Nógrád. 1982. augusztus (38. évfolyam. 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

Együtt az alapszervezetekkel Gonda Jánosné varrónő immár öt éve dolgozik a SIKK Női Ruházati Szövetkezet szé- esényi telepén. A szalagszerű munkában szakértelmére és pontosságára mindig lehet Számítani. A ,ió munkája jutalmául a közelmúltban az üzem kiváló dolgozója lett. Képünkön: NSZK exportra kerülő női bársonynadrág összevarrását végzi, amelyből — munkatársaival együtt — naponta közel nyolcvan darabot készítenek el. — R. T. — Vita a pártmunka módszereiről / A csaknem Csak kívülről csendes Demokrácia - testközelből A külső szemlélőnek, aki egyben érdeklődő is — mond­ja ismerősöm —, úgy tűnik, mintha teljesen lecsendesültek volna az üzemi és a munka­helyi demokrácia évekkel eze­lőtt magasra felkorbácsolódott hullámai. Még tavalyelőtt is, nem múlt el nap, hogy ne lát­tam volna ezzel foglalkozó cikket, riportot az itthon meg­jelenő lapokban. Magyaros- huszáros föllángolás volt ezek szerint ez is, miként annyi so­kat ígérő lelkesedésünk? A parázs izzik — Tény — mondja Szabó János, a Salgótarjáni Vasöivö- zetgyár szb-titkára —, hogy az utóbbi időben a „kinti civilek” kevesebbet hallhatnak a de­mokráciáról. Ami, szerintem, érthető, hiszen az elmúlt évek alatt a vele kapcsolatos kér­dések zöme letisztult, meg­oldódott. — S ez — vágok közbe — azt jelenti: megy a szekér a rendes kerékvágásban? — Korántsem. Ám azok a gondok, amelyek esztendőkkel ezelőtt gyakorta váltottak ki heves vitákat, jószerivel min­denütt megoldódtak. De ez nem jelenti azt, hogy a „de­mokrácia csendesen megül a maga babérjain”, hiszen a pa­rázs izzik. Nem véletlen, hogy ezt a témát a közelmúltban a városi pártbizottság is na­pirendre tűzte, hiszen az igaz­ság az: az útkeresés, a régeb­bieknél jobb módszerek kio­koskodása még tovább tart. És folyik egyfajta szintézis, ami arra hivatott, hogy ki­szűrje a múlt hibáit, s újfajta gyakorlatot alakítson ki. — Lehet demokratikusan té­vedni is? — Igen. Ám mindez csupán az emberi tapasztalatlanság rovására írható, s nem szán­dékos eltévelyedésre. A jó szándék a demokrácia érvé­nyesítésére mindenkiben meg­van, csupán a gyakorlat hi­ányzik. — Még mindig? — Még mindig. Nem mindegy, hogy kik A szakszervezeti tisztség- viselőket, mondja az szb-tit- kár, elsősorban a munkájuk­kal és a személyes példamu­tatásukkal kitűnő dolgozók kö­zül választják. Ami, így első hallásra jó szisztémának bi­zonyul, ám van hátulütője is. Mégpedig, szokták ők maguk is mondogatni, a nehéz munka közepette nemigen akad ide­jük vállalati „magasabb el­vekkel” foglalkozni, éppen elég az, ha a szoros munka- közösség felvetődő gondjait el tudják rendezni. S így szű­köl be egy szakszervezeti bi­zalmi tevékenysége — egyéb­ként a személynek roppant fontos — bakancs-, védőruha- és húsz-harminc filléres óra­béremelési ügyekre. — Pedig — bizonygatja Sza­bó János —, a jelenlegi gaz­dasági rendszerben már mind több javaslatot várnánk tőlük a termelés hatékonyságának javítására, a munkaidő jobb kihasználására, a szó szoros értelmében vett minőségi mun­ka megteremtésére. Hiszen a szakszervezet egyik legfőbb célja éppen — az érdekvé­delmen kívül —, a termelést segítő, ösztönző tevékenység. — És éppen ebben botor­kálna!:? — igen. Mert, miként mond­tam mái-, a demokrácia fó­rumai, amelyek egyébként be­töltik funkciójukat, hasznosak, kellenek, ám gyakorta meg­maradnak alapproblémák fel­vetéseinél. Mondok egy példát. Minden esztendőben a legap­róbb részletekig írásos anyag­ban és szóban közöljük terv- célkitűzésünket a dolgozókkal, tartunk ezzel kapcsolatos kon­zultációkat. Ám mégis, ami­kor a terv végleges elfogadás végett a bizalmitestület elé kerül, átél az ember kellemet­len perceket. Hiszen az ott je­lenlevő, „kinti” illetékes csu­pán azt regisztrálhatja: ér- dembeni hozzászólás nem volt. S ekkor joggal vetődik fel benne a kérdés: hogy vajon a jelenlevők eléggé tájékozot­tak-e a témában, egyáltalán tudják-e, miről kellene vitat­kozni... A passzivitást látva, fölösleges lenne ennek ellen­kezőjét bizonygatni. Pedig a baj csak az: még a testületbe választott tagok zöme is szó­képtelen. Inkább dolgozik; semmint fórum előtt beszél. Így aztán, ha nem is minden esetben, de gyakorta válik fejbólogatásos hallgatássá a demokrácia. — A demokrácia, óhatatla­nul, vitákkal jár... — És ez lenne a természe­tes... Igazi, valós tartalmú, gondolatébresztő szóváltásokra lenne szükség, ám még ma­napság is sokan ódzkodnak ettől. Ez viszont egy rossz szemlélet következménye, ami csaknem mindenféle vitát el­lenkezésnek, főnök- és veze- tésellenességnek, majdhogy­nem személyes sértésnek tud be. Persze, igaz, hogy jobb a hibákról hallgatni egyesek sze­rint, főként ha az az övék, ám az lenne a természetes, ha ezekről sértődöttség nélkül lehetne beszélni. Amikor ütköznek — Eszerint, vannak akik ne­heztelnek a demokráciára? — Nézze! Nem csak az én véleményem, bár a sajátomé­nak is betudhatom: valami­féle igazság van abban a szó­beszédben is, hogy ha valahol' nincsenek termelési, tervtelje­sítési gondok, ott jól „megy” a demokrácia, kevésbé érzéke­nyek az emberek. Viszont mostanában már egyre nehe­zebb látványosabb eredménye­ket produkálni... De visszatér­ve a kérdésre: igen, bár nem gyakorta és nem mindenki, például nem veszi jó néven, hogy végzett munkáját a bi­zalmitestület tagjai eszten­dőnként véleményezi. Meg is kérdezik: én párttag vagyok, elég ha rólam ott teszik le a voksot, minek még egy szak- szervezeti „ bizonyítvány” is? Pedig, higgye el, ez a vélemé­nyezés jó önkontrollnak is, nem szólva arról, hogy egyes rámutatások alkalmasak a személyiség formálására. A de­mokrácia jó működésének feltétele, a tapasztalatok ezt igazolják, a jó munkahelyi légkör. Ahol sértődöttség, esetleges retorziók nélkül nyilváníthat bárki helyes vé­leményt. Ezt alapvetőnek tar­tom. Karácsony György ezer lakost számláló Felsőpetény, Nőtincs­hez tartozó szlovák nemzetiségű társközség. A munkavállalók mintegy fele a környező te­lepülések, Rétság, Romhány, Vác, sőt Bu­dapest üzemeiben dolgozik. A többiek a hely­beli tsz, az ásványbánya, az óvoda, az álta­lános iskola és nevelőotthon dolgozói. Köz­ségünk óvodája minden óvodás korú gyerme­ket fel tud venni, az általános iskola jól fel­szerelt alsó tagozatába járó gyermekek — a felső tagozatosok a szomszédos Nőtincsre járnak át — színvonalas oktatásban része­sülnek. Korszerű és lehetőségeinkhez mérten minden szükséges eszköz rendelkezésre áll az alig néhány esztendős egészségházban. Tavaly újították fel a kultúrotthont és pár éve korszerűsítették a magyar és szlo­vák művekben gazdag községi könyvtárat. Községi pártszervezetünk feladatainak megoldásában elsősorban saját tagságára tá­maszkodik, de számíthatunk az itt lakó kommunistákra, a helyi intézmények, üze­mok vezetőire, a tömegszervezetek és -moz­galmak aktivitására is. Alapszervezetünk nagy figyelmet szentel a tömegszervezetek pártirányításának. Valamennyi tömegszerve- zetben aktívan dolgoznak a párttagok. Önként vállalt pártmegbízatásukat odaadással végzik, munkájukról rendszeresen beszámolnak, alap­szervezetünk évente értékeli tevékenységü­ket. Így folyamatos, élő kapcsolatot tartunk ezekkel a szervezetekkel. A negyedévenkénti vezetői megbeszélése­inkre meghívjuk a tanács, az intézmények és a tömeigszervezetek vezetőit. Ilyenkor esik szó az előttünk álló főbb feladatokról, aktuális községpolitikai teendőkről, egy-egy párthatározatból adódó, községünkre vo­natkoztatott konkrét feladatokról. Jó aiká- lom ez a társadalmi munkák és politikai ünnepek előkészítésére is. Legutóbb a falu közterületeit osztottuk fel, a parkosításért, a területrendezésért egy-egy tömegszervezet vállalt felelősséget. Munkánkban az az elv vezérel bennünket, hogy az aktivisták ne az adott szervezet szűkén vett érdekeiért munkálkodjanak, ha­nem a faluközösségért végezzék tevékenysé­güket. Ennek megvalósítását segíti elő az is, hogy a tömegszervezetek tagsága nem különül el egymástól, hiszen többen tagjai két-három szervezetnek is. Így aztán, ha kö­zülük' valaki az útépítéshez szükséges kő be­szerzését intézi, nem' azon gondolkodik, hogy ezzel pSrttegsag'i, tanácstagi, vagy népfront­ba!! kötéiezeítségéüiek ' tesz eleget. Az Veze­ti, hogy az utcában jó út legyen. Taggyűléseinken évente átfogóan értékeljük minden íömegszervezet munkáját. A gon­dokat éppúgy megbeszéljük, mint az ered­ményeket Közösen tervezzük meg a legfon­tosabb feladatokat, segítséget adunk megva­lósításához. így került sor arra, hogy alap­szervezetünk két tagja előadásokat vállalt az ifjúsági vitakörben és, amikor gondot je­lentett a KISZ-helyiség rideg és hiányos be­rendezése, párttagjaink segítettek egy-két alapvető berendezés beszerzésében. Munkaterveinkben évente rögzítjük a tö­megszervezeteknek ajánlott témákat. Ezeket a tömegszervezetek érdekében fogalmazzuk meg, a feltárt hiányosságok és a legaktuáli­sabb feladatok alapján. Mivel a tömegszer­vezetek vezetői — a Vöröskereszt’ kivételé­vel — alapszervezetünk tagjai, a "javaslatok megfogalmazásában ők is részt vesznek. Az a sajátos helyzet, hogy nálunk a tö- megszerVtezeti vezetők többsége párttag, ká­dermunkánknak köszönhető^ Ha egy vezető közéleti tevékenységével bebizonyította, hogy a párt követelményeinek megfelel, igyekez­tünk felvenni tagjaink sorába. Vagy, ha egy közélet felé nyitott emberre felfigyeltünk, annak előzetes pártmegbízatásként adtunk feladatot egy-egy tömegszervezetben, egyez­tetve a szervezet vezetőjével is. Munkánk eredménye, hogy tömegszervezeteink élén hozzáértő, rátermett, megfelelő felkészültsé­gű emberek állnak, akik jól végzik dolgu­kat, s akikkel jól tudunk dolgozni. Közsé­günkben egyre több a szakképzett munkás, akiknek fokozódott közéleti aktivitásuk, kezdeményezőkészségük. Őket is bevontuk a közösség munkájába, a tömegszervezetek ve­zetőségeibe, így adva lehetőséget közéleti munkájuk kibontakoztatására. „Lakodalom" a Budapest Sportcsarnokban A hat hónappal ezelőtt át­adott Budapest Sportcsarnok­ban eddig is gyakran kapott helyet zenei, balettprogram a sportarénában, de a következő fél év terveit nézve több fi­gyelemre méltó rendezvényről is számot adhatunk. Augusztus 14-én 20 órai kezdettel a ma­gyar tájak jellegzetes dalait és táncait mutatja' be a Ma­gyar Állami Népi Együttes „Lakodalmas” címmel. A ha­zai csemegék mellett a, dél­szláv nemeztiség legismertebb táncait is bemutatja a Zsű- ráfszky Zoltán vezette kar. A nagy érdeklődésre számot tartó műsort először Budapesten mu­tatják be, majd a Szegedi Ün­nepi Játékok eseményeként a Dóm téren megismétlik. Szeptember 19-én a Sport- csarnok a komolyzene-kedve­lőké. Ferencsik János vezény­letével Verdi Requiemjét a Magyar Állami Hangverseny- zenekar és a Budapesti kórus szólaltatja meg. Az előzetes zenekari próbák bizonyítot­ták, hogy a nézőtér akuszti­kailag tökéletes, így a jövő­ben lehetőség nyílik más ze­nekari mű bemutatására is. Október 8-tól négy este a balett kap otthont a Buda­pest Sportcsarnokban. A Győ­ri Balett a „Don Juan árnyé­ka rajtunk” című műsorát mutatja be, Markó Iván ren­dezésében és főszereplésével. A tervek szerint ez a kap­csolat hosszabb távon is gyü­mölcsöző lehet, már folynak az előzetes tárgyalások 1983 tavaszára, a Győri Balett ven­dégszerepléséről. Az ifjabb korosztálynak is akad nézni- és hallgatnivaló. Augusztus végén a Kraftwerk együttes itt folytatja 1981-ben elkezdett magyaroszágí siker- sorozatát. Novemberben pe­dig a 20 éves születésnapját ünneplő Omega együttes lép fel — a tervek szerint négy este — jubileumi műsorával. A programokra jegyet vidék­ről is a sportcsarnok pénztá­rában lehet igényelni. A fiatal értelmiségiek nagy részét bekap­csoltuk a közéletbe, de a még passzívakkal szemben nem vagyunk türelmetlenek. Tud- ' juk, hogy visszahúzódásuknak különböző okai vannak, és megszüntetésükhöz türelem­re, időre van szükség. A gyesen levőknél meg kell várnunk, míg felcseperedik a gyermek, a más vidékről ide került pálya­kezdő fiatallal pedig meg kell ismertetnünk az embereket, a falu gondjait. Figyelemmel kísérjük nehézségeiket, és segítünk megol­dásukban, végül egyéniségükre szabott fel­adatokkal igyekszünk őket a község ügyeinek szolgálatába állítani. A pártnapok és a falugyűlések olyan fó­rumok, ahol a falu érdeklődő lakói megis­merhetik a párt irányelveit, fontos határo­zatait. Minden eszközt felhasználunk arra, hogy községünk lakossága megértse orszá­gunk jelenlegi helyzetét, a falu előtt álló feladatokat és lehetőségeket, és mindenki lássa saját teendőjét is. Ezt a nehéz felada­tot csak úgy tudjuk sikeresen teljesíteni, ha állandó, jó kapcsolatot tartunk a községi tanáccsal, a tömegszervezetekkel és az egész lakossággal. Ennek köszönhető, hogy nőtt az érdeklődés a társadalmi kérdések iránt. Rendezvényeinken igen magas a részvétel, és a lakosság nemcsak passzív résztvevő, hanem minden esetben elmondja észrevéte­leit. Ezekre gondosan figyelünk, segítünk a megoldásban. A legutóbbi falugyűlésen föl­vetődött közterületeink elhanyagoltsága, ezért a legközelebbi vezetői megbeszélésün­kön pontosan rögzítettük minden tömeg­szervezet ezzel kapcsolatos vállalását, és munkánknak már látható eredményei van­nak. Az, hogy az ismeretterjesztéshez és az ész­revételek megtételéhez különböző fórumokat szervezünk, semmiképpen nem jelentheti és nem is jelenti azt, > hogy csak itt és ilyen alkalmakkor teljesítjük pártfeladatunkat. Ha történetesen • a boltba megyünk, és az út közben jön hozzánk egy panaszos, problémá­jára ott adunk választ, ott győzzük meg. Községünkben sok vallásos ember él. Ők is aktívan bekapcsolódnak a községpolitikai tervek végrehajtásába. Tanácstagok, a nép­front és a Vöröskereszt vezetőségében dol­godnak. A tudományos világnézet eszmei­politikai nevelő munkánk fő feladata, és el­sősorban az ifjúságra terjed ki- A családi ünnepek társadalmi megrendezésének nö- vevők száma e munka kezdeti sikereit is jel­zi. Jelenleg múl, húsznál több a községünk­ben tartott KISZ-esküvő. Ezek előkészítését, megszervezését minden alkalommal alap- szervezetünk irányítja, lebonyolításában személyesen veszünk részt — a tanácsi dol­gozókkal együtt. Természetesen a KISZ tag­jait is bevonjuk, egyre nagyobb szerepet szánva nekik. A KISZ-esküvők színvonalára továbbra is nagy gondot fordítunk, és a már -kialakult hagyományokat új elemekkel gazdagítva, szebbé, emlékezetesebbé kíván­juk tenni. A tömegszervezetek közül a KISZ párt­irányítását kiemelt feladatunknak tekintjük. Alapszervezetünk felelősnek érzi magát fia­taljainkért. Bízunk kezdeményezőkészségük­ben, de számon is kérjük terveik megvaló­sítását. Rendszeresen konzultálunk velük, egyenrangú partnereknek tekintjük őket. Fontos, hogy a KISZ vezetése mindig meg­felelő kézben legyen, mert ez alapvetően meghatározza a szervezet működését. Bízunk bennük, és segítünk, hogy kezdeményezései­ket meg is valósíthassák. Bátran számítunk rájuk a közéletben is. A jelenlegi KISZ-tit- kárt felvettük a pártba. További két fiatal­ra úgy tekintünk, mint leendő párttagra.. A népfront, a Vöröskereszt és a sportkör veze­tőségében aktívan dolgoznak KlSZ-fiatalja- ink. Felsőpetény £ S: den kudarcról mindenki tud. A gondok megoldását közösen keressük — egymásért, a faluért. Jövendő eredményeinknek is biz­tosítéka, hogy céljaink közösek, és hogy jó együtt dolgozni. Tapasztalatainknak, amelye­ket a NÓGRÁD-ban folyó vitában közre­adunk, talán mások is hasznát veszik. Lórik Józsefné alapszervezeti titkár NŐGRÁD - 1982. augusztus 8., vasárnap , Egymásért, .

Next

/
Oldalképek
Tartalom