezéséhez közeledik a Madách Kamara A márvány előcsarnok pa­dozatának burkolásával fi­niséhez érkezett a Madách Kamaraszínház átépítése, amelyet 1978-ban kezdett el a Középületépítő Vállalat a Középülettervező Vállalat tervei alapján. sx rekonstrukció végéhez közeledve már a Budapesti Elektroakusztikai Gyár szak­emberei szerelik a színház rekonstrukciója elektroakusztikai és informá­ciós rendszerét. Hátravan még a többi között a színpad padozatának kialakítása, a forgószínpad motorjainak felszerelése, a nézőtéri ülések elhelyezése, a nézőtér díszíté­se és a bejárati portál, il­letve homlokzat kialakítása. A fővállalkozónak és a 24 al­vállalkozónak tehát még akad jócskán dolga, de ígérik, hogy a tervezett határidőre, szep­tember elejére az előirány­zott százmilliós költségkere­ten belül elkészül az épület A közönség Csehov Ványa bácsi című színművének no­vember 7-re tervezett bemu­tatóján találkozik először az újjávarázsolt Madách Kama­raszínházzal. becsvágyból, hogy gazdag és híres legyek”. Az lett. 1965-ben került Port Tal- botból Londonba, tanulóévei­ben a Nemzeti Színházban együtt dolgozhatott Laurence Olivier-val. Két évvel később Peter O’Toole ajánlotta őt An­thony Harvey rendezőnek az ifjú Richard szerepére. Az oroszlán télen című filmbe. Ebben vele együtt debütált Tomothy Dalton, John Castle, és Nigel Terri. vElragadtatás­sal emlékszik vissza Kathe­rine Hepburnre, aki szeretet­tel segítette a fiatalokat, köz­tük őt. aki életében először látott kamerát. 1969-ben Tony Richardson a gyilkos nagybácsi szerepét bízta rá a Hamletban. Töbfe filmszerepe után a televízió is felfedezte. A hetvenes évek közepén készült a Lindbergh- bébi elrablásáról fogatott film, ezt vasárnap mutatta be a Magyar televízió. Hop­kins alakította Bruno Haupt- man szerepét Ez idő tájt már ismert fllm- és tévésztár hazájában és Amerikában egyaránt A Brodwayn az Eqtrus pezíehi- terének megformálásával aratott kirobbanó sikert, de az áhított szerepet m filmvál­tozatban nem ő 1979-ben forgatta A va­rázslót, egyik legjelentősebb sikerfilmjét. Eljátszotta Lloyd George-ot Az ifjú Wins ion­ban. Frost ezredest alakította a nálunk is bemutatott A híd túl messze van című produk­cióban. (Könyvalakban nem­rég jelent meg a magyar üz­letekben.) Egyik legkedvesebb szere­pe a Magyarországon is szín­padi siker, Az elefántember filmváltozatának Treves dok- torja. Erről így beszél: „Azt hiszem, van olyan pillanat, amikor Treves valójában gyű­löli Merricket. Treves maga is áldozat”. (Aki nsm ismeri a darabot: Treves doktor ve­szi gondozásba kórházában a torzszülött Merricket, az ele­fántembert.) E film rendező­jével, David Lynchcsel for­gatta a Háború és béke tévé­változatát. Nagyon szerette s munkát, közben állandóan ol­vasta és csodalatosnak tar­totta Tolsztojt. Terveiről nem szívásán bő­széi. De elmondja, milyen ehr vezérli színészi eumkájábon. — Ha a rendező arra bíztat: „Adjál nekem valami ved töb­bet rt*, ne tedd. Ha többel mutatsz, mint amermytt ér­zésed diktál, akkor aea- ­J8XSZ0&» TRÉFÁK Az impresszárió mcghaSotta, hogy a kezdő párod ista éne­kel. Odament hozzá és ezt mondta: — Nem értem, miért foglal­kozik maga holmi utánzások­kal. Nagyszerű tenorhangja van, és én hajlandó vagyok szerződést kötni magával egy hangversenyciklusra. — Ugyan kérem mosolyodott el a parodists — egyáltalán semmi hangom sincs. Amit az előbb hafiott, « < ruso-utánzásam veit! tűr — Patrick. lesaBriem ér* dekiődést keltett az ötvasök toÖ-j rében a cikke, amelyet arról 4 nőről frt, aki eltévedt • b»J gyek között és 30 napig eeaeé mit sem evett — Valóban? — Igen. Már köHBbeRB 30« nőtlen skóttól kaptunk leve­let, áld mind arról ébrándo- zik, hogy feleségűi veszti KOSSUTH RÁDIÓ: 8.25: Hagyomány és modernség a mai Indiában 8.55: A párizsi Polifon együttes énekel 0.03: Üi lemezeinkből 9.44: Táncra fel! Román népi táncok 10.05: MR 10—M. — Különkiadás Kuoaktánáes 10.30: színes népi muzsika 11.42: Édes Anna 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Rádió Dalszínháza A sóhajok hídja 14.21: Népdalok 14.44: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából 15.05i Bende Zsolt énekel 15.26: Sztárok — anekdoták nélkül 16.00: Zengjen a muzsika 17.05: irodalmunk a két világhá­ború között Visegrádi utca 17.30: Morricone filmzenéiből 19.15: Nótaest 20.19: Rádiószínház. Az utolsó utáni éjszaka 20.49: Richard Tucker operaáriákat énekel 21.29: Volt egyszer egy kemence 21.36: Richard Tucker operaáriákat énekel 22.30: Sanzonok 22.47: Látásmód. Tenke Tibor építésszel beszélget Nagy Izabella 22.57*: Nagy sicker volt! 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.3j: Társalgó in.tü: Zenetíéleiőtt 12.25: Gyermekek könyvespolca 12.33: Melódiakoktél 13-33: Muzsikáló 'természet 13.35: Tréfák 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 15.30: Találkozás a stúdióban Házigazda: Boros Attila 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Tini-tonik is.47: Charity, te édes! 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Dtnak, szónak, házasságról való tanácskozásnak nincs vége. Krúdy Gyula elbeszé­lését felolvassa Sinkó László 81.30: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb műsorai számára 83.20: A mai dzsessz. MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. — 17.05: Kulturális ka­leidoszkóp. (A tartalomból: Az új tanévre készülve. Filmkritika. S közben: Féltett kincseink. Kibá- nyl Lajos emlékkiállítása. Dr. Praznovszky Mihály előadása.) Szerkesztő: Jakab Mária. — 18.00: Észak-magyarországi krónika. (Sá­rospataki tanács vb-üléséről. A IX. ipari kiállítás és vásárra ké­szül Sátoraljaújhely.) — 18.25— 18.30: Lap- és müsorelőzetes. TELEVÍZIÓ: 15.40: Hírek 15.45: Csak akkor halj meg ha muszáj Magyarul beszélő bolgár tévéfilm. Ii/l. rész. 17.05: Kertünk — udvarunk Riportfilm 17.30: Reklám 17.35: Az ABBA együttes A svéd televízió műsora (Ism.) 18.25: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió magazinműsora 18.55: Reklám 19.05: Tévétorna 19P0: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Kórház a város szétéa Magyarul beszel» csehszlovák filmsorozat, xm/4. rész: A kölyök 20.45: stúdió ’82. 21.45: Lakáslegenda — riportfilm 22.10: Tv-híradó, 3. 8. MŰSOR: 20.00: Kávéházi bánat A szegedi körzeti stúdió műsora 20.40: Lápos vidéken. Román rövidfilm 20.50: Tv-híradó, 2. 21.10: Reklám 21.13: Most és mindörökké Magvarul beszélő amerikai tévéfilmsorozat, III/l. rész (Ism.) 18 éven felülieknek BESZTERCEBÁNYA: "k30* Tv-híradó 20.00: R ' ,'módi komédia Szovlet fűm 21.30: Küldetés. Az olomuci egye­temi kórház sebészeinek munkájáról 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny (ism.) 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: A fiatalok tv-klubja 1. rész 21.30: Időszerű események 82.00: A fiatalok tv-klubja 2. rész MOZIMŰSOR japán mm. 8 órától: A lázadás ára. (18). Színes dán filmdráma. — Kohász: Csapda a zsoldosok­nak (14). Színes román kaland­film. — Tarján vendéglő: A se­riff és az idegenek. Színes olasz fantasztikus bűnügyi filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: A préri. Francia—angol—román ka­landfilm. Este 8-tól: A vidéki lány (14). Színes francia—svájci film. — Nagybátonyi Petőfi: Kéj- utazás Las Palmasba. Színes, szinkronizált svéd förmrígjátékfl — Nagybátonyi Bányász: Ördög-« barlang. Színes szovjet történelmi kalandfilm, — Pásztói Mátra- Tűz- szekerek. Színes, szinkronizált an­gol filmdráma. — Rétság: Sza­murájok és banditák I—II. (16) Színes Japán kalandfilm. — Kis- terenyei Petőfi: A kobra napja« (16). Színes, szinkronizált olasz krimi. — Jobbágyi: Szonáta a vö­rös hajú lányhoz. Színes, szink­ronizált csehszlovák film. 4 NÓGJtAD — 19Ö2. augusztus 10., kedd * • tp+

Next

/
Oldalképek
Tartalom